Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

T 1982. MÁJUS 1., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 9 A feltétel és a követelmény, összhangja Az MSZMP agrárpolitikájának érvényesülése Pest megyében Agrár- és szövetkezetpolitikánk 25 év óta követ­kezetesen és alkotóan érvényesíti a lenini szövet­kezeti elveket. Amikor a XII. kongresszus t bevált agrár- és szövetkezetpolitika folytatása mellett dön­tött, jóváhagyta a megtett utat, megerősítette a po­litika alapelveit. A döntés nem statikus, azt is tar­talmazza, hogy a párt az agrárpolitika alapvető vo­násait, lenini felfogását a jelenlegi viszonyok kö­zött, az intenzív fejlődés követelményei és felté­telei mellett, az új és új feladatok megoldásában kívánja érvényre juttatni. Munkánk során mi is többször megfogalmaztuk: az MSZMP Központi Bizottsága a területi pártszer­vekkel szemben azt az igényt támasztja, hogy elv- szerűen, de a sajátosságoknak megfelelően adaptál­ják a párt politikáját. Csak így oldhattuk meg si­keresen azokat a bonyolult kérdéseket, amelyeket a szocialista mezőgazdaság fejlesztése országosan és itt a főváros szomszédságában különösen felvetett jó néhányszor a 60-as évek eleje óta. Pest megyében a mezőgazdasági termelés, gaz­dálkodás fejlesztésében tartósan két alapvető pont kristályosodott ki: a hosszú távú koncepciók, fejlesz­tési programok, valamint a gazdaságok kezdemé­nyezőkészsége. A fejlesztés kidolgozásában a me­gyei apparátusokkal együtt részt vesznek a kutatók és fejlesztő mérnökök, az üzemek legjobb szakem­berei. Gondosan egyeztetjük a területi célokat a népgazdaság szükségleteivel, az országos tervek­kel. A végrehajtás során a programokat irányok­nak tekintjük, a piaci, közgazdasági változásokat is figyelembe véve rugalmasan kezeljük. Másrészt maximálisan segítjük a vállalatok, szövetkezetek gazdasági öntevékenységét és kezdeményezéseit. Ügy látjuk, hogy a politikai irányító munkánknak ez a két fő szempontja összeegyeztethető, sőt tulajdon­képpen csak együttes alkalmazásuk hozhat tartós eredményeket. tudományos eredmények alkalma­zásában, a korszerű termelési mód­szerek elterjesztésében. Segítsék a gyengébb gazdaságokat a felzárkó­zásban. A gyenge termelőszövetkeze­tek gazdasági megszilárdulása, fejlő­désük meggyorsítása — sürgető fel­adat. Éppen ezért fokozni fogjuk a segítséget, a politikai ellenőrzést. A tapasztalataink egyértelműen azt mutatják, hogy ebben is döntő a he­lyi vezetés alkalmassága, szemlélete, felelősségérzete. A melléktevékenység gazdasági szerepe Az új befogadása az előrelépés alapja Megállapíthatjuk, hogy a megye mezőgazdaságának ma már egyik legjellemzőbb vonása, hogy dinami­kusan fejlődik, az újat gyorsan be­fogadja. Lényegesen nagyobb a sze­repe a népgazdaságban, mint terü­leti részesedése. Ez elsősorban a 70-es években végbement sokoldalú és gyors fejlődésnek a-/ eredménye. Pest megye tehát a tejlett mező- gazdasággal rendelkező tájegységek közé tartozik. Ha a földterülethez vi­szonyítjuk, akkor az átlagosnak másfélszerese a beruházások értéke és több mint kétszeres az üzemek­ben koncentrálódó szellemi kapaci­tás. Ha azonban ezt a gondolatsort megfordítjuk, akkor úgy is mond­hatjuk, hogy nálunk a termelés töb­bi tényezőjéhez viszonyítva másfél­ezer, kétszer kevesebb a föld. Ha tehát országosan az agrárpolitika nagy hangsúlyt helyez a termőföld védelmére és a talaj optimális hasz­nosítására, akkor ez itt különösen így kell, hogy legyen. Már a követ­kező években a termelésfejlesztés szűk keresztmetszetévé válhat ez a kérdés. Jobban kell védeni a ter­mőföldet. különösen a jó minőségűt. Meg kell őrizni, sőt javítani kell a termőföld állapotát, termőképessé­gét. Igaz. a földrendezés, a tápanyag­visszapótlás, a melioráció területén az utóbbi 4—5 év alatt többet tet­tünk. mint a korábbi két évtizedben. Ezt az ütemet is tovább kell azon­ban gyorsítani. A hatékony terme­lésfejlesztés megköveteli a talaj ter­mőképességének jő hasznosítását. Ezt kívánjuk segíteni (többek kö­zött) az agroökológiai potenciál ér­tékelésével, amire ezekben az évek­ben az agráregyetem szervezésében, az MTA segítségével kerül sor. Pest megye mezőgazdasága vá­rosellátó jellegű, vagyis: sokszínű, a piac igényeit követve rugalmasan változó, a termékek között jelentős arányt képviselnek a friss fogyasz- tásúak. A főváros piacain és üzletei­ben erről különösen szemléletesen meggyőződhet bárki. Az egyes ágazatok fejlesztési stra­tégiája jól veszi figyelembe a me­gye sajátos viszonyait és objektíve adott feladatait. 0 Több mint egy évtized alatt szívós munkával kialakítottuk a tej­gyűrűt, ahonnan a friss tej néháhy óra alatt fogyasztásra készen eljut a fővárosi és megyei üzletekbe, öt­ven szakosított szarvasmarhatele­pet hoztunk létre. Az átlagos tej­termelés a nagyüzemekben eléri a 4500 litert, nagyon sokat javult a gazdaságosság is. © Hasonló jelentőségű a zöldség- termesztés fejlesztése a megyében. Két döntő területe van: egyrészt a 12 bázisgazdaság, vagyis azok a nagyüzemek, amelyek 300—1000 hektár közötti területen, korszerű zöldségtermesztést valósítottak meg, másrészt a háztáji gazdaság, amely­nek különösen a kézimunka-igényes és a fólia alatti zöldségtermesztés- Den állandóan növekszik a szerepe. 0 A gabonatermesztésben a gyen­gébb talajadottságok mellett is fel­zárkóztunk az országos színvonal­hoz. Ezekben a hetekben különösen nagy figyelmet fordítanak az üze­mekben a termelési színvonal növe­lésére és azon belül konkrétan az idei gabonatermesztési tervek telje­sítésére. A búza állapota jó. közel van az 1980. évihez. Soron levő fel­adat a kukorica múlt évi vetésterü­letének a biztosítása. . ® Hét-nyolc éve tart Pest megyé­ben a korszerű szőlő- és gyümölcs­telepítés. Jellemzői: a piaci igények figyelembevétele, a csonthéjas és bogyós gyümölcsök nagy aránya. Jelentős része a gazdaságok össze­fogásával valósul meg, így sikerül nagy területű ültetvényeket létre­hozni. Gyorsan terjed a csepeg­tető öntözés. A következő években az új telepítések körzetében bővít­jük a tároló és feldolgozó kapaci­tásokat is. © Nagyüzemi állattenyésztésünk fejlődése' megfelel a megye sajátos viszonyainak. A termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok jelen­leg 160—170 millió liter tejet adnak évente, de további mennyiségi és minőségi növekedés várható. Ehhez szükséges, hogy az ár- és a közgaz­dasági szabályozás az eddiginél job­ban ismerje el a termék minőségét és a tényleges szállítási költségeket Nagyüzemi baromfitelepeink 16—18 ezer tonna vágócsirkét és 190—200 millió tyúktojást képesek előállíta­ni. Az ágazat jövője a piachoz való igazodás képességétől és az önkölt­ségár viszonytól függ. Az éves A jé és gyengébb segítő kapcsolata nagyüzemi vágósertés-termelés 27— 28 ezer tonna. Itt nagy fejlesztést nem tervezünk, de a VI. ötéves terv­időszakban több üzemben szüksé­gessé válik rekonstrukcióval össze­kötött bővítés. Van bizonyos fejlő­dés a juhtenyésztésben és a hízó­marhatartásban is. Ügy látjuk, hogy helyenként a technológia, az állategészségügy színvonala nem fogadható el. © A mezőgazdasági termelésünk legfőbb ágazatai közül csak egyet említek még. Az állattenyésztés fej­lődésével párhuzamosan, de az MSZMP KB 1978. márc. 15-i hatá­rozata után különösen nagy hang­súlyt kapott a tömegtakarmány ter­melése és felhasználása. Néhány év alatt érdemi az előrehaladás. Elju­tottunk oda. hogy még egy ilyen hosszú és erős télen is, mint az idei volt, elegendő és jó minőségű takar­mány állt rendelkezésre. A követ­kező években arra kell törekedni, hogy ugyanezt az eredményt keve­sebb szántóföld lekötésével érjük el. A mezőgazdasági termelésnek és a mezőgazdaság"'szocialista fejlődé­sének Pest megyében is döntő té­nyezője a nagyüzem. Tíz állami gazdaságunk van. Talajuk minősége gyengébb az országos átlag­nál. Méret, termelési színvonal és gaz­dasági eredmény szempontjából va­lamivel az országos átlag felett van­nak. Agrárpolitikai szerepüket — példamutatást a termelésben, a kor­szerű eljárások alkalmazásában — a legjobb tsz-ekkel együtt, betöltöt­ték, betöltik. Az alaptevékenység színvonala, a termelési technológia és a technológiai fegyelem az álla­mi gazdaságokban jobb az átlagos­nál. Most, hogy a gazdasági szabá­lyozás azonos lett a termelőszövet­kezetekével, bővül az állami gazda­ságokban is a melléküzemág, növek­szik a vállalkozási készség, élénkül az együttműködés is. Pest megye mézőgazdaságában különösen nagy és meghatározó a termelőszövetkezetek szerepe. A termőterületük ötször, a termelési értékük pedig hétszer nagyobb, mint az állami gazdaságoké. A szocialista átszervezés óta a termelőszövetkezetek gazdálkodása óriásit fejlődött. Közben folyamato­san ment végre a gazdaságok egye­sülése is. A fővárosi termelőszövet­kezetek 1975-ben kerültek Pest me­gyei hatáskörbe. Az átszervezés után megyénkben még 400 mezőgazdasági­szövetkezet volt, most a számuk 75. A tsz-ek többsége jól vezetett, kezdeményezőkész, rugalmas, vi­szonylag hatékonyan működő nagy­üzemmé fejlődött. Nézzük az objek­tív minősítést: A 75 tsz-ből 50 tsz az, ahol a ráfordításarányos nyereség- ráta eléri, vagy meghaladja a 12 százalékot. Ezeket tekintjük országo­san is gazdaságilag stabil, hatéko­nyan gazdálkodó szövetkezeteknek Közepes hatékonyságú szövetkeze­tünk 15 van, s mintegy 10 olyan tsz, amely nem stabil, viszonylag gyenge. Igényeljük, hogy a legerő­sebb szövetkezetek (az állami gaz­daságokkal együtt) járjanak élen a ' Közismert, hogy Pest megyében a 60-as évek végétől sokrétű mellék- tevékenység fejlődött ki. Pártbizott­ságunk ezt kezdettől támogatta és segítette. A helyi foglalkoztatás, a hiánycikkek csökkentése, a szolgál­tatás — olyan gazdasági funkciók, amelyek hasznosak, szükségesek. Emellett a jövedelmük segít az alap- tevékenység fejlesztésében. A mai viszonyok mellett ez utóbbira is fel­tétlenül szükség van. Hiszen a me­zőgazdasági ágazatok jelenleg a nagyüzemek nyereségének mindösz- sze 10 százalékát adják. Többször előfordult már, hogy egyes terme­lési ágak átmenetileg veszteségessé váltak a közgazdasági környezet ha­tására (most például gazdaságaink többségében veszteséges a zöldség- termelés és a baromfi). Ha ez át­meneti — segíthet a másik oldalon befolyt jövedelem. Nagyobb fejlesz­tésekhez valamilyen forrást biztosí­tani kell. Most például gyors ütem­ben bővül az élelmiszerfeldolgozás, a zöldség-gyümölcs tárolását, fel­dolgozását. hűtését szolgáló kapaci­tás Pest megyében. A melléktevé­kenység nyereségéből az üzemeink évi 1 milliárd Ft fejlesztési alapot képeznek, ennek mintegy 70 száza­lékát az! alaptevékenység fejleszté­sére fordítják. Az energiatakarékos technológiák gyors bevezetéséhez is innen igyekeznek pénzt biztosítani. Arra törekszünk, hogy a kiegészí­tő ágazatokban is a szervezettség, a rend és a fegyelem uralkodjon, a mennyiségi növekedést ezen a terü­leten is fel kell, hogy váltsa az In­tenzív fejlődés. A termelési és foglalkoztatási struktúra sajátosságai végül is a következő érdekes eredményekre ve­zettek. Pest megye mezőgazdasági üzemeiben (nem a mezőgazdasági tevékenységben!) körülbelül any- nyian dolgoznak ma, mint az át­szervezés után, tehát 20 éve. Viszont az előállított mezőgazdasági termé­kek értéke (folyó áron) négyszere­sére nőtt. Emellett a mezőgazdasági üzemeink évente előállítanak 9 mil­liárd Ft értékű ipari terméket, el­A demokrácia erősítésének feladatai végeznek évi 4 milliárd Ft építőipari munkát. Hat milliárd értékű a ke­reskedelmi, 500 milliárd a szállítási tevékenységük. Kiépítettek olyan élelmiszerfeldolgozó kapacitást, amelynek a termelése eléri az évi 4 milliárdot. A mezőgazdasági üze­mek 2—3 éve egyre több lehetőséget kutatnak fel a tőkés export növelésé­re, tavaly a kis tételű tőkés export­juk már mintegy 40 millió dollárt tett ki. A párt agrárpolitikájának lénye­ges vonása, hogy kezdettől fogva tá­mogatja a háztáji és kistermelést. Az ötödik ötéves tervidőszakban ki­bontakozott a szerződésre termelés, a kistermelés integrációja Az or­szágos szervek értékelése szerint a Pest megyei szövetkezetek általá­ban, egyes termelőszövetkezetek és áfészek pedig különösen példát mu­tattak. Politikánk és törekvésünk ebben a kérdésben kiegyensúlyozott, hosszú távú. Még vannak további tartalékok is a kistermelés integrált fejlesztésében. Mezőgazdaságunk fejlődését első­sorban a gazdaságpolitika szemszö­géből vizsgáltam, de legalább egy gondolat erejéig érdemes arról is megemlékezni, hogy 20 éve fejez­tük be a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Jelenlegi eredmé­nyeink közvetlen előzménye és döntő mozzanata (egyben mérföld­köve az egész szocialista fejlődés­nek) az volt. hogy a parasztság, bíz­va a párt politikájában, a szocialis­ta szövetkezetek útját választotta. A két évtized átformálta a parasztság életét, gazdasági viszonyait, szemlé­letét, gondolkodását. Az eredménye: gyökeresen megváltozott a falu, gaz­da lett a szövetkezetekben a tagság. A szövetkezetek élete, fejlődése különösen magára vonja a társada­lom figyelmét. Sokan gondolkodnak el azon, hogy mitől is szövetkezet a szövetkezet? Fennáll-e még és van-e igazi tartalma annak, hogy a tag egyrészt tulajdonos, másrészt dol­gozó? Növeli-e a felelősségérzetét, a tulajdonosi tudatot, az aktivitást az, hogy a szövetkezetben a tagság ma­ga dönt. irányít és ellenőriz? Igen, a szövetkezeti demokrácia hatása, fejlődése ma is élő és iz­galmas kérdés. A szövetkezeti kong­resszusokra készülődve a kommu­nista aktíva segítségével szorítottuk vissza azokat az itt-ott megjelenő nézeteket, amelyek már túlhaladott­nak tekintették ezeket a fogalma­kat. Vitatkozni kellett egyes nagy- gazdaságok vezetőivel, akik szerint a szövetkezeti demokrácia sok pénz­Hajnal az erdőben Gál Vera gobelinjének részlete be kerül, ezért célszerű a szerepét csökkenteni. Keresték, keresik az üzemek párt- és gazdasági vezető­ségei, hogyan tudnák a tagság tájé­koztatását érdemibbé tenni, hogyan lehetne az értekezletek rendszeré­ből az átfedéseket kiiktatni, egyál­talán a formalitásokat visszaszorí­tani. Létrejöttek és működnek a munkahelyi közösségek — a tago­kat legközvetlenebbül érintő kérdé­sekkel foglalkoznak. A szövetkezeti élet formáinak a továbbfejlesztésé­ben sikeres lépések történtek. Társadalmi-politikai szempontból Is mozgásban, fejlődésben van te­hát a mezőgazdaság. A szövetkezeti demokrácia fejlesztését mi objektív társadalmi szükségletnek tekintjük. Az elmondottak lehetővé teszik annak a megválaszolását is, hogy megvannak-e a feltételek a megye mezőgazdaságának a további fejlő­déséhez? Képesek-e üzemeink meg­valósítani az agrárpolitika azon cél­ját, hogy egyidejűleg fejlesszük to­vább az élelmiszertermelést, de ugyanakkor lényeges javulást ér­jünk el a minőség, a gazdaságosság (vagyis a versenyképesség) területén. Az alapvető feltételek megvannak, illetve megteremthetők. összefoglalóul örömmel mondhat­juk el, hogy pártunk agrár- és szö­vetkezetpolitikájának az értelmezé­sében és a végrehajtásban alapve­tően egyetértés van Pest megyében. Nemcsak a vezető párttestületben. Jó a csapatmunka általában is, vo­natkozik ez a járási pártszervekre, a megyei tanácsra, s a Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetségére is. Rendszeres és érdemi a kapcsola­tunk a mezőgazdasági üzemekkel. Erre különösen nagy figyelmet for­dítunk, és a jövőben, amennyire csak tudjuk, még tovább erősítjük a közös gondolkodást és cselekvést. BALOGH LÄSZLÖ, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom