Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

1982. MÁJUS 19.. SZERDA ÍJ(M OOP Vállalati gazdálkodás Kedden Pécsett több mint kétszáz vállalati szakember részvételével megkezdődött a szervezési és vezetési tudómé nyos társaság kétnapos konfe­renciája. A napirendjén a sza­bályozó rendszer és a vállalati belső mechanizmus fejlesztése, a szocialista vállalkozás idő­szerű kérdései, valamint -az árrendszer működésének ta­pasztalatai szerepelnek. A konferencia bevezető elő­adásában. Meggyest Péter, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője a többi között az elmúlt év és az idei első ne­gyedév vállalati gazdálkodását értékelte. Elmondotta, hogy az iparban javult az anyagkiho-, zatal, a költséggazdálkodás, az energig-felhasználás, és erőtel­jesen — tizenhét százalékkal — nőtt a nyereség is. A gon­dosabb ármunka következté­ben a tőkés piaci' cserearányok is javultak, de a készletgaz­dálkodással még mindig nem lehetnek elégedettek a válla­latok. Változott a gazdaság szerve­zettsége is, leányvállalatok, kisvállalatok és szövetkezetek jöttek létre. A nyereség dinamikus növe­kedése ellenére — hangsúlyoz­ta a továbbiakban az előadó ~r a fejlesztési alapok egyálta­lán nem nőttek, s nem sikerült kellően visszafogni a vállalati — és különösen a mezőgazda- sági — beruházások ütemét sem. Országgyűlési bizottsági ülése Lakásépítés! rendezés Ebi kell a technológiával Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Sas Kálmánnak, a bizottság elnö­kének vezetésével kedden Za­laegerszegen tartotta ülését. A napirenden a komplex lakás­építés építészeti fejlesztésé­nek, továbbá az építészeti műveltség fejlesztésének és terjesztésének cselekvési prog­ramja szerepelt. Mindkettőt Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter terjesztette a bizottság elé. Mint a miniszter, a többi között hangsúlyozta, az 'or­szág lakásállománya a felsza­badulás óta eltelt időszak la­kásépítési tevékenységének eredményeként jelentősen át­alakult. 1951—1980. között csaknem 2 millió lakás épült. s ebből több mint másfél mil­lió az utóbbi két évtizedben. Az ország 3 610 000 lakásának egyötöde a fővárosban, nyolc­van százaléka vidéken helyez­kedik el. ■ Jelentősen nőtt a házgyári panelos, a blokkos és öntött technológiával készült lakások száma. Az első 15 éves lakás- építési programban tervezett mintegy egymillió új 'lakás fel­építésének elsődleges célja a mennyiségi lakáshiány meg­szüntetése vplt. Ezt követte a második 15 éves építési prog­ram. Szemmel látható gyor­sasággal alakultak ki a nagy sorozatban előállítható és tele­píthető épületekből tervezett lakótelepek. Ezek többsége azonban, sajnos, magán vise­li a mennyiségre törekvő, gyors építés uniformisát. Ma már azonban nyilvánvaló az is, hogy a tervezők se és a kivitelezők se törekedtek elég­gé a panelos technológiában rejlő lehetőségek kili'asználá- sára, Mert több lehetőség volt benne, mint amennyit terve­zőink kamatoztattak. Nyil­vánvalóan bizonyítja ezt a za­laegerszegi példa, ahol egyéni varázsú városépítészetet való­sították meg. Az utóbbi években sok jo­gos kritika érte tömeges la­kásépítésünk, épített környe­zetünk színvonalát. Az építési tárca vezetői ezért szükséges­nek tartották a lakásépítéssel kapcsolatos eddigi elképzelé­sek, célkitűzések, irányelvek felülvizsgálatát és átértékelé­sét, Szükségessé vált a hazai lakásépítés átfogó rendezése. E£e!e§áif^éJ, három műszakban Nővér, aki ápolna, aki segítene Mindannyian megbetegedhetünk. Kórházba kerülhe­tünk. Gyógyulásunk múlik ilyenkor az orvos munkáján s a nővérén is, aki ápol. Egészségügyi berkekben csak így emlegetik a 'prob­lémát: szakdolgozó-ellátottság. A csúf kifejezés valódi gondot takar, nevezetesen azt, hogy kevés az ápolónő kórhazainkban. Hogy mennyire, s miként lehetne változ­tatni a helyzeten, ezekről volt szó a Pest megyei Tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának legutóbbi ülésén. Érdemes megismerkednünk a tényekkel... A vonzerő... Kedjük .azzal: Pest megye négy nagy gyógyintézetében — a váciban, a ceglédiben, a ke- repestarcsaiban s a Semmel­weis (Rókus) kórházban — együttvéve 1636 a nővéri állá­sok száma. Ám négyszázhu- szonnégy ápolónő hiányzik ... Aligha hangzik újként, még­is vitathatatlan, hogy az ápoló­női hivatás nem tartozik ma a legvonzóbbak közé. Magas a követelmény. A szaktudás mel­lett kötelező a türelem, a gyó­gyító magatartás. E munká­nak ma még része a betegek emelgetése, ágyuk, környezetük tisztántartása is. Nővérnek len­ni — három műszakos feladat. Ifjúsági parlamenteken visz- szaköszönő téma az ápolónők lakáshelyzete, egzisztenciate­remtés i gondja. Nem véletle­nül. Az egészségügyben az évi béralap egy százaléka fordítha­tó csak jutalmazásra, s még a bérmegtakarítás egy része. A jutalom összege így ritkán ha­ladja meg az évi 1500 forintot. A bérfejlesztés — évi 5 száza­lék — szintén nem túl kecseg­tető, nővérenként átlagosan 200 forint egy esztendőben. Az egészségügyi béreket 1977-ben rendezték, emelték a műszakpótlékot is. Akkor azt gondolták, hogy nő majd a szakma vonzereje. Nem így történt, mert egyidejűleg más ágazatokban is emelték a bé­reket ... Hol vannak? Amiről eddig szó volt, indo­kolja, hogy miért üres most 114 ápolónői állás a kórházak­ban. Az imént azonban 424 hiányzó ápolónőről volt szó. Hol vannak a többiek? Nos, mert ez a hivatás első­sorban női, természetes, hogy gyesen, szülési szabadságon vagy betegség miatt tartósan távol a munkahelyüktől. Hogy ez mit jelentegyetlen kórház­ban, arra jó példa a ceglédi: itt a 437 nővér közül csupán huszonötnek üres az állása, vi­szont 110-en gyermekgondozá­si segélyen vannak. Nem sike­rülhet mindannyiukat helyet­tesíteni, hiszen erre a feladat­ra csak a többi ápolónő vál­lalkozhat — saját munkáján felül. Így a kórház ma 71 nő­vér hiányával kénytelen szá­molni. Megyei méretekben az egész­ségügyi ágazat munkaidőke­retének egyötöde-egynegyede esik ki így! Különösen az agglomerációban nehéz a há­rom műszakos munkára em­bert találni, mert nagy a fő­város elszívó hatása. A váci és ceglédi kórház helyzete vi­szonylag jó, hiszen közelükben egészségügyi iskolák találha­tók, ott könnyebb pótolni a „munkaerőt”. Tekintsük tehát a szakkép­zést. Az idén 71-en érettségiz-, nek Vácott az egészségügyi szakközépiskolában. (Ez utóbbi három év alatt készíti fel a fiatalokat a hivatásra, s érett­ségi nélkül.) A számok azt lát­szanak igazolni, hogy a túl­nyomó többségük tanult szak­májában helyezkedik majd el. Tavaly Vácott 59-en hagyták el a középiskolát, heten tovább­tanultak, ketten nem egészség- ügyi pályán dolgoznak, a töb­biek igen, s nyolcvannyolc százalékuk Pest megyében. Cegléden hatvanketten tettek egy éve képesítő vizsgát, s egy kivétellel mindannyian nővé­rek lettek, de csak 76 százalé­kuk helyezkedett el a megyé­ben. A kalkuláció, eredménye: kevesebben jöttek a kórházak­ba munkát keresni, mint ahány az üres állás... Rangja legyen Hogyan tovább? Elsősorban: nem ártana újabb egészségügyi szakiskolát létesíteni. A ter­vek már készek. Átmenetileg Gödöllőn, a szakmunkásképző intézetben indul ősztől szakis­kolai osztály, gyakorlati idejü­ket ennek tanúlói a kerepes- tarcsai kórházban tölthetik. Később az osztály iskolává fejlődhet. Más kórhó-akon, például a Rókuson s< -tene, ha több nővérnek tudnának szállást adni, vagy h^ jobban támogathatnák a magánerős lakásépítést, hogy letelepítsék dolgozóikat. Az utánpótlást szolgálná a nővérek munka melletti képzésének bővítése is. Az anyagi gondokon az eny­hítene, ha az ágazatban kelet­kező — viszonylag magas — bérmaradványt a legnehezebb munkát végző nővérek között osztanák el. Mindez azonban együtt sem helyettesítheti azt, ami emel­né az ápolási munka rangját: a jobb munkakörülményeket, az egészségügyi szakdolgozók gyermekeinek bölcsődei-óvodai elhelyezését, a fizikai erőfeszí­téseiket könnyítő eszközök széles körű bevezetését, s oly­kor, ami rajtunk, betegeken múlik: gyógyulásunkért tett fáradozásaik megbecsülését jó szóval, tisztelettel. Vasvári G. Pál A megyei népfrercfeMkség ülése Iskola és család nevelési egysége HgiifeBiiásfyf éltető nemzetiségi klubok Megközelíti a négyezerhét- százat az általános iskolások száma, a középiskolásoké, szak­munkásképzőbe járóké pedig a kétezerhétszázat haladja túl Cegléden. Érthető és indokolt tehát, hogy a városi népfront- bizottság nagy figyelmet for­dít iskola és család nevelési egységének megteremtésére. Az erőfeszítésekről, eredmé­nyekről és gondokról adott szá­mot a városi testület a mozga­lom megyei elnökségének ülé­sén kedd délután, s amint az az összefoglalásból,, valamint a hozzászólásokból kiderült, ko­rántsem könnyű terepen kell haladást elérni. ESzárkózók Nem könnyű ez a terep, mert például elgondolkoztató az a tapasztalat, amely szerint, míg az általános iskolás korban le­vő gyermekek szüleinek egy része törekszik a szorosabb kapcsolatokra a tanintézettel, a középiskolásoknál ez már hiányzik. Meghökkentő tény az is, milyen sok család zárkózik el a feladatok ésszerű megosz­tásától, mondván, neveljen az iskola. A népfrontmozgalom a szü­lői munkaközösségek közvetí­tésével kíván és gyakorol is ha­tást iskola és család kapcsola­taira. Cegléd több alsó fokú tanintézetében — így a Mészá­ros Lőrinc, továbbá a Földváry Károly általános iskolában — keresik a munka célszerűbb formáit, sikerrel tevékenyked­nek például a szülői munkakö­zösségek munkabizottságai. Ezek egy-egy részterület — mint a nevelési kérdések, a mozgalmi élet, az iskolafejlesz­tés, a napközisek — kézben­tartását, segítését vállalják magukra. Nélküle nincs Sokféle úton-módon törek­szik a városi népfrontaktívák hálózata fölismertetni a közös érdekeket A nevelési kérdé­sekről évente három-négy al­kalommal megjelentetett hír­adóknak fokozódik a közked­veltsége, érdeklődés nyilvánul meg a szülők akadémiája elő­adássorozatai iránt, mind több szülő vállal részt a szakkörök tevékenységének támogatásá­ban, a pályaválasztási tanács­adásban. Mindezek ellenére igaz — és ezt a felszólalások nyomatéko­san kiemelték —■, hogy a csalá­dok döntő többsége mfig csu­pán a szülői értekezletekre korlátozza az iskolával fenn­tartott kapcsolatokat. Ezeken a megbeszéléseken 80—90 száza­lékos a szülők megjelenési ará­nya — és ez nagyon kedvező szám —, ám a nevelési gon­dokról az anyák, az apák egy része úgy nyilatkozik, oldja meg azokat a pedagógus. A család nélkül nincs gyermek- nevelés — ez a nagyon egysze­rű igazság ismétlődően meg­fogalmazódott az elnökség ülé­sén, egyben a városi népfront­bizottság körvonalazta felada­toknak is az elvi alapját adva. Az elnökség elismeréssel szólt a Cegléden kifejtett munkáról, és egyetértett a teendők kijelö­lésével, aláhúzva: o szülők fe­lelősségérzetének a felkeltése, erősítése mindennél fonto­sabb. Jó forma Ezt követően, a jóváhagyott napirendnek megfelelően a tes­tület a megyében működő nemzetiségi klubok munkájá­val, a fejlesztés lehetséges irá­nyaival foglalkozott. A megye eredményei a nemzetiségi la­kosság hagyományőrző törek­véseinek támogatásában közis­mertek, ám ennek ellenére kö­vetkezetesen fölmerül a jogos aggály: vajon a ma idősebbek nyomába lépők milyen fontos­ságot tulajdonítanak múltjuk­nak?! Ilyen szemszögből nézve megnyugtató, hogy a megyé­ben százkét óvodában, iskolá­ban 528 tanulócsoport 11 800 tagja részesül nemzetiségi nyelvoktatásban. A hagyomá­nyok ápolásának jó formát kí­nálnak a művelődési közössé­gek, kórusok, zenekarok, tánc­csoportok, ám figyelmet érde­mel: bár 47 együttes van, a nemzetiségek lakta hatvan te­lepülésből csupán huszonhat büszkélkedhet velük, ráadásul kevés a gyermekcsoport. Ami igazán gond, ezekben az együt­tesekben nagyon váltakozó a nemzetiségi nyelv használata, ápolása, a munka döntő része az éneklésre, a zenélésre, a táncra korlátozódik, és kevés­bé terjed ki a nyelv, a kultúra más terepeire. Összehangolva Hatásosan képesek segíteni a tudatos nyelvművelő munká­ban a nemzetiségi klubok. A hetente, havonta rendszeresen Tisztségük — főbizalmi Nem bályegszedő automaták IVI anapság nem túl hálás fel- adat szakszervezeti tiszt­ségviselőnek lenni. Lehet az ember akár bizalmi vagy fő­bizalmi — elmélkedik az egyik szakszervezeti titkár. Annál is inkább, mert ugyancsak az ér­deklődés középpontjában áll, s ha kényes kérdésekben dönt, ritkán jár köszönet érte. — Magam sem gondoltam volna, hogy ennyi fejtörést okoz ez a pozíció — erősíti meg Jánosi Attiláné, az ISG budaörsi gyáregységének főbi­zalmija. — Pedig nem vagyok kezdő, régóta dolgozom a szak- szervezetben. Mielőtt — 1930- ban — főbizalminak választot­tak volna, jó tíz évig szociál­politikai feladatokkal foglal­koztam. Jánosi Attiláné éppen tizen­kilenc éve dolgozik a gyárban. A belső ellenőrzésen osztály- vezető. Munkája mellett jut arra is ideje, hogy másokért munkálkodjon. Az utóbbi idő­ben szinte belefeledkezik teen­dőibe, ily módon keres gyógy­írt fájdalmára; egyik lányát fiatalon veszítette el. Munka­társai észrevétlenül veszik kö­rül gondoskodásukkal, szere- tetükkel, hogy érezze, mellette vannak nehéz perceiben. — A saját bőrömön érzem, mennyire más ma már a mun. kastílus a szakszervezetben. Körülbelül százan tartoznak hozzám. Valamennyiüket jól ismerem, mégsem döntök soha­sem anélkül, hogy előtte a bi­zalmiakkal ne tanácskoznék. Az utóbbi időben volt is mi­ről. A bérfejlesztés, a kollek­tív szerződés, a testületi ülések és sorolhatnám, mi mindenre kell alaposan felkészülni — magyarázza a főbizalmi. Azt is megtudom Jánosi At- tilánétól, hogy döntéshozatal előtti éjszakán álmatlanul for­golódik, mert a felelősség nem kevés. Ügy tűnik, ez idáig si­került mindig megoldást talál­nia. Még ha nemet mondott, sem vetették szemére társai, hiszen azt a többség érdekében tette. ÍV emet akart mondani mun­L katársainak Keller Antal, a szerszám üzem csoportvezető­je, amikor ismét tisztségviselő­nek javasolták. — Ügy gondoltam — mond­ja —,-huszonöt év után már pihenhetek. Mégis rábeszéltek, s vállaltam a főtjizalmiságot. Bevallom, jólesett társaim bi­zalma. Ügy tűnik, nem csalat­koztak eddig bennem, s amíg dolgozom, igyekszem továbbra is becsülettel helytállni. Akik főbizalminak választot­ták Keller Antalt, tudták róla: nemcsak társaiért áll ki, ha­nem munkáját is érti, szereti. Hatszor volt kiváló dolgozó, s társadalmi tevékenységéért többször kapott oklevelet. Bi­zalmi társai — akikkel együtt dolgozik — szintén régi moto­rosok, ahogy hallom, fél szó­ból, egy pillantásból is megér­tik egymást. Arról faggatom, volt-e már rá példa, hogy ked­vét szegte, ha valami nem si­került, s nem tudta kiharcolni igazát. Kicsit töpreng, majd így válaszol: — Mostanában nem, de egy­szer már majdnem úgy volt, hogy veszem a kalapom. Győ­zött társaim bizalma, mégsem futamodtam meg. Mindkét főbizalmi vallja: ma már e tisztség korántsem azonos a bélyegszedő automa­tával. Sokkal nagyobb a hatás­kör, a felelősség. S Keller An­tal a fiatalokra gondolt, ami­kor nemet akart mondani. Most arra is van gondja, hogy utódját tanítgassa. Arca felde­rül, amikor helyetteséről be­szél. — Lassan át kell adnom a stafétabotot — magyarázza. — Már nagyon sok feladatot old meg nélkülem, önállóan. Igaz mindenbe beavatom, s ellátom tanácsokkal. Itt kezdett a gyár­ban ipari tanulóként, remélem, benne sem csalatkoznak a2r üzemben. Szala! Mária összejövő közösségek — Pomá- zon, Lóréven, Százhalombat­tán, Tökölön, Pilisszentkerész­tén, a most frissiben megala­kult budakalászi klub — nyi­tottak, szívesen látnak minden érdeklődőt, tevékenységük, ve­zetésük a demokratizmusra épül. A tervszerű,'nyelvműve­lő programok gyarapítása ép­pen ezért nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is, például úgy, ahogyan Pilisszentkeresz- ten, Pilisszentlászlón teszik, a szlovák gyermekklubok kere­tén belül. Jó alapok állnak rendelke­zésre tehát ahhoz — kristályo­sodott ki a vitában —, hogy a klubok munkája gazdagodjék, sőt újabb ilyen közösségek is létrejöhetnek. A helyi, nép­frontbizottságok szorgalmaz­zák az iskolák, a könyvtárak, a művelődési otthonok össze­hangolt tevékenységét az egé­szen nagy feladatoktól odáig, hogy az említett intézmények fizessenek elő horvát, szlovák, szerb, német képes- és hetila­pokra. Kívánatosnak látszik a nemzetiségi nyelvű könyvek árusításának megszervezése — akár bizományosok révén —, amint a nemzetiségi klubok ve­zetői részére továbbképzés megteremtése is szükséges a fokozott támogatás mellé. A feladatok kijelölésével egy időben a testület eredményes­nek ítélte az eddigi munkát, és köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik a nemzetiségi klubok működését bármilyen formában támogatják. Végezetül az elnökség tájé­koztatót hallgatott meg az idei olvasótáborok szervezésének előkészületeiről. M. O. Olcsóbban termelnek i&pguerfgia fűt Az energiaárak emelkedése rákényszeríti a mezőgazdasági nagyüzemeket a magas ener­giaigényű technológiák helyet­tesítésére. A hazai viszonyok között mindenekelőtt a takar­mánygabonák szárítás nélküli tárolása és felhasználása jöhet számításba. A hatodik ötéves terv időszakában mintegy 2—3 millió tonna kukorica korsze­rű tárolására rendezkednek be az üzemek. Két év óta kedvez­ményes feltételeket biztosíta­nak a racionális energiafel­használáshoz szükséges beru­házások támogatására. A gaz­daságok mind több helyen a földekről, erdőkről lekerülő hulladékokat új berendezések­ben elégetik; a tervek szerint 1985-ig ezzel a módszerrel évente 300 ezer' tonna olajat takaríthatnak meg. A Pest megyei termelőszö­vetkezetekben az energiaracio­nalizálási intézkedések nyomán tavaly 116 millió forint kiadást tettek feleslegessé. Az összes energiaköltségnek több mint 7 százalékát megspórolták: ben­zinből 1000, gázolajból pedig 2700 tonnával kevesebbet hasz­náltak fel, mint egy évvel ko­rábban. A fűtőolajból szinten kevesebbel beérték; összesen több mint tízezer tonna a megtakarítás az elmúlt évben. Az Óbuda Tsz pünkösdfürdői növényházaiban például olaj helyett fokozatosan földgázfű­tésre térnek át; egy év alatt 600 tonnával kevesebb fűtő­olajra volt szükségük. A Roz­maring Tsz-ben új virágfajták termesztésével csökkentik a fűtőolaj felhasználását, ezek ugyanis kevésbé érzékenyek. Az albertirsai Micsurin Tsz- ben napelemekkel állítanak elő meleg vizet, ugyanúgy a gödöl­lői tangazdaság baromfitelepét már részben a napenergia fűti. Termálvizet vezetnek a ceglé­di Lenin Tsz sertéstelepére, ahol részben feleslegessé teszik az olajkazánokat. Az ácsai Vö­rös Október Tsz a cellulóz­nyárfa hulladékanyagait hasz­nosítja; a legújabb vizsgála­tok szerint 4 kiló hulladékfá­val egy kiló tüzelőolajat he­lyettesítenek. A gazdaság az ál­lattenyésztési telepek“* fűti majd faaprítékkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom