Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Körséta a vásáron Tegnap kaput nyitott a BNV . .....„.. .„B.. ._ ,JB R([ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Ár«: 1.40 forint 1982. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK Ma: 2. oldal: Gyermekünnepély a Vörös téren A lóval szerzett asszony 3. oldal: Az iskolahálózat fejlesztése Úrrá lettek a nehézségeken 4. oldal: Hozzáértő kezekben a kamera Borsós motívumok a gyapjúszálon Heti filmjegyzet 7. oldal: Tömegsport, mindenütt Az Izzó még versenyben 8. oldal: Iszap lesz a vízkőből Az ősember barlangja Nem várnak kopogtatásra ... ^ / Elégedettek a megrendelők Nem látványos, de hasz­nos munkát végez a megyé­ben a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat. Igaz, nem törekednek klönöseb- ben a látványosságra: a változó gazdasági környe­zethez igazodva új gya­korlatot vezettek be, s most már maguk keresik a megrendelőket, nem vár­ják meg, amíg azok ko­pogtatnak az ajtón. — Való igaz, elvállalunk minden kisebb-nagyobb mun­kát, hiszen sok kicsiből lesz a nagy — mondja — Kovács Pál termelési osztályvezető. — Ebben az ötéves tervben pél­dául negyvennégy kishidat ja­vítunk és korszerűsítünk a megyében. Emellett foglalko­zunk gázvezetékek fektetésé­vel is. Jelenleg Szentendrén építünk műanyag csövekből hálózatot. Az ilyen munkákból évente 6—7 millió forintnyi árbevételünk származik. Üjabb jelenség: egyre több közület tér át a vezetékes gáz hasz­nálatára. A Gödöllői Városgaz­dálkodási Vállalat például 14 millió forintot fizetett eszten­dőnként energiaköltségként. Megrendelésükre jövőre hét­millió forintért bevezetjük a gázt, így várhatóan jelentősen csökkennek kiadásaik. Ez is a takarékosság egyik formája. vállalat legfontosabb profilja természetesen az út­építés. Mivel a megyében egy másik, hasonló feladatokat végző cég, a Pest megyei Köz­ELFÜSTÖLT ROZSÉ A parasztemberek ősi szokása szerint, nagy­apám is összegyűjtöt­te minden tavasszal a fák­ról lenyesett gallyakat, ága­kat, metszés után a szőlő- venyigét, magyarán a ro­zsét, ami a rakott sparhelt- ban, kemencében, igen jó fűtőanyagnak bizonyult. Mégpedig a lehető legjobb­nak. hiszen ingyen volt. A rozsét kévékbe kötötte, aztán a hátsó udvarban halmozta fel, akkurátusán szögletesre igazgatva, a ka­zal sarkait, hogy mutasson is valahogy, ha a járókelők benéznek az útról. Ahogy szükség volt rá, egyenként szép sorjában behordta a kötegeket, hogy a követke­ző kikeletig elfüstölögjenek a kéményen, áldott mele­güket a családnak adva. E rég feledett kép akkor jutott eszembe ismét, ami­kor valamelyik nap Érdről mentem Százhalombattára, s láttam, hogy a szövetke­zeti táblán, mint égnek el a rőzsekupacok, szinte mér­tani pontossággal kiszámí­tott távolságra egymástól. Csak úgy, elégtek. Füstjük­kel együtt melegük is el­szállt a semmibe. Ennyire gazdagok lenné­nek? Ma már ezt a rozsét nem lehetne másként hasz­nosítani, minthogy a hely­színen megsemmisítsük? Az már igaz, hogy nagyapáink, apáink korában, a semmit kárbaveszni nem hagyó gyűjtögetés egyik motívu­ma a nincstelenség volt, amely azóta megváltozott. A másik motívum? Meg­becsülték, nagyon megbe­csülték azt, amiért 'kemé­nyen megdolgoztak, igye­keztek minél ésszerűbben hasznot haítani belőle. Ez­zel hogy állunk ma? Nagy­apáink az édes anyaföld el­leni véteknek tartottak minden ilyen pazarlást, amit az a föld — hitük szerint — úgyis meg­bosszult volna. Ma mi, vagy ki bosszulja meg a pazarlást? Kinek ártunk vele? Ezek nem költői kérdé­sek, lehet rájuk válaszolni, most, rögtön. A bosszút a pénztárcánktól várhatjuk. Mindenképpen magunknak ártunk. Engedjenek meg egy példát — hogy csak a rőzsénél maradjunk. Azt hiszem, nem árulok el tit­kot, ha azt mondom, egy tíz-tizenkét tagú család nagy lakásában, sokba ke­rül a fűtés, akár szénnel, akár mással. Lehet is lát­ni Törökbálint vagy Gyál határában (s másutt is), es­ténként, hétvégeken olyan embereket, akik hazavon­szolják az erdőkből a ki­dőlt fákat, összeszedik a letört ágakat, a szétszórt gallyakat. Nem tudom, mit szól ehhez az erdőgazdaság, de gondolom, ez még nem baj. A baj ott kezdődik, ha éppen nem találnak csak úgy a földön hazavinni va­lót, hanem nagy sietve, fél­ve a leleplezéstől, vágnak, törnek maguknak. Nos, ezek az élelmes emberek biztosan örülnének, ha a termelőszövetkezetek a köz­ségek határában árverésre bocsátanák a tavaszi mun­kák után azt a rozsét, amit most elfüstölnek. Mindenki jól járna. Ismétlem, mindenki jól járna, hiszen a takarékos­ság napjaink parancsoló szükségszerűsége. N em kell szégyellni az ésszerű takarékossá­got. Hiszen minél to­vább pocsékoljuk mindazt, amiért egyszer már meg­dolgoztunk, annál szegé­nyebbek leszünk. Vagyis, e cikk elején említett jel- zőtüzek, mégsem gazdagsá­gunk bizonyítékai... Bálint Ibolya úti Építő Vállalat is tevékeny­kedik, bár létezik bizonyos verseny, a két gazdasági egy­ség megosztozik a munkákon. Az egyikük a KPM-utakat, a másikuk pedig' a tanácsi keze­lésű utakat tartja rendben. Ez utóbbit vállalta az út- és híd­építő. — A megyében három keve­rőtelepünk működik: Tárno­kon, Verőcemaroson és Nagy- kátán — folytatja az osztály- vezető. — Valamennyi kor­szerű C—25-ös berendezés, amely az igényeknek megfele­lő minőségű és mennyiségű aszfaltot gyárt. Tavaly 28 szá­zalékkal nőtt a termelékeny­ségünk. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a keverök- höz korszerű, nagy teljesítmé­nyű, úgynevezett finisereket, vagyis aszfaltterítő gépeket is vettünk, másrészt annak, hogy sokkal rugalmasabb lett a megrendelések teljesítése. Amikor beérkezik egy igény­lés, nem várjuk meg, amíg a papírmunkák az irodákban be­fejeződnek. Mi máris intézke­dünk; az adott helységhez leg­közelebbi telepünkön teremt­sék meg a teljesítés anyagi feltételeit, hogy aztán a lehe­tő leggyorsabban dolgozhas­sunk- így gyakorlatilag egy-két hét alatt készül el egy-egy ki­sebb-nagyobb javítás. Tavaly 330 ilyen megrende­lést kaptak, tehát naponta át­lagosan csaknem kát munkát fejeztek be. Újdonság az is, hogy az igény bejelentésekor azonnal kineveznek egy előké­szítő építésvezetőt, aki egysze- mélyben felelős a feladat hi­bátlan elvégzéséért. Az anyagi ösztönzés és a gazdasági fe­gyelem ilyetén összekapcsolá­sa nemcsak a vállalatnak je­lent nagyobb bevételt, de a megrendelőknek is kevesebb várakozást, s így bosszúságot is alig-alig. F. Z. Tegnap délelőtt, a vásár­város központi terén meg­nyílt az 1982-es Budapesti Nemzetközi Vásár. A 75. alkalommal megrendezés­re kerülő seregszemle nyi­tányán megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titká­ra, Méhes Lajos ipari mi­niszter, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai; Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, va­lamint a kormány több tagja. Jelen volt Nyikolaj Faggyejev, a KGST titká­ra, Nicolae Constantin, a Román Szocialista Köztár­saság miniszterelnök-he­lyettese és Brahim Brahi- mi, az Algériai Köztársaság vízügyi minisztere. Ott ^ voltak a diplomáciai kép- ^ viseletek tagjai, valamint a * kiállítók képviselői. A megnyitó ünnepségen Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter beszédében elmond­ta, hogy a vásár iránti biza­lomnak tekinthető, hogy az idén több kiállító vesz részt a BNV-n, mint valaha. Ki­emelte, hogy a vásár a jól bevált szakosításnak megfele­lően tagolt, felépítése a kor­szerű gazdasági szerkezet ará­nyait tükrözi. A miniszter be­szédében kifejtette: hazánk a jövőben — az eddigi gya­korlatot folytatva — folya­matos, bővülő együttműködés­re, zökkenőmentes kapcsola­tokra törekszik. — Ha valaha igaz volt, ak­kor ma még inkább az: nem Az MSZMP Politikai és Központi Bizottságának tagjai, valamint m meghívott külföldi és hazai vendégek megtekintik a vásár újdon­ságait Halmágyi Péter felvétele elég, ha fejlődésünket korábbi önmagunkhoz mérjük, alap­vető érdekünk, hogy a nálunk fejlettebbektől tanuljunk és a tanulságokat gyakorlati munkánkban hasznosítsuk — mondta Veress Péter külke­reskedelmi miniszter. Az ünnepélyes vásárnyitás a vendégek körsétájával ért vé­ggk (Az 1982-es BNV-n részt ve­vő Pest megyei kiállítókról és az első nap megyei vonatkozá­sú eseményeiről lapunk 3. ol­dalán számolunk be.) Jelentős megtakarítás • • Uvegcsöves hőcserélő Igazi slágercikkekkel büsz­kélkedhet az ikladi Ipari Mű­szergyár. A közelmúltban ren­Harminc ország képviseletében Halászati kongresszus Immár tizenkettedik alka­lommal rendez kongresszust az Európai Belvízi Halászati Ta­nácsadó Testület, amely az idén május 31. és június 5. kö­zött — hazánkban első ízben — Budapesten tartja soron kö­vetkező tanácskozását. A több mint harminc országot tömörí­tő testület mostani megbeszé­lésén több meghívott is részt vesz, egyebek között az ENSZ szakosított szervei közül a vi­lágszervezet Környezetvédelmi Programja, valamint. Oktatási, Tudományos és Környezetvé­delmi Szervezete. Elküldi kép­viselőit a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség és a Nem­zetközi Tengerkutató Tanács is. Magyarország 1968-tól vesz részt a testület munkájában. A tagországok elsősorban azért hozták létre ezt a szervezetet, hogy összehangolják az édes­vízi halászattal kapcsolatos kérdéseket és kutatási progra­mokat, s tájékoztassák egy­mást a különböző technoló­giákról, és egyebek között egy­ségesítsék a tenyészanyagok minősítését. A testület ajánlá­sokat dolgozott ki a vízszeny- nyezések megelőzésére, a káros hatások mérséklésére is. A mostani kongresszuson a köz­ponti téma — sok egyéb kö­zött — az állomány gazdagítás szerepe lesz az édesvízi halá­szatban. A megnyitón, amelyre május 31-én kerül sor, Váncsa Jenő élelmezésügyi és mezőgazdasá­gi miniszter tart előadást a hazai halászati lehetőségekről, módszerekről. Mezőgazdasági gépekhez Alkatrészgyártó kisiparosok Az idén alakult AGROTEK Vállalat nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági gépal­katrész-ellátás javítására. A munkát az alkatrészhelyzet felmérésével kezdték; az ered­mény nem túlságosan biztató, mivel több — mindenekelőtt külföldi eredetű — mezőgaz­dasági jármű és gép egyes cseredarabjaiból lényegesen többre lenne szükség. Az évente mintegy 7 mil­liárd forintos alkatrész-for­galmazás hozzávetőleg 100 ezer cikket érint. Ami hiányzik, lényegében csak töredéke en­nek: ötezer alatt van a csak nehezen beszerezhető alkatré­szek száma. Ám ezeknek több mint fele tartósan hiányzik a telepekről, az üzletekből. A külkereskedelmi joggal rendelkező AGROTEK Válla­Helikopter a földek felett A MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat helikoptere ezer­kétszáz hektáron végzi az idei fejtrágyázást a ráckevei Arany­kalász Tsz területén lat a külföldi vállalatokkal, gyártókkal szoros kapcsolatot alakított ki és rendszeresen közli az alkatrészigényeket. Azokra a cikkekre, amelyekre nem sikerül gyártási fedezetet biztosítaniuk, itthon keresnek vállalkozót. 1982-ben mintegy 900 millió forint értékű alkat­részt gyártanak majd a hazai üzemek, szövetkezetek, kise­gítve ezzel az alkatrész-for­galmazókat. A termelőszövet­kezetek 30—40 gépipari mel­léküzemága foglalkozik a leg­keresettebb és igen gyakran hiányzó cseredarabok előállí­tásával. Az idén a kisiparosok is bekapcsolódtak ebbe a prog­ramba. A fővárosban és vidé­ken már 20 jól felszerelt mű­hellyel rendelkező kisiparos látott hozzá a méreteiben ki­sebb, ám minden esetben nagy fontosságú alkatrészek soro­zatgyártásához. A hazai alkatrészgyártást nehezíti, hogy az öntödék nemigen vállalkoznak az alap­anyagok elkészítésére. Ezért a szécsényi termelőszövetkezet­ben. az AGROTEK támogatá­sával. több millió forintos be­ruházással kisebb öntödét lé­tesítenek. ahol a speciális me­zőgazdasági . alkatrészekhez szükséges nyersöntvényeket ál lítják elő. Ezeket adják majr' tovább azoknak a megmunká lóknak,-akik rendelkeznek for­gácsoló-kapacitással. , dezett Construma — nemzet­közi építőipari — kiállításon érdeklődést keltett a Neptun merülőszivattyú: így az idén 10 ezer darab szivattyú talált vevőre külföldön, s majdnem ugyanennyi a belföldi megren­delés. A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron nyert legújabb Vásárdíj ismét népszerű terméket ígér. Az üvegcsöves hőcserélő be­rendezés know-how-ját a dán SKOV cégtől vásárolták, ami­nek lényege: a dánok a félkész gyártmányt szállítják Ikladra, ahol vállalták az összeszere­lést, sőt a későbbi szervizelést is. Ennek fejében a SKOV céff az Ipari Műszergyárban gyár­tott motorokat építi be min­den termékébe, egyben leköti az új hőcserélő berendezések egy részét is. A korszerű szer­ződési forma rekord gyorsaság­gal — fél év alatt — született meg, s az együttműködés olyan hosszú távú kapcsolattal ke­csegteti az ikladiakat, amely­ben a partner egyúttal fel­használó is. A berendezés lényege a hő­visszanyerés. A ma még Euró­pában is újdonságnak számító üvegcsöves hőcserélő elsősor­ban az állattartásban alkal­mazható úgy, hogy az istálló elhasznált meleg levegőjével mintegy előkészítik, előmelegí­tik a belépő friss levegőt. Ez­zel a fűtési módszerrel jelen­tős — mintegy 40 százalékos — fűtőolaj-megtakarítás ér­hető el. Hazánkban már 10 hő­cserélő működik, egy csirkete­lep kéthetes üzeme alatt ki­lencezer liter olajjal kevesebb­re volt szükség. A jó konstrukció, a nagy ér­deklődés következtében Kiss Kálmán, a gyár műszaki igaz­gatója óvatosan nyilatkozik, ha a hazai kereslet kielégítésé­ről kérdezik. Bár Ikladon már felkészültek a sorozatgyártás­ra, a szerződés értelmében a dán piac határozza meg az itt­hon eladható mennyiséget. Vásárdíjat ugyan még nem nyert, de érdemes megemlíteni az ugyancsak energiatakaré­kosságot célzó IMI—Dantherm kooperációban készülő füstgáz hőcserélőt. Ez a bőröndnyi ké­szülék a Mechanikai Művek által gyártott olajkályhák füst­csövére szerelhető, s megaka­dályozza, hogy a meleg ha­szontalanul távozzék a kémé­nyen. A Construma kiállításon szintén bemutatott termék so­rozatgyártása még ebben az évben megindul. K.T. ■ Közélet Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke, a SZOT főtitkára szerdán a Szaktanács székhá­zában fogadta az afrikai szakszervezeti tisztségviselőket, akik a SZOT központi iskolá­ján egyhónapos tanfolyamon tanulnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom