Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

Ó, Sárika, drágám Élhetőbbé tenni az életet Tizenegy község (köze!-) múltja, jövője Egy élet forgatókönyve „Hát Hálába újra beleszerettek...” szálloda étterme, Mm Győr. 1956. decem­MM bér. Füst. Vonatra várnak. A dizőz * gyötri magát: Két­szer kettő néha öt... Nagyka­bátban, bundában, ékszerekkel rakottan lötyögnek a párok. Bodrogi Gyula átcsoszog a par­ketten Törőcsik Mariék aszta­lához, Garas Dezső gyanakvóan felpillant a szemüvege mögül. Bodrogi biccent, hogy hát mi a fiammal kimegyünk... A di­zőz nagy levegőt vesz a futam­hoz: Sokszor hibás a számí­tás... A levegő émelyítő: mű­füst, szakállt tapasztó masztix szaga, enyv és festék, meg a lángtalanító ánizsos édessége. Sándor Pál ismételteti a jele­netet: a dizőz újra, Bodrogi, Törőcsik, Garas és a kép hát­terében Patkós Irma. Cegléd, Hollós utca, Három­ablakos mezővárosi ház, ina- gas kerítés, zöld vaskapu. Há­rom testvér otthona, gondosan ápolt virágoskert, frissen ásott ágyások, rend. A legidősebb testvér 91 éves, a középső 90, a legkisebb 82 múlt. Ez utóbbi látja el a háztartási tennivaló­kat. permetezi a fákat, palán­tát ültet, enni ad a kiskutyá­nak és néha megáll a zöld ka­pu előtt, egyik kezével apró zsebkendőjét gyűrögeti, má­sikkal megdörzsöli az arcát, miközben gyűrűsujjával lesi­mítja a szemhéját: ő Patkós Irma. 1982. április vége. A MA­FILM Lumumba utcai kettes műterme. A győri szálloda ét­terme mögött kivénhedt, bar­na bőröndön ül, kinyújtja de­rekát, leveszi a kellékkalapot. Az egyik bűnés (díszletmun­kás) kávét hoz, tea jobb vol­na, de az nincs raktáron, pe­dig kávéból aznap már hár­mat is ivott. Hálásan moso­lyog a figyelmességért, ke­resztbe teszi a lábát, s mintha átellenben a kapcsolószekrény ellenőrző lámpáit vizsgálgatná, csak úgy, jobb híján kikap­csol. Patkós Irma kimaradt a Ki kicsoda? új kötetéből is, vala­ki azt mondta, hogy nincs „jó sajtója”. A színművésznő 1900-ban született Cegléden, 22 éves korában végezte el az Or­szágos Színész Egyesület isko­láját. Pályafutását Békéscsa­bán kezdte, majd Szegedre szerződött, ott kötött házassá­got Scwarcz Jenő színidirek­torral. Sikeres primadonna­ként hívták meg a Fővárosi Operettszínházba. Első szere­pe a Róla grófnő volt. Később a Néphadsereg Színház tagja, a Madách Színházból nyugdí­jazták 1960-ban. Kiemelkedő filmjei: Sárika drágám, Her- kulesfürdői emlék, televízió­ban pedig a Lázadók és a Holt vidék. A Szófiai Film- fesztiválon 1978-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját. — Dehogy fiam, nem fáraszt engem a szerep, sőt, kikapcso­lódást jelent a ceglédi hétköz­napokból. Csak a tétlenség fá­raszt. Egyáltalán nem panasz­kodom, de Sándor Pali új filmjében, a Szerencsés Dá­nielben is csak hét napot for­gatok. Rendesek a filmesek, naponta hazavisznek, ma reg­gel már bevásároltam a Bos- nyák téri piacon, este meg vi­szem haza testvéreimnek . az ennivalót, ök már gyengécs­kén vannak, nem merem őket sokáig magukra hagyni. Szüzsérészlet: a Szerencsés Dánielben Patkós Irma öreg­asszonya is nyugatra készül. Nem disszidálni akar, hanem életmentő gyógyszer reményé­ben indul útnak idős, beteg férjével. Tóth Zsuzsa forgató- könyve sodorja nem keresett utakra. És Patkós Irma az életében is megtett már nem keresett utakat. Megtanult várni is évekig: 1945. után a Ceglédi Hollós utca és a buda­pesti Mozsár utca között pend­lizve reménykedett, hogy a férje egyszer még visszatér a vagonban, kényszerből megtett nyugati útról. Hiába várt. Az új sikerekre is. „A színházból egyszerűen raciztak” — így mondja, s aztán jött a csönd, míg Sándor Pál újra fel nem fedezte 1971-ben és népszerű­séget hozott a Sárika drágám. Azóta újra játszik, új műfajt tanult hetvenévesen: alig telt el esztendő egy-egy jelentő­sebb filmszerep nélkül. WW özelkép: — Ügy élek, mW mint bármelyik >1 öregasszony a vá­mZrn fosban. Nyolckor kelek, kihamuzom a kályhákat, begyújtok, reggelit készítek, bevásárolok, főzök és délután, meg este sokat-sokat olvasok. A különbség csak annyi, hogy a Sárikával sod­rásba kerültem, hát a régi Ro­lóba újra beleszeretett a közön­ség, de hol van már az egykori operetthősnő... Ugye nem mer kérdezni a terveimről... Na­hát, pedig amint túl vagyok egy filmen, mindig azt mon­dom magamnak, csak még egy­szer, csak még egy főszerepet szeretnék megélni... Igazítom a memóriám, már hogy nem eljátszani, hanem megélni. Életet akaró kemény­séggel. Ó, Sárika drágám, most már értem, mitől tudott olyan akarnok módon szeretni. Ütrakefés előtt az idős pár. Jelenet Sándor Pál most készülő Szerencsés Dániel című filmjéből S Akik rendszeresen járják a ceglédi járást, azok igazolhatják: S állandó élmény a településeken az újdonság. Néhol félig kész ^ intézmények és lakóházak, néhol aszfalttal burkolják az utat, § betonpóznákon villanyt szerelnek, máshol vízvezetékcsöveket ^ fektetnek. Persze a fejlődés látható jelei csak a versenyben maradást jelentik az egyre növekvő, jogos igényekkel és egy- s egy terv megvalósulásával csak egy-egy útjelző követ hagy­s nak maguk után. Mert úgy természetes, hogy ami már van, $ az még nem elég. Megduplázott számok Az elmúlt, az ötödik ötéves terv időszaka a járás történe­tében még sosem tapasztalt ütemű fejlődést hozott. A köz­ségek gazdagítására előirány­zott 84 millió forintot éppen megduplázták. S a többlet­pénzből 46 milliót ért a táj­egység lakóinak a közösségért, önmagukért végzett önkéntes munkája. A gazdagodásból egy sem maradt ki a tizenegy köz­ség közül. Mennyi is a 46 mil­lió? Pénzben egy közepes nagyságú és adottságú terme­lőszövetkezet egész évi terme­lési értéke. És a pénfc tényleg fontos. De a pénz 46 millió tájhoz, közösséghez tartozást, ugyanennyi igent, sorsként vállalt kötelezettséget is je­lent. És az állami, tanácsi fej­lesztésekkel együtt jelenti a rosszemlékű telepek felszámo­lását, például kereken száz nagycsalád kapott új lakást a megyei pénzforrásból, másfél ezer magánépítő jutott előköz- művesített telekhez, és építé­si kölcsönhöz, hét községben vezetékes ivóvizet fogyaszthat­nak, több mint tíz kilométer­nyi utat láttak el szilárd bur­kolattal. Orvosi rendelőből há­rom épült, a tervezett 225 új óvodai hely helyett 550 készült el, s háromszor annyi tante­rem, mint amennyit a köz­ségek vezetői elképzelni mer­tek. Miből? A fejlesztési alapot tiszteletet parancsoló nagyságrendben növelték — és részben más célokra lekötött összegeket szabadítottak fel — a mezőgazdasági, ipari és ke­reskedelmi üzemek, illetve vállalatok. Abonyban és Kőröstetétle- nen avattak vízmüvet; Kocsé- ron terven felül épült bölcső­de; Dánszentmiklóson és Cse- mőben klubkönyvtárat alakí­tottak ki; Ceglédbercelen kö­zös használatú tornatermet kaptak a gyerekek és a felnőt­tek; Törteién nagy gondot megoldva, áfész-segítséggel épült ÁBC-áruház; Albertir- sán körzeti és gyermekorvosi rendelő építése kezdődött meg; Jászkarajenőn és Nyársapáton új pedagóguslakások várták a fiatal értelmiségeieket; az ap­rócska Mikebudán már veze­tékes víz folyik a csapokból. Arányos fejlesztés Természetesen a fejlődés ütemét hozzá kell igazítani az egész ország és a megye gya­rapodásának ritmusához. Ba- binszky Károly, a ceglédi járá­si hivatal elnöke így fogalma­zott: „A mostani középtávú terv mérsékeltebb programot ígér. Legfontosabb cél az alap­ellátás javítása, a lakosság illetve az egyes települések arányos fejlesztése.” — Lényegesnek tartom hangsúlyozni: ésszerűen rang­sorolunk a feladatok megol­dásában, de valamennyi köz­ségben lesz fejlesztés, erre hozzávetőlegesen százmillió forint áll rendelkezésünkre. Természetesen az összeg növe­kedhet a lakosság társadalmi munkájának értékével és az üzemek támogatásával. Ezúttal szerényebben terveztünk, azonban számolunk 1 ezer 350 új családi otthon felépítésével, tovább bővítjük a víz- és vil­lanyhálózatot, 250 gyermek ré­szére létesítünk új óvodai he­lyet, 19 tantermet és 4 torna­termet szeretnénk építeni és javítani kívánjuk a napközi otthonos ellátást is. A kereske­delmi hálózat fejlesztését eb­ben a tervciklusban ismétel­ten az áfészek közreműködé­sével kívánjuk megoldani. Ismét csak példaként említ­ve a községeket: Albertirsán befejezték a két orvosi rende­lő építését és három politech­nikai tanteremmel gazdagodik a község; az oktatás feltételeit Abonyban nyolc, Csemőn négy tanterem javítja majd: Jászka­rajenőn száz gyerek befoga­dására alkalmas óvoda és 300 adagos gyermekélelmezési konyha épül; Törteién új tor­naterem lesz ugyanúgy, mint Kocséron; Ceglédbercelen szolgáltatóház. Nyársapáton egészségház és Mikebudán a vízhálózathoz víztárolót is lé­tesítenek ; Dánszentmiklóson — hosszú idő után. talán! — befejezik végre a sport- és mű­velődési központ beruházását; Köröstetétlenben viszont szük­ség szerint korszerűsítik az elektromos hálózatot. Dehogyis „hurrá” Talán az itt felsoroltak is bi­zonyítják a ceglédi járás ígé­retes fejlődését, de semmi­képpen sem szerettünk volna valamiféle hurráhangulatot sugallni. Részben, mert az anyagi lehetőségek valóban szűkösebbek a korábbi tervcik­lusnál. Részben, mert sorolhat­nánk bosszankodásra is okot adó példákat, olyanokat, ame­lyek tervezési, szervezési és szakmai problémák miatt min­den pozitív szándék ellenére tehertételt jelentenek. Nos, a közelmúltban Dánszentmikló­son a napközi otthon majdnem három évig épült, Albertirsán az iskola két és fél évig, az új abonyi lakások tervdokumen­tációja pedig 12 hónappal ké­sőbb jutott el a kivitelezőkhöz, s a már említett — és akár or­szágosan pozitív példát ígérő — dánszentmiklósi sport- és közművelődési intézmény las­san lelkiismereti tehertétellé válik a községnek és a Micsu­rin Termelőszövetkezetnek. Indokoltan került hát a ceg­lédi járási pártbizottság cse­lekvési programjába és a járá­si hivatal intézkedési tervébe, hogy „A tervezői és kivitele­zői kapacitásokat jobban kell szervezni és orientálni a taná­csi fejlesztési és felújítási fel­adatok végzésére. A kölcsönös érdekek erősítése útján biz­tosítani kell a kivitelezési ha­táridők csökkentését, és az ésszerű költségalakulást.” Ez ügyben mindenki megtalálhat­ja a testre szabott feladatát. A Ceglédi majális szerzői Kiriszt György Cseri Sándor Eszes Katalin Furucz Zoltán Körmendi Zsuzsa Tamasi Tamás Tipográfia: Roóz Péter A fotókat és a reprodukciókat Barcza Zsolt és Erdösi Ágnes készítette Itt a nagy lehetőség - mindenki számára! A Pest megyei Hírlap alkalmi rejtvénye ezúttal a megyei központi ünnepségen résztvevők, a majális kö­zönsége számára készült. A helyszínen, a Pest megyei Hírlap sátránál várjuk tehát minden kedves olvasónkat: a megfejtett rejtvényt — olvasható névvel és lakáscím­mel ellátva — az itt elhelyezett gyűjtőládába kérjük be­dobni, déli 12 óráig. A helyes megfejtést beküldők között értékes jutal­makat sorsolunk ki, melyeket a Cegléd városi és járási üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények ajánlottak fel. A PEST MEGYEI HÍRLAP FÖDlJA EGY KERÉKPÁR * A sorsolás időpontjáról hangosbemondón tájékoz­tatjuk az érdeklődőket. Szeretettel várjuk minden rejt­vénykedvelő olvasónkat! TALÁLKOZZUNK A PEST MEGYEI HÍRLAP SÁTRÁNÁL! VÍZSZINTES: 1. A mai na­pot büszkén nevezzük így. 13. Tarzan kígyója. 14. Hangosan alszik. 15. Mi is vagyunk ilye­nek, üdítő is volt ilyen. 18. Jó­zsef Etelka. 17. Ország az an­gol szigeten. 19. Róbert László és Papp Zoltán. 20. JBUK. 22. Szovjet illuzionista névelővel. 23. Pest megyei falu neve ke­verve. 25. USP. 26. Férfinév. 27. Lát, meglátogat angolul. 28. Személyes névmás, fordítva. 29. Jelentős ceglédi ipari bázis. 30. Múlt századi híres építőmű­vész, keresztnevének csak kez­dőbetűje. 32. Cegléd környé­kén is tenyésztett négylábú jó­szág betűi keverve. 34. Ta­vasszal csináld a kerttel. 36. Tudományos fantasztikus — kimondva. 38. Országos Ma­gyar Nemzeti Zenede (konzer­vatórium elődje). 40. Orosz igen. 41. Puha pázsit (két szó). 43. Nem te szeded a haszhot (két szó). 44. Y-nal kezdve, an­gol év. 45. Nem igazi épület. 47. Mutatószó. 48. Beaténe- kes. 50. Embernek is van, da­rálónak is van, de itt egy éke­zettel több van. 51. Ebben a nagyközségben már rendezett a maihoz hasonló műsort a Pest megyei Hírlap. 53. Vállon felül van. 55. Fa része, fordít­va. 57. Ez a férfinév már volt. 58...........hal. 59. Ben­dő. 60. Nátrium, Argon, Kén. 62. Helyhatározó rag 64. Pél­Van kedve az ünnep helyszínén tovább játszani? Szókirakó! A keresztrejtvény ábrá­jában előre kinyomtatott betűk felhasználásával ki tud több értelmes magyar szót leírni? Megfejtését helyezze a Pest megyei Hírlap sátránál álló urnába! A legtöbb szót beküldők között jutalmakat sorso­lunk! Várjuk pályázataikat. dául. 65. Hasonló a 62-höz. 66. Judónyelven: állj! FÜGGŐLEGES: 2. Napok óta sokat látjuk plakátra írva. 3. Néphadsereg röv. 4. A város országgyűlési képviselője volt a múlt században. 5. Régi pa­pírméret is volt ilyen, újság­író pedig kettő is van. 6. Rock­zenekar vagy csillagkép. 7. OOC. 8. Olaszországi település és folyócska. 9. Akik elmentek Kossuth Lajoshoz. 10. Sík­idomban a leghosszabb egye­nes! 11. Űjság is, papír is- 112. Ceglédhez erősen kötődő poli­tikus, a fasiszták megölték. 18. A vágyai. 21. Be — oda, visz- sza. 24. Sír. 31. MZNE. 33. ... zó levele — Ady versének címe. 35. Ki nem fizetett kö­telezettsége. 37. Zalai nagyköz­ségben lakik. 39. Melegem — fordítva, fizikában, használatos módja. 42. ÜMO. 46. A víszin- tes 1. befejezése. 49. A ló, amelyik befut. 51. Ha evidens, még ő is látja, névelővel. 52. Egy Vörösmarthy-hős (BIRY). 54. Eiz az építész is volt már, csak most.. .-díj. 56. Nem jó, ha van a kertben. 59. Nem has. 61. Tagadószó. 63. Még egy A és menyasszony. 65. Helyhatározó szó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom