Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
X KOZEP-DUNAVIDEK AZ tájékoztató^9 _A ^Jiázlelt Oiuaáó! Pest megyei Hírlapban megjelenő tájékoztatónkat szeretném felhasználni arra, hogy bemutassam annak az intézménynek a munkáját, mely a Belkereskedelmi Minisztérium utasítása alapján a volt Dunakanyari (DIB) és a Ráckevei .(soroksári) Duna (RIB) Intéző Bizottságok jogutódjaként Közép-dunavidéki Intéző Bizottságként tevékenykedik. Tennivalóit a Minisztertanács az idegenforgalom területi irányítására, korszerűsítésére vonatkozó rendeléte jelölte ki. A határozat, a tájegységi bizottságok feladatává teszi, hogy — koordinálva a területi tanácsi és más érdekelt szervekkel — közreműködjenek a tájegység idegenforgalmi célú komplex fejlesztésében, a tervkoncepciók elkészítésétől a végrehajtásig, a fogadóképesség feltételeinek megteremtésétől a turizmus (az üdülés, sport, kulturális programok) lebonyolításának elősegítéséig. A bizottság számára ez a koordináló feladat különösen jelentős, hisz tájegységünk négy megye és a fővá* ros területén fekszik rendkívül változatos természeti, kulturális sportolási adottságokkal rendelkezik, szaknyelven szólva: magas üdülési értékű terület. A Budapesthez északról és délről közvetlenül csatlakozó idegenforgalmi tájegységünk az ország Balatont követő leglátogatottabb ' üdülőkörzete, idénynapi forgalmunk meghaladja a félmilliót. A Pilis és Börzsöny csodálatos helységeitől Apaj-pusztáig, a Ráckevel-Du- naág hörgászparadicsomától a Szentendrei-szigetig megtalálhatók a legváltozatosabb természeti adottságok, a terület gazdag, ma még kihasználatlan termálvizekben. Történelmi, kulturális emlékeink és az ezekhez kapcsolódó intézmények, múzeumok nemcsak a zene és képzőművészet alkotói számára biztosítanak megfelelő környezetet, de a széles néprétegek művelődését, pihenését, szórakozását is szolgálják. Az évente ismétlődő rendezvények az Esztergomi hís- tóriások, a Szentendrei nyár, Vácrátóti zenei esték, a Váci búcsú, vagy a legnagyobb tömegeket megmozgató kiskunsági pásztor- és lovasnapok ma már országosan ismert rendezvények, melyek nemcsak egyszeri látogatásra mozgósítanak, hanem tájegységünk bemutatásával egyre több lelkes rajongót, rendszeres látogatót is biztosítanak számunkra. Adottságaink, lehetőségeink változatosak, sok eltérő vonás tapasztalható területeinken,1 ami mégis egységessé teszi üdülőkörzetünket, az a főváros közelsége, és ebből adódóan az idegenforgalommal kapcsolatos igények gyors növekedése. Ez a növekedés az ötnapos munkahét bevezetésével, és az energiaköltségek emelkedése miatt — a kirádulá- si távolságok csökkenésével — várhatóan a tervezettnél is gyorsabb mértékben fog emelkedni. A légTöhtbsabb feladat, hogy a növekvő igényeknek a távlati tervek szerint mintegy 4-500 ezer ember kulturált fogadásának úgy tudjunk megfelelni, hogy megmaradjon tájegységünk legfőbb vonzereje, természeti szépsége, — megóvjuk környezetünket a szennyeződéstől — ne romoljon vizeink minősége — javuljanak a megközelítési, közlekedési lehetőségek, és mindehhez olyan infrastrukturális hátteret tudjunk biztosítani, ami az itt élő nagyszámú állandó lakosság igényein kívül az idegenforgalom szempontjait is kielégíti. A kidolgozandó fejlesztési koncepciókban különös gondot kell fordítsunk a meglevő adottságok jobb kihasználására, Üdülőkörzetünk jellegzetessége ma még, hogy kevés a térségben a kereskedelmi szálláshely. Ugyanakkor sok a magánüdülő, és ezekben csaknem 100 ezer hellyel számolhatunk. Évről évre növekszik ugyan a fizetőven-, dég-szolgálat keretében hasznosított szobák száma, de ez a hasznosítási forma nem jellemző területünkre. Tájegységünk számára a legnagyobb terhelést a spontán idelátogató turisták jelentik, akik főleg hétvégeken keresik fel a kirándulóhelyeket. Számukra is biztosítani kell a zavartalan ellátást, a sportolási, szórakozási, kulturális lehetőségeket úgy, hogy ez sem az állandó lakosság, sem az itt élő üdülőtulajdonosok ellátását ne zavarja. Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy a legkisebb időjárási változás is nagymértékben befolyásolhatja a kirándulási kedvet és így a területen jelentkező igényeket is. Mindez komoly gondot jelent kereskedelmi és vendéglátó hálózatunk számára. További igények jelentkeznek területünkön üdülőtelkek, zártkertek, kialakítására, további magánnyaralók létesítésére. Ezen igényeknek a terület természeti adottságainak megőrzése érdekében nem tudunk eleget tenni. Nem parcellázhatjuk fel legértékesebb természeti értékeinket, de javíthatjuk a lehetőségek jobb kihasználását. Az intéző bizottság működési területén szép hagyományai vannak a társadalmi munkának. A lakosság, az üdüiőtulajdonosok az eddigiekben is nagymértékben hozzájárultak, a térség fejlesztéséhez. A VI. ötéves tervre kidolgozott fejlesztési tervek hasonló célokat szolgálnak. A központi fejlesztési lehetőségeket azokban a térségekben kívánjuk felhasználni, ahol a helyi kezdeményezőkészség, az aktív tenniakarás tapasztalható, ahol a térség lakói, üdülőtulajdonosai maguk is segítik környezetük szebbé, kulturáltabbá válását. A Pest megyei Hírlap hasábjait szeretnénk fel// használni arra, hogy bemutassuk a bizottság tevékenységét, a térségben eddig megvalósított létesítményeket, hogy ezzel is ösztönözzük további területeken, és egyéb elképzelések megvalósítására a társadalmi összefogást. Első jelentkezésünkkor az intéző bizottság működési területének déli részét, a volt Ráckevei (soroksári) Duna Intéző Bizottság területét mutatjuk be. A következő alkalommal pedig a Dunakanyar területét, az ott végzett munkát és a táj értékeit, szépségeit kívánjuk bemutatni. Reméljük, hogy e széles körű tevékenység megismertetésével olvasóink egyre szélesebb rétegét tudjuk megnyerni e közérdekű munka támogatására. Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, az intéző bizottság alelnöke Aki a ráckevei Duna-ágban, a Csepel-szigeten él, vagy éppen az üdülési célokra alkalmas 740 hektárnyi területen építette fel második otthonát, esetleg csak alapos ismerője ennek a vízi világnak, azt nem kell meggyőzni arról, hogy ez a gyönyörű vidék törődést, gondoskodást, fejlesztést érdemel. Már ma is nyaranta egyszerre ötvenöt-hatvanezer embernek nyújt pihenést, kikapcsolódást. Attrakciói sokak számára vonzóbbak is, mint az, amit a Balaton, a hegységek nyújthatnak. A Duna-ág sima víztükre alkalmas a vízi sportok űzésére. Negyvenezerre tehető azoknak a horgászoknak a száma, akik esküsznek ezekre a természetes vizekre. S nincsenek kevesebben azok se, akik szerint sehol sem lehet olyan jól pihenni, kikapcsolódni, mint a víz partján épült hétvégi házakban. Egészségesebb élet E véleményekkel egyetért, s azokat támogatja a kormányzat is. A ráckevei Duna-ág a főváros lakóinak egyik legkedvesebb pihenőhelyévé lehet. Közel van Budapesthez, személygépkocsi nélkül is megközelíthető, s még ma is vannak szabad, beépíthető, feltárható területek. Ezeket az előnyöket számba véve döntött a kormányzat arról, hogy fejleszti, feladatai ellátására alkalmassá teszi a vidéket. S e cél valóra váltása érdekében az Országos Vízügyi Hivatal, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából tavaly a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet és a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársai elkészítették a Ráckevei (Soroksári)- Duna üdülőkörzet hosszú távú fejlesztési programját, amelyben már a legsürgősebben elvégzendő feladatokra is javaslatokat tettek. E javaslatok közül jó néhány már ebben a tervidőszakban megvalósul, mások végrehajtása áthúzódik a következő ötéves tervekre. Az azonban valamennyiben közös vonás, hogy kivétel nélkül a mai s jövendőbeli üdülők, pihenők, kirándulók kényelmét, kikapcsolódását, az egészségesebb élet lehetőségét teremtik meg. Ebből a részletes, a terület egészére, egy-egy községre, vagy üdülőterületre vonatkozó tervből, fejlesztési programból bocsátunk most közre részleteket. Szennyezett szakaszok Csúcsidőben — ezt bizonyítják a felmérések —, ma 55-60 ezer az üdülő-, kirándulóforgalom, de a körülmények megteremtése után az idelátogatók száma egy időben is elérheti a 140-150 ezret. A hétvégi házak, kempingek, fizetővendég-szobák, s az épülő szállodák befogadóképességének ehhez azonban el kell érnie a 70 ezret, s ez a mainál 40 ezerrel több ember elhelyezését jelenti. Kulcskérdés a víz. A Dunaág felső szakasza erősen, középső része közepesen szennyezett. Alkalmatlan a fürdőzésre, árt a halállománynak. A legfontosabb feladat, tehát o további szennyeződés megállítása, a környékbeli szennyezőforrások megszüntetése. Ehhez természetesen az ipari és lakossági szennyvizek tisztítására, csatornázására van szükség. A letelepülés elengedhetetlen feltétele a közművesítés, mindenekelőtt a regionális ivóvízrendszer kiépítése. A terv számol a szigetszent- miklósi és a délegyházi kavicsbányák környékének rendezésével és idegenforgalmi célú felhasználásával is. Ezek, különösen az összefüggő, viszonylag nagy vízfelületű tavak horgászásra, a vízi sportolásra, környékük pedig parcellázásra, hétvégi házak építésére lehet alkalmas. Erdősítés, partrendezés. A vízpartok mentén, mindenekelőtt Dunaharasztin, Taksonyban és Budapesten negyven hektáron telepítenek erdőt. Parkerdővé fejlesztik a maká- di, a domariba-szigeti és a tököli zöldövezeteket. Ugyancsak erdősávok ültetésével lehet majd védekezni a budapesti és százhalombattai nagyüzemek levegőszennyezése ellen. Ugyanez a feladat a tavak környékén is. Hévvel a metróig Az üdülőkörzet 53 kilométer folyószakaszán 14 négyzetkilométer vízfelülettel és 185 kilométer hosszú partszakasszal nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra. Ha ehhez hozzászámít júk a bányatavakat, akkor valóban lehetőség nyílik 140— 15Ö ezer ember pihenésére. Ehhez azonban a mainál magasabbra kell emelni az infrastruktúra mai színvonalát. Ami a közlekedést illeti, belátható időn belül meggyorsítja a terület elérését a fővárosból, hogy a csepeli gyorsvasút elővárosi jellegűvé válik. Meghosszabbított vonala a Kálvin térnél kapcsolódik a metróhoz, s a szigeten Szigetszent- miklósig közlekedik. Alapvető fontosságú a szigeti gerincűt korszerűsítése, kiépítése is. Az üdülőterület ellátó, kulturális és idegenforgalmi központjává Ráckevét építik ki. A meglevő üdülőterületeken kívül a már említett bányatavakon kívül alkalmassá teszik a