Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

NAGYKŐRÖSI Otília A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1982. JÚNIUS 23., SZERDA Adócsekk és állsafkísérolop Szombati ügyeink intézői Látogatás a tanács ügyfélszolgálati irodájában Szombat délelőtt. Tegyük hozzá, sokaknak a szabad szombat délelőtt je. A város útjainak forgalmán ez meg is látszik. Biciklik hada araszol a bosszankodó autósok között, s keresnek egyre fogyatkozó reménnyel talpalatnyi helyet kétkerekű járművüknek a bol­tok előtt. Az élelmiszerüzle­tekben, áruházakban igazi hétvégi csúcs. A megrakott kosarak bizonyítják, ablakon kidobott pénz a reklám: Amit ma megvehetsz, ne halaszd szombatra. A nagykőrösiek többsége is, egyébként érthe­tő módon, a hét végén szerzi be a konyhára valót. A szom­batot bevásárolással, apróbb- cseprőbb ügyeinek intézésével tölti. Apropó! Ügyintézés. Tízen tízfélét Halaszthatatlan? Hau Károly viszont türel­mesen válaszolgat, a vonal túlsó végén meglehetősen fennhangon érdeklődő hölgy­nek. Aztán csak közös neve­zőre jutnak, s megállapodnak egy időpontban, amikor az ügyfél részletes és pontos megnyugtató válasz alapján megoldhatja gondját az igaz­gatási osztályon. — Nem mindig halaszthatat­A városi tanács ügyfélszol­gálati irodája szombaton dél­előtt is várja — 8 és 13 óra között — mindazokat, akik hivatali dolgaikat ezen a na­pon kívánják elintézni. Hau Károly, a termelésellá­tás-felügyeleti osztály vezető­je „tartja a frontot” ezen a hol borús, hol derűs szomba­ton az ügyfélszolgálati irodá­ban. Előtte az asztalon vaskos kötet. Kék borítóján jól lát­szanak a betűk: Munkavédel­mi jogszabályok gyűjteménye. — Aligha hiszem, hogy szórakoztató olvasmány len­ne? — Nem is az — „nyugtat” meg. De kénytelen vagyok ezt tanulmányozni az ügyintézés közti időben, mert kedden vizsgázom, s alaposan fel kell készülni. Szakterületemen ipar­ral, kereskedelemmel, mező- gazdasággal foglalkozom, már­pedig ezekben az ágazatokban a munkavédelemnek is fontos szerepe van. Csak sikerüljön a vizsga! Bízom benne, hogy nem lesz gond, hiszen annyit vizsgáztam már éle­temben ... — Kik és hányán keresik fel az irodát a szombati napo­kon? Most negyed tíz, eddig hány ügyben kérték a segít­ségét? — Tíz ügyfelem volt eddig. Négyen telefonon kértek fel­világosítást. Hogy mikről? Ne- náz összefoglalni, annyira kü­lönböző. Holnap lesz az orszá­gos állat- és kirakodóvásár. A legtöbben azt tudakolták, kell-e állatkísérő lap a vásár­ra vitt jószághoz. — És kell? — Nem, nem szükséges. Az­tán sokan jönnek adócsekkért. Számítottam rá, mert a pénz­ügyi osztály nemrég küldte ki az értesítéseket a hátralékok befizetésére. Bocsásson meg! — a telefon türelmetlen csen­gése szakítja félbe a beszélge­tést. lan az, amit ezeken a szom- j hatokon intézünk. Tulajdon­képpen — a haláleset miatt' szükséges adminisztrációt ki- j véve — minden ügy olyan, j hogy a hét bármely napján el i tudnák az itteniek intézni. Hétfőn és csütörtökön az ügyfélszolgálati iroda is este hatig várja a hozzá forduló­kat. Mégis, úgy érzem, szüksé­ges, hogy az ügyeit intéző ne zárt kapukat találjon a szom­batokon sem a tanácsházán. — S vajon minden ügyet el tudnak intézni szombaton is? — A legtöbbet igen. Más­más osztályok adják az ügye­leti szolgálatot a szombatokon, s ha esetleg olyan kérdésre kell választ adniok, ami nem a szakterületükhöz tartozik, van itt segédanyag, mindenre tudnak válaszolni. — Voltak már a gyakorlat­ban különleges esetek, külön­leges ügyfelek? — Nem történnek ezeken a délelőttökön látványos histó­riák. Legfeljebb hétköznapi dolgok. Kitöltjük a szükséges okmányokat az ügyfél helyett, végighallgatj'uk méltatlanko­dását. saját magára, amiért elveszített valamilyen fontos iratot. Szabad idejükből legfel­jebb perceket töltenek itt a hozzánk fordulók. Ügyelet után — És miként tölti ügyelet utáni óráit Hau Károly? — Cegléden, a strandon. — Kétkedő tekintettel nézek az égre, esik, s a szél is erősen fúj. — Meleg vizű fürdőbe já­rok hetenként háromszor- négyszer. Jól fog esni egy kis kikapcsolódás, mert holnap is meg kell tennem azt az utat. amit tizenöt esztendeje csak­nem mindennap Cegléd és Nagykőrös között: a vásáron ellenőriznem kell, vajon sza­bályosan árulja-e portékáját a kisiparos, a kiskereskedő ... Amikor elbúcsúzunk, Hau Károly ismét a tankönyv fölé hajol. Talán csak egy mondat elolvasására marad ideje, mert csöröghet a telefon, kopogtat­hat az újabb ügyfél. Szomba­ton is... Gáspár Mária Gép a köz javára Gép dolgozik a nagykő­rösi utcákon. Volvo gyárt­mányú, érdemes megnézni. Talán három ha akad ebből a fajtából az egész ország­ban. Ez a ceglédi város­gazdálkodási vállalaté. Nagykőrösön az a dolga, hogy elegyengesse a szilárd burkolat nélküli utcákon azt a sávot, melyet minden hiányossága ellenére úttest­nek nevezünk. A Volvo jó munkát vé­gez. Itt eltúrja a fölösleget, ott feltölti a feneketlen ká­tyúkat. A lakosság minden esztendőben ideköveteli a gépet a városi tanácstól, az útfelügyelőségtöl. Ugyanez a lakosság, elis­merve ugyan az útegyenge­tés célszerűségét és szük­ségességét, nem örül a Vol­vónak. A gép ugyanis nincs tekintettel az egyéni tö­rekvésekre. Márpedig en­nek nyomaival is lehet ta­lálkozni a közlekedést úgy-ahogy szolgáló közterü­leten. Szokás például, még anyagi áldozatok árán is, feltölteni az úttestet. Cso­rogjon folydogáljon csak az esővíz a szomszéd elé! A Volvo mit sem tud erről. A köz javára dolgozik. Egy mindenkiért alapon. S nem ismer haragot. Erős és nyugodt. Tá­madhatatlan. Olykor még­is védelemre szorul. F. P. A strandon az is jó... Itt csak ez az egy van Mekkora 18 ezer négyzetmé­ter? Ne tessék találgatni, azon­nal elárulom. Pontosan ak­kora, mint a nagykőrösi strandfürdő. Ugye, milyen ki­csi tud lenni egy-egy kániku­lai délutánon, amikor a me­dencékbe menekül mindenki, aki csak teheti, a tűző nap elől, vagy egy kis hűsítő ár­nyat keres a platánfák alatt, vagy a zöld gyepen? Nos, a toliforgatónak ezút­tal nem volt szerencséje. Csak­nem néptelen strand fogadta a hétvégi délelőttön. A naptár­hoz mérten szokatlanul hűvös időjárás elriasztotta-a napfür- dőzőket, csak két bátor fia­talember lubickolt az egyik medencében, s biztatott egy nyakig felöltözött ifjú hölgyet, hódoljon ő is a fürdőzés gyö­nyöreinek. Láthatóan , kevés sikerrel. Némi mozgolódás csak a büfé táján látszott, időjárás ide, időjárás oda, a folyékony kenyér szerelmesei le-leöblí- tették torkukat egy kis fris­sen csapolt kőbányaival. Még csak sorba sem kellett állni érte ezúttal. A strand területén lévő fod­rászüzletben néhány elszánt asszony és leány várt sorára, s az új frizurára. Cseppet sem bánták a hűvöst, legalább ke­vesebb gyötrelemmel járnak a búra alatt töltött percek. Leg­feljebb akkor átkozták az időt, amikor a frissen elké­szült hajkölteményekbe bele­kapott a szél, s hullott rá az áldásosnak nem nevezhető eső... Bodó Gábor, a fürdő veze­tője is melegítőben fogadott: — Jött volna csak akkor, ami­kor tombolt a hőség. Voltak vagy ezerötszázan! A terület­hez és a vízfelülethez ez két­ségtelen sok, 1300—1350 a strand befogadóképessége. De itt csak ez az egy strand van, nagy bonyodalmat okozna, ha kitennénk a Megtelt táblát. Nem mindenki engedheti meg magána^, hogy elmenjen Cser- keszőlőbe, vagy Tiszakécskére fürödni! — S mit szól mindehhez a KÖJÁL? — Húsz éve vagyok itt, mindössze kétszer volt dol­gom a KÖJÁL-lal. Kínosan ügyelünk arra, hogy a víz tisz­taságát megőrizzük. Hetente kétszer vesznek vízmintát, ez rögtön jelezné a bajt. Az úszómedencében 2 százalékos az üzemóránkénti vízcsere, a meleg vizűben 4. Ezt mi be is tartjuk, a szükséges fertőtle­nítéssel együtt. Nem is volt. a strand miatt fertőző megbe­tegedés. Egy-egy 10—15 na­pos melegroham után jól jön egy-két nap rosszabb idő, egy kis pihenés a víznek is, ne­künk is. De azért ezt az üres strandot nem szeretjük! Természetesen az üresség csak viszonylagos, az időjárás­tól függő. Vagy még az sem akadályozza meg a tervezett programokat — Susán Pál, Gömöri János és Bodó Gábor Az évforduló jegyében Arany Jánosra emlékeztek Szeptember 22-én lesz száz esztendeje, hogy a magyar költészet egének egyik legfé­nyesebb csillaga: Arany János, aki közel tíz esztendeig volt az ősi nagykőrösi kollégium professzora, meghalt. Ezt az esztendőt a nagy költő emlé­kének üneplésére szentelik. Nagykőrösön az első ilyen emlékestet rendezte meg nem­régiben a művelődési központ­ban az Arany János Társaság. Nagy költőnk egyik kortársa: Erdélyi János jónevű akkori költő és filozófiai író két uno­kája: dr. T. Erdélyi Ilona iro­dalomtörténész, az Irodalmi Intézet igazgatója, s a Helikon irodalmi lap szerkesztője és dr. D. Erdélyi Zsuzsanna nép­rajzkutató tartottak értékes irodalmi előadásokat Arany János és Erdélyi János irodal­mi kapcsolatairól. Az előadáson Erdélyi János tudós unokáit és a velük jött Jancsó Adrienne előadómű­vésznőt dr. Novák László, az Arany János Társaság elnöke köszönötte. Megnyitó beszédé­ben elmondotta, hogy mint néprajzkutató, szívesen fog­lalkozott a nagykőrösi és a sárospataki költő-professzorok irodalmi kapcsolataival. A múlt években meglátogatta Erdélyi János szülőfaluját, az Ung megyei Kiskapost és meg­koszorúzta a költő emléktáb­láját. Azután Erdélyi Ilona iroda­lomtörténész előadását dr. No­vák László igazgató olvasta fel. Erdélyi János és Arany János között irodalmi vonalon élénk kapcsolat alakult ki. A sárospataki főiskola profesz- szora verseket, kritikákat gyűjtött az Arany János által szerkesztett Szépirodalmi Fi­gyelőnek és a Koszorúnak. Már a Kisfaludy Társaság tag­ja volt. Később ő ajánlotta Arany Jánost a társaság igaz­gatójának. Együtt figyeltek fel a balladaírás jelentőségére. Meg is látogatták egymást. A szabadságharc bukása után bátran hirdették, hogy az írók­nak, költőknek írni kell, a hallgatás a nemzet halálát je­lentené. A nagy figyelemmel hallga­tott előadás után, Jancsó Ad­rienne előadóművész elbűvölő átérzéssel szavalta el Arany János Tengerihántás és Ágnes asszony című balladáját, s több pompás versét. A hallgatók szinte könnyekig meghatódva érezték, hogy milyen szépek Arany költeményei. Azután dr. D. Erdélyi Zsu­zsanna néprajzkutató tartotta meg értékes előadását. Arról, hogy Arany János és Erdélyi János szép bizonyságot tett ró­la, hogy a népköltészet a népi kultúra alapja. A régi króni­kaírók a magyar őskultúra nyomait Árpád apánktól Mátyás királyig a versmon­dók és a kobzosok rigmu­saiban, a paraszti mondák regék apáról fiúra szálló emlékezéseiben látják. Aranv János és Erdélyi János ezek­ből az ősforrásokból építették a magyar népköltészetet. Az előadás dr. Novák László elnök zárszavával ért véget. Kopa László ötven gyereknek ugyanis úszásoktatást tart, reggel hét­től ők veszik birtokukba a medencét — nem riadnak vissza egy kis borulástól sem. — Nézze ezeket a csodála­tos platánokat! Itt a víz mel­lett, ezek árnyékában igazán kellemesen eltöltheti a sza­bad idejét bárki. S jönnek is, még olyanok is, akik csak sö­rözni térnek be. Igaz, állandó vita, hogy miért kell nekik is megfizetni a belépődíjat, de ezen nem fogunk változtatni. Azt a vitatkozók is elismerik, mégiscsak kellemesebb Itt a tiszta levegőn elfogyasztani a sört, vagy az üdítőt, mint egy füstös kocsmában! Az eső vigasztalanul cső* pög. Mégis fürdőköpenyes fiúk csapata igyekszik az uszoda felé. A mára rendelt úszólec­ke nem maradhat el. A strand bejáratánál tábla hirdeti: a levegő hőmérséklete húsz fok, a gyógyvizű medencében 36, az úszómedencében 24—25 fo­kos víz várja a nagykőrösie- ket. G. M. László-napi vásár Kevés vevő, sok eladó A László-napi nagykőrösi országos vásárt, melyet sokan a napjára, június 27-ére vár­tak, most vasárnap, június 20-án tartottak meg. A vásár­ra sok sertést, szarvasmarhát és lovat hoztak, nagy volt a felhozatal a gyalogvásáron is, de az egész vásáron csak mér­sékelt forgalom alakult ki. Olyan választási malacot, melyért a legutóbbi vásáron 1200 forintot kértek, most 1000 forintért adtak. De volt 7—800 forintos is. A 30 kilós malacért 1300—1400 forintot kértek, 6— 8 hónapos süldőt 2500 forintra tartottak. Az anyasertés 7—8 ezer forint volt. A sertésvásá­ron főleg a választási malac­ból nagy kínálat mutatkozott, és elég sóik sertés elkelt. A szarvasmarhavásárra is sok jószágot felhajtottak, de a forgalom csendes volt, ami­nek nagy része van abban, hogy a hosszú aszályos idő miatt sok helyen rosszak a le­gelők. A jó tehénért 25—30 ezer forintot fizettek. De már 16 ezer forintért is adtak idő­sebb, kisebb tehenet. Jó éves üsző 12—15 ezer forintért kelt. Az állat- és húsforgalmi vál­lalat a gyenge bikaborjút kilóra 50 forint körül vette, az üszőborjúkért 30 forintot ad­tak a magánvevők. Ilyen nagy lóvásár régen volt. Még a Dunántúlról is hoztak teherautókkal. De ke­vés kelt el. A nyugdíjas tsz- gazdának való jobb lóért is elkértek 15—20 ezer forintot. Egy pár príma fuvarosló 120 £zer forintért kelt el. Az éves csikót 15—20 ezer forintért vették. Az állatvásáron szamarat is árultak, egy jó erőben lévő jó­szág 22 ezer forintért kelt el. Volt bárány is, melynek ki­lója 80—90 forintért ment, az idősebb birka 40—50 forintért kelt. Három kecske is volt a vásáron. A jó fejős kecskét 2500 forintért, a fiatal anya­jelöltet pedig 1400 forintért adták. A vásárra eljött sok kiske­reskedő és iparos, legtöbbje a vásárt gyenge közepesnek ítél­te, csak az italmérők és laci- konyhások voltak megeléged­ve. K. L. Sporthírekül^ Elsők a nagykőrösi kisegítő iskolások Megújul az úszéélet A Városgazdálkodási Válla­lat és a sportfelügyelőség a városi strandíürdóDen jói si­került városi gyermekúszó­versenyt rendezett. A verseny célja az úszás népszerűsítése városunkban, az évtizedekkel ezelőtti pezsgő úszóélet felele­venítése. Mintegy 200 fiatal lelkes vetélkedését hozta. Ok­levelet a következő pajtások kaptak. Serdülők (7—8. osztályosok). Fiú mellúszás (21 célba érke­ző) : 1. Kolozsi Béla (Kossuth isk.); 2. Simon (Petőfi); 3 Kornyik (Arany). Fiú gyors­úszás (17 fő): 1. Fehér Zoltán (P); 2. Szakács (P); 3. Pörge (P). Leány mellúszás (11): Szi- iádi Judit (P); 2. Dajka (Rá­kóczi) ; 3. Pesti (P). Leány gyors: 1. Zsuffa Dóra; 2. Lá­zár (R). Gyermek korcsoport (5—6. osztályosok): 1—2. Benedek Péter (P) és Lukácsi Árpád (P); 3. Bari (P). Fiú gyors (13): 1. Halpási Zoltán (K); 2. Lajter (R); 3. Fakan (R). Leány mell (13): 1. Bari Zsu­zsa (K); 2. Kiss (R); 3. Ta­kács (P). Leány gyors: 1. Te- mesközi Tünde (K); 2. K. Kiss (R). Delfin korcsoport (3—4. osz­tályosok), fiú mell (13): 1. Pozsár Zsolt (P); 2. Karsai (K); 3. Derne (P). Fiú gyors (5): 1. Halmi József <K); 2. Fehér (A); 3. Józsa (K). Leány mell (13): 1. Horváth Zita (K); 2. Strifler (P); 3. Kapus (A). Békakorcsoport (1—2. osz­tályosok), fiú mell: 1. Matuska Sándor <P). Leány mell: 1 Pozsár Andrea (P); 2. Császár (P); 3. Petőfi (P). A VGV Kupát az élen azo­nos első helyezés (7-7) után több második helyezésével (5— 1) a Petőfi-iskola nyerte a Kossuth előtti, 3. Rákóczi, 4. Arany. A legtöbb indulóért járó különdíjat is a petőfisek nyerték. Kolozsi, Zsuffa (K) és Fehér, Sziládi (P) legjobb időeredményükért strandbér­letet kaptak jutalmul. Vala­mennyi résztvevőt üdítőital­lal és csokoládéval megvendé­gelte a Városgazdálkodási Vál­lalat. Kisegítő iskolások Hagyományosan városunk­ban, most 3 csapattal a Sport- otthon-udvari pályán rendez­ték a kisegítő iskolás leányok megyei zsinórlabda-bajnoksá- gát. A 2x10 perces játékidejű találkozón nagy szurkolás köz­ben a lelkes nagykőrösiek (Hajdú Teréz, Molnár Teréz, Hajdú Erzsébet, Ország Éva, Nyitrai Ágnes, Kapus Ágnes) eddigi legjobbjukat nyújtották és izgalmas döntő után végül elsők lettek. Nk.—Gödöllő 65-19 és Nk—Abony 43-40 volt. Kispályás foci Nyársapáton 4 csapat kör­mérkőzésével, 2x15 perces já­tékidejű találkozókkal kispá­lyás labdarúgó villámtornát rendeztek. A Nk. Toldi sütősök (Maráczi — Sukaj, Sánta, Do­ma, Csábi, Farkas, Sípos, An­gyal) a tavalyi győztes Ceglé­di Volán elleni 1-0 Nyársapát elleni 1-5 és Nyársapát-vegyes- sel 2-1-es játék után második helyen végeztek. Szerdai sportműsor Atlétika Budapest: országos ifjúsági egyéni, csapatbajnokság. Torna Győr: A XVIII. nyári úttö­rő-olimpia országos döntője. S. Z. mm Mozi Ez Amerika. Színes, hangbe­mondásos, amerikai dokumen­tumfilm. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban ördögbárlang. Színes szov­jet történlemi film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap» I

Next

/
Oldalképek
Tartalom