Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
1982. JtLIUS 13., KEDD mént W K/unav Csütörtökön temetik Venéczi Jánost Venéczi János, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Köziponti Ellenőrző Bizottsága titkárságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott titkára, országgyűlési képviselő — aki szombaton, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el — temetése július 15-én, csütörtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Venéczi János 1920 tavaszán, angyalfödi munkáscsaládban született. 1936-ban a Láng Gépgyár üzemi KIMSZ-sejtjének lett a tagja, közreműködött a Vörös Segély munkájában, majd az illegális pártszervező tevékenységben. A második világháború alatt az angyalföldi ellenállási mozgalom egyik harcosaként küzdött. A felszabadulás után a párt hívó szavára az elsők között volt, akik az élet megindításán fáradoztak: kiemelkedő érdemeket szerzett a lánggyári és angyalföldi pártszervező munkában, a termelés megindításában. 1948-ban a Szabad Képhez került, a szerkesztő bizottság tagja, a levelezési rovat vezetője lett. 1953-ban az Oktatási Minisztérium marxizmus—leninizmus főosztályán volt osztályvezető, majd 1955- től — nyugalomba vonulásáig — hivatásos pártmunkásként tevékenykedett. Az 1956- os ellenforradalom alatt a XIII. kerületi pártház védői között volt. Helytállását a Magyar Szabadságért Érdemrenddel és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel ismerték el. Ezután a párt újjászervezéséért, a konszolidáció kibontakozásáért dolgozott a budapesti pártbizottságon. 1961-ben a pártbizottság titkára lett. Tizenhat évig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, 10 éven át — nyugalomba vonulásáig — a KEB titkára volt. Az országgyűlésben több mint egy évtizeden át képviselte szűkebb hazáját, Angyalföldet. Venéczi János kiemelkedő munkásságát magas kitüntetések sora jelzi. Külpiacainkon Tulajdonostársak Az Interinvest fejlesztési betéti társulás részt vesz a Technoimpex, illetve a Mon- impex egy-egy külföldi vegyes vállalatának bővítésében. A hazai kereskedelmi vállalatok értékesítésében nagyon fontos szerepet töltenek be külföldön alapított vegyes vállalataik. Ezek révén a külkereskedelem, és így a hazai iparvállalatok is gyors és pontos információkat kapnak a külpiaci viszonyokról, a külkereskedő szoros kapcsolatot tarthat fenn a vásárlókkal, és a vegyes vállalatok lehetőséget nyújtanak arra is, hogy raktárról gyorsan, rövid határidő alatt szállítsanak hazai termékeket a külföldi megrendelőknek. A vegyes vállalatok tevékenységének bővítése azonban tőkeigényes feladat, melyhez nem mindig elegendő az adott külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapja. Az eszközök bővítésének egyik formája, hogy az Interinvest saját tőkével tulajdonostársként részt vesz egy-egy vegyes vállalat tevékenységében. Az idén kötötték meg azt a két szerződést, amelynek értelmében az Interinvest — a Technoimpex Technoital elnevezésű milánói, illetve a Mon- impex Monde Ciprus ciprusi cégénél tulajdonostársként hozzájárul a tőkeemeléshez. Mindkét esetben az a cél, hogy az eszközök bővítése révén kiszélesíthessék a vegyes vállalatok tevékenységét. Valkó-Vácszemtlászlé Vízmüvet épít két község Sziráki Mihály tanácselnök jnár-már gondtalannak látszik, amikor a valkói—vác- szentlászlói vízmű sorsa felől érdeklődöm, pedig azoknak a községeknek a vezetőitől, amelyek hasonlóra vállalkoznak, Inkább az ellenkezőjét várná az ember: panaszkodást, a csalódások és a nehézségek felsorolását. S ez a nyugalom nem csak látszólagos: a községi közös tanácson valóban elégedettek lehetnek, úgy tűnik még idejekorán sikerült tető alá hozni a víztársulatot, s hamarosan elkezdődhet a munka. A krumpli példája A tanácselnök még azt is hozzáfűzi: további kérdéseimmel forduljak a Galgavölgyi Regionális Víz- és Csatornamű-társulathoz, meg a vác- tzentlászlói Zöldmező Termelő- szövetkezethez, hiszen az elkövetkezőkben ők is illetékesek. A tanács megtette a dolgát: a megyében ritkaságszámba megy, hogy a két község lakóinak kilencven százaléka elsőre a társulás mellett döntött. Ám nem is tehettek volna okosabbat, hiszen ha körülnézek, a szomszédos községek példája is a gyors cselekvés mellett szól. A Galga völgyének nyolc községében tíz évvel ezelőtt kezdtek hozzá a szervezéshez, akkor az érdekeltségi hozzájárulás csak hatezer forint volt. A mostaninál olcsóbban úszták meg a harmadik társközség, Zsámbok lakói is. ahol már elkészültek a munkákkal. Valkón és Vácszentlászlón már tizenhatezer forintot kell majd kilenc év alatt törleszteniük a háztartásoknak, de a közeli Galgamácsán, ahol most folyik a társulat megalakítása, már semmiképpen sem sikerül kihozni ennyiből a vezetékeket, s a berendezéseket. így is győzködni kellett persze azokat, akik a régi recept szerint képzelték el a dolgot. Az egyik összejövetelen a tanácselnök jobb híján kérdésekkel felelt a kérdésre, imigyen: Miért kell nekünk többet fizetni? Az elnök érve ellen nem volt apelláta: — Mennyiért is mérte az anyósa öt évvel ezelőtt a krumplit? — Két forintért. — Es most? — Hatért. — Na, ezért kerül többe a víz is. Nyereség nélkül Igen: az elmúlt évek alatt Jócskán megváltoztak a gazdasági körülmények, s hogy ezt végül megértik a két községben, arra már Skotnyár ' Fe- rencnétől, a beruházóvá előlépett társulat elnökétől kapjuk a bizonyítékot: —\ Eddig példás az érdekeltségi hozzájárulás befizetése, s jó volna, ha ez így folytatódna. Azokra sincs panasz, akiket a többség döntése kötelezett a törvény értelmében a hozzájárulásra. Szükség van minden forintra, hiszen a teljes költség több mint 43 millió forint. Ebből az érdekeltségi hozzájárulás majdnem 29 millió, úgy hogy nyolcat a két község intézményei, gazdasági egységei állnak. A megyei tanácstól kilenc, az országos vízügyi alapból 5 millió forintot kapunk. A helyi tanács 900 ezer forinttal száll be. Ügy látszik ezúttal mindenhová jókor érkezünk: a Gavit is sikrrel tette meg az első lépést: július 6-án kötötték meg a szerződést a kivitelezővel: a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezettel. — Jó, ha erről gyorsan tudomást szerez a két község lakossága — mondja Skotnyár- né — mert már elterjedt, hogy nincs aki vállalná a munkát és mindent vissza kell csinálni. Erről szerencsére szó sincs, sőt: olyan kivitelezőt találtunk, aki egy fillért sem kíván keresni a dolgon. S ez még akkor is nagy áldozat ma, ha tudjuk, a közös gazdaság korábban is sokat segített a községfejlesztében, s hogy tagjainak is érdeke: mielőbb jó, iható vize legyen Val- kónak is, Vácszentlászlónak is. Mert eddig ugyancsak mostohák