Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-02 / 127. szám
Ügy szakmát tanulhatnak Remekbe készül minden darab A PEST ÜEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1982. JÜNIUS 2., SZERDA Papsnsak, mamának, bakosnak Egész családi ruhatárt varrnak Fürge ujjak, ügyes kezek formálják a divatos és tetszetős ruhadarabokat a PEVDJ ceglédi gyáregységében. A sikeresen működő vállalat konfekció részlegének készítményei akár egy-egy család teljes ruhatárát kitehetnék, hiszen női és férfikabátot épp úgy varrnak, mint női és bak- fisruhákat, szoknyákat, nadrágokat, mellényeket, vagy akár hálózsákokat is. Saját anyagból A konfekciót előállító gyáregység a legszétszórtabb. Abonyban, Dabason, Monoron és Nagykátán is vannak üzemeik, mi több, még a ceglédi székhely is három kisebb munkahelyből tevődik össze. Igaz. az elmúlt években elkészült a Déli úti szabászat, központi anyagelőkészítő és raktár, de ezzel még visszásabb lett a helyzet, kiáltóbb az ellentét a korszerű körülmények és a Kossuth Ferenc utcai varroda áldatlan állapotai között. Annál inkább furcsa ez, mivel a vállalat boldogulásában meghatározó szerepe van — nagyságrendjénél és jó eredményeinél fogva is —, a ceglédi részlegnek. A PEVDI tőkés exportjának 40 százaléka, tőlük származik. ' Kapacitásuk majd’ háromnegyed részét a nyugati megrendelőknek végzett bérmunka tölti ki. Az ötödik ötéves terv megfelelő előzményül szolgált a jelenlegi időszakhoz. A megizmosodás. a felkészülés időszaka volt. A bérszínvonal a sikerrel végzett munkával együtt növekedett. Korszerű varrógépekhez, vasaló berendezésekhez, frontfixáló gépekhez jutottak, így ma a műszaki színvonal jó. A párt városi végrehajtó bizottsága arra volt kíváncsi, hogyan veszi a hatodik ötéves terv könnyűnek cseppet sem mondható akadályait a PEVDI ceglédi gyáregysége? A legutóbbi testületi ülésen meggyőző kép bontakozott ki ezzel kapcsolatban. Megnyugtató volt hallani, hogy — bár a munka természeténél fogva —, néha a kisebb fennakadások miatt megsűrűsödik a levegő, egész évi munkájukat mégis rendben ellátják. A tőkés export növelése a céljuk, nemcsak a bérmunkáé, hanem a saját anyagból készült holmik nagyobb arányú eladásáé, mert ezen több a haszon. A Nagykátán idén felépülő üzemcsarnok is ezt a feladatot szolgálja majd. (Cegléden is tervezik az építkezés folytatását, s ha tető alá kerülhet az épület, tanműhely, meg a gyesről visszatérő nőknek kényelmesebb egyműszakos kismamaszalag is lesz.) Szívesen vásárolnák A piac viselkedéséhez való fürge alkalmazkodás jellemzi őket. így például az eredetileg 1982-re előirányzott 95 milliós árbevételi tervet 110 milliósra bővítették, s ennek pontosan a felét várják kemény valutában. A tőkés export továbbra is meghatározó a számukra. Miután a termék- szerkezet meglehetősen szerteágazó, nehéz mindent nagy mértékben gépesíteni. Bizony olyan kényszerhelyzet is volt már. amikor több tízezer darabos kabátmegrendelés futott be, s azokat is be kellett erre a munkára tanítani, akik ad-, dig csak hordták, de nem varrták ezt a felsőholmit. (Általában egy-egy átlagév munkaösszetétele így fest: 400 ezer szoknya, nadrág, 70 ezer ruha, 15 ezer kabát és 6—8 ezer hálózsák. Miután a munka ezentúl sem lész sem könnyebb, sem kevesebb, minden amellett szól, hogy mielőbb folytatni kellene a Déli úti beruházást. Új* gépek, más bérek Miután a Kiváló vállalat címet 1981-ben végzett jó munkájuk nyomán újfent kiérdemelték, nem érdektelen egy pillantást vetnünk jellemző adataikra. A 86 millió forintos árbevételi tervet 111 millióra teljesítették, s ebből 54 millió volt a tőkés export. A nyereség a remélt 15 millió forintot több mint 6 millióval szárnyalta túl. Bár a nyugati devizaárfolyamok csökkenése hátrányosan érintette őket, vevőkörükben sikerült némi áremelést véghezvinni. Hatékonyabb munkával valósult meg mindez, úgy hogy a holmik 99,6 százaléka megkapta az első osztályú minősítést. Az idei év az ötnapos munkahét beindításának jegyében kezdődött. A termelékenység ösztönzése érdekében, a szabászatban — az eddigi időbér helyett — a csoportos bérezésre fognak’ áttérni. Ha megjönnek a megrendelt speciális gépek, vasaló-berendezések, a technológiai változtatások arányában hajtanak végre újabb normarendezést. A testület kedvezően nyilatkozott a PEVDI munkájáról. Kiváltképp, ha még a további bővülést is sikeresen megoldják, akkor lesz minden tekintetben napjaink igényeinek megfelelő munkahely. T. T. Az ÉVIG ceglédi gyárában, a tanműhelyben négy szakma tanulóit oktatják. A fiatalok az eredményes vizsga után géplakatosok, szerszámkészítők, elektrolakatosok, esztergályosok lehetnek. A kép'cn a tanműhely látható, korszerű berendezéseivel, és a munkálkodó esztergályos tanulókkal. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Cegléd a hazai lapokban A Népszabadság május 5-i számában Szövetkezeti üzemház épült Cegléden címmel cikket közölt az északi ipartelepen elkészült Vasipari lektromos és Műszerész Szövetkezet új központjáról. ’k Az Esti Hírlap május 5-én arról számolt be, hogy új vegyes vállalat alakult a szivaty- tyúk gyártására. Az ÉVIG ceglédi gyára érdekelt ebben, maCEGLÉD AZ ORSZÁG EGYETLEN VAROSA, amelynek ezer éven át mindössze három földbirtokosa volt, 896-tól 1363-ig a magyar fejedelem és király, 1368—1783- ig az óbudai klarissza kolostor és 1783—1848-ig maga a magyar állam. Ekkor szabadította föl a nemesi birtokokat a polgári forradalom és tette a földek örökös tulajdonosaivá a jobbágyokat, 1848 óta vannak határunkban magán- gazdaságok. Első birtokosunk életútja nemzetünk történetével azonos, származása közismert. Nevét, nagy tettéért, a honfoglalás megszervezéséért, a kárpáti ország megszállásáért történettudományunk, népünk kegyelete és a művészi emlékművek sokasága őrzi. Jelentőségének megértéséhez idézzük a pusztai nomád népek törzsi és törzsszövetségi szervezetét: a vérségi kötelé- kű törzsek főnökeik és a nemzetségfők tanácsa alatt éltek, azok bíráskodtak fölöttük és irányították fegyvereiket. A törzsek függetlenek voltak egymástól, létszámra való tekintet nélkül önállóak voltak. Ám a szükség és a nagy vállalkozások szövetségbe tömc- rítették az azonos érdekű törzseket, melyeknek főnökei maguk közül fejedelmet, sőt fejedelmeket választottak, egy szakrális főfejedelme*- és egy seregvezér-fejedelmet. Ez utóbbi mozgatta a szövetségi hadsereget és uralkodott a segédnépek fölött, A támadások kivédése vagy egy elvándorlás sikere után, a törzsszövetség föloszlott rosszabb esetben az ellenség szétszórta őket. Történelmünk során több szövetségnek voltunk tagjai, egy időben más-más fejedelmek A fejedelem földje Két nagy folyó fogta közre kwúú hirfekss veit valaha e vidék gyár—svájci—NSZK-beli vállalatokkal közösen itt alakult ki a Sphero—ÉVIG Kft. Vállalat. ★ A Szolnok megyei Néplap május 11-i száma arról tájékoztatta olvasóit, hogy a ceglédi Kossuth Múzeumban emlékkiállítás nyílt, Váci céhek, váci iparok címmel. ★ Valamennyi országos napilap tudósítást közölt május 13- án arról, hogy Cegléden és Albertirsán tett látogatást Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. ★ A Népszabadság május 12- én arról írt, hogy milyen hasznos az az útépítőgép-bemuta- tó, amely Cegléden, a KÖZGÉP 2. számú gyárában zajlott. M. E. Esti hangulat Kalárisék vendégségben Az ifjúsági klub június 4-én 19 órától tartja foglalkozását a ceglédi Helyőrségi Művelődési Központban. Most vidám, hangulatos esemény várható, vendégük a Kaláris együttes lesz. Megnőtt a fogyasztás Locsolás! tilalom A meleg napok beköszöntővel ugrásszerűen megnőtt a vízfogyasztás, s így könnyen előfordul, hogy éppen arra a célra nem jut, amire a legjobban kellene. Sokan locsolják a kerteket az ivóvízhálózat vezetékéből, a lakásokban pedig a csúcsidőszakban szárazán hörögnek a csapok. A ceglédberceli tanács — mint levelében értesítette szerkesztőségünket — május 25-től szeptember közepéig reggel 5- től este 10 óráig locsolási tilalmat rendelt el. Ez idő alatt csak azok tudják öntözni növényeiket, akiknek ásott, vagy fúrt kút van a telkükön. Vízilabda Sportszerű játék Az Üttörő Budapest-bajnok- ságon a Budapesti Spartacusszal mérkőzött a Ceglédi VSE. Jól szerepeltek, győzelmet hoztak. Ceglédi VSE—Bp. Spartacus 10-4 Cegléd: Szabó, Lakatos, Ócsai, Kiss, Sajgál, Tánczos» Tóth. Csere: Vámosi, Karsai, Csendes, Zelei. Góldobók: Kiss (5), Tóth 1, Ócsai 2, Sajgál 1, Lakatos 1. Jók: Ócsai és Tóth. Edző: Kelemen István. A csapat ezzel a győzelemmel jelenleg a harmadik helyen áll. A Budapest serdülőbajnokságon a Tipográfia volt a ceglédi fiúk ellenfele. A mérkőzés eredménye: 11-7. Cegléd: Rátóti, Ócsai, Lakatos, Halasi, Sajgál, Kis, Zsíros. Csere: Tóth, Tánczos, Sóti. Góllövők: Zsíros (3), Kis (2), Lakatos (2), Jó: Rátóti. Edző; Lakatos István. Vasárnap este Bhsesszitiuzslka Dzsesszhangverseny lesz vasárnap, június 6-án 18 órai kezdettel a ceglédi zeneiskolában. Közreműködik zongorán Bori Viktor dzsessz tanszakos. az iskola volt tanulója, Fodor Tibor bőgőzik, Geri Edit énekel. Vízilabda győzelem a fővárosban Ceglédi VSE—CSMSK 9-5 (3-2, 3-2, 1-1, 2-0) Budapest, Komjádi-uszoda. Vezette: Juhász, Matyó Cegléd: Németh, Tánczos, Kárász, Papp, Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Beck, Tankó, Zsíros, Horváth. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kelemen (3), Bóbis (2), Tánczos (2), Papp, Kárász Folytatja kitűnő szereplését a ceglédi vízilabdacsapat• Ezúttal sem jelentett akadályt a CSMSK legyőzése. Mint Cegléden, most is végig együttesünk irányította a mérkőzést, és kitűnő védőjátékot produkálva, egy pillanatnyi esélyt sem adott a fővárosi csapatnak. Németh ismét kitűnően védett. A ceglédi csapat jelenleg az előkelő harmadik helyen áll, hat mérkőzésből szerzett kilenc pontjával. Hazai vizeken Látványos mérkőzés volt Ceglédi VSE—Schwimmíng Wedding (Nyugat-Berlin) 14-6 (4-2< 1-2, 5-3, 4-1). Cegléd. Vezette: Samu, dr. Hajdú. Biztos győzelmet aratott a ceglédi csapat a nyugatnémet OB II-es együttes ellen. Viharos támadások után szebbnél szebb akciógólokat láthatott a ceglédi közönség. A találkozó előtt a ceglédi fiúk egy-egy szál virággal kedveskedtek az ellenfél játékosainak, míg ők egyesületük emblémáját adták emlékül. A találkozó végig sportszerű volt. a két játékvezető is kitűnően látta eí feladatát. Góllövök: Kelemen (4), Papp .(3), Tánczos (2), Kárász (2), Bóbis, Hajós. B. M. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap) I nemzetségi birtokokra az országot. Ezek a nemzetségi szállásterületek voltak a vármegyék előzményei, a várak pedig a nemzetségfők köz- igazgátási központjai. A főfejedelem a mai Óbudán székelt, az oklevelekben emlegetett Kurszánvárban. Árpád fejedelem birtokába került a Közép-Duna partvidéke és a két nagy folyó közén Üllőtől a Tiszáig terjedő rész Cegléddel. A kettős fejedelemség röviddel a honfoglalást követő években megszűnt. 904-ben Kurszán kündüt az ország nyugati határán, a németekkel vívott ütközetben megölték, halálával a dinasztikus törekvésű Árpád erőszakos kézzel megszerezte az ország fölötti egyeduralmát. Háttérbe szorította Kurszán nemzetségét, egyre szűkebbre csökkentve életterét, végre is az fölszívódott a köznemességbe. ÁRPÁD ÉS CSALADJA ÉRDEME, hogy népünk nem hullott alkotóelemeire, mert erre törekedett a törzsi arisztokrácia, veszélyeztetve az ország egységét. Ki tudja, ho- vá-rrerre szóródott volna szét a magyarság? A honfoglaló Árpád emlékét, legrégibb gazdáink dicséretét Cegléden egy utca neve őrzi. En- él méltóbbat is megérdemelne. Hídvégi Lajos ban két útvonalon hozták be népünket Avarországba. Északon Vereckénél lépett be a szövetséges hadsereg Árpáddal, a Duna mentén pedig az asszonyok, gyermekek és öregek jöttek föl szekereken, lovakon, s a pásztorok pattogó ostorai mellett a villás szarvú gulyáik és robogó méneseik. Árpád seregei az elnyomott avarokat döntő nagy csatákban szabadították föl, Dunántúlon a keleti frankok, Tiszántúl a dunai bolgárok és a Felvidéken a morvák katonai megszállása alól. Végső soron a történelmi Magyarországot népünk két rokon ága foglalta el, elsőnek 676—680 táján az onogur avarok, másodjára a türk magyarok. A százával föltárt IX. századi temetők igazolják, hogy a türk magyarok nem telepedtek rá az omgur avar szállásokra. hanem a pusztaságokra. Egymás szomszédságában éltek, amíg az államalapításkor a szállásaik közelében kijelölt keresztény falvakba nem kényszerítették őket, az egyik Árpád-kori faluba avarokat, a másikba magyarokat. Jelenlétünk a hazában ezerháromszáz éves, éppen annyi, mint a bulgároké a Balkánon. A második honfogla>ás után a körtvélytói „Gyümölcsény erdő mellett harmincnégy nap alatt elrendezték a szokástörvényeket, miképpen tegyenek igazságot", majd fölosztották vezetése alatt, idegen nyelvű népek közösségében is. Ez a magyarázata annak, hogy a honfoglalást megelőző évtizedekben néhány magyar törzs elvonult a Kaukázus vidékére. A bizánci források szavárd- magyaroknak mondják őket. 'Emléküket az ott ma is létező földrajzi és törzsi magyar nevek őrzik. A zöm azonban együtt maradt. Hét törzsünk nevét is a bizánciak örökítették meg, a Nyék, Megycr, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi valósága föllelhető falvaink nevében. Ez a hét törzs Etelközben, régi történelmünk legnagyobb vállalkozására szövetséget kötött, fejedelmeket emelvén maguk fölé. Közismert a vérszerződés, melyet mondáink őriztek meg napjainkra. Konstantin császár írásaiból judjuk, hogy első vajdájuk a fényes nemzetségből származó Levédi kíindü volt, mellette a gyula méltóságot viselő Álmos fejedelem. E szövetséghez csatlakozott három török törzs, a kazárok kabar néne. a kárpáti országban a IX. század elejéig virágzott a finnugor avar kaganátus, melyet Nagy Károly frankjai döntöttek meg. A vezetés és hadsereg nélkül maradt Avar- országot három szomszédos ország fegyveresei tartották ellenőrzésük alatt. Az etelkö- zi fejedelmek fiai, Kurszán kündü és Árpád vezér 896-
