Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

1982. JÚNIUS 12., SZOMBAT PESf* Bífcitr Véletlen találmány Véletlen találmány. Mellék- termék. Egyszerű, új eszköz, amely többet tud és sokkal ol­csóbb, mint a külföldről beho­zott hasonlók. Mintapéldányát a tavar.zi BNV-n mutatták be, számos üzem, vállalat, intéz­mény, külföldi cég képviselője azonban már ezt megelőzően érdeklődött iránta. Lézerkutatás közben született az új páratartalom-mérő — mondotta Kroó Norbert, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intéze­te szilárdtest-fizikai kutatóin­tézetének igazgatója. — Mi is meglenődtünk váratlan felfe­dezésünk láttán, hiszen nem gondoltunk ilyen eszköz előál­lítására. A lézerek fejlesztésén munkálkodva azonban olyan kísérleteket folytattunk, ame­lyeknek egyik eredménye lett ez a korszerű mérőműszer. Eddig alkalmazott hasonló esz­közeink nehézkesek, nem elég­gé megbízhatóak, a külföldről behozattak pedig nagyon drá­gák. A mi találmányunk sok­kal olcsóbb, s műszaki jellem­zői kiválóak. M. E. A technika újdonságai Hi-Fi csodák bemutatója Az Idei párizsi videó-akusz­tikai szalon, amelyre öt konti­nens újdonságai vonultak fel, erős kétkedést keltett abban, hogy lehet-e még újabb készü­lékekkel gazdagítani a kép és a hang barátainak elektromos kelléktárait. A sztereo Hi-Fi- tornyok minden változatban és minden összetételben kapha­tók évek óta a piacokon. Nem annyira a hangminőség, mint a készülékek' terjedelme vál­tozott, a miniatürizálás hozott új­donságot. Fejlődtek a videó-eszközök is, a tv-készülékekre kapcsolha­tó videokazetta-asztalok, és a képernyőn vagy független ek- ránon lejátszható elektromos játékok, s a tv-vel összeköthe­tő adatbankok, számító és gra­fikai készülékek. Bélelt boríték Levélmappa Mundialra A Papíripari Vállalat Szentendrét gyárában a korszerű Heliot gé­pek mellett még üzemelnek a régiek Is. Műszakonként itt mintegy 170 ezer különböző méretű boríték készül. Erdős! Agnes felvétele Éppen egy éve, hogy a ve­vők arra panaszkodtak: hiánycikk a levélpapír. A Piért Kereskedelmi Vállalat akkor a Szentendrei Papírgyá­rat okolta. Mint azonban a gyártó megkérdezése után ki­derült, a kereskedők nem be­széltek saját hibáikról; az ipar és a kereskedelem párharcá­ból tehát — ha kis időre is —, ismét a vevők kerültek ki vesztesen. A legújabb panasz: kevés a bélelt és a normál boríték. A Szentendrei Papírgyár főmér­nöké, Balázs András szerint, ez utóbbi hiány érthetetlen, hi­szen a gyár eleget Jett a Piért megrendelésének. Az idei 300 millió normál boríték időará­nyos részét már kiszállítot­ták bár az évente nagy mértékben ingadozó rendelést a termelés csak nehezen tud­ja követni. Érthető viszont a bélelt bo­rítékok hiánya. Míg korábban évi 5—6 millió darab gyártá­sára volt képes a papírgyár, most, az elöregedett gépsoron már csak kétmillió darab bélelt boríték gyártását lehet megszervezni. Emellett gondot okoz a munkaerő hiá­nya is. A közeljövőben kerül a boltokba a bélelt borítéko­kat helyettesítő, úgynevezett tónusnyomott — belül tehát színezett — boríték. A szentendrei gyár évente összesen 450 millió borítékot tud gyártani. Ezt a kapacitást minden évben kihasználják — a rendelések csökkenése miatt az elmúlt évben még exportra Is jutott. Jelentősen megnőtt az igény a hivatalokban hasz­nálatos, nagy alakú, sárga, C 5 típusú borítékok iránt —, s ezt csak más termékek kárá­ra tudják megoldani. A ref­lektorfényben lévő díszes mappákból az idén várha­tóan nem lesz hiány; a hagyományos, népszerű ter­mékek mellett, újakkal is ta­lálkozhatunk majd az üzletek­ben. Már csomagolják a Lila­virág elnevezésű sorozatot, újabb képekkel bővült a Ba- laíon-sorozat, a harmadik ne­gyedévben jelenik meg a mar­garétával. napraforgóval, pi­paccsal díszített, borítékot és levélpapírt tartalmazó map­pa, s végül gyors munkával készülték fel a labdarúgó-vi­lágbajnokságot köszöntő össze­állítással. K. T. A japánok most is kitalál­tak valami újdonságot: olyan erősítő készüléket, amelybe be lehet kapcsolni a magnetofont, a videó-kazettát, a televíziót — és mindezt egyszerre. Ily mó­don a legelképesztőbb keveré­sek lehetségesek, a képsorhoz magnószöveget lehet illeszte­ni, a zenét képekkel illusztrál­ni, a videó-kazettát szinkron­hanggal ellátni, a tv-képeket videokazetta-képekkel montí­rozni. Lehet tehát kép-kép, kép­hang, hang-kép keverés anélkül, hogy a kábel- csatlakozásokon változtatni kellene, lehet kópiát készíte­ni képkazettáról, filmről, do­kumentumról. Meg lehet csi­nálni a kópiát videó-lemezről kazettára, vagy megfordítva, képkazettáról videó-lemezre. E csodadobozt a Keenwood- cég gyártja KV A—502 néven. Hasonló készüléket muta­tott be a Sony is, a digitális rendszerű jelkódolót, amely numerikus rendszerrel rögzíti a hangot a kazettára. A Sony PCM F—l (Pulse Code Mo­dulation) rendkívül igényes zenei anyagot tud felvenni vi­deó-kazettára, ha lemezjátszó­hoz csatlakoztatják, vagy má­sik magnetofon szalagjára, ha másolni akarnak. A Thomson-cég a televízió­val újított. Évek óta ugyanis a gyárak a képminőség töké­letesítésére törekedtek és közben elhanyagolták a han­got. Thomson már tavaly be­mutatott nagy hanghűségű tv- készülékeket. Az idén azon­ban Thomson mellett a gondo­latot továbbvitte a Sony- és a Philips-cég is, s készülékeiket mindenféle más hang- és kép­felvevő és -lejátszó, vagy szá­mítógépes memóriacsatlakozásokhoz alkalmassá tették. Igaz, mindezek ára borsos. Olyan borsos, hogy leírni is alig érdemes (10 ezer frank). A tömegtermelés törvénye vár­hatóan két-három év múlva megtöri az exkluzív kereteket. Nyári napközi Halásztelken Válassz magadnak kistestvért! A halásztelki általános iskola nagyon szép, antik bú­torokkal berendezett igazgatói irodájában a hajdani ta­nítási rendszerre emlékezünk. Berhés Antal igazgatóhe­lyettes a sárospataki kollégiumra, ahol egykor diákosko- dott, meg a Szatmár megyei kis faluban tanítással töltött évtizedekre. Antal József, a napközi munkaközösségé­nek vezetője egy Baranya megyei osztatom elemi iskolá­ból hozta az emlékeit. vek szerint szeptembertől már általános gyakorlat lesz Ha­lásztelken. — Kényszerhelyzetünkből eredt, de sok jó oldala is volt annak, ahogy o nagyobb gye­rekek foglalkoztak a kicsikkel az osztatlan elemiben — mondja Berhés Antal. — A magyarázat mindig csak egy osztálynak szólt, a többiek azalatt egymásra voltak utal­va. A nagyobbakban jobban kifejlődött a kötelességtudat, mert feladatot kaptak, az első­sök meg könnyebben megszok­ták az új körülményeket. Itt, Halásztelken kísérletképpen azzal próbálkoztunk, hogy nem egykorúak, hanem első­sök és harmadikosok kerültek egy csoportba. A nagyobbacs­kák közül, akik részt vesznek a kísérletben, két kistestvért választhattak maguknak. Fel­ügyelik nemcsak a házi fel­adat elkészítését, hanem pél­dául a kézmosást, a séta előtti rendes felöltözést is. Régi mód­szerek ezek, amiket érdemes a mai körülmények között is ki­próbálni. Családmodell kísérlet Értékes tapasztalatok, és az utóbbi időben egyre gyakrab­ban szóba kerül, hogy jobban lehetne ezekre támaszkodni, el­sősorban a napközis gyerekek érzelmi nevelésénél. A fővárostól kékbusszal is elérhető település népessége rendkívül gyorsan gyarapodik az új beköltözőkkel. Jönnek az ország távoli tájairól először albérletbe, később építik a szép, nagy ablakos, sátortetős házakat. Mindennek nagy ára van; az albérletben gyakran azt is kikötik feltételként, hogy a gyerek napközben ne tartóz­kodjon otthon, mert zavarja a háziakat. A kereső családta­gok rendszerint Pestre járnak dolgozni, kora hajnalban in­dulnak, tehát a napközis fiúk és lányok reggel hat órakor már az iskolában vannak, és ott is maradnak délután hat óráig. Kilencszázhetven gyerek kö­zül háromszáznyolcvan nap­közis, és ez az arány jóval magasabb, mint a megyei át­lag. A napköziben sok mindennel próbálkoztak, hogy családias­sá tegyék a légkört, de pusz­tán külsőségekkel nem lehet otthont teremteni. Nem vált be például az, hogy szőnyeget tettek a helyiségekbe, mert a padok és a székek mindig be­leakadtak. Bevált viszont annak a haj­dani, osztatlan elemiből ho­zott módszernek a továbbfej­lesztése, amit ma családmodel- les napközinek neveznek. Eb­ben a tanévben kísérletként al­kalmazták, élnek vele a nyári foglalkoztatásoknál is, és a ter­Nógráddal ismerkednek — És beválnhk? ■— ’Azt tapasztaljuk, hogy kellemesebb a légkör, kiegyen­súlyozottabbak a gyerekek. Természetesen az ő vélemé­nyüket is megkérdeztük, és tet­szik nekik. Az ablakon kitekintve lát­juk a már magasodó épületet, egyelőre tető nélkül. Épül az új iskola, ahol bevezetik egye­bek között, a klubrendszerű napközis foglalkozást. Előké­szítéseként már ebben a tan­évben is működik sokféle szak­kör, egy része a művelődési otthonban. A szabadműhelyt — barkácsolás, szabás-varrás — a gyerekek önállóan veze­tik, és az eszközökért is ők fe­lelősek. Érdekes dolog az, hogy két éven keresztül több szakkör egy kiválasztott tájegységgel foglalkozik. Most éppen Nóg- rád van soron, és csoportos ki­rándulásokon mindenki körül­nézhet azon a vidéken. A var­rószakkörben a helyi népvise­let motívumával hímezik ki a babaruhákat, a modellezők megcsinálják az érdekesebb épületek makettjeit. Akiket a képzőművészet érdekéi, azok ceruzával, ecsettel örökítik meg a tájat. Foglalkoznak a vidék zenéjével, irodalmával, népművészeti hagyományai­val. j Gyalog, hátizsákkal Antal József, a napközi mun­kaközösségének vezetője hoz­záteszi az eddigiekhez, hogy a nyári programoknál arra tö­rekednek; jó időben ne kell­jen a gyerekeknek a tanter­mekben üldögélniük. Űszótan- folyamot szerveznek a csepeli uszodában, mert, bizony, a horgászparadicsomnak számí­tó Halásztelken a felső tagoza­tosak egyharmada nem tud úszni. Nagyon sikeres volt tavaly a vándortábor, melynek részt­vevői (felsősök) gyalogosan, hátizsákkal járták be a Me­csek környékét. És még egy érdekesség; a Miskolc közelé­ben rendezett képzőművészeti tábor, ahol a Budapesti Bőr­ipari Vállalattól kapott bőr­hulladékból készítenek csinos holmikat. Említenek egy hajdani kis tanítványt — most leendő édesanya —, aki egyszer azt kérte; ugye. vasárnap is eljö­hetek a napközibe? A hét vé­ge a családé, de más napokon szeretnék, ha minél többen jönnének nyáron is. Gál Judit Hódítások és kényszerű korrekciók Hidegháborúk bélyegcímleteken A Falkland-szigetek miatt Anglia és Argentína közötti, csaknem másfél évszázados el­lentétet bélyegek is tükrözik. A szigetek részére Nagy-Bri- tannia 1878 óta ad ki bélyege­ket. de ezeket Argentína nem fogadja el, és az ezekkel bér­mentesített küldeményeket mint portózatlanokat kezeli. A szigeteken 1933-ban — száz A ciprusi pacni A paraguayi egypesós évvel azután, hogy angol gyar­mat lett — bélyegsor jelent meg, feliratában 1833—1933 megjelöléssel. Ezt egy térkép- ábrájú bélyeg is hangsúlyozta. A válaszul kibocsátott argen­tin bélyegen Dél-Amerika tér­képe szerepel, amelyen nem­csak a Falkland-szigeteket tün­tették fel mint saját területü­ket, hanem Chile déli csúcsát is. Chile tiltakozására kiadták a bélyeg javított változatát, de a szigeteket továbbra is meg­szállva tartották. És hogy ne hagyjanak kétséget álláspont­juk felől, még harminc évvel később is bélyegen szerepeltet­ték a szigeteket Islps Malvinas megjelöléssel. Vihar az Antarktiszon A két ország közötti bélyeg­háború azonban ezzel nem ért véget. Anglia a Falkland-szige­tek déli sárki, úgynevezett tar­tozékait 1908-ban elfoglalta, majd igénye demonstrálására e területek nevével felülnyo­mott Falkland-szigeti bélyeget hozott forgalomba. Ez újabb vihart kavart, mert az Antark- tisznak ezt a részét Argentína és Chile egyaránt magáénak vallja. Ennek alátámasztására mindketten térképábrájú bé­lyegeket adtak ki, amelyeken a vitatott területet sajátjuknak tüntették fel. Argentína még később is bélyegnyelven foly­tatta a tiltakozást: olyan pos­tabélyegzőt használt, amelyen a Falkland-szigetek térképé­nek felirata spanyol nevén sze­repelt, mint 1833 óta argentin terület. Az Antarktisz körüli helyze­tet tovább bonyolította, hogy több állam, így Ausztrália, Franciaország, Űj-Zéland és Norvégia lépett fel területi igénnyel. Ezt új diplomáciai eszközzel: térképes bélyeggel nyilvánították ki. A kibocsá­tások azóta is folynak. A haitiak vágyálma Haitiban nagy felháborodást keltett, amikor területük egy részét a szomszédos Domini­kai Köztársaság bélyegén el­foglalta. A más okokból is megnyilvánult ellentétek miatt keletkezett viszályt sikerült elsimítani, és ennek jeléül Do­minika a kifogásolt bélyeget kivonta a forgalomból. Viszont a haitiak vágyálmukat fejez­ték ki, amikor a Karib-tenger térképét ábrázoló bélyegükön az egész Híspanioía-szigetet, mint sajátjukat tüntették fel, holott az ország csak a sziget nyugati harmadán fekszik. A Dominikai Köztársasághoz ha­sonló hódítással dicsekedhetett Guatemala, amikor az ország térképét ábrázoló bélyegén, az akkori Brit-Hondurast (ma Belize) bekebelezte. A mai napig tartó törekvé­seket fejezett ki az 1922-ben megalakult Ír Szabadállam (a későbbi tr Köztársaság), egyik első térképes bélyege, ame­lyen Nagy-Britanniához tar­tozó Észak-lrországot is ma­gához csatolta. Vélemény — pa<ni A Paraguay és Bolivia ha­tárán felfedezett gazdag olaj­mezők és területi követelések miatt a két ország között a helyzet elmérgesedett. Ennek egyik megnyilvánulása volt, hogy Paraguay, két bélyegen is, Bolíviának a Gran Chacóig terjedő részét annektálta. Ezt Bolívia megsokallta, és a vála­szul kiadott bélyegén a Gran Chaco Paraguay-i részét is ma­gához tartozónak tüntette fel. A bélyegháborűt később két­éves fegyveres háború követ­S DE ENERO 1833 USURPACION DE LAS MALVINAS TIERR A ARGENTINA LAS MALVINAS SON AR G ENI TINAS Az argentin bélyegzi te, amelyben Paraguay győ­zött, és Bolívia területet vesz­tett. A békekötés után mind­két állam térképábrájú bélye­ge már a valóságos helyzetet örökítette meg. A második világháború után Nagy-Britannia Ciprus lakos­ságának követelésével mitsem törődve, koronagyarmatának még az önrendelkezési jogot sem akarta megadni. A felbő­szült szigeti hatóságok a nem­zeti felszabadító mozgalom véleményét igen hatásos bé­lyegnyelven is kifejezték. Az angol alsóház elutasító hatá­rozatának szövegét bélyegen reprodukálták — középen ha­talmas pacnival. Hat évvel ké­sőbb sikerült kivívni a függet­lenséget, és kikiáltani a köz­társaságot. Földrajzi tévedés Az olasz posta Gronchi köz- társasági elnök dél-amerikai látogatása alkalmából bélyeg­sort bocsátott ki, amely világ­részek között a tenger felett lebegő repülőgépet ábrázolt, Argentína, Uruguay és Peru térképével. Az egyik bélyeg Peruban heves tiltakozást vál­tott ki. mert határait helytele­nül rajzolták meg. Az olaszok kénytelenek voltak a bélyeget visszavonni és javítottan újból kiadni. A már addig eladott hibásoknak azonban rendkí­vül felszökött az ára. A svájci Zumstein-katalógus az erede­tit 1750, a javítottat 35 frankra értékeli. India felszabadította a terü­letébe ékelődő Goát és két ki­sebb portugál gyarmatot. Por­tugália azonban egy ideig ezt nem volt hajlandó tudomásul venni és a következő évben — úgy, mint korábban — bé­lyegeket adott ki részükre. Természetesen ezek Indiában érvénytelenek voltak. Végül Portugália beletörődött a tör­ténelmi realitásba, és több bé­lyeggel nem idézte egykori gyarmatait. Függetlenségi felülnyomás Még abban az időben, ami­kor Brit-Guayana, a mai Guaya­na Köztársaság angol gyarmat volt, Venezuela területi igény­nyel lépett fel az angolokkal szemben. Az ügy nemzetközi bíróság elé került, ahol Vene­zuela pervesztes lett. Ennek el­lenére bélyeget adott ki, ame­lyen a vitatott országrészt sa­ját határai között ábrázolta ez­zel a felirattal: Guayanánk visszatérése. Egy évvel később, függetlensége elnyerése örö­mére, Guyana az akkor forga­lomban lévő bélyegeit a törté­nelmi eseményre utaló felül­nyomással bocsátotta ki, majd állatsort jelentetett * meg, amelyben egyebek közt a pi­ranha nevű hal és a canje fá­cán is szerepelt. Az előbbit ve­szedelmes ragadozó volta miatt kannibálhalnak Is neve­zik, az utóbbi pedig, ha meg­támadják, olyan tűrhetetlen bűzt áraszt, hogy ellensége pá­nikszerűen menekül. Később a két országnak sikerült ideigle­nes területi egyezmény* köt­nie. Hajdú Endre «

Next

/
Oldalképek
Tartalom