voltak ezen a tájon a körülmények. Bár csak látnánk! A munkaterületet július 15- én adják át az építőknek, akik ezzel főszereplővé válnak. Nekik kell majd 1987-ig elkészíteniük a negyven kilométernyi vezetéket, megfúrni vagy meg- fúratni a meglevő kettő mellé a még szükséges két kutat, felállítani mindkét község legmagasabb pontján a magas- tározókat, vagy ahogy ismertebb: a hidroglóbuszokat. Az sem mellékes, hogy a szakaszosan elkészülő vezetékek már a végső határidő előtt szállíthatnak vizet. Ha minden igaz, néhány hét múlva megkezdődhet a nagy munka, ami természetesen azzal jár, hogy széltében-hosszá- ban feltúrják majd az utcákat. Most az a helyzet, vélekedik tréfásan a társulat elnöke, hogy mindenki azt mondja: bárcsak már látná. Az igazi próba persze majd az építéssel következik, a lakóknak és a kivitelezőknek egyaránt. Most már az utóbbiakon múlik, hogy az elkövetkező néhány évben, a munka haladtáról érdeklődőt bizakodó és derűs arcok fogadják-e, úgy mint az elején. Gáti Zoltán Sokszor kényszerültek pihenőre Erőn felül már nem vállalnak ^ Kényes kérdések márpe- ^ dig nincsenek. Ebben álla- ^ podunk meg dr. Pethő Fe- $ renccel, a MEZÉPSZER ^Építőipari Közös Vállalkozás ^ főkönyvelőjével, s kezdjük mindjárt a közepén. Miért húzódik olyan soká a pilisvörösvári bányászlakások építése? Egyesek szerint azért, mert „ezek a mezépszeresek bármit tehetnek büntetlenül". Gyakorta hallani ilyesféle megjegyzéseket, amint Pilisvö- rösvár új kolóniája szóba került. Ilyen egyszerű lenne a válasz? — Nincs kivitelező, aki nem lenne kényes a jóhírére, a megbízhatóságára — állítja a főkönyvelő. — Nekünk sem mindegy, hogy éveken át tart egy építkezés, vagy határidőre befejezzük. A pilisvörösvári lakásoknál alapvető gonddal találtuk magunkat szembe: rossz az építkezés helyszíne, azon a tájon gyakran erős a szélfúvás. Miután a darukkal egy bizonyos erősségű szélben nem emelhetjük föl a paneleket, sokszor pihenőre kényszerültek a gépek és az emberek. — Mi volt gondjaik másik forrása ? — Autóbusszal szállítottuk a munkásokat — Jászárok- szállásról. Egyszer aztán fogyni kezdtek az emberek. Kiderült: a helybeli termelőszövetkezetünkben ipari melléküzemág létesült és inkább ott álltak munkába. Nem érte meg nekik, hogy a nálunk kereshető pénzért naponta utazzanak is. Ne értse félre, nem magunkat akarom mentegetni. Az utóbbi két évben azonban annyi jó szakember és segédmunkás fordított hátat a vállalatunknak, hogy képtelenek voltunk más területről odavinni az embereket. Másutt szintén létszámgondokkal küszködtünk. A legutóbbi ígért határidők a következők: a készülő 70 lakás fele augusztus 20-ra, a többi 35 átadása pedig év végére fejeződik be. A TOT-székház buktatói Szép színfolttal gazdagodott Budapest — a MEZÉPSZER jóvoltából. A múlt idő azonban még nem egészen indokolt. a TOT-székház ötszintes, impozáns épülete csak látszólag kész. — Hányszor módosult eddig az átadási határidő? — Erőnket meghaladó feladat volt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának otthont adó létesítmény felépítése. Ezt már a kezdet-kezdetén, 1977-ben is tudtuk. Az is igaz, a generálkivitelezést bízták ránk és alvállalkozókat ígértek. Lehet, hogy most arra gondol, tovább passzolom csak a labdát. De mit tehetek? A szerkezetépítést végző 23-as Állami Építőipari Vállalat egymaga másfél évet késett. Magyarázatuk, illetve elvonulásuk népgazdasági szempontból érthető: erőinket az új budapesti szemétégető bázis építésére koncentrálták. — Hol tartanak jelenleg? — Az épület műszaki átadáCsafornotelevízió A főváros alatti csatornarendszer legszűkebb részeibe a búvár sem juthat le, ezért televíziós technika segítségével ellenőrzik ezt a szakemberek. Az önjáró tévékamera segítségével egy mikro- buszban elhelyezett képernyőn láthatják a hozzáértők a csatornarendszer esetleges hibáit. sa június 15-én megkezdődött, több hétig eltart. Hiába vannak hátra már csak apróbb munkák — s az is az alvállalkozók dolga —, a székházat nem fogadják el késznek. Hogy miért? Az Óbuda Termelőszövetkezet például csak őszre vállalta a tereprendezést, és a parkosítást. Tőlük függ, hogyan közelíthető meg az épület. Saját telep — 30 millióért Nyugalmasabb vizekre evezünk, megkönnyebbülünk mindketten. — Akkor lélegzünk föl csak igazán, ha végre a saját szénánkat is rendbe rakjuk említi a főkönyvelő. — Jövőnk szempontjából létkérdés, hogy az év végéig meg tudjuk-e teremteni az ipari termelés valamennyi technikaiműszaki feltételét. Jelenleg is üggyel-bajjal dolgozunk. Legalább 30 millió forint értékű munka vár ránk a saját telepünkön. Azért sürget bennünket az idő, mert a MEZÉPSZER idén 300 millió forint termelési értéket akar elérni, s ennek jó részét az ipar adja, nem a kivitelezés. iíj termékek — haszonnal Miből lesz a nyereségük a budaörsieknek? — Az egykor híres-neves mélyhűtőajtók iránt egyre kevesebb már az érdeklődés, s olyan termék után kellett néznünk, amely keresett és jól eladható — magyarázza a főkönyvelő. — Saját szabadalmunk az SZK-szennyvíztisztító berendezés. Egyelőre öt típus készül belőlük. Kisebb települések, lakónegyedek, üzemek teljes szennyvíztisztítási gondját oldja meg. Telepítésük egyszerű és gyors; jól vizsgáznak a gyakorlatban. Idén ötven különféle méret gyártására vállalkoztunk. — Francia importból jutottak be hazánkba a szennyvíz- és ivóvíz tisztítását szolgáló denitrifikáló berendezések, amelyek a fölösleges nitrátot vonják ki a folyadékból. Ezek nem jobbak, viszont drágábbak az általuk nemrégiben kifejlesztett új készülékeknél — f^ytatja dr. Pethő Ferenc. — Űj szabadalmunkat még csak laboratóriumi körülmények között tudtuk kipróbálni, de úgy véljük, a gyakorlatban is megfelelnek majd. — Mikorra tervezik a sorozatgyártását? — A termelés műszaki feltételeit az év végére teremtjük csak meg. S mivel tőkés import pótlásáról van szó, 22 millió forint hitelt is kértünk. Közben megteremtették viszont egy másik keresett cikk gyártási lehetőségét. Velük máris jó hírnevet szereztek maguknak a budaörsiek. Ä különböző elektromos elosztó berendezésekből és vezérlőpultokból mintegy 200 millió forint értékűt adnak el. Sikerük titka: egyedi igényeket elégítenek ki; kifogástalan minőségben, és gyors szállítási határidőket vállalnak. Munkaközösségek Két éve, amikor a MEZÉPSZER nem érezte magát eléggé versenyképesnek a többi hazai építőipari cég mellett, kérték, hogy a mezőgazdaságiból átkerüljenek az állami gazdasági szabályozó rendszerbe. — Milyenek az elmúlt másfél év tapasztalatai? — Javult a vállalat gazdálkodása és a pénzügyi helyzetünk. Az évek óta húzódó munkák befejezésével például minimálisra szorítottuk az anyagkészleteinket. Az új ipari termékszerkezet kialakítása szintén kedvező hatású. De az is előnyös, hogy egy helyre került a vállalati központ és a gyártótelep. Miért? Mert így szervezettebb a munka és minden területen nőtt az ellenőrzés. — A létszámhelyzet javítására új módszerekkel is kísérleteztek. Melyek voltak ezek? — Először az év elején, szerződéses üzemeltetésre kínáltuk föl több építőipari részegységünket. Nagy volt ugyan az érdeklődés, de kudarcba fulladt a tervünk. A vállalkozók úgy vélték, jelentős többletjövedelemhez jutnak, s amint ez nem látszott biztosítottnak, visszaléptek. Felkeltettük viszont saját dolgozóinkban a vállalkozási készséget. ösztönzésünkre és segítségünkkel sorra alakultak a vállalati gazdasági munkaközösségek. Jelenleg négy működik: szerelésre és termékgyártásra, valamint szolgáltatásra is szövetkeztek a kis „csapatok”, Eredményesen munkálkodnak-e? Ma még nem felelhetnek a kérdésre. Az azonban bizonyos, hogy az emberek helyben megtalálják a számításukat, és ha hasznosíthatják energiájukat, ötleteiket, ez valamennyiünknek jó lesz. Azas találkozik a vállalati, a csoport- és az egyéni érdek. Dodó Györgyi Könyvkötő brigádok Nagykőrösön Kerülik a sablonokat Ha az Örkényi útról letérünk a csöndes Béke utcába, a családi házak között modern, egyemeletes épületre bukkanunk. Portálja hirdeti: Könyvkötő Szövetkezet nagykőrösi részlege. Nem hallik ki semmiféle gépzaj, s az arra járó nehezen hiszi el, hogy idén is egymillió könyv készül a korszerű gépek és az ügyes kezek segítségével. És neu, is akármilyenek: a Móra Ferenc Könyvkiadó Vállalat mese- és ifjúsági regényei éppúgy szerepelnek műveik között, mint a gyönyörű kivitelezésű Szinyei Merse Pál képzőművészeti album. Nem nagy múltú a kis egység, mindössze hatvan ember keresi itt a kenyerét. Izgalmas tehát a kérdés, sikerült-e megszervezni a munkaversenyt, felhasználni a munkásokban rejlő energiát, lelkesedést? — Sikerült — állapítja meg Dómján Sándor, a részleg irányítója.' — Jelenleg két szocialista brigádunk tömöríti legjobb szakembereinket. — Pedig nem könnyű a gazdasági vállalások összeállítása — vallja be a fiatal Illés Judit, aki a Gutenberg II K-igád vezetője. — A formális felajánlásoknak nincs értelme. Fontosnak tartjuk, hogy az előírt szint alá szorít suk a selejtet és a hulladékot Nem csupán könyvek kerül nek ki a kezünkből, hanem — a Pl ÉRT Nagykereskedelm Vállalat megrendelésére — i legkülönfélébb irodai és isko- lai cikkek is. Sokszor jönhei hozzánk új dolgozók, s m nemcsak betanítjuk ?ket, hanem a beilleszkedést is meg- könnyítjük számukra. A „gutenbergesek” vetély- társa az Arany János brigád. Ök azonban még csak ízlelgetik a brigádéletet. — Nem is lehetünk igaz versenypartnerek — tiltakozik Palásti lerenc brigádve- zető-helyettes —, hiszen m csak tavaly alakultunk; ől oedig már hétéves múltra tekinthetnek vissza. Szerencsért nálunk is sok a jó szakember, magam is itt voltam szakmunkástanuló. Idei tervünk hogv valódi közösségé ková- csolódiunk: ezt igyekszünk ellesni Juditéktól. A két brigád közösen patronál óvodákat és iskolákat, r ezenkívül együtt kirándulunk is. A két brigád tehát úgv tűnik, nem verseng. Pedig mindkettő jól hajt. Jelzi ezt, bogy a tavalyinál hárommil- 'ióval több. 15 millió forint termelési értékkel zárhatták a félévet.
