Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-02 / 127. szám

xMlap 1982. JÜNIÜS 2., SZERDA 'Zenei panorámX Csak tiszta forrásból A népzene köré csoporto­sították a hét vége programját a zenei hetek elnevezésű Óbuda—solymári rendezvény- sorozat szervezői. Szombaton a fővárosban, a Zichy-kastély- ban került sor a Népzene tisz­ta forrásból című előadásra, amelynek vezetője dr. Rojecz- ky Benjamin Erkel-díjas nép- zenekutató volt. Gregoriántól a népdalig Elsősorban a gregoriánnal foglalkozott, mint az európai zene első összegező dallamtí pusával. E kötetlen ritmikájú, egyszólamú egyházi zene ala­pozta meg a későbbi századok európai muzsikáját, s a nép­zene is sokat merített ebből. Faragó Laura énekével elvezet­te hallgatóit az eredeti latin nyelvű gregoriánoktól a korai magyar népdalok világáig. A tolnai székely énekes és a hangszeres népművészek, vala­mint Fábián Éva dalai egy más hagyomány, a székely, a buko­vinai folklór szépségeit bizo- nyítottták. Szvorák Katalin éneke és Pócsik Dezső citera- muzsikája a Zobor vidék, ille­tőleg a Mátratájék népzenéjét mutatta be nagy sikerrel. A vasárnapi folytatásra Solymáron, az Apáczai Csere János művelődési házban ke­rül sor. A népzene nemzetisé­geink tükrében című rendez­vény célja az volt, hogy a ha­zánkban élő nemzetiségek nép­dalkincsét felvilágosítsa. Saj­nos, erre csak töredékesen volt mód. mert a meghirdetett öt együttesből három nem érke­zett meg az előadásra. Akikre hiába vártak A művelődési ház vezetője később közölte, hogy vala­mennyi távolmaradó megígér­te, hogy azért jövünk, de már a tervezés, az egyeztetés idő­szakában különböző problé­mák jelentkeztek. Volt, ahol az együttes vezetője lett bete­gebb, s akadt olyan is. ahol az utaztatás bizonytalanságai miatt nem vállalták a fellé­pést. A kérlelés elérte ugyan az ígérgetést valamennyiük szereplésére vonatkoztatóan, de megalapozatlannak bizo­nyult, s távolmaradás lett a vége. Ezért egyaránt hibásnak érzem a rendezvény szervezőit, de még inkább a hiányzó há­rom együttest: az érdi műve­lődési központ Székely nép­dalkörét, a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ német nemzetiségi asszonykó­rusát, valamint a tököli dél­szláv nemzetiségi férfikart és tamburazenekart. Vajon ha náluk várta volna a közönség a meghívottakat, ők hogy érezték volna magukat? Kárpótolta viszont a — saj­nos nem túl nagy létszámú, de annál ielkesebb — közönséget az egymást felváltó, többször is színre lépő két együttes. A solymári asszonyok hagyo­mányőrző népdalköre Kelemen Istvánná vezetésével országo­san ismert, elismert művészeti csoport. A környék német nyelvű dallamkincsét gyűjtik, éneklik. Hagyományok ápolása Szlovák népdalcsokrokat hallhattunk tangóharmonika- kísérettel a pilisszentkereszti lányoktól, asszonyoktól és fér­fiaktól. Szlovák népdalkörük Szivek József vezetésével és Alföldy-Boruss István művé­szeti irányításával arat sikert szerte a megyében, de még ha­tárainkon tül is. 1985 óta dalol­nak együtt, s az utánpótlás is folyamatosan beilleszkedik munkájukba. Szép népvisele­tüket ugyan már csak a szín­padon hordják, de énekeiket saját örömükre sokszor eldú­dolják. Jó volt hallgatni a fér­fiak szólóját, majd feleselésü­ket a lányok-asszonyok kará­val. A közösen énekelt két záró- szám hallatán bebizonyoso­dott, hogy nem véletlenül élünk egy hazában. Juhász Előd műsorvezető is felhívta a figyelmet e dalok magyar vál­tozataira, aláhúzva azt a kü­lönbséget. hogy ott sincs hang­szeres kíséret. Ugyancsak ki­emelte a német dalok több- szólamúságát. amellyel a ma­gyar népzenében nem találkoz­hatunk. A hét végén ismét várja vendégeit az óbudai—solymári zenei hetek. A műsorban gyermekkarok, gyermek és ifjúsági hangszeres együttesek szereplését ígérik. Pintér Emőke Múzeum és történelemtanítás Régi csontok a fekete filcen Ugyan nagy esemény­nek számított gyermekko­romban egy-egy múzeumlá­togatás, mégis zavart a hely szentély jellege. Amennyire lenyűgözött, annyira zavart is a csend, az áhítat, ahogy az emberek felkapták a fe­jüket egy hangosabban ko­pogó cipősarok zajára. A mai gyerekek már nem ismerik ezt a furcsa ketős- séget. ök másképpen barát­koznak a múzeummal. Ezek a barátságok gyorsabban születnek, mélyülnek el, mint annak idején a mieink. A múzeumi szak­emberek ugyanis arra tö­rekszenek, hogy játékosan, a korosztályoknak megfe­lelő módon szerettessék meg az apróságokkal a múzeumok világát. Jó példa erre a Magyar Nemzeti Múzeum hétvégi családi programja. felelő foglalkozásokat szervez­nek. A tanulók megismerked­hetnek az őskori mesterségek­kel — mint például a szövés, a fonás, az edénykészítés —, Pannónia életével, a régész, a restaurátor munkájával, a nu­mizmatikával és így tovább. Szombatonként játéknapot tartanak. Egy-egy rendezvé­nyen több száz gyerek vesz részt. Alkalmanként zenei fog­lalkozásra is sor kerül. Koronázási játék Botcsinálta régészek Nemrégiben magam is ta­núja voltam a gyerekek szá­mára rendezett múzeumi is­merkedésnek. Az egyik terem­ben fekete filcet terítettek a földre. A múzeum fiatal mun­katársával együtt a gyerekek körben, kis párnákon foglal­tak helyet. Arról beszélgettek, hogyan dolgozik a régész, mi a feladata, hogyan kezd an­nak megoldásához. A régész munkaasztalának kinevezett filcre régi csontokat, edény­darabokat, gyöngyöket szór­tak — s megkezdődött az iz­galmas sírfeltárás. A résztvevőket három cso­portra osztották. Az első a csontokkal, a második az edé­nyekkel, a harmadik pedig az ékszerekkel foglalkozott. Ala­posan megnézegették a rekvi- zitumokat, majd következhe­tett az oknyomozó munka. Körülnéztek, hol találnak a múzeumi tárlókban hasonló tárgyakat, majd megállapítot­ták, hogy a csontok milyen ál­lat maradványai. milyenek voltak az edények és az ék­szerek. Ezután pedig a sír kor­meghatározása következett. A botcsinálta régészek nagy A sírfeltárás izgalmas pillanatai Krús Géza felvétele örömmel láttak a feladat meg­oldásához. Mindenütt lelkes apróságok gyűjtötték az ada­tokat és szaladtak a fiatal muzeológushoz felfedezéseik­kel. Elfoglaltság egész nap Mire feltárták a sírt, a szü­lők is előkerültek. Befejezésül együtt mentek édesapjukkal, édesanyjukkal közös tárlatné­zésre. Ekkor már ismerősként szemlélhették a kiállított tár­gyakat. — Igyekszünk változatos programokat szervezni a gye­rekeknek — mondotta Illés Zsuzsa, a múzeum közműve­lődési csoportjának munkatár­sa. — Amikor a királyi jelvé­nyekről tartunk tárlatvezetést, a családok legifjabb tagjainak segítségével koronázási játékot rendezünk. A ceremóniának óriási sikere van. Különösen akkor, amikor az igazinak tű­nő másolatokat, a jogart, a koronát és az országalmát kéz­be vehetik a gyerekek és meg­koronázhatják a királyt. Sok iskola él a lehetőséggel: számukra az igényeknek meg­R~ÁDIÓFIGYET.n CSAK ARRA VAGYOK KI­VÁNCSI. Szinte kínálja ma­gát a műsorcím a tréfálkozás­ra: csak arra vagyok kíváncsi, miként gondolhatták e műsor szerkesztői, hogy röpke fél óra alatt megválaszolhatják az emberiség mindeddig meg­fej thetetlennek látszó nagy sorskérdéseit. E sorozat ven­dégei eddig ugyanis olyan kérdéseket tettek fel a külön­böző tudományok művelői­nek, amelyekre maguk nem, de azok tudták a választ. E hagyománnyal szakított Kállai Ferenc színművész, a mostani kérdező, amikor azon töpren­gett, hogy az ember, aki ké­pes volt eljutni a Holdra, miért nem tud leszámolni az önmaga szította, az emberisé­get végveszélybe sodró nuk­leáris fenyegetéssel. Gondol­kodó lényünk, amely tisztán és világosan látja a veszélyt, vajon képes lesz-e megbirkóz­ni saját természetével, élni hagyva a jobbító, építő szám- dékot, s kordában tartani, legyűrni az önpusztító ösztö­nöket. Csoda-e, hogy ezekkel az egyébként meglehetősen bo­nyolultan fogalmazott fatalis­ta fejtegetésekkel nem tudott mit kezdeni a pszichológus, a történész és a filozófus. Lidérces álmaink szaporítá­sa helyett talán jó lenne visszatérni e műsor haladó hagyományaihoz. Olyan kérdé­seket feltenni, amelyekre már ma is van válasz. IPAR ÉS MEZŐGAZDA­SÁG. Egy napon, hétfőn hal­lottunk interjút Szabó Ist­vánnal, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa elnöké­vel napjaink agrárpolitikai kérdéseiről, s rádiós sajtó- konferenciát az iparirányítás­ról Méhes Lajos miniszterrel és a tárca többi vezetőiével. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy e két alapvető, népgaz­dasági ág meghatározója anyagi jólétünknek, közvetve közérzetünknek is. Foglalko­zásától függetlenül mindenki büszke mezőgazdaságunk kül- fildön is magasra értékelt eredményeire, de hogy ez az ágazat sem gondok nélkül való, arra többször is figyel­meztetett a TOT elnöke. Az 500 jó mezőgazdasági üzem mellett 150—200 rendre vesz­teségesen gazdálkodik, ám az ott megtermelt búza, zöldség, hús sem hiányozhat aszta­lunkról. Ahhoz, hogy kihúz­zuk őket a kátyúból, a mainál is sokkkai több állami támoga­tásra lenne szükség, de nem futja az ország pénztárcájá­ból. Azzal a gonddal is nehe­zen fogunk megbirkózni, hogy még a jó tsz-ek gépparkja is elöregedőben van. Nem kevesebb bajjal kell megbirkóznia az új ipari mi­nisztérium vezetőjének sem. Olyan időszakban igyekeznek megvalósítani reformjaikat, amikor a világgazdasági re­cesszió amúgy is nagy próba elé állítja a vállalatokat. Szükség lenne a termékszer­kezet változtatására, ugyan­akkor erre csak akkor jut pénz, ha a vállalatok már a mai körülmények között is gazdaságosan működnek. Eh­hez mindenekelőtt a belső struktúra alakítására lenne szükség. Méhes Lajos szerint például úgy, hogy a szakmun­kái többet keressen, mint a segédmunkás, mindkettőnél többet a művezető, s nála is vastagabb borítékot kapjon a mérnök. Nos, ez esetben is az a helyzet, hogy a jobbító szándék már megvan, csak éppen a fedezet hiányzik hoz­zá. Cs. A. ZENE MINDENKINEK. Pénteken este mindegyik adó zömében zenét közvetít. E műsorok kellemessé teszik a hét végi előkészületet. Az ügyes válogatás minden kor­osztálynak egyaránt szólt, mi több, különféle zenei igények­re tartott számot. Farkas Fe­renc Gyümölcskosara Weöres Sándor verseire írt dalciklus, a komoly zene kedvelőinek színvonalas zeneakadémiai hangverseny szólt, majd nép­szerű operarészletek hangzot­tak fel. A múlt emlékein évődőknek örökzöld slágereket sugároztak, míg felcsendültek a külföldi táncdalújdonságok. A felsoroltak megfelelő arány­ban igazán kellemes hátteret nyújtottak azoknak, akik a hét végére készülődve töltötték idejüket. EMBERMESÉK. Kimondot­tan rádiós műfajokat kísérelt meg egy csokorba kötni Len­gyel Nagy Anna műsora. Nem újdonság, hogy a tartalmilag nem túlságosan szoros össze­függésben levő irodalmi alko­tásokat zenei részletek fűzik össze. A műsor összeállítója mégis érdekes kísérletet vég­zett, amikor interjúkat, ripor- tázsokat rímeltetett azokkal összefüggő versekkel, je­lenetekkel. Irodalmi és ze­nei műfaj szolgáltatta a láncszemet Örkény Ist­ván, Devecseri Gábor és Karinthy Frigyes hangjáték­ként előadott műveihez. A műsor erénye a hangi megje­lenítés szuggesztivitása mel­lett, hogy a betétek nem vál­tak másodrendűvé, úgy szol­gálták az összekötő szerepet, hogy nem veszítettek — a szerkesztés és előadásmód jó­voltából — értékükből. TÁRSALGÓ. A másfél órás, irodalomkedvelőknek szóló műsor mindig tartalmaz vala­mi újdonságot. Liptay Katalin, a szerkesztő műsorvezető ku­riózumnak Pándy Lajos tíz percét szánta. Ez lewel adas- syk... címmel történelmünk egy jelentős korszakának ér­dekes, az irodalom perifériájá­ra szoruló emlékeit ismerhet­tük meg. A végvári vitézek és a törökök szópárbajait tartal­mazó levelezések egy korszak lenyomatai. Céljuk az volt, hogy üzeneteket közvetítse­nek, nemegyszer humorról, szellemességről, mi több, köl­tészetről. Az idézett levelek arról tanúskodnak, hogy az ellenség becsülte a másik jó­tulajdonságát; a becsületessé­get, a vitézséget. Tárgyuk a legtöbb esetben vitézi baj ví­vásra kihívás. S hogy ennek mennyi válfaja lehet, íme ta­núság a fennmaradt néhány levél. A műsor további részé­ben egy kiállítás kapcsán Artner Margit grafikus kap­csolatát mutatta be az iroda­lommal. Majd könyvheti ap­ropó nyomán érdekes interjú­ban ismerkedhettünk meg Fe- renczy Béni modelljével, Fe- renczy Erzsivel. A szerkesztő ezúttal az irodalom és a töb­bi művészet kapcsolatát kí­vánta bemutatni aktuális vá­logatással, sikeresen. Er. K. Az oldott, játékos találko­zóknak olyan nagy a sikere, hogy a múzeum fiatal munka­társai már sok gyereket sze­mélyes ismerősként üdvözöl­nek. Aki egyszer részt vett ilyen játékban, az rendszere­sen visszajár. Tervezik, hogy a kiállítás egy-két termében rajzállványt helyeznek el, hogy akinek kedve van lerajzolni, amit lát, annak legyen erre le­hetősége. A nyári szünetben is tartják a kapcsolatot az is­kolásokkal. A napközis tábo­rok programjában szerepel a Magyar Nemzeti Múzeum meglátogatása. A közgyűjte­mény egész napos elfoglaltság­ról gondoskodik a képzőművé­szeti, történeti és helytörténeti nyári szakköröknek. A múzeum kél éve foglalko­zik így a gyerekekkel. Mun­káikból nyaranta szabadtéri kiállítást rendeznek. Két mun­katárs, aki az ELTE levelező tagozatára jár, arról ír szak- dolgozatot. hogy hogyan se­gítheti a múzeum a történe­lem tanítását, illetve milyen lehetőségeket biztosít ez a faj­ta megoldás a népművelő munkájában. Körmendi Zsuzsa Kiállítás Pomázon Gyermekraj zok Akik végignézik a pomázi művelődési házban látható gyermekrajzkiállítást, aligha­nem azt mondják: tanulha­tunk a gyerekektől. Mindenek­előtt őszinteséget, segítőkészsé­get, irigyelhetjük azt a szem­léletmódot, ahogy a világot nézik. Csodákra képes ez az ön­állóság. Még nem manipulált, még azt mondja el, ami a ma­ga módján természetes. Per­sze, hogy ez a közvetlenség létrejöjjön, természetükké vál­jon, ösztönözni, támogatni kell gyermekeinket} hogy rácsodál­kozzanak az őket körülvevő világra. Minden megnyilatko­zásuk szellemi és fizikai tré­ning, önmaguk megismerésé­nek állomása. S közben na­gyon komoly önf eltárulkozó játék, ök úgy vonzódnak egy­máshoz, hogy megmutatják képességeiket. Miként a kiál­lítás meghívóján is: önmagu­kat rajzolják. Ennek a pomá­zi feltárulkozásnak azért is örülni kell, mert a gyermeki lélek megértésének támogatói vannak. Hagyják, hogy elme­rüljenek a gyerekek; hagyják, hogy'közülük nőjenek ki a jö­vő század Munkácsyjai, Bar- csay Jenői, Kondor Bélái. Ez a kiállítás arról tudósít, hogy a rajzszakkör tagjai kö­zösségben érzik magukat. Az alkotás természetes közegén keresztül beszélnek velünk. A gyermek magáévá teszi, amit megért, míg az, ami fölötte van, egy lépéssel előbbre viszi. Ezért kell engedni őket, s nem istrángot kötni gondolataikra. A lasszóval csak kipányvázni lehet, önállóságra nevelni ke­vésbé. Asztal Csaba gyermek­szakköre, az a húsz gyermek, akinek a neve a tárlat egyik paravánján olvasható, arra mutat példát, hogy az ifjabb generációt nem betörni kell, hanem arra nevelni őket, hogy többek legyenek a maiaknáL M. Zs. MOZIMŰSOR JÚNIUS 3-TÓL 9-IG ABONY 3—4: Szívzűr* 5—6; A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** 6: Tizenkét hónap (du.) 7—8: Az olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban BUDAÖRS 3—4: Vigyázz, kígyó! 5—6: Cha-cha-cha* 7—8: Keoma CEGLÉD, Kamaramozi 3—9: Nuki majom kalandjai (du.) A veréb is madár** (este) CEGLÉD, Szabadság 3—6:... és megint dühbe jövünk 7—9: Vük (du.) Szívzűr* (este) DA8AS 3—4: A szultán fogságában 5—6: A hét mesterlövész 7: A szűz és a szörnyeteg* DUNAKESZI, Vörös Csillog 3—6: Hegyi emberek* 5—C: Vadállatok a fedélzeten (du.) 7—8: Piedone Afrikában DUNAKESZI, József Attila 3: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 6: Serpico* 7: A koncert 9: Fehérlófia DUNAHARASZTI 3—4: Vad ölő 5—6: A tizedes meg a többiek (du.) Szerelem szieszta idején*** (este) 7—8: Mondd, hogy mindent megteszel értem* ÉRD 3—4: Különös házasság 6: Vigyázz, kígyó í 7—8: Cha-cha-cha* FÓT 3—4: Skalpvadászok* 5—6: Már ez is probléma?* 6: Tobi (du.) 7—8: Az amatőr* GÖDÖLLŐ 3—9: Szuperexpressz* GYAl 3—4: Start két keréken 5—6: Fuss utánam, hogy elkapjalak! 7—8: Kabala* LEAK/FALU Kertmozi 3— 4: Majmok bolygója* 5—6: Kopasz kutya* 7—9: A Birodalom visszavág MONOR 4— 6: Vük (du.) 4—9: A Keresztapa I—II.* MONOR, Kertmoz! 4— 6: A pogány Madonna 7—9: Tűzharc* NAGYKATA 3—6: Éretlenek 7—8: Egy pisztoly eltűnik NAGYKÖRÖS, Arany János 3—4: Huszadik század I—II.*** 5— 6: Huszadik század III—IV.*** 7—9: ... és megint vdühbe jövünk NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 3—6: Az olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban (este) 3—9: A dunai hajós (du.) 7—9: Fekete gyémántok (este) PILISVÖROSVAR 3—4: Moszkva nem hisz a könnyeknek I—II.* 5—6: Kaliforniai lakosztály* 7: Tűz " POMAZ 3—4: 2001. Ürodüsszeia I—II. 5—6: Aranycsapat 7: Vigyázz, kígyó! RÁCKEVE 3—4: Cha-cha-cha* 5—6: Keoma 7—8: Vadölő SZENTENDRE 3—6: Huszárkisasszony (du.) Luxusoordély Párizsban** (este) 7— 9: János vitéz (du.) Agyő, haver** (este) 8— 9: Bob herceg SZENTENDRE, Autós Kertmozi 3—9: Ez Amerika** SZIGETSZENTMIKLÓS 3—4: Keoma 5—6: Egy zseni, két haver, egy balek 7—8: Police Python 357** TAPiÓSZELE 3—7: Szamurájok és banditák I—II.** 6: Árvácska (du.) VAC, Kultúr 3— 6: Egy kis romantika 7—9: Hegyi emberek* VECSÉS 4: Néhány interjú magánügyben 5—6: Kramer kontra Kramer* 7—9: Piedone Afrikában VECSÉS, Kertmozi 4— 6: Zsaru vagy csirkefogó? 7—9: Családi összeesküvés* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••* Csak 18 éven felülieknek. Pénteki lapszámunkban: RÁDIÚ, TELEVÍZIÓMELLÉKLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom