Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-19 / 115. szám
%/CMav 1982. MÁJUS 19., SZERDA Ahogyan a diákok látják Ha megismerem, megszerethetem Ha nem tanulsz, mehetsz a téeszbe kapálni — hangzott a szülői fenyegetés még évekkel ezelőtt is, ha a rakoncátlan csemete a tanulásra szánt órákat inkább szórakozással töltötte. Azóta persze sokszorosan változott a szemlélet, a mezőgazdaság is igazi nagyüzemmé vált, a szövetkezetekben. gazdaságokban folyó munka még a klasszikus alaptevékenységekben — a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben — is emberibb, kevésbé fárasztó. lett. A soksok gép jótékonyan segíti a dolgozókat, s a korszerű technológiák ma már nemcsak a gazdaságosság jegyében születnek — az embert kímélő szempontok is az elsők közé kerültek. S természetesen ott van a mezőgazdasághoz, ezen ágazat termeléséhez szorosan kapcsolódó élelmiszeripar, hogy az erdészet szépségeiről, sajátos romantikájáról ne is beszélj ünk. Tanulni a mezőgazdaságot Magyarán, ma már aligha tudja rémisztgetni a tanulástól húzódozó ifjakat a zord szülő a mezőgazdasággal. Mert a megváltozott munkakörülmények, s a kecsegtető kereseti lehetőségek, no meg az a tény. hogy a mezőgazdaság is igényli a jól képzett felső- és középfokú ismeretekkel bíró szakembereket, megteremtették az érdeklődést ezen ágazatba tartozó szakmák iránt is. Talán a fentiek is elég bizonyítékát szolgálják annak, hogy cseppet sem mindegy miként' látja a felnövekvő nemzedék a mezőgazdaságot az élelmiszeripart, az erdő- gazdálkodást ... Több mint tíz esztendeje, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum első ízben meghirdette az általános és középiskolák számára a Hazánk mezőgaz- 'dasága diákszemmel című pályázatot. Az ügyesebbek a képzőművészet (rajz, batik, kisplasztika) segítségével mondták el milyennek képzelik. milyennek ismerik a kertészetekben, az istállókban vagy a konzervgyárak gépsorai mellett dolgozók életét, mint jelent számukra az erdő a maga szépségével, törvényeivel. Mások alapos, nagyobb lélegzetű dolgozatban elemezték a fiarminc esztendős fejlődés főbb irányait, egy-egy gazdaság vagy egész megye növény- termesztésének vagy állattenyésztésének alakulását. Kétezernél több pályamű Az idén 2186 pályamunka érkezett a bíráló bizottsághoz. Az általános iskolásoktól 1894. középiskolás diákoktól 292. A képzőművészeti anyagból a Mezőgazdasági Múzeumban nyílott kiállítás; 109 rajz, 70 kisplasztika és 21 batik látható augusztus végéig. A középiskolai pályázat eredményhirdetésére a hónap végén kerül sor. Nem véletlen persze, hogy a díjazottak, a kitüntetettek között minden évben szép számmal akad Pest megyei is. Természetes következménye ez annak, hogy a megye mező- gazdasága dinamikusan fejlődik, hogy Bernecebarátitól Jászkar aj enőig sok tízezer családnak kínál megélhetést a téesz, az állami gazdaság. A gyáli általános iskolások, a Szabadság Tsz szakkörének tagjai, a túrái, a fóti diákok, a budakalászi, halásztelki iskolások elsősorban képzőművészeti alkotásaikkal szerepelnek a kiállításon, közülük nem egy díjazott. A kisállattenyésztés jelentőségéről és kisüzemi gyakorlatáról a csemői Zöldhalmi iskola diákja, Pintácsi Ferenc írt első díjas dolgozatot, a kertészeti növények háztáji termesztéséről a perbáli Simek György munkája részesült jutalomban. Folytatás: jövőre És természetesen a pályázatot jövőre is kiírják, s így meglesz a lehetőség arra, hogy újabb fiatalokkal ismertesse meg a felfedező-, kutatómunka titkait, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet vonzó vagy éppen kevésbé vonzó oldalait. Ha megismerem, megszerethetem, igazsága az elmúlt évtized alatt beigazolódott, mert az egykori pályázók közül nem egy választotta élethivatásul a mezőgazdaságot, ennek különböző ágazatait. S ez a kiállítás, a pályázat legfőbb érdeme! Gáspár Mária Klasszikus zsebkönyvtár Igényes kivitelben, olcsón Klasszikus zsebkönyvtár címmel új sorozatot indít a Szépirodalmi Könyvkiadó. A papírkötésű, fűzött könyvekből álló sorozat célja, hogy igényes kivitelben, de olcsó áron tegye hozzáférhetővé azokat a klasszikus műveket, melyek iránt állandó az olvasói-vá- sárlói érdeklődés. Magas példányszámban megjelennek olyan kötelező olvasmányok is, melyeket eddig csak nehezen vagy igen drágán lehetett beszerezni. Még ebben az évben várható Vörösmarty Mihály; Csongor és Tünde, valamint MaMOZIMySQR MÁJUS 20-TÖL 26-IG ABONY 20—21: A nagy balhé 22—23: Egy pisztoly eltűnik 23: A Tcnkes kapitánya I—II. (du.) 24—25: Apokalipszis, most I—II.** BUDAÖRS 20— 25: Szamurájok és banditák I—II.** 23: A sah táncosnője (du.) 21— 2G: A medvefókák szigetén CEGLÉD, Szabadság 20—2G: Szuperexprcssz* CEGLÉD, Kamara 20—2G: Békabölcső (du.) 20—2?.: Hazatérés** (este) 24—2G: Annie Hall* (este) DA3AS 20—21: A szállást kérő róka ídu.) Piros pulóver* (este) 22— 23: Az összekötő jönni fog 21 j Az amatőr* DUMAHARASZTI 20—21: Vük 22—23: Egy kis romantika 24—25: Kettévált mennyezet* DUNAKESZI, Vörös Csillag 20—23: Eícv elvált férfi ballépései* 22—23: Koldus és királyfi (du.) 24—25: Aranycsapat DUNAKESZI, József Attila 20: Kcoma 23: Apacsok 21: Éretlenek 2G: A Nagy Medve fia! ÉRD 20—21: Az álmatlan fülesbagoly (du.) 20—21. ás 23: Koiak és a Mgrcus- Nelson gyilkosságok I—II.» 24—25: Egy Kis romantika FÓT 20— 23: Éretlenek 23: Egyiptomi történet (du.) 21— 23: Moszkva nem hisz a könnyeknek I—II.* GÖDÖLLŐ 20— 23: Alma* 21— 26: Vük fdu.) Egyszerű eset (este) GYAL 20— V : Ar amatőr* 22— 23: Elve vagy halva? (du.) Óvakodj a törpétől** (e«;te) 21— 23: Sasszárny LEÁNYFALU. Kertmozi 20— °3: Pi~a szól a hatlövetű 21— ?S: Hurrikán* MONOR 21— 93! Mennyel nanok 22— 23: Egy kis indián (du.) 21—23: A vágtató huszárosztag I—II. MONOR, Kertmozi 21— 23: Rendőrök háborúja** 24—26: Meztelen bosszú** NAGYKÁTA „ 20—21: Az élet szép* 22— 23: Kicsi a kocsi, de erős 22— 24: Mentsd meg Zapatát (du.) 24—25: Anna* NAGYKŐRÖS, Arany János 29—23: Meztelen bosszú** 24—2G: Mennyei napok NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 20—26: Tizenkét hónap (du.) 20—23: Szívzűr* (este) 24—26: Nyerítő nyeremény (este) P1LISVÖRÖSVAR 20—24: A Birodalom visszavág 23— 24: A találékony nyuszi (du.) POMÁZ 20—21: Az anvakönywezető nem válik 22—23: Sógorok, sógornők** 23: Csínom Palkó (du.) 24: A remény joga RÁCKEVE 20—21: Egv kis romantika 22—23: Indiánkaland Ontarlóban* 24— 25: Az an könyvvezető nem válik SZENTENDRE 20—23: Sivatagi show (du.) Egvs7f>rű eset* (este) 24—2G: Alma* SZENTENDRE, Autós Itertmozi 20—23: Szexis hétvége** 24—20: Kobra napja** SZIGETSZENTMIKLÖS 20—21: Csínom Palkó (du.) 20—25: A Keresztapa I—II.** (este) 22—23: A XX. század kalózai (du.) 24—25: Főúr, tünés! (du.) TÁPJÓ5ZELE 20—21: Anokalipszis, most I—II.** 22—23: Anna* 24: Az élet szép* VÁC 20— 23: A Nagy Medve fial (du.) A reménv joga (este) 21— 26: Egv elvált férfi ballépései* VECSÉS 21— 23: Aranvesapat 22— 23: Vük (du.) 24—20: Koiak és a Mareus- Nelson gyilkosságok I—II.* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. dách Imre; Mózes című művének megjelenése. Előkészületben vannak Arany János: Toldi-trilógia, Katona József: Bánk bán, Kisfaludy Sándor: A kesergő szerelem című kötete. A másik új, hiánypótló sorozat Magyar ritkaságok címmel jelentkezik. A kiadó elképzelése szerint elsősorban régi, elfelejtett írók, művek kapnak helyet a sorozatban. Elsők között adják ki Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból, a Pajkos énekek, és a Tarr Lőrinc pokoljárása című köteteket. Folytatódik Nagy Lajos, Zelk Zoltán, Darvas József, Örkény István, Krúdy Gyula, Déry Tibor műveit bemutató sorozat. Illyés Gyula 80. születésnapjára életmű-válogatást jelentetnek meg. ■ A Nagy klasszikusok sorozat két újabb kötete: Radnóti Miklós és Vajda János összes művei. A Szépirodalmi Könyvkiadó a korábbiakhoz hasonlóan 1982-ben is több mint kétszáz kötetet jelentet meg. Ktát.lítóterm ékből Képnyelvre fordított táj A béke és a humánum jegyében = Május 30-lg látható a szigetj= szcntmiklósi tanács nagytermé- ! ben Nádasdy János, Szabó Bé- = la, Somogyi György és Koós 5 Péter közös kiállítása. Eöry = Emil szobrait a clabasi müvclő- = űási ház fogadta május 15-ig. Élénk a képzőművészeti élet Szigetszentmiklóson. Nemcsak a festők tevékenysége gazdagodik, hanem örvendetesen nő a művészetpártolás is. Ennek jegyében rendeztek tárlatot a 75 esztendős Nádasdy János tiszteletére. Festői kategóriák Nádasdy János Szigetszentmiklóson született. Élete itt pergett ebben a városiasodó falusi környezetben, életműve is itt terebélyesült képek sorozatává , a helyi élmények felhasználásával. Nádasdy János elsődleges festői érdeme, hogy a szigetszentmiklósi buckát, a Duna-partot, a Hárosig és Lakihegyig terjedő határt festői kategóriává emelte. Az arcokat is, érdekes. típusokat. Ez a sértetlen folyamat állandósult művészetében: a fejlődés menete festői állomásában testesült, az egyedi értékek általános esztétikummá változtak közreműködésével. Hol vannak már a vasúti pályát építő kubikosok? Okos gépek vették át kezes állatként az emberi izmok hajdani megfeszülését. Átvették, de ez a múlt nemcsak Nagy Balogh János, hanem Nádasdy János Talicskásában is fennmaradt. Ki emlékezik a közös kútra, ahova naponta jártak az asz- szonyok és közben beszélgettek. is? Ki emlékezik erre a vízvezeték korában? Nádasdy János festménye erre is emlékeztet. A képet a nagyközség Sziget Galériájának adományozott, s ezzel az alapító művel egy új képtár létesítését kezdeményezte. örvendetes, hogy alkotó energiáinak telítettségével dolgozik és hozza létre új műveit olyan korszakban, amikor Szigetszentmiklós a maga városi gyarapodása irányába tesz lépéseket az új képtár megvalósításával. Pontosság és derű Szabó Béla most akvarellek- re korlátozta bemutatkozását. Egy bulgáriai utazás tematikai feldolgozása kapcsán a köny- nyednek számító akvarelltech- nikában mély vizuális problémákat vet fel és old meg. Somogyi György szigorú önNádasdy János: Közös kút (olajfestmény) ismerete és tehetsége révén sokat fejlődött az elmúlt években. Ennek köszönheti, hogy addig is árnyalt és érzékeny gondolatait, tisztázott nosztalgiáit képnyelvre tudja fordítani az átalakult táj megidé- zésével és a Falu-embléma sikeres festői megoldásával. Előtte is komoly jövő áll ugyanúgy, mint Kós Péter esetében, aki iskolázott grafikákkal teszi le voksát a háború és béke kérdésében, a humánum hangoztatásával. Szellemes a mesterségeket idéző sorozata, amelyben a pontosság és a derű találkozik szerencsés ötvözetben. Minden bizonnyal ez a jó festői erőnléten alapuló kiállítás elősegíti a képzőművészeti élet fellendülését Szigetszentmiklóson és hozzájárul ténylegesen is a várossá alakulásához. Formai találékonyság Külön öröm, ha új érték, új szobrász születik, méghozzá olyan viharos sebességgel, mint Eőry Emil. Nemcsak a pécsi kisplasztikái biennálén és az országos képzőművészeti tárlaton szerepelt sikerrel, meglepetést keltve, művei Bulgáriában is hírt adtak a magyar szobrászat friss energiáiról. Tavaly a ceglédi fa- és környezetbiennálén fődíjat kapott. A most Dabason bemútatott anyag bárhol megállná a helyét, és érdeklődésre tarthatna számot eszmei Rádiófigyelő KETTŐTŐL HATIG. Sokan szeretik, sokan hallgatják a Petőfi adón e kellemes, oldott, sok zenével fűszerezett műsort. Valószínűleg elsősorban azért, mert csak úgy mellékesen is lehet hallgatni, miközben az ember valamit csinál. A baj akkor van, atnikor a szerkesztők is csak úgy mellékesen szerkesztik-vezetik a műsoft, mint az hétfőn délután is történt. A műsorvezető Pór Klára Budafok megismertetését ígérte, s meg is hívta hozzá a kerületi pártbizottság titkárát, a tanács elnökhelyettesét, a helytörténészt. A riporter, Déri János is érdekes embereket keresett fel. S lám mégis, bár sokat hallottunk, keveset tudtunk meg Budafokról. Mindenekelőtt azért, mert a műsorvezetőből is, a riporterből is — úgy tűnt — hiányzott ezúttal az a plusz, ami átsegítette volna őket a nehezen beszélő interjúalannyal készített kérdezz—felelek holtpontjain. Olykor a kérdésekre nem is lehetett könnyen válaszolni, de legalább is okos, vagy annak tűnő választ adni. Volt egy érdekes ember, Devescovi Miklós mester, olasz állampolgár, akiről elöljáróban kitűnt, hogy már az édesapja is hazánkban született. Feltételezem, nemcsak engem érdekelt volna, vajon a család miért őrizte meg ősei állampolgárságát két emberöltő múltán is, erre nem kamtunk választ, mert kitartóan arról faggatták, műhelyét miért abba az eldugott kis budafoki utcácskába telepítette, amikor a kerület központjában, mint öntő kisiparos nyilván többet keresne. Mit mondjak, a mester anyagi viszonyainak ilyenképpeni boncolgatása nem tűnt ízlésesnek. Egy példája ez csupán az elszalasztott lehetőségeknek, s bizonysága annak, hogy a könnyűnek tartott délutáni magazinműsorra éppúgy, vagy — mert élőben hangzik el — még jobban fel kell készülniük a szerkesztőknek, riportereknek, műsorvezetőknek. A FALURÁDIÓ hétfőn reggel egyenes adásban számolt be a fóti Béke Tsz egy új, az egyéni jövedelem és a nagyüzem nyereségérdekeltségét összehangoló módszeréről. Köztudott. a bérszínvonal-gazdálkodás jelenlegi formája csak szerény mértékben nyújt módot a szövetkezetekben a bérek differenciálására; a keresetek nem ösztönöznek eléggé a többletmunkára. Ezen változtattak most, házon belül a fótiak. Azoknak a részlegeknek, amelyek a korábbinál jóval nagyobb nyereség megtermelésére vállalkoznak, s ezzel egyidejűleg kockázatot vállalnak, tagjai akár tíz százalékkal magasabb jövedelemre is szert tehetnek, mint egy évvel korábban. Lemaradás esetén viszont kevesebbet • kapnak, mintha nem neveztek volna be a kiírt pályázatra. A döntés a vezető felelőssége, a fiaskó őt sújtja leginkább. Nos. a Falurádiónak nyilatkozó vezetőktől megtudhattuk, tizenhat önelszámoló egység indult a versenyben, s ami a legfontosabb, sikerrel; a fizikai dolgozókat 11 millió forintos többletjövedelemhez juttatván. — Dupla vagy semmi — fogalmazott találóan az adás szerkesztő-riportere a vérre- menő vállalkozásról. Szerencsére ez ideig nem került sor efféle áldozatra, s annak is csak örülhetünk, hogy ismét Pest megyei gazdaság iratkozott fel a kezdeményezők hazai listájára. A fótiak példája remélhetőleg jó néhány szövetkezetben követőkre talál majd. Ami az adás egyenes voltát illeti, már kevesebb okunk van a gratulációkra. Nem is annyira a tehenészettel történt sikertelen urh-kapcsolat elmaradása miatt. Inkább azért, mert egy kissé erőlte- tettnek éreztük a műfajt — az egyenes közvetítést — egy ilyen közgazdasági vonatkozású műsor esetében. B. II.—V. B. erejével, formai találékonyságával. Szobrainak megalapozottsága abban rejlik, hogy a képzelőerő szabad szárnyalása — megfellebbezhetetlen egyértelműséggel — végérvényes formákká sűrűsödik. Ennek jegyében akar és tud eszméket közölni a Cantata profana problematikájáról úgy, hogy az agancs-ősforma kötetlen lendülettel tör a magasba. Megtalálja a változatokban az optimális alakzatot. így születik a Ballada több variánsa, az Elmozdulás, a Credo és elmélkedései a Nászról. Előfordul, hogy formái szövevényesek, máskor mint például a Don Quijote esetében a szobor egyetlen gesztusra épül. Bárhogyan is szervezi formátumait, mindig világos és hiánytalan a plasztikai közlés. A jó megoldások közül kiemelkedik mélységével a Golgota, amely Kerényi Jenő ismert alkotása után is új elemet tár fel a szobrászat segítségével az élet megélt rejtelmeiből. Losonci Miklós Eöry Emil: Cantata profana (bronz) Eöry Emil: Golgota (bronz)
