Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

1982. MÁJ VS 27., CSÜTÖRTÖK sr KTiuitm 3 TOT-elnökség Kínálati jellegű agrárpiac A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése Az első negyedév eredményei A megye 1982. I* negyedévi fejlődésének főbb mutatói Megnevezés Az 1981.1. negyedévi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) 102,1 A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 95,5 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban 108,5 Kivitelező építőiparban 108,3 Állami gazdaságokban, kombinátokban 103,6 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 104,3 Kereskedelemben 104,0 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) i03,0 A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén, amelyen Szabó István elnökölt, a mezőgazda- sági szövetkezetek áruforgalmi és kereskedelmi munkáját elemző előterjesztést vitatta meg. Az elnökség hangsúlyozta: változatlanul íenn kell tarta­ni, sőt erősíteni kell az agrár­piac jellegét és a többcsator­nás értékesítést. Változatlanul fontos, hogy közelebb kerülje­nek a termelők a fogyasztók­hoz, ezzel ugyanis lerövidít­hetik az áru útját, javítva a Kora délután két asszony száll le a fővárosból érkező autóbuszról. Jókora szatyrokat -visznek mindenféle élelmi­szerrel; tej, hús, kelkáposzta és egyebek. — Pilisvörösváron ezek a cikkek nem kaphatók? — Dehogynem — van itt minden — válaszol egyikük, de mire mi hazaérünk, már bezárnak az üzletek. Cipelem hát a holmikat, a Tolbuhin körúti csarnokból, mert azon a környéken dolgozom. Zsúfolt autóbuszon Az órámra nézek — még iga­zán nincs késő — négy óra múlt néhány perccel. Mi a helyzet tehát az üzletek nyitvatartá- sával? Az ötnapos munka­rend bevezetésével módosítás történt, és így három helyen 19 óráig lehet vásárolni. Ám ez még nem szolgál közmeg­elégedésre, mivel a legtöbb üzlet 14, illetve 16 óráig tart nyitva. A kereskedelem itt még nem igazodik eléggé a bejárók igé­nyeihez, annak ellenére, hogy a nagyközség aktív dolgozói­nak többségét ők teszik ki. Pilisvörösváron jelenleg 11 580- an élnek, és közülük 3280-an más településen vállalnak munkát. Legtöbben Budapes­ten. Solymáron és Dorogon. A nagyközségi pártbizott­ság. három év alatt másod­szor tűzte napirendre a be­járó dolgozók életkörülmé­nyeinek vizsgálatát. Az ingázók mintegy két­harmada autóbusszal közleke­dik. A vonatot általában csak azok veszik igénybe, akik az újpesti üzemekben, illetve közvetlenül a Nyugati pálya­udvar környékén dolgoznak. A közelebbi munkahelyeken át­lagban napi egy-másfél órát, a vonatosoknál és azoknál, akik távolabbról járnak, két és fél­három órát, szélsőséges eset­ben négy-négy és fél órát tesz ki az utazás. Mindez természetesen erő­sen alakítja az életkörülmé­nyeket. Az autóbusszal köz­lekedők általában a várako­zást viselik el legnehezebben. különösen akkor, ha mostoha az időjárás. A nagyközségi tanács 1980. évi feladattervé­ben ezért szerepelt várakozó- helyek építése, illetve a meg­lévők karbantartása. Az el­múlt két évben tíz busz vára­kozóhelyet építettek a nagy­községben. Szabad idő, közélet Amin viszont nem tudtak, nem állt módjukban segíteni; az autóbuszok zsúfoltsága. Bár az utóbbi időben több csuk­lós kocsit indítanak, a hely­zet változatlan. Nem ritka az olyan járat, amelyik csúcs­időben nem tud felvenni több utast, és így meg sem áll a kijelölt helyen. Ha valaki ép­pen egy ilyen járathoz igazí­taná a munkába indulását, az nyilván gyakran szerepelne az elkésők listáján. Marad tehát az a megoldás, hogy korábban kell indulni, és ez még növeli az (amúgy sem csekély) utazással töltött időt. A nagyközség vezetői már több alkalommal felké­rni nőséget. A jövőben a terme­lőszövetkezetek területi fóru­main rendszeresebben értékel­ni kell a kereskedelmi munka helyi feltételeinek változásait. A tsz-eknek minél előbb fel kell készülniük arra, hogy a nem tröszti szervezetben mű­ködő feldolgozó és kereskedel­mi szervezetekkel való együtt­működés új lehetőségeit hasz­nosítsák, és arra is, hogy hosszabb távra szóló tervek alapján önállóan vagy más gazdálkodó szervezetekkel együttműködve bővítsék a he­lyi feldolgozó tevékenységet. resték a MÁV AÜT igazgató­ságát azzal a kéréssel, hogy csúcsidőben sűrítsék a járato­kat, de mind ez ideig érdem­leges intézkedés nem történt. Pilisvörösvár lakossága pe­dig évről évre növekszik, és ezenkívül a hétvégi telkek ugyancsak nagyszámú látoga­tóira is számítani kell. így hát alapvető, a település egé­szét érintő kérdés a közleke­dés feltételeinek a javítása. Nyilvánvaló, hogy azoknál az embereknél, akik naponta több órát kénytelenek az au­tóbuszon vagy a vonaton töl­teni, fokozottan kényes kérdés a szabad idő. A kiskertekben és a háztájikban tavasztól őszig sok munka adódik, és ehhez jön még az asszonyok­nál a házimunka, a gyerekek­kel való törődés. Mit lehet tenni azért, hogy a közművelődés jobban iga­zodjon a bejárók életvitelé­hez?'Sokat számít az Is, hogy az emberek a napilapokat már munkába indulás előtt kéz­hez kaphatják. Előrehaladás, hogy jelenleg már két helyen árusítják kora reggel az új­ságokat. A nagyközségben új műve­lődési ház épül, addig az if­júsági ház és a könyvtár (18 illetve 20 óráig tartanak nyit­va), nyújt alkalmat a szórako­A két eb veszettül csahol, amint a tanya felé közeledem. Az udvaron álldogáló ember hasztalan csitítja őket. Nem akarják befogadni az idegent. Az országúttól távol eső Kál- di-tanyán — itt a ceglédi já­rásban — csak a kutya rio­gatja az érkezőt, a gazda — mintha örülne a szónak —, szívesen invitál befelé. Sárga, mint a kikerics — Itt éltem le az életem, gyerekkorom óta a Káldi-ta- nya az otthonom. Csak hat elemit jártam Cegléden. Apám azt mondta, elég már a ta­nulásból, itt lesz a föld isko­lának. A gazda: Lengyel József, vékony inas termete kemény munkáról árulkodik. Arcára mély barázdákat szántott az idő. Hetvenegyedik évében jár. A szülői házat öccsével lakja, aki most éppen a falu­ba ment, napos csibét venni. Így Józsefre, az idősebb test­vérre maradt a malacok .őrzé­se. A két eb az ő védelmében vicsorgat a betolakodóra. Mondja is: — A fehérhez ne menjen, komisz egy jószág — mutat felé bizonyságul —, félnek is tőle az idegenek. Bár azok ritkán vetődnek erre. Csak a felvásárló jön néha. a tészta­gyárba viszi a tojásokat. A mi tyúkjainké kelendőbb, mint a gyári, csakis magot vetek eléjük. Sárga is a tojásuktól a tészta, mint a kikerics. Körbetekintve az udvaron a porta valamikori módosabb Alkalmazott tudományok TIT-beszámolók A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos elnök­sége szerdán a TIT természet- tudományi stúdiójában ülést tartott. A tanácskozáson meg­vitatták azokat a beszámoló­kat, amelyeket június 26-án terjesztenek a TIT VIII. kül­döttgyűlése elé. Mind az írásos, mind pedig az élőszavas ismeretterjesztés­ben érezhetővé vált, hogy meg­változtak az emberek műve­lődési irányai és szokásai. Az érdeklődés eltolódott a társa­dalomtudományos és a szak­maváltáshoz nélkülözhetetlen alkalmazott tudományok felé. zásra. Elsősorban a fiatalok élnek ezzel a lehetőséggel. Ami a közéleti tevékenysé­get illeti — annak ellenére, hogy kevés a szabad idejük—, választásokon, nagyobb töme­get megmozgató politikai ak­ciókon. társadalmi munkában, lehet számítani a bejáró dol­gozókra. Hétköznapi dolgok Igaz — és ez nemcsak helyi tapasztalat — vannak olya­nok is, akik munkahelyükön aktív közéleti emberek, de la­kóhelyük gondjai iránt kö­zömbösek. Sok múlhat azon is, hogy megfelelő fórumokon, a nagy­község vezetőitől tájékoztatást kapjanak az elért eredmé­nyekről, és a feladatokról. Ezrek indulnak reggelen­ként vonattal, autóbusszal a munkahelyükre, hogy azután délután ismét haza térjenek. Életkörülményeik javítása nem rövidtávú feladat. Nem mindegy, milyen sűrűn men­nek csúcsidőben a buszjára­tok, hogy délután hány óráig lehet kenyeret meg tejet vá­sárolni a környéken. Ezeken a hétköznapi dolgokon is mú­lik, hogy mennyi idő, energia jut művelődésre, közéleti te­vékenységre. gazdát sejtet. Igaz, a mosta­ni sem panaszkodhat. Van jó­szág elég. Az istállóban a te­hén és a növendék bika ké­rődzik. Odébb azonban a do­hánypajta már düledezik, a kukoricagóréra is ráférne egy kis javítás, a szérűben pedig egy roggyant szekér árválko­dik. Távolabb méhkaptárok sorakoznak. A terepet az öreg disznó és a két malac uralja, a tizenkét süldőből már csak kettő maradt, a többit vá­sárra vitték a tavaszon. Pontosan mér Az öreg azonban ismét a tyúkokra mutat: — Mi keltettük valameny- nyit. Jó, húsos ez a sárga faj­ta, igaz, több gond van ve­lük a kelleténél, mert nehe­zek, s összetörik alattuk a to­jás. Pedig már tavaly is mondtam az öcsémnek, hogy ne keltessünk, vegyünk in­kább csibéket. A sárgákból most is van vagy száz. De ki győzi számolni? Nincs asszony a háznál, aki erre ügyelne. Hát hol vannak az asszo­nyok? — Régen volt az, hallja, amikor még az István liget­ben együtt majálisoztam Vi­rággal, a választottammal — emlékezik. — Gyönyörű lány volt, annyi szent! De azon az estén megfázott, gyenge vo't a tüdeje, s elvitte a baj. Azó­ta sem akadtam párjára ... Pedig az asszonyi kéz után sír a házban minden szeglet. A pitvarból a földes szobába lépve, a széthagyott ruhane­műk, a belső szobában a ket­A megye gazdasági életében az I. negyedévet a fellendülés jellemezte. Mind az ipari, mind az építőipari termelés — a megszűnt Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat nél­kül — az egy évvel korábbinál gyorsabban emelkedett. Ezzel egy időben, elsősorban a meg­növekedett saját erőforrás ha­tására, nőtt a beruházási te­vékenység is. A mezőgazdaságon belül az állattenyésztés valamennyi ágazata dinamikusan fejlődött, ez mind a nagyüzemekben, mind a kisüzemi gazdaságok­ban tapasztalható volt. A termelést hátráltatta egyes területeken a nyersanyag ütemtelen szállítása, az alkat­részhiány, a mezőgazdaságban pedig a kedvezőtlen időjárás késleltette a tavaszi munká­kat, illetve a növények fejlő­dését. Ipar A megyében települt szocia­lista ipar első negyedévében a tavalyinál valamivel gyorsab­ban, 2,1 százalékkal növelte termelését. A legintenzíveb­ben a tanácsi ipar fejlődött, a szövetkezeti szektor termelé­se is átlagot meghaladó ütem­ben nőtt, a minisztériumi ipar termelésének valumene az év azonos időszakáéval megköze­lítően azonos volt. A nehézipari ágazatok a vegyipar kivételével az 1981. első negyedévinél több termé­ket állítottak elő: a gépipar termelése 2,3 százalékkal, az építőanyagiparé 3,0 százalék­kal emelkedett, míg a vegy­iparban a kőolaj-feldolgozás további csökkenésének hatá­sára 5 százalékos visszaesés következett be. A könnyűipar termelése 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amelyet téválasztott ágy Is haragosan tekint az abrosztalan asztal­ra. A falióra is hűvösen ke­tyeg. Lengyel József azonban büszkén mutat a perc rabszol­gájára: — Még Kossuth apánk ide­jéből maradt ránk. De az időt azóta is percnyi pontossággal méri. Az pedig halad, nincs megállás. Mi sem tétlenked­hetünk tehát. De van is itt mit tenni reggeltől estig. A napot kakasszóra kezdjük. A sok jószág nem tűri a tétlen­séget, na és a kis háztájiban is mindig van tennivaló. A szőlő metszéséből még né­hány sor van hátra. Az étel készítése is ránk marad. Szorgalmatos ember Amint mondja, nem éhez­nek. akad itt ennivaló, meg­tenni a föld, s vágnivaló is mindig van. Állítását a kam­ra is igazolja. A belépőt meg­csapja a füstölt húsok illata. A polcokon pedig befőttek, savanyúságok. — A tsz-ből mentem nyug­díjba. s a pénz ugyan kevés­ke. De azt nem tudom, hogy a hentesnél mennyiért mérik a húst. A szorgalmatos em­bernek mindig van betevője. S hogy nincs olyan rend. azt nézze el nekünk. Összeraktunk egy kis pénzt, s be fogunk költözni a faluba, mert elég nehéz már itt télen, magányo­san. Olyankor csak az őzek és a nvulak járnak, na meg a varjúk. S ha jön is erre em­ber. az csak vadász lehet... Szalai Mária döntően a szövetkezetek gyors ütemű fejlődése eredménye­zett. Az élelmiszeripar termelése valamelyest elmaradt az egy évvel korábbitól. A tavalyi rossz zöldségtermés következ­tében csökkent a szárítmá- nyok, a zakuszka, a finomfőze­lék mennyisége, s mérséklő­dött a nyers hús termelése is. Folytatódott a megye ipará­ban foglalkoztatottak számá­nak csökkenése, minden szek­torban és ágazatban keveseb­ben dolgoztak, mint az elmúlt év első három hónapjában, így a növekvő termelést az élőmunka termelékenységének 4,8 százalékos javulása bizto­sította. Ezen belül a tanácsi, valamint a szövetkezeti ipar 10 százalékot meghaladóan nö­velte az egy foglalkoztatottra jutó termelést. Az első negyedév folyamán a megyei székhelyű szocialista ipar értékesítése irányonként kedvezőtlenül alakult. A nagy- és kiskereskedelem részére történő értékesítés a növekvő belföldi keresletnek megfele­lően az idén is emelkedett, ugyanakkor a külkereskedel­mi célú értékesítés mennyisé­ge változatlanul nagymérték­ben csökkent. Építőipar A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek 1982-re 4,2 milliárd forint értékű saját építési-szerelési munkát ter­veznek. a tavalyi tényleges teljesítésüknél 2,6 százalékkal kevesebbet. A csökkenés tel­jes egészében a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat múlt év decemberi felszámo­lásának a következményé. Az építőipar éves előirányzatának rendelésfedezettsége alacso­nyabb a tavalyinál, ugyanak­kor fokozódott az elutasított építési igények aránya. A megyei székhelyű építő­ipar első negyedévében 733 millió forint értékű saját épí­tési-szerelési munkát végzett — összehasonlítható áron szá­molva — 4,5 százalékkal keve­sebbet. mint egy évvel koráb­ban. A csökkenés szinte tel­jes egészében a tanácsi építő­iparban jelentkezett, a meg­szűnt Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat termelés- kiesése következtében. Dina­mikusan növelték termelésüket az építőipari szövetkezetek, a minisztériumi vállalatok; a közös vállalkozások termelése pedig az 1981. első negyedévi szint körül alakult. Az építőiparban átlagosan 17 ezer főt foglalkoztattak, 9,8 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Valamennyi szektorban csök­kenés következett be. Az épí­tőipari munka termelékenysé­gének színvonala jelentős mér­tékben. 8,4 százalékkal javult A minisztériumi vállalatoknál mérsékeltebb, a többi szektor­ban dinamikus emelkedés ta­pasztalható. Mezőgazdaság A mezőgazdasági üzemek az elmúlt év őszén megfelelő idő­ben és mennyiségben végezték el az idei termést megalapo­zó munkákat, a tavasziakkal viszont a kedvezőtlen időjá­rás miatt kismértékű késésben vannak. Az erős lehűlés a ko­ra tavaszi növények fejlődé­sét lassította, s a gyümölcsö­sökben fagykárokat is oko­zott. Az Agroker a mezőgazdasági üzemek igényeit általában ki­elégítette, összességében a műtrágyakínálat is megfelelő volt. Gondot okoz azonban, hogy a gazdaságok a nyári be­takarítási munkákhoz szüksé­ges gépek és eszközök javítá­sát az egyre növekvő alkat­részhiány miatt nem tudják a tervezett ütemben végezni. A megye állatállománya a negyedév végén valamennyi fontosabb állatfaj és vala­mennyi szektor esetében meg­haladta az 1981. márciusit. A beruházási eszközökkel való takarékosabb gazdálkodás ér­dekében egyre több mezőgaz­dasági nagyüzem helyez ki sa­ját tulajdonában levő állato­kat bértartásra a kisgazdasá­gokba A mezőgazdasági nagyüze­mekben foglalkoztatottak szá­ma a tavalyinál nagyobb mér­tékben emelkedett. Az állami gazdaságokban 3,5, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben 9,4 százalékos létszám- bővítés történt. Ez utóbbi nagyarányú növekedést dön­tően az alaptevékenységen kí- vüli tevékenység további bőví­tése eredményezte. Életkörülmények Az első negyedévben a la­kosság készpénzbevételei az elmúlt év azonos időszakához hasonlóan — 7,6 százalékkal — emelkedtek. Ezen belül leg­nagyobb mértékben a mező- gazdasággal kapcsolatos bevé­telek nőttek, de átlagot meg­haladó volt a lakosság részére kifizetett társadalombiztosítá­si összeg növekedése is. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott fizikai foglalkozá­súak havi átlagbére a szocia­lista iparban és a kivitelező építőiparban gyorsabban, a mezőgazdaságban és a keres­kedelemben mérsékeltebben emelkedett, mint 1981. első negyedévében. A fizikai dol­gozók havi átlagbére jelenleg is a kivitelező építőiparban a legmagasabb, a kereskedelem­ben pedig a legalacsonyabb. Március végén a lakosság takarékbetét-állománya 9,2 milliárd forint volt, 400 mii- lió forinttal több, mint egy évvel korábban. Növekedett a megtakarítási kedv, ugyanak­kor nőtt a hitelek iránti igény is. A megyében az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél a lakosságnak nyújtott hitelek állománya meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 15 szá­zalékkal több az 1981. I. ne­gyedév véginél. Az év első három hónapjá­ban a megye kiskereskedelme 6 milliárd forint eladási for­galmat bonyolított le. A for­galom — fogyasztói folyóáron számolva — 8,4 százalékkal magasabb volt, mint 1981. L negyedévében. Figyelembe véve a fogyasz­tói árak változását, a forga­lom mennyisége 3,0 százalék­kal nőtt. A növekedés — amelyben meghatározó volt a vegyes iparcikkek eladásának átlagosnál gyorsabb emelke­dése — nagyobb mértékű az előző évinél. A bolti élelmi­szerek és élvezeti cikkek el­adott mennyisége — az elmúlt évi csökkenés után .— 2,5 szá­zalékkal nőtt. ugyanakkor a ruházati cikkeké 1,7 százalék­kal csökkent. Tovább mérsék­lődött a vendéglátás forgalma, az év első három hónapjában 1,8 százalékkal volt kevesebb a fogyasztás. A tartós fogyasztási cikkek forgalma az 1981. első negyed­évinél gyorsabban — fogyasz­tói folyóáron számolva — 11 százalékkal emelkedett; a for­galom egyötödét hitelleveles eladás útján bonyolították le. Több cikkből, így például gáz­bojlerból, lemezjátszóból, au­tomata mosógépből, rádióból, személygépkocsiból jóval több fogyott, mint a korábbi évek­ben. Fokozatosan javuló a lakos­ság építőanyag-ellátása, azon­ban az árualap bővülése elle­nére is jelentkeztek átmene­ti hiányok; az I. negyedév­ben például tetőcserépből, hul­lámpalából és bejárati ajtók­ból. Az első negyedév folyamán került sor a téli szezonvégi ru­házati vásárra. A vásár for­galma 36 millió Ft volt, 37 százalékkal több, mint az el­múlt évben. Az árengedmény mértéke átlagosan 37 százalé­kot tett ki. Az állami kiske­reskedelmi vállalatok a szö­vetkezeteknél nagyobb értékű árualapot vontak be a kiáru­sításba. A bejárók életviteléhez igazodva Minden hajnalban útra kelnek Gál Judit Hetven éve a tanyán Virágnak nem akadtam párjára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom