Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

"x/ßriajp 1982. JÚNIUS 11., PÉNTEK Közlemény a KGST ülésszakáról Június 8—10. között a Magyar Népköztársaság fővárosában — Budapesten — tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXXVI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei: Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, To Huu, a Vietnami Szocialista köztársáság Minisztertanácsa elnökhelyettesének, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökhelyettesének, Minisztertanácsa elnökhelyettesének, Zsam- bin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének, Constantin Dascalescu, a Román Szocia­lista Köztársaság kormánya első miniszterének, Nyikolaj Tyi- honov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisz­tertanácsa elnökének, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya elnökének vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezményeknek megfelelően, az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Zvone Drágán, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában, meghívás alapján, megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokra­tikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, a KGST bi­zottságainak és a szocialista országok által létrehozott egyes nemzetközi gazdasági szervezetek képviselői. . Az ülésszak elnöki teendőit Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság küldöttségvezetője, a Minisztertanács elnöke lát­ta el. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság tevékenysé­gét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. és XXXVI. ülésszaka között. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok 1981-ben kommunista és munkáspárt­jaik vezetésével, a szocialista társadalom előnyeit kihasznál­va és a belső erőforrásokat mo­bilizálva jelentősen előreléptek a folyó ötéves terv feladatai­nak megoldásában, a társadal­mi termelés fejlesztésében. Igen nagy ütemben növekedett a termelés azokban az ágaza­tokban, amelyek meghatároz­zák a tudományos-műszaki fejlődést, elsősorban a gépipar­ban, az elektronikában, az energetikában és a vegyipar­ban. Az ipari termelés növe­kedésének zömét a munkater­melékenység növelése útján ér­ték el. Számos országban a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok ellenére a mezőgazdasá­gi termelés 1981-ben a KGST- tagállamok egészét tekintve az 1980. évi szinten maradt. Meg­nőtt a KGST-tagállamok köl­csönös külkereskedelmi áru­csere-forgalma, amelynek részaránya a teljes árucsere- forgalomban az elmúlt évben 55 százalékot tett ki. Az ülésszakon egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a KGST- tagállamok népgazdaságának fejlődésében mind nagyobb szerepet kap az együttműködés és a szocialista gazdasági in­tegráció további elmélyítése, a kölcsönös termelési, tudomá­nyos-műszaki és kereskedelmi kapcsolatok bővítése. Ez az együttműködés a KGST-tagál­lamok világgazdaságban betöl­tött pozíciói megerősítésének egyre fontosabb tényezőjévé válik. A KGST-tagállamok szocia­lista közössége egységének és Összeforrottságának megerősí­tése. gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésük tö­kéletesítése szempontjából kü­lönösen jelentősek voltak a testvérpártok és testvéri álla­mok vezetőinek tárgyalásai, többek között a krími találko­zók során. Az e találkozókon elért megállapodások megvaló­sítása hozzájárul a KGST-tag­államok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködésé­nek továbbfejlesztéséhez, ezen országok kommunista és mun­káspártjainak kongresszusai által kitűzött társadalmi-gaz­dasági fejlesztési feladatok eredményes megoldása érdeké­ben. Az elmúlt évben folytatták a komplex program, a KGST- tagállamok hosszú távú együtt­működési célprogramjainak és az ülésszak határozatainak megvalósítására irányuló terv­szerű munkát. Ennek során nagy figyelmet fordítottak a gazdaság intenzifikálása szem­pontjából fontos jelentőségű korszerű gép- és berendezés- rendszerek kifejlesztésére és szakosított gyártásának meg­szervezésére. valamint a test­véri országok lakossága kivá­ló minőségű ipari termékekkel és élelmiszerekkel való telje­sebb ellátásának kérdéseire. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok nép­gazdaságának és együttműkö­désének fejlődése a világpia­ci konjunktúra romlásának feltételei között, az imperialis­ta államok által folytatott erőpolitika aktivizálódása, a fegyverkezési hajsza fokozódá­sa és a hadikiadások növeke­dése, a belügyekbe való be­avatkozás miatt bonyolultabbá vált nemzetközi viszonyok közepette ment végbe. Az USA és számos más NATO-ország imperialista körei politikai nyomás cél­jából fokozták a diszkriminá­ciót a KGST-tagállamok vo­natkozásában, rátértek a szank­ciók alkalmazására, felbontják az ezen országokkal, különö­sen Lengyelországgal és a Szovjetunióval fennálló ke­reskedelmi-gazdasági kapcso­lataikat. Erősödik a testvéri Kuba elleni gazdasági blokád törvénytelen politikája. A nemrégiben a versailles-i értekezleten elfogadott nyi­latkozatból kitűnik, hogy a főbb tőkés országok még to­vább kívánják nehezíteni a KGST-országokkal fennálló kereskedelmi, hitel- és egyéb gazdasági kapcsolataikat. Országainak a KGST vég­rehajtó bizottsága folyó év ja­nuár 22-i nyilatkozatában ki­fejezett álláspontját megerő­sítve, az ülésszak határozottan elutasítja ezeket az akciókat, és úgy véli, hogy ezek a nem­zetközi feszültség kiélezésére irányulnak és zavarják a bé­kés. kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődését, el­lentétesek nemcsak a KGST- tagállamok, hanem a világ valamennyi népeinek érdekei­vel, durván sértik a nemzet­közi élet általánosan elfoga­dott normáit, az ENSZ alap­okmányában, valamint az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában foglalt elveket. Az ülésszak résztvevői megen­gedhetetlennek tartanak bár­miféle beavatkozást a KGST tagjának — a Lengyel Nép- köztársaságnak — belügyeibe. Egyhangúlag hangsúlyozták, hogy az ilyen jellegű . akciók eredménytelenek maradnak. A KGST-tagállamok, összefor- rottságukat és kölcsönös együttműködésüket erősítve, a béke és a nemzetközi együtt­működés megszilárdításában érdekelt más államokkal való kapcsolataikat fejlesztve, szi­lárd eltökéltséggel biztosítják további stabil fejlődésüket. A KGST-tagállamok. sokol­dalú segítséget nyújtottak és nyújtanak a testvéri lengyel népnek gazdasági nehézségei leküzdésében, az ország továb­bi szocialista fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítá­sában. Az ülésszak áttekintette és jóváhagyta az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció programját, amelynek elő kell segítenie a kommunista és munkásoártoknak a termelés intenzifikálását célzó irányvo­nalának megvalósítását a test­véri országok népei jólétének emelése érdekében. Előirányoz­ták, hogy a tervkoordinációt kiegészítik az érdekelt KGST- tagállamok gazdaság- és tudo­mányos-műszaki politikájának egyeztetésével. Ennek során különös figyelmet kell fordíta­ni a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségei­nek kiaknázására, a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsítása és a KGST-államok népgazdasága kiegyensúlyo­zott fejlődésének biztosítása céljából. A program előirányozza, hogy erősíteni fogják a főbb együttműködési feladatok meg­oldásának sokoldalú megköze­lítését, bővítik az egyeztetett területek és létesítmények vo­natkozásában eszközölt beru­házások koordinálását. Javas­latokat fognak kidolgozni a tudományos-műszaki és ter­melési kooperáció fejlesztésé­re és ennek alapján a tudomá­nyos és technikai eredmények­nek a népgazdaság kulcsfon­tosságú ágazataiban történő bevezetésére. A Vietnami Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasági fejlődése meggyorsí­tásának és hatékonysága nö­velésének szükségességére va­ló tekintettel előirányozták szélesebb körű részvételüket a nemzetközi szocialista munka- megosztásban. A komplex programnak megfelelően, ezen országok vonatkozásában a to­vábbiakban is az egyeztetett, előnyös együttműködési felté­teleket kívánják alkalmazni. Különös jelentőséget tulaj­donítva annak, hogy az erőfe­szítéseket a tudományos-tech­nikai haladás legfontosabb irá­nyaiban egyesítsék, a KGST- tagállamok küldöttségvezetői az ülésszak folyamán általános egyezményeket írtak alá a mik­roprocesszoros technika fej­lesztésében és széles körű nép- gazdasági alkalmazásában való együttműködéséről, valamint az ipari robotok szakosított és kooperációs gyártásának meg­szervezésében való együttmű­ködésről. Az ülésszak által a mikroprocesszorokkal kapcso­latban jóváhagyott program és a robottechnika területén egyeztetett együttműködési in­tézkedések előirányozzák kö­zös tudományfejlesztési mun­kák elvégzését, a legújabb elektronikai eszközökkel ellá­tott automatizált technológiai gép- és műszerkomplexumok vezérlőrendszerek szakosított sorozatgyártásának megszerve­zését. Ugyancsak aláírták a számí­tástechnikai eszközökhöz szük­séges mikroelektronikai elem- bázistermékek, a mikroelekt­ronikához szükséges anyagok és technológiai berendezések gyártásszakosításáról és ko­operációjáról szóló sokoldalú kormányközi egyezményt is. A szóban forgó dokumentu­mok megvalósítása lehetővé teszi a KGST-tagállamok nép­gazdasága műszaki rekonst­rukciója, az ipar és a mező- gazdaság termelési folyamatai, az irányítás területén több fajta munka automatizálása bázisának megerősítését, a ké­zi munka alkalmazásának csökkentését, különösen a munkaigényes és nehéz fizikai műveletek során, lehetővé te­szi további energia, nyers­anyagok és egyéb anyagok megtakarítását. Áttekintették az atomerő- művi berendezések sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításá­ról és kooperációjáról, vala­mint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény teljesítésé­nek menetét. Hangsúlyozták, hogy a szóban forgó egyez­mény megvalósítása jelentős mértékben javítja a KGST- tagállamok villamos energia iránti szükségleteinek kielégí­tését. Az ülésszak megállapí­totta, hogy ezekben az orszá­gokban jelentős munkát vé­geztek a szakosított termelő- kapacitások létrehozása, az újabb bonyolult berendezések gyártásának megszervezése és szállítása területén. A folyó ötéves tervidőszak­ban megkezdik az 1000 mw egyedi teljesítményű nyomott­vizes energetikai reaktorokkal működő berendezések koope­rációs gyártását. Az ülésszak elfogadta az atomenergetika, az atomerő- művi berendezések gyártás­szakosítása és kooperációja területén folyó együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokat. A KGST ülésszakán kiemel­ték annak szükségességét, hogy erősíteni kell az együttműkö­dést a fűtőanyag, energia és nyersanyag — a másodlagoso- kat is beleértve — megtakarí­tása és ésszerű felhasználása terén­A KGST-szervek megbízási kaptak, hogy e kérdésben dol­gozzanak ki javaslatokat és elsősorban az energia- és anyagtakarékos technológia és technika kifejlesztése és beve­zetése, az élenjáró tapasztala­tok cseréjének bővítése terü­letén. , Figyelembe véve a lakosság korszerű háztartási iparcikkek iránti növekvő igényét, az ülésszak jóváhagyta a színes televíziózás területén folyó sokoldalú együttműködés programját. Előirányozták új típusú színes tv-k, képcsövek, stúdióberendezések, videotech­nika, valamint az ezek gyártá­sához szükséges technológiai berendezések és ellenőrző mé­rőműszerek kidolgozását és gyártásának nemzetközi gyár­tásszakosítás alapján történő meghonosítását. Megelégedéssel állapították meg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal a KGST és a JSZSZK közötti egyezmény alapján megvaló­suló együttműködés továbbfej­lődését, valamint az Angolai Népi Köztársasággal, az Afga­nisztáni Demokratikus Köztár­sasággal, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággl, a Mozambiki Népi Köztársasággal és a Szo­cialista Etiópiával folytatott együttműködés továbbfejlődé­sét. Az ülésszak hangsúlyozta a fejlődés szocialista útjára orientálódó és a tanáccsal való szorosabb kapcsolatokra tö­rekvő fejlődő országokkal, va­lamint a többi fejlődő ország­gal a tudomány és technika területén megvalósuló együtt­működés megszilárdításának fontosságát. A KGST-tagálla­mok 1981-ben 92 fejlődő ál­lamnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget, főkép­pen gazdaságuk állami szek­torának megerősítése, termé­szeti erőforrásaik kiaknázása, nemzeti kádereik felkészítésé­nek bővítése céljából. Döntést hoztak a KGST keretében fo­lyó, a fejlődő államokkal való sokoldalú együttműködéssel kapcsolatos munka tökéletesí­tésére. x. Megerősítették, a KGST- tagállamok arra törekednek, hogy fejlesszék a kereskedelmi­gazdasági és tudományos-mű­szaki kapcsolatokat azokkal a tőkés államokkal, amelyek ké­szek egyenjogú és kölcsönösen előnyös feltételek mellett együttműködést folytatni, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában szereplő megfelelő rendelkezések betartása mel­lett. Ezzel kapcsolatban meg­említették a Finn Köztársaság­gal, többek között a Finnország és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa között létrejött egyezmény alapján folytatott együttműködés eredményes fejlődését. A küldöttségvezetők azon egyhangú meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a KGST- tagállamok közötti sokoldalú együttműködés következetes és tervszerű elmélyítése a jö­vőben is elő fogja segíteni ezen országok népei számára az előttük álló gazdasági és társadalmi feladatok eredmé­nyes megoldását, továbbá hoz­zá fog járulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a bé­ke, és a társadalmi haladás ügyéhez. A KGST XXXVI. ülésszaka a nézetazonosság, a teljes köl­csönös megértés, és az elvtársi együttműködés légkörében folyt le. VEMHESÜNK; ZSAMBIN BATMÖNH Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívása alapján Zsambin Batmönh, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mon­gol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke június 11-én, pénteken megkezdi hivatalos, baráti látogatását hazánkban. Zsambin Batmönh 1926 március 10-én az Ubszunurszki megyében született. Elvégezte a Mongol Állami Egye­temet, és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága Társadalomtudományi Akadémiá­ját. 1951—1952-ben a Mongol Állami Egyetem és a pedagógiai főiskola tanára volt. 1952—1958 között a központi pártfőiskola tanáraként, majd rektorhelyetteseként műkö­dött, 1962—1967 között a közgazda- sági főiskola tanszékvezetője, rek­torhelyettese, majd rektora, 1967— 1973 között a Mongol Állami Egye­tem rektorhelyettese, majd rekto­ra. 1973 júliusától a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­sága tudományos és oktatásügyi osztályának vezetőjeként dolgozott. 1974 májusában a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsa elnökhe­lyettesévé, júniusában pedig a mi­nisztertanács elnökévé nevezték ki. 1948 óta tagja a Mongol Népi Forradalmi Pártnak. A párt XVI. kongresszusán (1971) a központi bizottság tagjává, 1974 júniusában pedig a politikai bizottság tagjává választották. A Mongol Népköztár­saság nagy népi huráljának képvi­selője. Zsambin Batmönh a Mongol Népköztársaság és más szocialista országok számos kitüntetésének tulajdonosa. Folytatódik az izraeli invázió Súlyos hunok Libanonban Csütörtök hajnaltól az iz­raeli páncélosok Bejrút déli elővárosaiban, a nemzetközi repülőtér körzetében próbál­ják áttörni a palesztin ellenál­lási mozgalom és a libanoni ha­ladó erők védelmi vonalát. Hajnalban a PFSZ és a li­banoni haladó erők újabb iz­raeli partraszállási kísérletet hiúsítottak meg Khaldenál és azt is megakadályozták, hogy izraeli csapatszállító gépek szánjanak le a bejrúti repülő­téren. Az izraeli légierő ezután nagyarányú bombatámadást hajtott végre a napok óta be­zárt repülőtér ellen. Miután az izraeli légierő a csütörtöki nap folyamán több, egymást követő hullámban bombázta Bejrút nyugati ne­gyedeit és a főváros környéki palesztin menekülttáborokat, a libanoni reguláris erők Bej­rút nyugati részén beásták magukat és elfoglalták harc­állásaikat, jelkészülve a fővá­ros védelmére. A SANA szíriai hírügynök­ség megerősítette, hogy az iz­raeli légierő csütörtökön bom­bázta a szír—libanoni határon lévő Jusszieh szíriai települést. A támadásnak halálos áldoza» tai és sebesültjei voltak —tet­te hozzá a SANA, számokat azonban nem közölt. Hírügynökségi jelentések szerint nyolcán vesztették éle­tüket és negyvenhetén se­besültek meg a Damaszkusz egyik elővárosa elleni szerdai izraeli légitámadás következté­ben. A szíriai katonai parancsnok­ság szerdán megerősítette, hogy kilencven izraeli F—15-ös és F—16-os vadászgép két hul­lámban támadta a libanoni Bekaa-völgyben telepített Szí­riái légvédelmi rakétaálláso­kat. ★ Csütörtökön Samuel Lewis, az Egyesült Államok izraeli nagykövete átadta Begin iz­raeli miniszterelnöknek Rea­gan elnök felszólítását: Izrael azonnal vessen véget az ellen­ségeskedéseknek Libanonban, Az üzenet a Begin miniszter- elnök környezetéből származó információk szerint nem kö­vetelte az izraeli csapatok visszavonását Libanon terüle­téről. Irán nem fogadja el a bsjelsntést Iraki tű/sziineti javaslat Az ÍRNA iráni hírügynök­ség csütörtökön közölte: túl későn jött Irak bejelentése, hogy kész tűzszünetet kötni és visszavonni csapatait Irán területéről. Az ÍRNA kom­mentárja szerint Bagdad megtehette volna ajánlatát még a Libanon elleni invázió előtt, mégpedig úgy, hogy elfo­gadja az iráni követeléseket. Irak szerdán este jelentette be — az iszlám konferencia szervezete közvetítő küldöttsé­gének felhívására válaszolva —, hogy kész a tűzszünetre és csapatainak visszavonására azért, hogy mindkét ország a közös ellenség, Izrael eilen fordíthassa fegyvereit. Teherán korábban azt köve­telte, hogy Irak a megkötendő tűzszünet előtt vonja ki összes csapatait, fizessen 150 mil­liárd dollárt a háborús káro­kért és Szaddam Husszein rendszere mondjon le. Gsnfi tárgyalások Genfben csütörtökön teljes ülést tartott az európai nuk­leáris fegyverzetek korlátozá­sáról tárgyaló szovjet és ame­rikai küldöttség. ENSZ leszerelési ülésszűk A japán kormányfő javaslata Az ENSZ-közgyűlés négy évvel ezelőtt megtartott első rendkívüli leszerelési üléssza­ka óta a fegyverkezés tovább folytatódott, és az ülésen el­fogadott záródokumentum elő­Az amerikai elnök nyugat-berlini látogatása NA TO-tamkskozás Bonnban Az Atlanti Szövetségnek fo­koznia kell katonai erejét, egy­idejűleg tárgyalásokra és fegy­verzetkorlátozási megállapo­dásokra kell törekednie a szo­cialista országokkal — jelen­tette ki Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár, a NATO állam- és kormányfőinek ér­tekezletét megnyitó beszédé­ben. A tanácskozás csütörtö­kön délelőtt,nyílt meg a Bun­destag épülelében. A NATO állam- és kor­mányfői bonni csúcstalálkozó­jukról kiadott nyilatkozatuk­ban azzal vádolták a Varsíi Szerződés tagállamait, hogy ők bontották meg a katonai erő­egyensúlyt, és azt állítják: ezért kell folytatnia a NATO­nak a fegyverkezést, amellyel párhuzamosan azonban a NATO különböző fegyverzet­korlátozási tárgyalásokon meg állapodásokra is törekszik a szocialista országokkal az eny­hülés új, korlátozottabb értel­mezése alapján. A nyilatkozat és az ahhoz csatolt két doku­mentum lényegében az Egye­sült Államok és az NSZK ál­láspontjának kompromisszu­mos egyeztetését, szintézisét jelenti. Reagan amerikai elnök a bonni NATO-tanácskozás be­fejeztével négyórás látogatást tesz Nyugat-Berlinben. Útjá­ra elkíséri Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is. írásait nem hajtották végre — állapította meg sajnálattal Willibald Pahr osztrák kül­ügyminiszter szerdán a máso­dik rendkívüli leszerelési ülés­szak általános vitájában. A rendkívüli ülésszak szer­da délutáni teljes ülésén mon­dott beszédet Szuzuki Zenko japán kormányfő. Szuzuki sze­rint az Egyesült Nemzetek Szervezetének korszakalkotó vívmánya volt az első rendkí­vüli leszerelési ülésszak záró- dokumentumának teljes egyet­értésben történt elfogadása 1978-ban. Japán úgy véli, hogy jelen­leg a legnagyobb problémák egyike a rohamosan fejlődő technológia ellenőrzése, mert annak hiányában a nukleáris fegyverzet csökkentése aligha oldható meg. Ezért Japán in­dítványozza, hogy az ENSZ keretében létesítsenek nemzet­közi fegyverzetellenőrzési cso­portot. Az ülésszak csütörtökön Is két teljes üléssel folytatta munkáját, ezeken többek kö­zött a jugoszláv államfő és az NDK külügyminisztera mondott beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom