Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1982. JÚNIUS 13., VASÁRNAP Ceglédbercelen Olcsón jutnak sok, jó tejhez A vidék egyik legkisebb földterületű termelőszövetkezeteként tartják számon a ceglédberceli Egyetértést, amelynek határa még a kétezer hektárt sem éri el. Az ott dolgozók már hosszú ideje bebizonyították, hogy az adott körülmények között is lehet kiegyensúlyozottan, nagyobb hullámvölgyek nélkül gazdálkodni. Termelési értékük folyamatosan növekszik, tavaly meghaladta a 63 millió forintot. A közös gazdaság nyeresége 10,5 millió forintot tett ki. Produktumaik több, mint háromnegyed része az alaptevékenységből származott. Lesz málnás is A növénytermesztést az állattenyésztés takarmányszükséglete szabja meg. A jószágállomány számára szükséges jó minőségű abrakfélék és tömegtakarmányok előállítása a meghatározó. A búza vetésterülete évek óta változatlan. Az új fajták meghonosításától várnak magasabb terméseredményt. A kukoricánál kedvezőbb a helyzet, rendszeressé vált a 65—70 mázsás hektáronkénti átlag. A vetés- szerkezet jelentős hányadát a lucerna foglalja el, amelyet megbízható termésátlaggal termesztenek. Exportra menő vetőmagelőállítással is jó pénzhez jutottak. A silókukorica 300 mázsás hektáronkénti hozama meghaladja a megyei átlagot. Az Egyetértés Tsz-ben különösen büszkék a rét- és legelőgazdálkodásra. Ezt már a hatvanas években megalapozták, s azóta elvégezték a terület vízrendezését, gyepfelújítását. Kajszibarack-ültetvényük szépen termőre fordult, s általában 75 mázsás hektá- rc'kénti gyümölcsmennyiséggel fizet. A gazdaság egyébként tagja a dánszentmiklósi gyümölcstermesztési rendszernek és a 815 hektáros csonthéjas gyümölcsös egyik létrehozója. Most az Albertir- sán építendő mirelit üzem feldolgozó tevékenységéhez kapcsolódva tíz hektár szeder és öt hektár málna telepítésére készülnek, háztáji, illetve vállalásos alapon látva el a termelési teendőket. A szövetkezet megteremtette a további fejlődés előfeltételeit. Hatvan hektár olyan területen végezték el a komplex meliorációt, amely idővel gyümölcs- kertjüket bővítheti. Nekik megéri A ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben folyó szarvasmarhatenyésztésről megyeszerte elismeréssel szólnak. Több mint 900 jószágukból 342 a tehén, s ezek évenkénti átlagos tejhozama tavaly elérte az 5 ezer 72 litert. Ezzel az eredménynyel harmadikak a megyében, a legjobbak között. Az sem közömbös, hogy viszonylag szerény költséggel. 5 forint 5 fillérrel tudnak előállítani egy liter tejet. A tej jó minőségét jelzi az érte fizetett felár. A szakosított telep feltételeinek mind jobban megfelelnek; felépült korszerű tejházuk, amelyet előírás szerinti hűtőberendezéssel láttak el. Működik a borjúnevelde, az idén elkészül a központi szociális épület. Azon túl, hogy gondoskodnak a saját állomány folyamatos pótlásáról, évente 20— 30 vemhes üszőt adnak tovább — jó pénzért. A marhahizlalást a tömegtakarmány etetésére alapozzák, amely ugyan olcsóbb, de ugyanakkor megnövelte a hizlal ási időt. A sertéstenyésztésben befejező szakaszához ért a rekonstrukció, amelyhez exportfejlesztő hitelt vettek igénybe. Ezzel 1300-ról háromszorosára emelkedik az éyente kibocsátott hízók meny- nyisége. A szövetkezet súlyt helyez ipari ágazatára is. A lemez- árugyárral fenntartott régi, jó kapcsolat alapján gyártják a húzózárakat, ezzel száz lánynak, asszonynak adva helybeli munkaalkalmat. Lakatosrészlegüknek is van munkája. A takarékos energiagazdálkodást nemcsak az üzemekben szabták követelményként, hanem a mezőgazdaságban is. Így például áttértek a dízelmotorok alkalmazásáról az elektromos szivattyúk igény- bevételére, amelyekkel az éjszakai órákban juttatják ki a szükséges vízmennyiséget földjeikre. Felelősséggel foglalkoznak a háztáji támogatásával is. Ezt a célt szolgálja' nemcsak a felvásárlás megszervezése, hanem a takarmányfélékről, tápokról, alomszalmáról, legelőről, kaszálóról való gondoskodás. Műtrágya, fólia beszerzését. a kisegítő gazdaságok földjének művelését, termésének betakarítását is szervezett keretek között segíti a termelőszövetkezet. Van még tartalék A gazdaság tisztában van azzal is, hogy napjainkig még koránt sem érte el lehetőségeinek határát. Még sok feltárható tartalék áll rendelkezésükre, amelyeket késedelem nélkül mozgósítani kell. Az üzem- és munkaszervezés terén is van mit korszerűsíteni, és folytatni kell az energiamegtakarítást. Céljaik között éppúgy szerepel a gabona- termesztés fokozása, mint a hústermelés növelése és az ipari tevékenység gazdaságos kifejlesztése. Tudják, hogy csak ily módon tudnak lépést tartani a fejlődéssel megváltozott körülményeik között. T. T. Múlt és jelen Csárda a határban A világháborúk előtti és utáni években népszerű vendéglátóhely volt Nagykörös és Kocsér határán. Jurista bácsi csárdája. A jó öreg kocsmáros szívesen fogadta a vendégeket. Saját termésű jó borral és finom paraszti ételekkel traktált mindenkit. Kis boltot is tartott fenn. a tanyasiak szükségletének kielégítésére. A nagyon vidám és nagyon szomorú körösi legények közül sokan kijártak mulatni a csárdába. A csárdabeli kiruccanás gyorsan eltelt. A két öreg tanyasi cigányzenész több mint százféle szép magyar nótát muzsikált a vendég fülébe, s megtanította őket, hogyan lehet sírva vigadni, és vigadva sírni. Jurista bácsi halála után a csárdát, a többi kocséri boltokat és vendéglátóhelyeket is üzemeltető Nagykőrös és Vidéke Afész vette ót. Az üzletvezetők kezében elhalványodott a csárda régi jó híre. s csak a kis bolt maradt meg a csárdából. Az utóbbi időben többen felhívták az Áfész figyelmét, hogy a környék lakossága, a Nagykőrös és Kocsér közti forgalom lebonyolítói és a kirándulók is nagyon hiányolják a határ menti csárdát. Az Áfész vezetősége eleget tesz a kérésnek. Gulyás Sándor, az Áfész vendéglátóipari vezetője elmondotta, hogy a boltot kibővítették. s ma már megszépülve várja a vásárlókat. S várható, hogy rövidesen Határcsárda bisztró néven korszerű, melegkonyhás vendéglátóhely nyílik meg benne. A bisztró vezetője Kunos József, a volt nyársapáti italbolt vezetője lesz, a fűszerboltot pedig a felesége vezeti. K. L. A tágas, világos épület csupa derű Nem restek beszélni hozzájuk Egyéniséget formál a bölcsőde is Tavaly nyár végén még az építőkkel találkoztunk Cegléden, a Deák téri 5. sz. bölcsődében; burkolták a foglalkoztatótermeket, csempézték a fürdőket. Az építésvezető szavai nyomán próbáltuk elképzelni a kész épületet. S most a három teraszon tucatjával sorakoznak a kiságyak, kint a szabadban alszanak a gyerekek. A tágas, világos épület csupa derű, narancssárga függönyök, süppedő szőnyegek, tarka játékok a színes polcokon. Dunai Lajosné, a bölcsőde vezetője fogad. Először erről kérdezzük, hogyan lett a kész, de berendezetten épületből ilyen hangulatos otthon? Mindnyájan elférnek — A múlt év október közepétől másfél hónapon át ta- Karítottunk tizenöten, gondozónők, a konyhai személyzet. Eltüntettük a festéknyomokat, lemostuk az ablakokat, fényesre tisztítottuk a csempét- Az átadás idejére minden ragyogott- A bútorokkal a honvédség segítségével rendezkedtünk be- Most is az ottani KISZ-esek készítik a homokozókat, udvari játékokat. — Hányán dolgoznak az intézményben? — Huszonötén, 12 gondozónő és a kisegítő személyzet. A konyhásokra is sok munka hárul, más-más menü készül a személyzetnek és á gyerekeknek. — Ez miért szükséges? — A kicsiknek levest nem adhatunk, mivel tápértéke nem éri el a főzelékét, de jóllakottság érzetét kelti. Ritkán besűrítve — főzünk hús- gombóclevest. A folyadékot napközben gyümölcslé formájában kapják. Otthon sajnos inkább levest, s nem főzeléket kapnak a gyerekek. — Minden jelentkezőt fel tudnak venni? — Igen. Most hatvan helyre 76 gyerekünk van, de ez nem jelent zsúfoltságot, mivel ebből a korosztályból naponta elég magas százalék hiányzik. Nálunk kedvezőbb a kép, ritkább a légúti megbetegedés, mert a három fedett teraszon fektetjük télen a kicsiket, tavasztól őszig pedig minden gyermeket. — A szülők ezt nem ellenezték? Könnyen megszokják — Szülői értekezleten volt, aki felvetette, hogy félti a gyermekét. Sikerült meggyőznünk, hogy ezzel éppen a kicsi egészségét óvjuk, ellen- állóbb lesz a szervezete. . — Melyik korosztály szokja meg legkönnyebben a bölcsődét? — Most is van egy féléves csecsemőnk, de általános, tudományosan bizonyított tény, hogy a gyermek fejlődését meghatározza az, ha egyéves koráig otthon van vele az anyuka, ha megfelelő érzelmi kapcsolat alakul ki a gyermek és a szülő között. Egyéves korban már idegenek is le tudják kötni figyelmüket, egyre erőteljesebben érdeklődnek környezetük iránt. A másfél évesek ragaszkodnak legjobban a szülőkhöz. Az ő beszok- tatásuk hosszú hetekig elhúzódhat. A 2-3 évesek egyik napról a másikra beilleszkedhetnek a közössségbe. Már mindent tudni akarnak, a megváltozott környezetet is mint újdonságot élik át. — Minek köszönhető, hogy a bölcsődés gyerekek mind a szokások kialakulása, mind a beszéd fejlődésében magasabb fokra jutnak hároméves korukra, mint akik otthon vannak? — Az egyéniség kialakítása a legfontosabb feladatunk. Mivel csoportokban vannak a gyerekek, a közösségi nevelés nagy hatással van fejlődésükre. A szokások kialakításában legfőbb szempont a rendszeresség, önálló, tiszta evés, mosakodás, fésülködés, orrfúvás, szobatisztaság mindmind követelmény, s ezt köny- nyedén teljesítik is a gyerekek. Otthon nem mindig teszik meg. hogy amikor már a baba a játékot biztosan megfogja, kanalat is adjanak a kezébe, pedig csak így lehet önálló evésre nevelni. A mozgásfejlődést a nagy mozgásokat igénylő játékok segítik elő. A gondolkodást az építőjátékok fejlesztik, s nem a drága szőrmeállat, vagy a járóbaba. Vers és nsondóka Meghatározott napirend szerint telnek a bölcsődés kicsik napjai, melynek kialakítása a gyesen levő anyáktól nagy fegyelmet kívánna. A gondozónő rátermettségétől függ, hogy mennyi verset, mondókát mond a gyerekeknek. A beszédfejlesztést szolgálja, hogy minden tevékenységet beszéddel kísérnek. Nem szó nélkül mosdatják a gyerekeket, hanem így: — Most megmossuk, Laci, az arcodat, hogy szép tiszta legyen. Gy. A. Pepsit is visznek a sörösök Jegyzet Pocsolya a főtéren {"tegléden a városi-járási könyvtár előtti út koronája megbillent, erősen megsüllyedt. A felszíni csapadékvíz összegyűlik, nincs lefolyása, így kis tavacskák medencéje lett a környék. Sajnos, a buszok túlterhelik a térzáró útszakaszt. A mostani szükségmegoldás — vitathatatlan. Az viszont nem lehet szükség- szerűség, hogy következetesen elmarad a buszok helyén a környezetjavítás, -tisztítás. Két-három éves lomb rothad a tavacskákban, olajszenny csapódik ki, terjeng az áporodott szag, bomlik a szerves anyag, gyűlik a televényes iszap. Van a városnak évente két lomtalanítási akciója, Tiszta udvar, rendes ház, továbbá Tiszta üzemi környezetért versenye. S valami fura szemlélet miatt itt nem végeznek alkalmanként sem takarítást. Saját rendeltetésre lezárt térrész az említett terület, így ott bizony az üzemeltető vállalat felelős a tisztaságért. Évekkel ezelőtt a Széchenyi úti „patakok” csak zápor idején okoztak gondot, bosszúságot. Ami ott volt, a régi vízfolyás az a po- cséta: időszakosan jelentkező, mozgó víz. Ami a Szabadság téren fel-felcsil- lan, tündöklik és illatozik, az pocsolya: „sekély, piszkos kis állóvíz”. Helyenként a szélessége miatt távolugró-teljesítménnyel küzdhető le. Kezdődik az idegenforgalmi idény is... Még átmeneti időszakra sem lehet elfogadni a mostani állapotot, mivel az a tehetetlenség és a restség bizonysága. Itt a meleg idő, s ahogy a tél hidegét már elfelejtettük, legyen ez is rossz emlék, amit mielőbb el kell felejteni. De hát ezen módosítani csak munkával lehetséges. Ily esetben az sem mentség, hogy kevés volna az ajánlkozó kéz. S. D. Pontra pont Jobb taktika kellett volna Jobb gólkülönbséggel Békéscsaba vezet Az üdítőital-forgalom a múlt esztendeihez képest nyolcvan százalékkal nőtt, ezt tapasztalták a Kőbányai Sörgyár ceglédi kirendeltségén, ahol az üdítőital-kiszállítást is szervezik. A képen épp Pepsi-szállítmány érkezett. Gyorsan fogy majd a nyári melegben. Apáti-lóth Sándor felvétele A Ceglédi KÖZGÉP SE, NB Il-es férfi kézilabdacsapata tovább tartja veretlenségét, ám még így is elvesztette első helyét a bajnokságban. Most azonos pontszámmal, de jobb gólkülönbséggel a Békéscsaba áll az élen. A ceglédiek két utolsó mérkőzése egyaránt döntetlenül végződött. KÖZGÉP SE—FŐT 23-23 (12-12) KÖZGÉP: Turóczi — Nagy (6). Pásztor (3), Podhorszky. Bosnyák (1), Túlik (8), Dér (4). Csere: Árpás — Fülep (1). Gyenes, Tóth, Jóni. Kezdetben a KÖZGÉP nagyon sok hibával játszott, rengeteg volt a pontatlan átadás az előkészítetlen helyzetből el lőtt labda. Ezt remekül kihasználták a vendégek, még emberhátrányban is gólt dobtak 8-3-ra is vezettek már, ami kor változott a játék képe nagy fordulatképpen 12-10-re már a Cegléd vezetett. Szünet után — egy—két gól lal — újra a fótiaké volt az előny, mégis a KÖZGÉP-esek kezében volt a győzelem lehetősége. Az utolsó percben kettős emberelőnybe került az együttes, amit a kapkodás miatt képtelen volt kihasználni, így maradt a 23-23-as eredmény s ezzel a váratlan pontvesztés Jók: Túlik, Dér. KÖZGÉP SE—Szolnoki Olajbányász 18-18 (7-7) KÖZGÉP: Turóczi — Nagy (2), Pásztor (3), Bosnyák (3), Túlik (8), Podhorszky (1), Jóni. Csere: Árpás — Malizs, Fülep, Gyenes, Tóth (1). Az előző összecsapáshoz képest változott az összeállítás, hiszen kimaradt a csapatból az edzéseken fegyelmezetlen magatartást tanúsító Dér. Még akkor is helyes volt ez az edzői döntés, ha hiányát nagyon megérezte a gárda. Ráadásul Nagy megsérült, Túlikat követő emberfogással őrizték. Így a szolnokiaknak a védekezésben sokkal könnyebb dolguk volt. Jelentősebb előnyre egyikük sem tudott szert tenni. Az utolsó másodpercekben a KÖZGÉP óriási taktikai hibát követően vesztette el a másik bajnoki pontot. Mindössze huszonöt, másodperc volt hátra, amikor 18-17-es vezetésnél Árpás védett, majd Bős- nyákhoz játszott, ö „nem fogta meg a labdát”, hanem gyors támadásvezetéssel próbálkozott. Vesztére, mert a játékvezetők szerint lépéshibát követett el. A hazaiak kihasználták a váratlanul kapott lehetőséget, kezdésre már nem is volt idő. Jók: Túlik, Bosnyák. U. L. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)
