Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

6 Sert» w K/umat> 1982. JÜNIUS 12.. SZOMBAT Aluljárdrendszer Boráros tér---- • ' xfrs~* ■' ................ I 111 I Is Jő ütemben halad a Boráros tér átépítése. Rövidesen a gép­járművek már a végleges, két­szer háromsávos autóúton ha­ladhatnak a Bakáts utca, Bo­ráros tér közötti szakaszon. A Baross térihez hasonló aluljá­rórendszer szerkezeti részének legnagyobb része már elké­szült, jelenleg a födémszerke­zetet betonozzák. A kettőszáz­ötvenmillió forintos beruházást teljes egészében az év végén adják át a forgalomnak. Elfogott a düh és ütni kezdtem«.* Fia áldozata lett az édesanya Ä Pest megyei Rendőrfőka­pitányság vizsgálati osztályán hamarosan pontot tesznek a Püspöki-ügy végére, s átadják az ügyészségnek — vádemelési javaslattal. Mint a nyomozás vezetője, Csató Kálmán fő­hadnagy elmondta, az ügy nem túl bonyolult, ám nem is gyakori. Az, hogy valaki édes­anyjának életét oltja ki, min­dig megdöbbentő. Öt gyermek apja Püspöki János dunavarsányi lakos ellen előbb emberölés, majd halált okozó testi sértés bűntettében indítottak eljárást. A 40 éves, elvált, ötgyerme­kes férfi édesanyja portáján, egy különálló házrészben la­kott. Bár rendes szakmája volt — hentes —; italozásra adta fejét. Családi élete meg­romlott. Vallomása szerint idős édes­anyja és nevelőapja is rend­szeresen italoztak, gyakorta le- részegedtek, s ez idegesítette őt. A bűncselekmény előtt személyi kölcsönt vettek fel az OTP-től, a ház tatarozásá­ra. Ám a forintok lassan el­folytak — a szó szoros értel­mében. Átváltoztak alkohollá. A gyanúsítottat állítólag az hozta ki sodrából, hogy az anyjáék három napja egyfoly­tában italoztak. Amikor má­jus 10-én, este 7 óra körül hazament, a sok szennyes edény és ruhanemű szanaszét hevert. Ennivaló pedig nem volt. Szólt az anyjának, aki a konyha közepén, egy széken ült, miért nem fekszik le? A mama mondott valamit. Erre: elfogott a düh és ütni kezd­tem — mondja a férfi. Bal kézzel megragadta az asszony haját, s jobbjával leg­alább háromszor fejbe vágta. Aztán kiment a konyhából, magukra hagyta az öregeket. Reggel korán elment dolgoz­ni. Csak este tudta meg a ne­velőapjától, hogy az anyja be­teg, fáj a feje. A harmadik napon arról értesült, hogy a mentő kórházba vitte. Ké­sőbb hallotta, hogy meghalt. A férfi elismeri, hogy bán­talmazta édesanyját, s hogy ettől halhatott meg, de nyom­ban hozzáteszi, hogy nem akarta megölni. Tulajdonkép­pen ütni sem. Csak a méreg dolgozott benne. Mentségére nem hoz fel mást, csak azt, hogy nem tudott uralkodni indulatain. Aztán elsírj á ma­gát; most már senkije sem maradt.... Nem akarta megölni Nézzünk kicsit a múltba. A férfi apja vájár Volt, két éve halt meg autóbaleset követ­keztében. Nővére takarítónő, öccse és ő kitanulták a hen­tes szakmát. Ám ő csak egy évet dolgozott a bárddal. Leg­utóbb a Csepeli Papírgyárat hagyta ott, s alkalmi munkás­ként élt. Á végzetes estén ez is szóba kerülhetett. A tanú- vallomások szerint az anyja, amikor mondott valamit, azt hánytorgatta fel, hogy a fiú — 40 éves fejjel — rajtuk élősködik, 1600 forintos nyug­díjukból nem tudják eltartani. Jó volna tudni: a tyúk volt-e előbb, vagy a ‘tojás? A fér­fiban az italozás szabadítot­ta-e fel az agresszivitást, vagy a pénztelenség, az elrontott élet. a vélt sérelem vezetett a halált okozó ütésekhez? A tanúk és a férfi vallomá­sa szerint, nem ez volt az el­A klóidéhoz kulccsal lehet hozzáférni Amikor a diplomatatáska vijjog Vakmerő rablótámadásról szóló hír döbbentette meg tél végén a közvéleményt. Március 3-án este a Buda­pesti 80-as postahivatalban egy férfi megtámadott két befizetésre várakozó nőt, az Alkalmi Áruház Dohány ut­cai boltjának dolgozóit, kitépve kezükből a napi bevételt —• csaknem 150 000 forintot — tartalmazó zsákot, és ke­reket oldott. gyeiéi táska jó hangosan vij­jogjon, ha szökik vele a rablótámadó. Cs. B. ső eset. Korábban is többször durván bántalmazta már any­ját, aki most 68 éves volt, és agyroncsolódás, koponyaűri vérzés következtében meghalt. Aznap este a 15 éves unoka fektette le az asszonyt — a másik négy gyermek állami gondozásban van —, s más­nap reggel is ő hívta ki a kör­zeti orvost. Az orvos pedig a mentőt. A kórházban már nem segíthettek rajta. Az unoka segített A férfinak nem sok baja volt eddig a törvénnyel. Sik­kasztás miatt 1965-ben hatha­vi szabadságvesztésre ítélték, három évre felfüggesztve, s így nem is kellett letöltenie. Közben — és azóta — nem követett el semmit, priusza megszűnt. S hogy mennyire nem érde­kelte édesanyja sorsa, akit bántalmazott? Miért volt ilyen közömbös? Erre, és még sok más kérdésre a bíróságon kell válaszolnia. A Büntetőtörvénykönyv sze­rint halált okozó testi sértés miatt 2—8 év szabadságvesz­tés szabható ki. A körülmé­nyek mérlegelése, s ennek alapján az ítélethozatal ugyan­csak a bíróságra tartozik. Más, egészen más a lelkiis­mereti kérdés. A férfi szánja- bánja tettét. Miután felhívták figyelmét arra, hogy a beisme­rő vallomás, az őszinte meg­bánás előnyére szolgálhat a későbbiekben, ő csak a fejét ingatta. S azt hajtogatja, hogy az anyját már nem hozhatja vissza. Ez igaz. Ám az is na­gyon valószínűnek látszik, hogy tulajdonképpen utólag, őrizetbevétele után, tisztuló fejjel döbbent csak rá cse­lekménye súlyárg. Az élet kioltása jóvátehetet­len bűn; ezt ősidők óta tudja- érzi mindenki. Mégis megtör­ténik. S, hogy valaki éppen szülőanyjára támadjon, azt különös szigorúsággal Ítéli meg a közvélemény. Sajnos, az alapmotívum ez esetben is az alkoholizálás volt. Nem szabad mindent az iszákosság számlájára írni, ám bizonyos esetekben — úgy látszik —, ez elkerülhetetlen. P. J. Sokba kerülhet egy hobbiásatás A bioszféra sztárjai Bekapcsol a kallantyú Amikor az eset történt, már sajtóban is megjelent, hogy hónapok óta kapható a for­galmazók által pénzszállító riasztótáskának nevezett rab­lásgátlót, melyet a győri Elekt­romobil Szövetkezet hoz for­galomba. Arról, hogy mit tud a táska, Egri Lászlót, a for­galmazó MÜÁRT műszaki boltjának üzletvezető-helyet­tesét kérdeztük. — Külsejére nézve tulaj­donképpen egyszerű diploma­tatáska — mondta. — Belse­jében azonban vijjogó hangot adó riasztószerkezetet épít be a gyártó. A táska fogója mel­lett egy kallantyú található, amellyel veszély esetén be le­het kapcsolni a vészvijjogót. A táska ettől kezdve folyama­tos üvöltő hanggal hívja fel a figyelmet arra, hogy illetékte­len személy birtokába került. A rabló sehogy sem tudta el­némítani, mert a kikapcsolót a táska belsejében helyezték el, ahhoz csak az férhet hoz­zá, akinek kucsa van a táská­hoz. Egysíkú kínálat A táska iránti érdeklődés b 80-as postán történt rablás előtt eléggé lanyha volt. Va­jon ráirányította-e az eset a nagy értékek postára adásá­ban, pénzszállítmányok — például fizetésnapon szüksé­ges összegek — utaztatásában érdekelt cégek figyelmét erre a hasznos eszközre? Dienes Erzsébet, aki a bolt­ban közületi eladások ügyin­tézője, így felelt erre a kér­désre: — Részben a március ele­jén történt rablás, részben a MÜÁRT lapokban megjelent hirdetéseinek hatására a riasztótáska forgalma kereken megduplázódott. November­ben és decemberben két hó­nap alatt összesen 400 táskát adtunk el közületeknek, az év első két hónapjában pedig 465 darabot. Az eset után, már­ciusban viszont már az első tíz napon 210 táska talált gaz­dára. Érdekes, hogy magánvá­sárlók is szép számmal vesz­nek a 3110 forintos árú, köze­pes nagyságú táskából, de so­kan szeretnének nagyobbat vagy kisebbet kapni. Ezekből azonban egyelőre csak minta- példányokat tud mutatni a műszaki bolt. Szabadalmi bonyodalmak Egyébként szabadalmi bo­nyodalmak is vannak a táska körül. A gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet szintén gyártja a riasztótáska egy igen hasonló változatát. A tsz melléküzemágának újító kol­lektívája pedig a szabadalmi jogra hivatkozva vitaija, hogy a győrieknek szabad-e az ő beleegyezésük nélkül a táskát gyártani. A Munkácsy Tsz nem akar perre menni, megegye­zést szeretne az Elektromo- billal. Természetesen az a fő, hogy akár a győri, akár a Rájár a rúd a közeljövőben a hazai állat- és növényvilág pusztítóira, a környezet szeny- nyezőire. Július 1-én ugyanis életbe lépnek az új környezet­és természetvédelmi előírá­sok, s a vétőkkel szembeni szankciók lényegesen szigorúbbak lesznek a ko­rábbiaknál. A törvényerejű rendelet az általánosságban védett termé­szeti értékeken kívül fokozot­tan védetté nyilvánított szá­mos növény- és állatfajt. Az erdők-mezők növényei, virágai 200-at nyilvánítottak védett­nek, s e lajstromból 30 faj fo­kozott védettségű lett. Ez utób­biak közül darabonként 5000 forintba kerül bármelyik egyed elpusztítása, helyéről való ki­ásása. Nem árt tehát tanulmá­nyozni az erről szóló rendele­tet mind a hivatásos, mind az amatőr botanikusoknak. Az öt-, ezresek közé tartozik például a gyapjas gyűszűvirág, az er­délyi hérics, a cifra és lisztes kankalin, a magyar kikerics, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. A fokozottan védett állatfa­joknál a növényekhez viszo­nyítva hatványozottan emelkedik a büntetési tari­fa. Nem tanácsos például puszta ellenszenvből a haragos siklót elpusztítani, mert ez az alkal­mi kígyóvadásznak adott eset­ben 30 000 forintjába kerül. Hasonló összegű pénzbünte­tésekkel is védik a madárvilág ritka, Vagy éppenséggel kiha­lófélben lévő fajait. A „har­mincezresek” csoportjába tar­tozik például a fekete' gólya, a holló, a kishéja, a gyurgyalag, a sziki pacsirta és sok egyéb madárfaj. A levegő vándorai közül a bírság összegét tekint­ve akad néhány sztár is: öt­venezer forintot kell fizetnie a kerecsensólyom, a nagykócsag, a parlagi sas, a réti sas, a tú­zok elejtőjének vagy befogójá­nak. Az emlősök közül ötven- ezres a földi kutya és vidra is. A föld alatti világ, a barlan­gok védelméről minden eddi­ginél körültekintőbben gondos­kodik az új törvény. A régi jogszabályokat megerősítve kimondja, hogy minden hazai barlang ele­ve védett, de külön gondoskodik a kü­lönleges geológiai, őslénytani, ásványtani, régészeti értéke­ket rejtő barlangokról, össze­sen 100 barlangot nyilvánított fokozottan védetté a hazánk­ban található körülbelül más­fél ezer barlang közül. A Bu­dai-hegységben például vala­mennyi barlang a fokozottan védettek közé tartozik. Az ilyen barlangoknál rendkívül szigorúak az új védelmi előírá­sok. Ezekbe engedély nélkül senki nem szállhat le, semmi­féle kutatást, gyűjtést nem folytathat, fényképet, filmet nem készíthet. A szabályt meg­szegők a barlangok esetében is drága tarifát fizetnek meggondolatlanságukért. Egy fokozotttan védett barlang­ban végzett hobbiásatás vagy' feltárás 100 000 forintba ke­rülhet, sőt a képződmények el­pusztulásáért börtönbüntetést is lehet kiszabni., R. E. EGYÜTT AZ UTAKON Az elmúlt hét végén valódi kánikulában kellett autóznunk. Annyira vártuk már a jó időt, s mint mindig, most is kiderült, hogy a túlzott meleg is kellemetlen. A kocsinak és vezetőjé­nek egyaránt, de erről majd később. Most lássuk, mire számít­hatunk ezen a hét végén? AZ ÚTINFORM JELENTI Mamitz László: — A változékony időjárás valószínűleg változé­kony forgalmat is eredményez. Pontosabban csak a Balaton és a Duna­kanyar, illetve a Ráckevei-Duna-ág felé várunk igazi erős hétvégét. A Balaton felé az M7-es autópályán szünetel a fenntartási munka, így mindkét oldalon két-két sávon lehet haladni. Igaz, több szakaszon se­bességkorlátozás lassítja majd a közlekedést. A Dunakanyarban a 11-es főúton nincs nagyobb tereléssel járó építés, de Szentendre után a külső szakaszokon is élénk gyalogosforgalommal kell számolni. A parkolásnál nagyobb körültekintést kérünk, ponosabban azt, hogy a másik zavarása, akadályoztatása nélkül tegyék le a kocsit. A 2-es főúton szombaton és vasárnap forgalomszámlálás lesz, ez várhatóan kisebb torlódásokat okoz majd. A számlálók az úticél felől érdeklődnek majd. A gyors válasz gyorsítja a munkát. Az 1-es főútról Biatorbágyra ismét a megszokott úton mehetnek, megszűnt a lezárás, így Iharos felé is kerülő nélkül eljuthatnak. LUXUS-E AZ M3-ÄS ? A bevezetőben már utaltunk arra, hogy a nagy meleg Is kellemetlen lehet. Ezúttal egy, a múlt hét végén megtörtént esetet vázolunk, és igyekszünk megvilágítani több szempont­ból, azzal a céllal, hogy másoknak is tanulságként szolgálhas­son. Autóstársunk szombaton délelőtt indult Budapestről. Mint mondja, az M3-as autópályára érve, a csekély forgalom láttán még azon tűnődött, nem luxus-e egy ilyen, anyagiakban nem bővelkedő országnak autópályára költeni a pénzt? Az M3-as kétségkívül szebb, megnyerőbb, s műszakilag is jobb megol­dású, mint a jóval korábban elkészült M7-es. CSERÉLNI KELL! Sajnos, hajlamosak vagyunk megfeledkezni bizonyos dolgokról. Lassan már ott tartunk, hogy a tankolásról is. Bárcsak ez a kis ben­zin odáig kitartana. Kérek egy százasért normált. Borravalót az adjon, aki kitalálta. És így tovább. A nagy takarékosságban aztán olyan dolgokkal spórolunk néha, amelyek többszörösen megbosszulják ma­gukat. Például: a hűtőfolyadék. Ma már többféle változata ismeretes, csak az nem, ami örökké tartana. A gyári előírás szerint 2—3 év az élettartama, aztán cserélni kell. A gondos autósok tavasszal leengedik a hűtőfolyadékot, vízzel töltik fel a rendszert, s ősszel a kannákban tárolt hűtőfolyadékot visszatöltik az autóba. Mások azt tartják, hogy nyárra sem kell lecserélni a hűtőfolyadékot vízre, mert az is bírja a meleget. Kétségtelen. Egy-két évig. Am kollégánk, aki az M3-as gödöllői dombvidékén száz kilométeres sebességgel haladt az ötéves Skoda 105 S típusú kocsival, benne az eredeti hűtőfolyadékkal, nem gondolt erre. Amikor észrevette, hogy zöld zónában, gyorsan kúszik a mutató, vagyis túlmelegcdett a motor, nyomban megállt. Ügy, hogy ne zavarja a mögötte haladókat, hogy árnyékban legyen a kocsi. Akkor már gejzírként működött a hűtőfolyadék. ZÁRVA A CSAP A hűtőrendszer hibái — mint a téli hidegindításé is — el­sősorban Skoda-betegségek. Bizonyára nem véletlen, hogy jú­nius első szombatján, kánikulában tíz elromlott kocsi közül nyolc Skoda volt az M3-ason. E tény természetesen nem men­tesíti a tulajdonost, illetve a vezetőt: nem látta előre, milyen műszaki állapotban van a kocsija? De: honnan tudhatná, ha a szerelő is azt mondja, menjen nyugodtan, a kocsiba nem le­het belelátni? Áll a kocsi a gödöllői elágazás után. Kicsit még gőzölög a hűtője. Jön egy Zsuk, a vezetője megkérdezi: segíthet-e. Igen. Az ember örül. Főként azért, hogy nem Mercedesszel rob­bant le: ugyan mit tudna segíteni? És a blama is nagyobb lenne. így is vigyorognak, integetnek a tovarobogók. A Zsuk az autópálya-felügyelőségé, a fiatalember készség­gel segítene: hozna egy kanna vizet föntről, a tölgy alól. No, nem forrásból, hanem az autópályához tartozó vízrendszerből — de valaki elzárta a csapot. Most mi lesz? — tűnődik az autós az autópályán. Micsoda szerencse: nem a hengerfej tömítés, nem a szelepek mentek tönkre. Ezernyi oka lehet a túlmelegedésnek. De: a vízhiány­nak csak egy — zárva a csap. Ha ezt tudnák az autósok, min­denki hordana magával legalább egy ötliteres demizsonban — vizet. Ilyen az autópálya. Mert a régi utakon haladva, ahol nincsenek olyan tilalmak, mint itt, s egymást érik a falvak, könnyebben jutni vízhez. A lerobbant kocsit a bagi felüljárón át a Zsuk elvontatja a községbe, s megitatja vízzel. Onnan folytatja útját. Érdekes: Hatvanig se benzinkút, se vízkút, se műszaki segély, semmi sincs — csak autópálya? Mitől az? HOL VAGYTOK, ANGYALOK? A hiányt rendszerint akkor veszi észre az ember, ha bajba kerül. Ugyanígy a segítséget is. Furcsa, hogy a több milliárd forintért épített M3-as autópálya mentén egyetlen műszaki állomás sincs, ahol érdemi segtíségben részesülhetne az autós vagy motoros. A pálya hossza ma már meghaladja az 55 kilométert. Ez autó­pályának ugyan nem sok — jobb kocsival félóra futás —, de itt nem Pegnut-ok, Porschék száguldoznak, hanem lassúbb járatú kocsik. Az Autóklub tagjai talán tudják, hogy hol, mikor számíthatnak az úgynevezett sárga angyalok, a műszaki segélyszolgálat közreműködé­sére. Tény: a múlt hét végi tapasztalatok nem voltak megnyugtatók. Ügy láttuk, eléggé elhanyagolják az M3-ast, pedig vasárnap már egy­mást érték rajta az autók. S könnyebben lehetett segítséget kapni a régi 3-as úton, mint az autópályán. KALEIDOSZKÓP OLASZORSZÁGBAN június 10-töl a külföldi turisták ol­csóbb benzinre, kedvezményes úthasználatra jogosító jegyeket kapnak. Az intézkedéssel az idegenforgalom fokozódását sze­retnék elérni. EGY NYUGATNÉMET cég olyan kétütemű motort fej­lesztett ki, amely olajadalék nélkül, tisztán üzemanyaggal működik. A motorral felszerelt mopedet most próbálják ki. Az olajmentes motorokat egyelőre csak kicsiben alkalmazzák: fűnyíróknál, csónakoknál, fűrészeknél. Az újfajta motor ki- fejlesztésével az eddigi kétütemű motorok környezetszennyező hatását kívánják kiküszöbölni. AMERIKA három legnagyobb autógyárának vesztesége megszűnhet, sőt kétmilliárd dolláros nyereséget is elérhetnek, ha bekövetkezik a várva várt fellendülés az autóiparban —’ állapította meg egy amerikai piackutató cég. Az amerikai autó­ipart igen érzékenyen érinti a magas kamatszint, a gazdasági recesszió, valamint az erős külföldi- konkurrencia. Az iparág­ban eddig 250 ezren vesztették el munkahelyüket. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván Paládi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom