Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-25 / 147. szám
LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1982. JÜNIUS 25., PÉNTEK Határszéllé Kartalon Rekordtermést ígérő táblák Szokatlan vezetőségi ülést tartottak a kartali Petőfi Termelőszövetkezetben. Az értekezlet rendkívüli jellegét az adta, hogy annak helye a szövetkezet mozgó autóbuszán volt és a megbeszélésen a gazdaság vezetői mellett részt vettek a nagyközségi tsz- pártvezetőség tagjai, ott voltak a szövetkezethez tartozó községek tanácselnökei, valamint dr. Füleki Lajos, a járási pártbizottság tagja és Bucsai Lajos mezőgazdasági mérnök, a pártbizottság területfelelőse. Kovács László termelőszövetkezeti elnök házigazdához illő felkészültséggel fogadta a vendégeket és hívta mindany- nyiukat arra a határszemlére, amely hagyományossá vált mar a szövetkezetben. Gondos munka — A tavaszi munkák befejezése után, amikor közeledik a betakarítás — mondta az elnök —, jó és hasznos dolog megtekinteni a határt, felbecsülni a várható termést, s a iátottak alapján előkészíteni a betakarítási programot. A szövetkezet vezetőinek és a meghívott vendégeknek Vati László üzemegységvezető mutatta be a gazdaság bagi területét. Az autóbusz a Farkaslyuk, Rókalyuk dűlők vadregényesen szép tájain kanyar- gott. Mindenki csodálta a természet szépségét, a közeli erdő vadakat rejtegető lombjait, de Vati László szavai a kultúrnövényekre irányították a figyelmet. Zmák Mihály, a nagyközségi pártvezetőség tagja emlékeztetett arra, hogy erről a határrészről silány, nagyon hitvány rozskévéket hordtak a cséplőgéphez a termelők fogatai. A Császár út melletti háromszáz hektáros kukoricatömb látványa, fejlettsége, a növekvő kukoricalevél haragoszöld színe egyenletes szép képet mutatott, így aztán a látottakról mindenki elismerően nyilatkozott. Gondos munkáról és gazdag terméskilátásokról győzött meg valameny- nyiünket a 200 hektáros napraforgótábla látványa is. Megtérülő költség A 6000 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet kartali részlegén Jeney László üzemegységvezető kalauzolta végig a vendégeket. Sok volt a kíváncsiskodó kérdés, amelyek közül nem hiányzott a szakmai fortélyokat kutató érdeklődés sem. Mi a várhatóan bő termésnek a titka, erre voltak a határszemle résztvevői elsősorban kíváncsiak. — Nagyon sok múlik 'a szakszerűen előkészített magágyon. Ha jó földbe gondosan kiválasztott vetőmag kerül, és ez megkapja ti fejlődéséhez szükséges műtrágyát, s időben éri az eső, meg napfényben sem szűkölködik, akkor a ráfordítás megtérül, gazdag lesz a termés — magyarázta Puskás Gézáné tanárnőnek, a pártvezetőség tagjának Jeney László. A 310 hektáros zöldborsó betakarítási munkáját is megnézték a résztvevők. — Igaz — kaptuk a tájékoztatást —, a hosszan tartó szárazságot a korai érésű zöldborsó megsínylette. Szármagassága alacsony, betakarítása ezért körülményesebb, nagyobb a szemveszteség. A hosszabb te- nyészidejűek viszont — ame- | lyek időben kaptak esőt — a tervezettnél kétszer, háromszor masabb terméshozamot ígérnek, így a 124 vagon zöldborsót leszállítják a konzervgyárnak és meglesz a 9,4 millió forintos árbevételünk. Iparosodási folyamat A határszemle végén hasznos és baráti beszélgetés alakult ki a résztvevők között. Mindannyian megegyeztek abban, hogy az elmúlt néhány évben teljesen megváltozott a négy falut magába foglaló szövetkezet határa. Nemcsak azzal következett be fordulat, hogy megszűntek az apró táblák, hanem elsősorban azzal, hogy kialakult a szövetkezet termelési szerkezete, s az egész határban négy növény az uralkodó: búza, kukorica, napraforgó és zöldborsó. Kovács László a szövetkezet életében és gazdálkodásában jelentkező iparosodási folyamatról szólt. — A korábbi hagyományos eljárásokkal szemben 60—80 ember munkáját képes egykét dolgozó elvégezni a gépek segítségével, s egy mezőgazda- sági dolgozó 20—25 ember részére termeli meg az élelmiszereket. Hosszan folyt a beszélgetés a gondokról, a lehetőségekről, de legtöbb szó a várható termésről esett. — Rekordtermést ígér a bagi, hévízgyörki, kartali, vérségi határ. Most már az a kötelességünk, foglalta össze a feladatokat Kupi Károly fő- agronómus —, hogy ennek a gazdag termésnek a betakarítását gondosan megszervezzük. Fercsik Mihály Kubai tájakon I. Ä Gran Piedra felhői között Gödöllőiek a nagyvilágban . Dr. Pekli József, a Gödöllői Agrártudományi Egye§ tem mezőgazdaság-tudományi kara melegégövi oktatási ^ osztályának tudományos munkatársa levelező aspiráns- § ként évente több hónapot tölt az amerikai földrész szo- ^ cialista országában, Kubában. Üti élményeiről kétrészes $ írásban számol be olvasóinknak. Nem úgy indult ez a nap, hogy egyáltalán felhőt látunk. Vakító áprilisi hétfő reggel; 8 óra felé már a harminc fokot is elérte a hőmérő. Mire feleségemmel szállásunkról elkeveredtünk a buszmegállóhoz, amely Santiago de Cubábgl a Siboney nevű városka felé indította az utasokat, igencsak melegen sütött a nap. Partizánemlékművek Az úticél nem a fent említett település, hanem maga a hegy, a Gran Piedra volt, melynek lábához simul ez a közelmúlt történelméről híres városka. Nemcsak Siboney, hanem az orientei hegyvidék minden faluja mesélni tudna o felszabadító háború egy-egy csatájáról. Ahogy a busz nekivág a hegységet körülölelő lankáknak, szinte minden kilométeren partizánemlékművek emelkednek, egy-egy elesett harcos szépen gondozott sírja magasodik. A fejfákon, köveken nem a harcosok hivatalos, hanem az illegalitásban viselt neve és az évszám található. Ezek a nevek a külföldinek bizony nem sokat mondanak, csak egy-egy ismeretlen hőst takarnak, míg a kubai diák pontosan tudja, hogy ki rejtőzik A festő, Jósé, a paraszt, A Borbély, A Bokszbajnok és a többi, ma már legendássá vált név mögött. A Gran Piedra hegység az orientei vonulat közepén a tartományi székhely közvetlen közelében helyezkedik el. Ez adta a forradalom idején stratégiai jelentőségét; s indokolja gazdasági fontosságát napjainkban is. A mangó árnyékában Közvetlenül a hegy lábánál a városi buszról terepjáró hegyi zárt kamionra váltunk. Nem minden nehézség nélkül ment a dolog, mivel a sofőrt előbb meg kellett győzni, ho^v engedjen be bennünket a félig szétszedett vezetőfülkébe pótutasnak; hátra ugyanis a tömeg miatt már nem fértünk. Hétfő lévén nem kirándulók, hanem a hegyvidéki parasztok töltötték meg motyójukkal a kocsit. A mintegy 1200 méter magas hegység úgy 1000 méteréig művelt területnek számít. A szerpentinút kanyarulatában tanyák bújnak meg a fák között. Egy-egy óriási mangó árnyékában a meredek lejtőkön akár fél hektárnyi kávéültetvény is meghúzódhat. A nagy kő Hatszáz méter magasságban kezd változni a táj, egyre több a fenyő, s imitt-amott dús hegyi legelők foltjai bukkannak elő. S hogy teljes legyen az alpesi illúzió, Kanadából importált fekete-fehér és vörös-fehér tarka marhák legelésznek rajta ... Az országos keresztezést programban az orientei hegyvidéki gazdaságok különleges helyet foglalnak el, ezt az akklimatizációs gondok indokolják. Az utolsó néhány száz méterre — ami vagy 5 kilométeres szerpentinutat jelent — alig néhányan maradunk a kocsin. A furgon így is nehezen vánszorog el az 1100 méter magasságban levő végállomásig. A kilátás csodálatos. A levegő áttetszőén tiszta. A harminc kilométerre levő Ka- rib-tengert karnyújtásnyira érezzük, jól kivehetők a hullámok fodrai, s a santiagói kikötő felé igyekvő halászbárkák. Felfelé tekintve — mert még mindig van tovább — körülbelül száz méterrel a fejünk felett megpillantjuk a Galgamácsa vendégeit várja Sértetlenül átjutni a tűzön Június 24-e Szent Iván napja, a nyári napforduló ősi ünnepe. A palócok által lakott vidékeken, de a Dunántúl déli részén is szokás, hogy ezen a napon a fiatal párok sikong- va, hagyományos párosító nótákat énekelve ugorják át a magasan lobogó tűz lángjait, s az ugrás sikeréből következtetnek szerelmük sorsára. A szokással kapcsolatban díszítésül használt fűnek, virágnak különleges varázserőt, minden bajt elűző hatást tulajdonítottak. Közönségcsábító műsor A mi vidékünkön elsősorban Galgamácsához fűződik ez az ősi szokás. Vankóné Dudás Juli kislánykorában sokszor megcsodálta a lángokat visongva átugró és körültáncoló párokat, hallgatta a lányok és legények tűz melletti nótázását, és az ugráshoz fűződő történeteket. Az a lány, akinek elsőre sikerült az ugrás, ősszel már az oltár elé állhatott a párjával, de akinek a szoknyája kormos lett, vagy pláne meg- perzselődött, évekig várhatott a kérőre, nem is beszélve azokról az örökre szerencsétlenekről, akiknek a szoknyája lángot kapott. — A mácsai lányok ügyesek, bátrak voltak, mert kevesen maradtak pártában, és ebből arra következtethetünk, hogy sikeresen ugrották át a lángokat — mondja Vankóné, áki a régi gyerekkorból megmaradt emlékét a falu többi népszokásával együtt megfestette. A festményt nézegetve, sokan megkérdezték, hogy az milyen történetet ábrázol. Visszatérő ünnep — Ez volt a szentiváni tűzugrás — mesélte Vankóné—, s a szokás beépült a mácsai népi együttes műsorába. Tíz- tizenkét évvel ezelőtt — emlékezik tovább —, született az ötlet, hogy be kellene vonni az egész falut, de a falu vendégeit is a felújított játékba. Vagyis a színpadi produkciót a közösség játékává kellene tenni. — Megrendeztük a réten a tűzugrást. Sok volt a vendég, sokan voltak a helybeliek is. Ügy gondoltuk, hogy az esemény évről évre , ismételhető és a szentiváni tűzugrás napja a galgamácsaiak évenként visszatérő ünnepe lehet. Az elképzelés azóta több-kevesebb sikerrel megvalósult. És most ismét ünnepre készül Galgamácsa. Csongor Zoltánné művelődésiház-igaz- gató tájékoztatása szerint, a galgamácsai falumúzeum udvarának szabadtéri színpadán vasárnap 18 órakor kezdődik a szentiváni tűzugrás, jó szórakozást, igazi látványosságot ígérő programja. A má- csaiak nagyon örülnek, hogy a rendezéshez társakat kaptak, és segíti a nap sikerét a gödöllői művelődési központ, valamint a járási hivatal művelődésügyi osztálya is. — Természetesen azt szeretnénk — mondja az igazgató —, ha elsősorban a gal- gamácsaiaké lenne ez a délután, de nagyon várjuk a környező községekből és az egész járásból az érdeklődő vendégeket. Azt már Antal Teréz járási közművelődési felügyelőtől tudtam meg, hogy itt hirdetik ki a Hétvégék a gödöllői járásban címmel szervezett, és már befejeződött közművelődési pályázat eredményeit és adják át a díjakat a legeredményesebben szerepelt községeknek. Mulatság a javából Az eredményhirdetést követő műsor első részében fellép az 54 tagú isaszegi Csata táncegyüttes, a galgahévízi népdalkor, valamint a mogyoródi asszonykórus, amelynek ez lesz a falu határain túli első szereplése. A három csoport után a Játékok, dalok és táncok a Galga mentéről címmel mutatják be a XX, balkáni hagyományőrző népdal- és néptáncfesztiválra készült összeállítást. A nemzetközi folklórtalálkozót július 2-a és 7-e között a jugoszláviai Ohridban rendezik, s ezen a magyar népművészetet járásunk küldöttsége képviseli. A közös együttes tagjai a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem néptáncosai, a hévízgyörki asszonykórus énekesei, a kartali táncosok és a kartali vonószenekar muzsikusai, a zsámboki gyermek néptánccsoport táncosai és Juhász Zoltán dudás. A műsor egyben főpróbának is minősül, hiszen ez lesz az összeállítás első nyilvános bemutatója. Befejezésül a Vankóné által vezetett helyi együttes műsorát láthatják a vendégek, és először színpadon ismerkedhetnek a tűzugrás szokásaival, majd saját egészsége és jövendő szeren^ cséje érdekében mindenki át* ugorhatja a szentiváni tüzet,’ és részt vehet a késő éjszakáig tartó mulatságban. Csongorné, a művelődési ház igazgatója most minden percét szervezéssel, a közönség toborzásával tölti. Nem lehet megnyugtatni, pedig a műsor vonzónak, közönséget csábítónak ígérkezik, és ha az idő is kedvez, sokan lesznek részesei a galgamácsaiak ünnepet idéző, hagyományt ápoló, vidám vasárnap délutáni játékának. Fercsik Mihály A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési központ: Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában. Tragikomédia két részben, a Kaposvári Csiky Gergely Színház elődása, 15 és 19 órakor. Aszód, helyőrségi művelődési központ: Zenetörténeti előadás a laktanyában, 18 órakor. Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban. Színes szovjet-olasz filmvígjáték. Csak 4 órakor. Terasz, I—II. rész. Színes, * olasz társadalmi filmdráma, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. ■ • • ................ — II mii■■ Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllő^ Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Péce- 1 len, Szadán, Veresegyházon június 26-án,. szombaton 8 j órától 28-án, hétfőn 8 óráig: dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi út 24. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckis- újfalun, Vácszentlászlón, Yer- segen, Zsámbokon június 26- án, szombaton 8 órától 28-án, hétfőn 8 óráig: dr. Márton János, Galgamácsa Tsz. tanya. Gran Piedrát, azaz a nagy követ, amiről ez a tájegység a nevét kapta. Nem más, mint egy óriási, mintegy húsz méter átmérőjű simára csiszolódott hatalmas, szürke grandiozit — kavics, amit valaki pontosan a hegy csúcsára helyezett. Különös látvány, az biztos. Félórás sétával kapaszkodunk fel a tetejére, a kőbe vágott — betonozott lépcsőkön. Már vagy száz éve népszerű kiránduló- helye volt a városnak a csúcs; erről az imitt-amott bevésett évszámok is árulkodnak. Nem tudunk betelni a levegővel, a fenyők és virágok illatával; a lábunk előtt fél méterre megnövő óriásmohák, páfrányok látványával. Gyarmati stílusban A kavics közvetlen közelében az ország legmagasabban fekvő meteorológiai állomása árválkodik, s hogy a néhana- pi száz villámcsapást kivédje, dúsan fel van szerelve hárítópóznákkal. A sokat emlegetett viharokról némi képünk lett hamarosan, mivel perceken belül a semmiből csinos kis hegyi zápor kerekedett: alig értünk le vissza a nyeregbe, ahol az egykori vadászházból átalakított étteremben húzódtunk meg. Alig telepedtünk le, a hirtelen kerekedett vihar abba is maradt, sütött a nap. mintha mi sem történt volna. A rendkívül hangulatos, gyarmati stílusban épült vendéglőben csak egy japán delegáció folytatta hangtalan ebédjét. A csend még a máskor fecsegésre oly hajlamos kubai személyzetnek is a torkára forrasztotta a szót. Pekii József Borsófejtés éjjel-Happal Az idén számos termelőszövetkezetben zsugorodott ^ssze felére, harmadára a borsó vetésterülete a gazdaságok vezetői által kedvezőtlennek ítélt átvételi árak miatt. A kartali Petőfi Termelőszövetkezet vérségi határában viszont az idén is meghaladja e kultúra területe a 300 hektárt. A beérett zöldborsó betakarítását a hét elején kezdték meg. Az üzem éjjel-nappal megy, Jobb oldali felvételünkön: Vágja a zöldborsót a RAE- adapterrel felszerelt SZK— 4-es. Alsó képünkön: A szállító- szalag hat borsófejtőbői továbbítja a termést a tisztítógép rostáira. Bcne Mihály felvételei
