Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1983. JÚNIUS 33., SZERDA A maglédi óvodákban Minden gyereknek jutott hely Maglódon három óvoda működik. A 25 fős gyermekintézmény átadásával vált lehetővé, hogy tavaly már egyetlen jelentkezőt sem kellett elutasítaniuk, 350 kisgyermeknek jutott hely. A nyitvatartás mindenütt a szülők igénye, s az óvodák személyi feltételei szerint alakult — közös megelégedésre. Kettős haszon Az intézmények működésükben is, tárgyi felszereltségükben is eltérnek egymástól. Az 1. számú óvodában bőven van tennivaló a változtatás érdekében: már elkezdődött az épület szigetelése, s a nyáron kerül sor a villanyvezetékek teljes cseréjére is. Nagy gondot okoz a közeli pékség kazánkéményének füstje: ez esetenként úgy telefüstöli a játszóudvart, hogy a kicsiket ki sem lehet engedni a levegőre. A 2. számú óvoda felszerelése minden igényt kielégít, csak egy MINIMAT készlet hiányzik nagyon, amit az idén sem sikerült megvásárolniuk. A 3. számú óvodában akkor alakítottak át csoportszobává egy konyhát, amikor a másik, a kettes óvoda átalakítása zajlott. Három hét kellett csupán ahhoz — s rendkívüli társadalmi összefogás —, hogy megszépüljenek, gyarapodjanak. A minimális költségvetési keret kiegészítésére az idén először rendeztek szülők bálját, aminek kettős haszna is volt: bizalmasabb, erősebb kapcsolatot alakítottak ki a szülőkkel, s javultak az óvoda anyagi feltételei is. Az óvodák fejlesztésével egyidejűleg körzethatár-módosítás is történt — ennek betartása azonban még várat magára, így állt elő az a helyzet, hogy egyenlőtlen lett a feltöl- töttség. Pedig az óvodai nevelő-oktató munka egyik meghatározója a csoportok létszáma. A felvételi bizottság idei ülésén nagyobb figyelmet kell majd fordítani arra, hogy az intézmények gyermeklétszáma legalább megközelítően azonos legyen. Még mindig nem kielégítő a kapcsolat az óvodák és az egészségügyi szervek között. Minimális fejlődés tapasztalható ugyan, mivel az idén az iskolaérettségi vizsgálatok az óvodákban zajlottak. Feltétlenül szükség lenne azonban évente legalább még két alkalommal egészségügyi felülvizsgálatra, hiszen időben felismerhetnének a gyermekek fejlődésében mutatkozó elmaradásokat, rendellenességeket — amelyek igen sokszor csak a beiskolázás előtt derülnek ki. Túlzások A gazdasági egységekkel való kapcsolat erősödött, s szorosabb már a barátság az iskolákkal is. Kölcsönösen ismerkednek egymás munkájával: a tanítónők óvodai bemutató foglalkozáson vettek részt, az óvónők tanítási órákat néztek meg. Nem haszontalan időtöltés ez, hiszen az óvodai nevelésben mindinkább előtérbe kerül az iskolaelőkészítő funkció. Az óvodai élet folyamán a kicsikben kialakul a helyes életritmus, az iskolai életnek megfelelő fizikai teherbíró képesség. A gyerekek egészséges fejlődését nagyban befolyásolja az óvodai környezet, hiszen 10—12 órát töltenek az intézményben. Az ott tanultakat, látottakat összehangolni a családban zajló tevékenységgel — a már újabb közös feladat, s nem is mindig sikerül. Az idén „A gyermek helye a családban” címmel előadást is tartottak a szülők részére, s az egyes óvodában logopédust is felkértek a szakmai tájékoztatásra. Az érdeklődés, sajnos, messze elmaradt a várakozástól... Pedig lett volna, s lenne mit megbeszélni. A gyerekeket különböző nevelési szinttel kapják az óvónők. Életkorukhoz képest testileg és szellemileg nem kellően fejlett kicsik is akadnak, akikkel a háromesztendei megkülönböztetett bánásmód ellenére sem mindig sikerült eredményt elérni. S a másik oldal: a szülők túlzott gyermekféltése is okoz olyankor bonyodalmakat, a túlöltöztetéstől a ,. túlzott levegőztetéstől” való félelemig... Cél: a segítség Az idén a hármas számú óvodában járási komplex látogatásra is sor került. A hiányosságokat folyamatosan igyekeznek megszüntetni, hiszen a cél ez esetben is a pedagógiai munka segítése volt. Koblencz Zsuzsa Csábiás? A csábításnak állítólag számtalan trükkje van, amelyekről azonban szinte kizárólag csak elítélően szoktunk beszélni. Ez egy rövid hír kapcsán jutott eszembe ... A Rákosmezeje Tsz paradicsomtermelő ágazatának Mészöly Gyula szocialista brigádja vállalta a gyömrői 2. számú általános iskola gyakorlókertjének bekerítését — olvasom. A vállalást a hónap elején már teljesítették is, s így valószínűleg még tovább erősödött az a kapcsolat, amely az iskola és a tsz, azon belül az említett brigád és a gyakorlókertet művelő kis szakköri tagok között kialakult. A tsz-ben azonban nem állítják, hogy önzetlen lenne a segítőkészségük. Bevallottan arra törekednek, hogy mind több iskolás szeresse meg a mezőgazdasági munkát és lehetőleg úgy döntsön: a szakképzettség megszerzése után a Rákosmezeje Tsz- ben fog dolgozni. Vajon ez is elítélendő csábítás? Az ecseriek alkalmi pávaköre fért az élen Országot és egymást megismerni Ha bárkit a monori járási hivatal emeletére szólít a dolga, feltétlenül megáll egy fali hirdetőtábla előtt. Dr. Erdélyi Lajos, a közalkalmazottak szakszervezetének járási titkára gondoskodik róla, hogy mindig friss eseményekről szóló híradások kerüljenek oda. Magam is rendszeres olvasója vagyok a híreknek, nézője a mindig új fotóknak, mely a járás tanácsi szakszervezeteinek életéből egy-egy reprodukált ismertetés. A képeslapok Is mindig frissek: azoktól hoznak hírt és üdvözletét, akik kirándulnak, nyaralnak. Senki nem feledkezik el az otthoni dolgokról, kollégákról. Anziksz — Ez már csak egy ilyen közösség ...! — mondaná közülük bárki, akire rákérdeznék. S hogy nem túloznak, arról meggyőződni is alkalmam nyílott a hét végén, útitársa lévén tizenhét járásbeli — vecsési, gombai, ecseri, gyömrői, monori — tanácsi dolgozónak, akik a közalkalmazottak szakszervezetének járási bizottsága által szervezett hosszú kirándulásra indultak Miskolctapolcára, Aggtelekre. Az anziksz persze csak villanásokat adhat, csupán közelítheti a hangulatot. Ez a két nap igazán a résztvevőkben él, jórészt elmondhatatlanul. Kajli Ferenc, a Volán gépkocsivezetője minden helyzet ura volt. Defekt, kényszerszünet, műszaki hiba nélkül kormányozta végig a panorámás autóbuszt nótázó, jókedvű utasaival a hajnalban még alvó apró falvakon, a Bükk sűrű hurkokat vető szerpentinjein, ahol Varga János fél óráig tartotta kezében a poharat, amíg egy egyenes útszakasz következett, s a szájához emelhette végre ... S akkor megint kanyar jött... A gombai „Zé- nyok” oldották meg végül nagy nevetések között a helyzetet: partedlit rögtönöztek a szomjazó férfinép álla alá, s ugyancsak ők voltak, akik a volán mellett fáradhatatlanul koncentráló Kajli Ferencet nó- tázással igyekeztek üdíteni. A fiatal gépkocsivezető csaknem minden hét végét kirándulók között tölti, a menet- rendszerű járatok fáradtságát „piheni ki” a szombat-vasárnapi vezetésekkel. Ha csak azt nézzük, hogy az idén háromszor gyönyörködhetett az aggteleki cseppkőbarlang csodáiban — irigylésre méltó. A volánnál gyöngyöző homlokát, a több órás összeszedett figyelmet, a felelősséget, a kis pihenőkkel szabdalt hosszú munkát azonban senki sem irigy- li tőle... Méltán érdemelt hosszú tapsot a búcsúzásnál. Aki nem nóiázott Taps, integetés, búcsúztatta az ecserieket is. Nótázásbán az élen jártak. Senki olyan szépen nem tudta volna velük énekelni: „Az ecseri kertek alatt folyik a szerelem patak”... Az alkalmi pávakört: Szentesi Jánosnét, Langó Mi- hálynét és Kurunczi Lajosnét nem lehetett utánozni. Dr. Erdélyi Lajos, a csoport vezetője tehette volna talán, a nótára azonban neki kevesebb ideje jutott — néha még menet közben is szerveznie kellett: hová is juthat még el a csoport, ami az időbe belefér? Fáradhatatlanul járta a kempingek recepcióit, útmutatást kért és adott, prospektust osztogatott, megkérdezte, elég lesz-e éjszakára a takaró, megA kombájnhadmuvelet előtt Még a műhelyek a zajosabbak Járásszerte szókul a búza, az időjárás kedvez a gabonák érésének. Egyre közelebb kerül hozzánk az aratás kezdésének időpontja. A járás közös gazdaságainak többségében javarészt a múlt héten lezajlottak az ilyenkor szokásos és rendkívül fontos gépszemlék. Ma a Tá- pióvölgye Termelőszövetkezetben, holnap pedig a va- sadi Kossuth Szakszövetkezetben ellenőrzik a gépek, s az aratásban résztvevő kombájnosok, gépkocsivezetők, bálázók, közvetlen irányítók felkészültségét. A pilisi Aranykalász Termelőszövetkezetben június 30-án tartják meg a gépszemlét. Az is a hagyományok közé sorolható már, hogy esztendőről esztendőre más közös gazdaság készül fel a bemutató gépszemle megtartására, hogy segítsen az egységes szemlélet és az egységes színvonal kialakításában. Az idén a gombai Fáy András Termelőszövetkezet vállalkozott erre a feladatra, összesen 51 különféle gépet vonultattak fel a szemlebizottság előtt: 22 betakarító, 9 szállító, 14 erőgépet, valamint 4 szalmabálázót és 2 személyszállító gépkocsit. Új hagyomány Közlekedésbiztonsági, tűzés munkavédelmi szempontból a szemlebizottság véleménye szerint igényesen, jól készítették fel a közös gazdaság szerelői a gépeket. Csak apró, azonnal javítható hibákat találtak. Az elméleti felkészültséget mérlegre tevő szellemi erőpróbán 44 fizikai dolgozó és 6 műszaki irányító szakember vett részt. A munkavédelmi kérdésekre a résztvevők 66—67 százaléka hibátlanul felelt, ez jobb mint a tavalyi átlag. A közlekedésbiztonsági kérdéseket tartalmazó tesztlapok szintén jó átlagról tanúskodnak, de néhány embernél meglepő tájékozatlansággal is találkoztak a szemlebizottság tagjai. Erre alapozták azt a véleményüket, hogy a gombai közös gazdaságban az elméleti felkészítésre sokkal több gondot kellett volna fordítani. Az aratás megkezdéséig természetesen még a hiányzó ismeretek pótlására is van idő. Az aratáshoz kapcsolódó hagyományok közé sorolt be az utóbbi években az a szokás, hogy a járásbeli termelőszövetkezetek vezetői a nagy kampánymunka megkezdése előtt megbeszélést tartanak a járási pártbizottságon, ahol egyrészt számot adnak gondjaikról, eredményeikről, az előttük álló feladatokról, másrészt elmondhatják, milyen segítségre van szükségük, milyen támogatást tudnak ők felajánlani. A Rákosmezeje Termelőszövetkezet elnökhelyettese például arról adott számot, hogy a 8 kombájnukkal összesen 1 ezer 180 hektárról kell a kenyérnek valót betakarítaniuk. A gépjavítás közben főleg a Robur motorok hiányzó alkatszerezte az éjszakai barlang- fürdőre szóló jegyeket, tudta, miről nevezetes Szalonna község temploma, elfáradt, de ezt csak az vette észre, aki nagyon odafigyelt. Ö volt az utolsó leszálló itthon. Már nem volt senki a buszon, aki — mint a többi búcsúzót — őt is megtapsolhatta volna ... A látvány ... Hogy Magyar- ország csodálatos, azt szavakkal felesleges bizonygatni. Elég besétálni a tapolcai barlangfürdő alig világított járataiba, lenézni a magasból a Hámori-tó fényben fürdő csónakjaira, megbámulni a Bükk vonulatát, Eger ivókútjából inni egyet, Jászberény főterén bámulni a vasárnapi sétálókat, végigsuhanni a vasárnapi csendben a szundikáló gyárváros, Miskolc főútjain. Ede- lényben a gólyafészkes villanyoszlopok alatt sétáló, feketébe öltözött öregasszonynak köszönni, jót nevetni az aggteleki cseppkőbarlang képződményeinek találó elnevezésein, az anyósnyelven, az ősemberen, „akinek” literes üveg díszeleg a farzsebében ... Sok és kevés Két napba hihetetlenül sok minden fér. És hihetetlenül kevés is. De egy mindenképpen: akik együtt nézték és láttak, legközelebb már barátként, de legalábbis közeli ismerősként köszönthetik egymást... K. Zs. részei okoztak számukra gondokat. A szalmát nagybálás rendszerben gyűjtik majd ösz- sze, s a szállítás meggyorsítását szolgálja az az újításuk, amely lehetővé teszi, hogy 8 hatalmas szalmaköteget tegyenek egy kocsira. Gombán 1 ezer 400 hektár volt a tavaszi vetés, az aratás előtt még jókor elvégezték a szükséges helyen a kiegészítő növényvédelmet. Az 1 ezer 125 hektárnyi búzának hét kombájn indul majd neki, ha beérnek a szemek. Elég nagy terület jut tehát egy-egy betakarítógépre, de feszített ütemben, fegyelmezetten, s persze ha az időjárás is segít, időben tudnak végezni a nagy munkával. A monori Kossuth Tsz tábláin is kalászol a gabona, s az őszi árpa kivételével a tervezettnél is jobb termésre számítanak. Az elkészített intézkedési terv és a gépek állapota, az emberek felkészültsége minden bizonnyal zavartalan betakarítást tesz majd lehetővé náluk is. Hasonló a helyzet a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezetben, bár nekik némileg több a munkájuk, hiszen a zöldségfélékre is nagyon oda kell figyelniük, ugyanakkor a közös gazdaságban folyó nagy beruházás ütemes folytatásáról és közeli befejezéséről is gondoskodniuk kell. Segítséget ígérnek A Tápióvölgye Termelőszövetkezetben 2 ezer 450 hektár nagyságú a betakarításra váró terület. Ennek java részét — körülbelül 2 ezer hektárt — a búza és az árpa jelenti. A közös gazdaság főagronómusa szerint nálunk is a tervezett, vagy annál valamivel nagyobb hozamokra számíthatnak. Nyolc kombájnjuk áll készenlétben, s ez nem biztos, hogy elegendő lesz, annál is inkább, mivel két E 516-oshoz nem kaptak rostát. Már tárgyaltak a pilisi Aranykalász vezetőivel, akik segítséget Ígértek. Az utóbbi közös gazdaságban egyébként az 1 ezer 387 hektáron ringó őszi búza szintén jó termést Ígér. Az összes betakarításra váró terület egyébként 1 ezer 800 hektár, amelyhez 9 kombájnnal rendelkeznek. A későbbi gépszemlét indokolja, hogy náluk összesen 84 eszközt kell felvonultatniuk és felkészíteniük. Nincsenek könnyű helyzetben a vasadi Kossuth Szakszövetkezet vezetői, hiszen bár a közös aratnivaló mindössze 315 hektár, a tagok tulajdonában levő kisüzemi terület pedig 335 hektár, az utóbbi táblák külön-külön, egymástól távol helyezkednek el. Sajnos nem kielégítő a gyomirtás eredménye, s várhatóan a sok idegen növény nagyon megviseli majd a rendelkezésükre álló négy kombájnt. Ezért ők is számítanak valamelyik közeli termelőszövetkezet segítségére. A Monori Állami Gazdaság igazgatója is elégedetten nyilatkozott a búza várható hozamáról. A kenyérnek valón túl az árpával, rozzsal, repcével együtt, összesen 2 ezer 500 hektárról kell 11 kombájnnak betakarítania a termést. Szállító és szárító kapacitásuk is elegendő, s ha szükséges az állami gazdaság dolgozói is tudnak segíteni más nagyüzemnek. A kezdésre várva Az időjárás az idén eddig kedvezett a kalászosoknak. Valószínűleg — feltéve ha nagyobb baj nem történik — a monori járásban a tervezettnek megfelelő, vagy annál valamivel több termést sikerül majd betakarítani a nagyüzemi táblákról. Gépek és emberek már a kezdésre várnak. Vereszki János A nap kulturális programja Gyomron, 17 és 18 órától: filmvetítés. Monoron, 17-től: asztalitenisz-edzés (a sportszékházban) és a Balázs János Ifjúsági Klub foglalkozása. A moziban, 18-tól és 20-tól: Keoma. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás (az ifjúsági házban). Kihegyezett MZ-k Helytálltak a helybeliek A motocross OB harmadik, Monoron megrendezett fordulójában nem vallottak szégyent a helybeliek, a Kossuth Tsz SE versenyzői sem — írtuk a vasparipák hét végi parádéjáról készült tudósításunkban. Elégedett lehetett tehát a közönség, mert küzdelmes, látványos futamokat szurkolhattak végig, elégedettek lehettek — persze nem megelégedettek — a monori cros- sozók is, mert a minden géposztályban nehéz mezőny közepe táján vagy előbbre végeztek. De elégedettek-e a szakosztály vezetői? — Körülbelül erre számítottunk — mondta Füri József, akit csak a versenypálya „nagytakarítása” utáni napon sikerült fellelni. — A tavalyi esztendőhöz képest hét versenyzőnk változtatott kategóriát, s a nagyobb géposztályt még meg kell szokniuk, meg kell ismerniük a mezőnyt. A monoriak eredményei a motocross OB III. fordulójában: Dányi János a 125—C kategóriában a hetedik lett, csakúgy, mint Szilágyi János a 125 kcm-es gépek II. osztályában. Vas József, akinek még alig volt ideje megismerni az új gépét, ezúttal ugyanebben a kategóriában a 33 induló között „csak” a 11, helyen végzett. A 125 kcm III. osztályban Burján Lajos — saját motorjával is küszködve — szintén a 7. helyre került, pedig harmincötén rajtoltak. A 7-es úgy látszik bűvös számuk a monoriaknak, mert a 250—500 kcm-es gépek II. osztályában ezen a helyen végzett Gyöngyösi Zoltán is. Szelei Ferenc itt a 11. lett. — Kivel voltak különösen elégedettek? — A 125—C kategóriában indult Forgács Ferenccel, aki az első futamban a második helyen végzett, a második futamban azonban ugyanebből a pozícióból ki kellett állnia — mondta Füri József. — Valóban, sokat bajlódtak a monoriak a motorokkal... — Sajnos így van, többen is géphiba miatt fejezték be hamarabb a versenyt. Tudni kell azonban, a mi crossozóink főleg MZ szériablokkokat alakítanak át, s azokat annyira ki kell „hegyezni”, hogy 2—3 üzemórát ha kibírnak, míg a gyári blokkok akár nyolcat is. Legközelebb egyébként 1983 májusában lesz országos verseny Monoron, addigra valószínűleg még előbbre rukkolnak a Kossuth Tsz SE cros- sozói is a ranglistán. Ezekben a napokban azonban a július 4-i kiskunlacházi nemzetközi meghívásos versenyre készülnek, amelyben a teljes magyar élmezőnyön kívül rajthoz áll öt ország 29 külföldi versenyzője is. V. J. Közlemény Megszűnik Az OTP monori fiókja ér tesíti a lakosságot, hogy jú Iius 3-tól a szombati ügyfél szolgálatot megszünteti. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap
