Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság tájékoztatója Százhúsz tonna ivadék Telt ház a horgászparadicsomban Az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Ráckevei-Duna-ág. A vízpartot sűrűn ellepő hétvégi házak jelzik, hogy a környékbeliek és elsősorban a fővárosiak hamar felismerték a több mint ezerhétszáz hektáros vízterület előnyeit. Ez/.s ko.'al is kiemelkedik, hogy a Du- na-ág szinte az ország közepén helyezkedik el, ezzel kiváló üdülési lehetőséget biztosítva a budapestieken kívül a környező megyék lakosainak is. A legboldogabbak azonban valószínűleg a horgászok: olyan, csaknem ősi állapotában fennmaradt, a környezeti ártalmaknak viszonylag kevésbé kitett vízen hódolhatnak kedvenc időtöltésüknek, amelyre az országban kevés példát sorolhatnánk. A nap, ugyan süt, de az áprilist szél csípős. Díná szamár, a puszta mókamestere egykedvűen álldogál fáhozkötötten. Belebámulja szuper fényképezömasinák lencséjébe, tűri, hogy megsimogassák. A Jancsó-domb mögött (névadója a híres filmrendező, aki itt forgatja nem kevésbé híres filmjeit) békésen legel a ménes. A végeláthatatlan síkság felől varázsos illatot hoz a szél. Apajpusztán, a határokon túl is ismertté lett lovasbemutatók színhelyén kora tavasztól késő őszig kellemes Időtöltést kínálnak külföldinek, vagy honi látogatónak egyaránt. Lovaspóló, fogatverseny, a pattogó ostorok kellemetlen zajában is rezzenéstelenül fekvő, vakon engedelmeskedő lovak... S ami a bámészkodó, álmélkodó, s tetszését tapssal kinyilvánító közönségnek szórakozás, az a puszta titkát ismerőknek az itt élőknek munka, kenyérkereset, üzlet... Bartos Sándor, a Kiskunsági- Állami Gazdaság igazgatója abból is megtudhatja a tavasz megérkeztét, hogy ugyancsak megélénkül házuk táján a jövés-menés. A toliforgatók hada az újdonságok, a bel- és külföldieket csalogató programok iránt érdeklődnek, a szakmabeliek tapasztalatszerzés céljából veszik irányba Apajpusztát. Jancsó-domb ás kútgém Miként mintegy tíz esztendeje minden évben természetesen az idén is sok érdekesség várja az idelátogatót. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatallal kötött egjyüttműkö- désl szerződés kötelez, de szívesen látják' azokat a vendégeket is, akiket a Pegazus Tours, vagy a Malév visz hozzájuk egy kis hamisítatlan romantikát látni. Mert ez utóbbira a hitelességre nagy gondot fordának a gazdaságban. Ügy fogalmaznak, amit ők a pusztán nyújtanak, az nem bóvli, az nem olcsó látványosság. A néphagyományokat ismerő, tisztelő „legények” az egykori pusztai pásztorok késői utódai az akkori életet varázsolják néhány órára vissza a mába. Ügyelve arra, hogy bemutatójuk ne megkoreografált, unottan lekottázott produkció legyen, hanem igazi, tartalmas szórakozás. A kontraszt, a tegnap és a ma találkozása olykor döbbenetes. Miközben hangos pstorpattogás közepette végigdübörög a pusztán a ménes, a lovak sörénye lebben a szélben, sok ezer méter magasan elzúg a szuperszónikus vadászrepülőgép. Fémteste szürkén villan a napfényben... Nosztalgia, romantika, folklór. Ezt ígéri az apaji gazdaság. S mindehhez azokat az apró figyelmességeket, amelyek valóban élvezetessé tehetik az itt eltöltött órákat. Szalonnasütés, pusztai barack- pálinka, babgulyás, pecsenye, s az elmaradhatatlan ízletes túróslepény ... Kell-e bizonygatni, hogy a gasztronómiai élvezetek legalább akkora sikert aratnak, mint a látványosságok: a bemutatók, a legelésző szürkegulya, a rackanyáj ... Filmen, fotón megörökítésre méltó látnivaló. \ tenyésztés élén A Kiskunsági Lovasnapok rendezvénysorozata alkalmával minden évben 50-60 ezer embert látnak vendégül, ami nem kis megterhelés. Legalábbis akkor nem az, ha a maguk szigorú mércéje szerint Igyekeznek kielégítem az érdeklődők sokrétű igényeit. Túl a gazdag programon — ebben ismét szerepel a négyesfogatok bajnoki fordulója, hétnyolc ország legjobb 'hajtői mérik össze, irigylésre méltó tudásukat — felvonulnak portékáikkal az iparművészek, a népművészek, a bőrdíszművesek, a régen giccsparádénak tűnő kirakodóvásárt ma már az igényesség jegyében megemelt színvonal jellemzi. A Kiskunsági Nemzeti Park illetékeseinek szigorú rostáján valóban csak a legjobbak maradnak fenn ... 1 Turizmus, idegenforgalom, s gazdálkodás — egy tőről fakadó fogalmak a kiskunsági gazdaságban még akkor is, ha a gazdálkodás alatt a hagyományos értelemben vett mező- gazdasági tevékenységet értik. A gulya, a ménes, a nyáj ugyanis nemcsak valutát- hozó látványosság, hanem állatállomány, amelyet a tenyésztés követelményei szerint gyarapí- tanak, alakítanak, nem feledkezve el az anyagiakról sem. Ami a tenyésztést illeti nem lehet okuk panaszra. Ott vannak évek óta az élen. Sport és haszon Az idei nyáron máT a tizenötödik alkalommal rendezik meg a Kiskunsági Lovasnapok eseménysorozatát. Mindeddig időjáráshoz kötött, szezonlát- ványosságot jelentett az apaj- pusztaiak — kétségkívül nagy hírnevet szerzett programja. A továbblépés jegyében azonban szeretnék kiiktatni a meglehetősen ingatag szövetségest, az időjárást, s egész évben megfelelő turisztikai csemegével kívánnak a nagyközönség elé lépni, legyenek azok honi kirándulók, vagy idelátogató külföldiek. Mint a földön araszoló óriáshernyó úgy néz ki a peregi, vagy régi nevén Szent István major közepén magasodó narancssárga műanyag borítású épület. Itt lesz a fedett lovarda, ahol aztán télemnyáron fogadhatják majd a vendégeket. S mód lesz arra is, ami régi vágyuk, hogy a jó képességű állatokat megfelelően trenírozhassák, a lovardát a tenyésztés céljaira js felhasználják. Már alakul az egykori krstély is, szépül a park. A kastélyban helyezik majd el azokat a vendégeket, akik a hétvégét egy kis lovaglással, természetjárással akarják' eltölteni. Hogy egészen pontosan kiket is? Például a hazai turistákat. Még mielőtt bárki a szívéhez kapna, csillagászati összegeket emlegetne a hír hallatán, megnyugtatjuk, úgy igyekeznek a dijakat, a szállásköltséget megállapítani, hogy az elérhető legyen még egy több tagú család számára is. (gáspár) A Duna-ág vízkezelési jogát a Magyar Országos Horgász Szövetség Pest megyei Intéző Bizottsága kapta meg, néhány esztendővel ezelőtt. Az azóta eltelt időszakban jelentős változások következtek be. Ezek közül is a legszembetűnőbb, hogy a horgászmozgalom fellendülésével egy időben mígszaporodott az egyesületek taglétszáma is. Ma már akkora a zsúfoltság némelyik közösségben, hogy gyakran esztendőkig kell várakoznia az új jelentkezőnek, mire felveszik. Mint Miseta Jánostól, az intéző bizottság titkárától megtudtuk, a Rác- kevei-Dunán horgászok száma az idén elérte a tizenötezret. Ennél több embert ez a víz nemigen tud eltartani, állítják a szakemberek, ezért több egyesületben létszámzárlatot vezetnek be. Annál is inkább, mert a fővárosi IB átszervezése miatt ebben az évben már a Pest megyeieknek kell gondoskodnia továbTessék kipróbálni. Sétakocsikázás közben Is forog az Idegen Apalousztán a készülő lovarda mint egy óriási műanyag hernyó emelkedik ki a tájból. Az év második felében talán már vendégeket Is fogad Otösfogat apajpusztai módra. A bemutató egyik Igazi látványossága Ahol a puszta kezdődik Lóháton forog az idegen Birkapörkölt Jó csípősen. Leggyakrabban ezt rendelnek az 51-es út mentén autózók, no meg a hétvégi kirándulók a hangulatos Kiskun vendéglőben. Lacházán Szép György felvételei bi, csaknem négyezerötszáz horgász szabadidejének megszervezéséről. Várható, hogy újabb húsz közösség alakul, például egyebek, között Duna- harasztiban, s esetleg Sziget- szentmiklóson és Ráckevén is. Ha az elmúlt esztendei statisztikát lapozgatjuk, kiderül, hogy a Duna-ágban horgászók tavaly is eredményesen hódoltak szenvedélyüknek. Az összefogásuk meghaladja a 314 tonnát, s ez azt jelenti, hogy egy-egy horgász átlagosan 20,7 kiló halat szákolt 1981-ben. E hatalmas mennyiség azt is mutatja, hogy a rendszeres és tervszerű telepítések egyre sikeresebbek. Elégedett lehet hát a horgásztársadalom a Ráckevei Duna Halgazdálkodási Szakbizottságának tevékenységével, amelynek tavalyi munkájáról nemrég számolt be Danes Sándor titkár az intéző bizottság ülésén. Elmondta, hogy 1981-ben kifejezetten jó évet zártak. A siker jelei már év közben megmutatkoztak. A Duna-ág iránti egyre növekvő érdeklődést jelzi, hogy a 15 ezer területi engedéllyel horgászó mellett háromezren váltottak napijegyet, s e két forrásból több mint hatmillió forint bevétel származott. A bizottság irányításával működő halkeltetőben és a hozzátartozó tavakban összesen 120 tonna telepítésre alkalmas ivadékot neveltek. Eredményeik országosan is kiemelkedőek, hiszen egy-egy hektár vízfelület „termésátlaga” mintegy 2,5 tonna volt, s egy kilogramm halhús előállításához csupán kétkilónyi takarmányt használtak fel. A halkeltető munkája alapvetően a Ráckevei-Duna halutánpótlását szolgálja. Az elmúlt esztendőben a felnevelt Ivadékokon kívül még vásároltak is, így összesen több mint 160 tonna pontyot, több százezer süllő- és csukaivadékot helyeztek ki a Duna-ágban. Ezek mellett természetesen nagy mennyiségben fogható még a dévér és kárász is, sőt közkedveltek a jellegzetes har- csázóhelyek, mint amilyen például a ráckevei híd és környéke. A horgászok azonban nemcsak a vízparton eredményesek. Egyre több hír érkezik olyan egyesületekről, amelyeknek tagsága évente több száz órányi társadalmi munkát végez a helyi üdülési bizottságokkal összefogva a1 természet felbecsülhetetlen kincséinek megvédéséért. Ennek látható jele, hogy mind rendezettebb, tisztább a part. S ha még azt is sikerülne megoldani, hogy a vízre települt — többnyire engedély nélkül épült — hétvégi házak háztartási és egyéb hulladéka ne a vizet szennyezze közvetlenül, valóban paradicsomi idillt teremthetnének több százezer pihenni vágyó ember számára a Ráckevei- Dunán. Furucz Zoltán