Molnár-szigetet, a vízparti, feltöltött új területeket, illetve bővítik az üdülőterületeket Taksony környékén is. Medencés srandfürdőre van szükség a budapesti XX., XXI., kerületben, Szigetszentmiklőson, Taksonyban és Dunaharaszti- ban. Ráckevén a termálvizes strand már jól pótolja a dunai fürdőzést, de természetesen a meleg vizet más célokra, például lakóházak, üdülők fűtésére is lehetne hasznosítani. Óriási feladatokat ró a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságra és a többi érdekelt szervre a Duna vizének megóvása, a lehetőségekhez képest a vízminőség javítása. A part- és mederszabályozásra, árvízvédelemre, a meder kotrására évente milliókat költenek. Csak a hatodik ötéves tervben 20 millióba kerül a ha- jóutak biztosítása. Társas nyaralók A hétvégi házakon kívül a Duna-ágban egyelőre alig van kereskedelmi Szálláshely, azaz szállodai szoba, fizetővendégszolgálati hely. A következő években ezek" száma is szaporodik. Az ősszel nyíló ráckevei motel mellett fejlesztik, bővítik a kempingeket, több lesz a fizetővendég-szoba is. A terv szerint a jövőben elsősorban a közös telkes, 2-3 szintes szövetkezeti társas nyaralók építését támogatják. Ezek teszik majd ki az új épületeknek közel hatvan százalékát. Végig a part mentén, a szigeteken, a tavak mentén egy sorban épültek a házak. Éppen ez a szétszórt, elnyúló településszerkezet teszi nehézzé azok dolgát, akik a víkendezők ellátásáról kötelesek gondoskodni. Az idényüzletek nyitására állami, szövetkezeti, egyéni vállalkozó kevés akad, hiszen a forgalom nyáron is bizonytalan, rapszodikus, télen nem is érdemes nyitva tartani. Éppen ilyen okok miatt javasolja a terv a mobil, autóbuszokba telepített közértek üzemeltetését, hiszen így időről időre minden terület hozzájutna a IRTéZd BIZOTTSÁG Vertei József metszete legfontosabb élelmiszerekhez. Amenyiben ez a módszer nem nyerné el az illetékesek tetszését 6500—7000 négyzetméter alapterületű élelmiszerüzletre, s majd ilyen nagyságú vendéglői hálózatra lenne szükség. Az üdülők szórakozását, ki- kapcsolódását szolgálják majd a szabadtéri mozik és klubok, játszóterek. Ez utóbbiak építésében már eddig is jeleskedtek a hétvégiház-tulajdonosok. Növelné a terület vanzóerejét, ha műemlékei, látványosságai is jobban szolgálnák az idegen- forgalmat. Máris befejezték a Savoyai-kastély helyreállítását, s ezt tervezik a Hajós-kastély- lyal is. Jó ötlet: ismét helyre kellene állítani az elmúlt évszázadok egyik legjellegzetesebb építményét, a folyóra épített vízimalmot. Megérdemelnék a védelmet a még meglevő, a szigetekre oly jellemző' népi házak is. Közös munkával Két súlyos kötet foglalja össze mindazokat a tennivalókat, amelyek végrehajtása lehetővé teszi, hogy a Ráckevei Duna-ág valóban fejlett pihenőhelye legyen a fővárosiak tízezreinek. S minden bizonynyal több mázsás lesz az a súly, amit a részletes tervek nyomnak majd. A papír, bármilyen gondossággal vetik is rá a sorokat, készítik el a rajzokat és a számításokat. Ahhoz, hogy valóban megvalósuljanak ezek az elképzelések széles körű társadalmi . összefogásra van szükség. S ebben az idegenforgalom fejlesztését szolgáló költségvetési forintokon kívül az üdülők több tízezres tábora, a sziget lakossága, a környékbeli üzemek segítsége, a közös munkája is benne foglaltatik. i Horgászok méla csendben Erdósl Agnes felvétele Báckeve látképe a XI.S. század elején i (Korabeli metszet) Milyen legyen az üdülősziget? Tízezrek második otthona
