Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1982. MÁJUS 16., VASÁRNAP Szezonra megújul a gyár Szín szerint osztályoz a gép Az automata adagoló hal­kan neszez, a hosszú szalagon katonás rendben menetelnek a láthatalan, ám igen szigo­rúan pontos mérleg és a záró­kupakrögzítő felé a vegyes savanyúsággal teli üvegek. A Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi gyárában vagyunk, a kon­zervüzem csarnokában. A teli üvegek tartalma gondosan tartósítva. Rakodáshoz, szállí­táshoz készítik elő a terméket, Viszik címkézni, utána pedig a rendeltetési helyre. Ebből a savanyú csemegéből például exporttermék lesz. Kamilla a szárítóban Most, amíg a szezon előtti felkészülés tart a gyárban, a raktárkészlet adagolásával, ki­szállításával foglalkoznak. Megkezdték a magozott meggy töltögetését is, ez egy kilo­grammos üvegekbe kerül, a java tőkés piacról hozza a hasznot. Meggyet május vé­géig töltögethetnek. A mago­zás ügyes gépsor feladata, a szalagon dolgozó lányoknak, asszonyoknak csak az ellenőr­zés jut. Árgus szemmel figye­lik, válogatják a gép munká­ját, ami érthető, hiszen minő­ségre megy a dolog: joggal, és bizony könyörtelenül igényes a piac. A konzervgyárnak sem mindegy, hogy hírét-nevét mi fémjelzi. A szárítóban kamilla virá­ga illatozik. Napi húsz-har­minc tonna szárítására kap­tak megbízatást a Herbáriá- tól. A Tiszántúlról jön a java. A csomagolással is a ceglédi gyárat bízták meg. Értékes ez az úton-útfélen megtermő, il­latos, apró fehér virágú nö­vény. Elengedhetetlen alap­anyaga számos gyógyszeripari és kozmetikai terméknek. Mint említették, most Svájc a leg- érdeklődőbb vevő. A ceglédi gyárnak ebben az évben sok és nehéz dolga lesz. Feszített tervet keli tel­jesíteni, nem is könnyű hely­zetben. Ugyanis, az épületek, gépek tavaszi karbantartását, felújítását tetőzi egy másik nagy munka: megkezdődött a szárító- és a konzervüzem re­konstrukciója. A ceglédi zöld- ségszárítmányt készítő üzem 1967-ben az ország legkorsze­rűbb létesítménye volt. Nyu­gatnémet gépekkel szerelték fel, a gépek jól beváltak, ki is használták alaposan ezeket. A korszerűsítésnek eljött az ide­je. Ugyancsak a régi, nyugat­német gyártó céget bízták meg a gépsor cseréjével. A HG—1 típusú, ötszalagos Binder sza­lagszárító, ha a korszerűsítés után munkába állítják. 40 szá­zalékkal nagyobb teljesítmé­nyű lesz a most meglévőnél, és olyan szárítmányokat ké­szít, amelyek világpiacon is megállják a helyüket. Az üzem megint a legkorszerűbbek színvonalára emelkedik ezzel. Az NSZK-ból vásároltak két hővisszanyerő berendezést is. Ezek a gazdaságos, energiata­karékos termelést nagyban se­gítik majd, üzembe helyezésük 30 százalékos energiamegtaka­rítást jelent. A nagyobb kapa­citású szárító és hőfokszabá­lyozással működik. Visszanyerhető hő Üzemel mór a másik „okos gép”, az angol Sortex, 6 csa­tornás, szín szerint osztályo­zó. Ez a szárítmányok váloga­tásánál helyettesít tetemes ké­zi munkát. Fotócella segítsé­gével működik, és az alapszín válogatásra beállított appará­tus fürgén-gyorsan válogatja sziszegve a szárítmányból a kiváló minőségűt és az osztá­lyos terméket. Az esztendő harmadik ne­gyedében a korszerűsítés a konzervüzemrészt, a sterllzálót is eléri. Itt már működik egy magyar gyártmányú dunsz- toló. A ceglédi gyáregység eb­ben az esztendőben 20 millió Csersor lombosodik A Bem utca ékessége marad Koronája kúpos, kupacsa pikkelyes forintot használhat fel a gépi berendezések korszerűsítésére és az új gépek vásárlására. Nyereségesebben Az idei tervről szólva, ezer tonna szárítmányt és 3 ezer tonna konzervet kell gyárta­niuk. A figyelem központjá­ban mindig ott áll az összgyá- ri cél: nem a mennyiség az elsődleges szempont, hanem a gazdálkodás javítását és eredményét kell emelni. Az új gépek beállítása, a termelé­kenység növekedése, a minő­ség javítása, a fizikai munka könnyítése mind ezt szorgal­mazza. Ebben az évben a bér­rendezés is befolyásolja a gyárban dolgozók hangulatát. A ceglédi gyáregység munkás­gárdája különben is stabil. Több mint háromszáz fizikai dolgozójuk van. sokan járnak be a környező községekből, Csemőből, Törteiről, Tápió- szentmártonból. A munkás- szállítást a gyár oldja meg. Marasztaló, hogy a munkahely sok más téren is segít. Leg­utóbb például négyen kaptak munkáslakás vásárláshoz vál­lalati kölcsönt. A friss gyümölcsöt, a sza­mócát, cseresznyét, meggyet júniusra várják, a szárító­üzem rekontsrukciója a fősze­zonra, júliusra kész. E. K. Fogadóórák A ceglédi városi tanácshá­zán, hivatali helyiségében fo­gadóórákat tart május 19-én. szerdán reggel 8 órától déli 12 óráig Kovács Károly, a vá­rosi tanács elnöke. A párfmunka eredményei Albertirsán Testet öltő tervek, határozatok A pártmunka kialakult gya­korlata, hogy az alapszerveze­tekben a felsőbb pártszervek határozatait taggyűlésen, vagy pártcsoport-ülésen ismertetik. A határozatok szellemében, helyi sajátosságok figyelembe­vételével intézkedési tervet, feladatterveket dolgoznak ki, vagy feladatokat határoznak meg. Egy-egy határozat he­lyes értelmezésének és feldol­gozásának előkészítése érde­kében, az alapszervezetek tit­kárai véleményt cserélnek. Egyeztetnek abban is, hogy melyek azok a helyi sajátossá­gok, amelyeket mindegyikük­nek figyelembe kell venni. Már nem fordul elő a határo­zatok sematikus lemásolása, és saját feladattervként való al­kalmazása. Az alapszerveze­tekben értik és tudják, hogy adott témában nincs külön központi és külön helyi hatá­rozat. A felsőbb pártszervek határozatait helyesen adaptál­ják hatáskörükben. Megfontolt szóval Albertirsán a nagyközségi pártbizottság határozatait, a havonkénti össztitkári ülése­ken ismertetjük, megbeszéljük a teendőket, és írásban is megkapják az alapszervezetek. A taggyűléseken hozott ha­tározatok, ott elfogadott fel­adattervek, intézkedési tervek konkrétak, megoldhatók, meg­valósításukban a párttagokat önálló végrehajtásra ösztönzik. A megjelölt célok eléréséhez a feltételeket úgy is biztosítják, hogy érdekeltté teszik őket: a feladatok és a pártmegbízatá­sok megközelítően, vagy tel­jesen egybeesnek. A vitákban, hozzászólásokban elhangzó módosító indítványokat, hasz­nosítható javaslatokat beépí­tik alapszervezeti terveikbe. A tennivalókkal elsősorban tag­gyűlésen ismerkedik meg a párttagság. A pártcsoportok elé vitt határozatok vitája élénk, szakszerű és lényegre- törö. A nagyobb aktivitást a termelő vállalatok párttagjai­nál, a gazdasági feladatok meghatározása váltja ki. A pedagógusok taggyűlésén, párt- csoportülésein, az oktató-ne­velő munkához szólnak hozzá többen. A párttagok elmond­ják véleményüket az ország egészére vonatkozó intézkedé­sekről, rendeletekről. Legutóbb az ötnapos munkahét beveze­tése és a kisvállalkozási for­mák létjogosultsága váltott ki nagyobb vitát. SzeretóműhelyEsiE ísatárla Városunk egyik kis utcáját szép tölgyfák díszítik, lehet­nek 40—50 évesek. Nagy, egészséges, szép lombozató fák, sokkal több kellene belőle Cegléden, bár ezt a fajtát nem szeretik a városi kerté­szek. Lassan nő, viszont an­nál szívósabb, nagy kort meg­ér. A csertölgy dél-európai ere­detű növény, a koronája te­rebélyes, kissé kúpos a fa. A kérge durva, rügyeit pálhale- velek veszik körül, jellegzetes fajbélyegként. Második évre érik meg a makktermése. Akárcsak a kocsányos tölgyé, ez is egylaki. A termést pik­kelyes kupacs fogja körül. A levelek télen a fán maradnak, csak a következő év tavaszán, rügypattsnás idején hullanak le. „Hull a levél, hull / teg­nap estétől / oz öreg cserfák / húsz emeletéről; / mintha megannyi I gyermek a mély­be I ápoló édes / anyját lökné le.’’ Azután így fűzi to­vább szép sorait Illyés Gyula: „Most hegy új rügy / kezd mocorogni I csak most lebeg le I a levél, az ósdi. / Győz az újonjöit, l bukik a régi, / mintha ablakból / repítenék ki.” A tölgyek nemzetsége fa­jokban gazdag, néhány na­gyon igényes. Ilyen az örök­zöld tölgy, a magyar tölgy és szíriai tölgy. Mégis, tulajdon­képpen csak néhány faj al­kalmas városfásításra. Érde­kességként említhető, hogy a föníciaiak az örökzöld és egyiptomi tölgyön nevelték, tenyésztették a kosenil-tetűt, amelyből piros festéket nyer­tek az ókori emberek. Az ó- görög világban a D-betű szim­bóluma a tölgy, egyben június hónap kezdő napjának jele. Rhea és Zeusz szent fája, kü­lön nimfái is vannak, ezek a drüászok. Állítólag a pelazgok a tölgykirálynak emberáldo­zatot mutattak be. A rituális kasztrálás szokása is a tölgy­höz fűződik, a rajta élősködő áranyágró' (fagyöngy) úgy tudták a régi görögök, hogy a fagyöngy bogyója a tölgyfa ondóhólyagja, vagyis az élős­ködő zöld növény a tölgy ne­miszerve, ezt aranyozott I bronzsarlóval távolították el. Szerencsére, nem kell gyöt­rő élősködőktől menteni a Bern utcai tölgyeket, de az el­hamarkodott fejszéktől, fű­részektől igen. Ezért javasolja a Hazafias Népfront városi környezetvé­delmi munkabizottsága, hogy legyen védett a Bem utcai tölgysor, akárcsak a Belo­iannisz utcai magányos tölgy­fa. Nagy értéket képviselnek. S. D. Taggyűlési határozat szüle­tik a hatáskörükhöz tartozó területre vonatkozóan (például pártmunka javítására, a tag­felvételek ütmezésére, a szer­vezeti szabályzatban rögzített normák jobb érvényesülésére, pártmegbízatásokra, stb.). Teli tartalommal Albertirsán az alapszerveze­tek hatásköreiben bekövetke­zett kedvező változásokból ar­ra lehet következtetni, hogy a határozatok végrehajtásának megszervezése javult. A párt­tagok többségének részvétele, a megvalósításban példamuta­tó. Lendületükkel, a határoza­tok melletti kiállásukkal, sze­mélyes példamutatásukkal el­érték, hogy a párton kívüli tö­megek értik a teendőket, és tevőlegesen részt vesznek vég­rehajtásukból. Többek között igény van a nő- és ifjúságpo­litikai, az üzemszervezés kor­szerűsítésére hozott központi, a községfejlesztésre vonatko­zó helyi határozatok megvaló­sítására. Az MSZMP KB Titkárságá­nak határozata szellemében, a mezőgazdasági jellegű párt- alapszervezetek gondoskodtak arról, hogy érvényesüljön a népgazdasági érdekek elsődle­gessége. .Az albertirsai Micsu­rin Tsz gyümölcstelepítési programot hajtott végre, az állattenyésztési termelést kor­szerűsítették, a Szabadság Tsz növelte gabonatermő területét és termésátlagát. Mindkét szö­vetkezet támogatja a háztáji gazdaságokat. A végrehajtás során a párttagok többsége még szabad ideje nagy részét is feláldozza azért, hogy egy- egy feladatot megoldjon. A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet gépműhelyében a Már­cius 15. szocialista brigád tagjai munkára készítik fel az E— 280-as silógépet, a rövidesen kezdődő luccrnabetakarításhoz Apáti-Tóth Sándor felvétele A végrehajtás ellenőrzése a taggyűléseken rendszeres, tu­datosan tervezett és folyama­tos. A kommunistákat a ha­tározatok, feladatok megvaló­sítására azzal is ösztönzik, hogy a végzett munkát — amikor megoldható —, sze­mélyre szólóan értékelik. Az ellenőrzés egyik leggyakoribb formája, a taggyűléseken tör­ténő beszámoltatás. A fóru­mok elé kerülő beszámolók tartalmasak és közérthetők. Új feladatok Az összegyűjtött tapasztala­tok alapján, s a változó kö­rülményekhez igazítva, a ha­tározat szellemében újabb fel­adatokat fogalmaznak meg a pártalapszervezetek. Az utóbbi időben napirendre kerültek olyan beszámolók, amelyek az alapszervezet hatáskörénél is nagyobb kiterjedésűek. Ilyen volt a Dél-Pest megyei Áfész nöpolitkáról szóló jelentése. Rendszeressé vált. hogy az azonos témakörben meghatá­rozott feladatok végrehajtásá­ra visszatérnek, utóellenőrzést tartanak. A területi alapszer­vezet minden évben napirend­re tűzi, hogyan foglalkoznak az idős, beteg párttagokkal. Az MSZMP KB Titkársága 1977. június 6-i határozata kö­vetkeztében Albertirsán emel­kedett a pártmunka színvona­la, nőtt a taggyűlések szerep« és a községfejlesztésben na­gyobb léptekkel tudunk előre­haladni. A lakosság körében nőtt a szocializmus építésében élenjárók tábora. Nagy Gábor az albertirsai nagyközségi pártbizottság titkára Segíthetnek a bajban Ambu-babát ápolgattak Kocséron rendezte meg a ceglédi járási Vöröskereszt­vezetőség az általános iskolák ifjúsági vöröskereszteseinek vetélkedőjét. A gyerekek elsősegélynyújtásból és cse­csemőgondozásból mutatták be ismereteiket, feleletet adtak elméleti kérdéscsoportokra. A vöröskeresztes totó kitöltése volt az első feladat, gyakorla­ti téren pedig baleseti sérültek ellátását kellett bemutatniuk, olyanokat, amelyekkel az élet­ben gyakran megeshet, hogy találkoznak. Kötözés, csonttö­rés ellátása, horzsolás, zúzó- dás, égési seb elsősegélye volt a feladat többek közt. Háztar­tási baleseteknél az újraélesz­tési eljárásokat mutathatták be, szólhattak mérgezések tü­neteinek felismeréséről. A csecsemőgondozás gyakorlati feladatához ambu-babát kap­tak. A gyerekek alapos ismeret­ről adtak tanúságot és biztató volt lelkes igyekezetük. A pontszámok alapján, bár mindannyian dicséretet érde­melnek, elsősegélynyújtásból első a kocséri, második az abonyi, harmadik az albertir­sai csapat lett. Csecsemőápo­lásból is kocsériaké az első­ség, második a ceglédberceli, harmadik a törteti csapat. A versenyzőknek helyet adó kocséri iskolát dicséret illeti a példamutató szervezésért, se­gítségért. Kedvességük, ven­dégszeretetük és biztatásuk nagyban segítette az izgalmas eseményt, a vetélkedőt. Takács Imréné Fehértó fóliák alatt növekednek Dinnyepalánták Jászkarajenö határát járva, távolról úgy tűnik, mintha hó borítaná a földet. Pedig er­ről szó sincs, hanem a helyi Árpád Tsz úgynevezett talaj­vagy síkfóliái fehérlenek, amelyek alatt szépen növe­kednek a már kiültetett diny- nyepalánták. A fehér takaró a virágzásig marad a növénye­ken. A gazdaság ezzel a mód­szerrel száz hektáron termeli az ízletes és kedvelt gyümöl­csöt. A hűvös időjárás miatt kés­ve kezdhettek a tavasziak ve­téséhez, főleg a kukorica ülte tését késleltette a hideg. En­nek ellenére május elején vé­gezni tudtak a vetéssel. Gabo­náik jól teleltek, ha a nélkülöz­hetetlen májusi esők nem ma­radnak el, jó termésre számít­hatnak. Az Árpád Termelőszövetke­zet 40 hektáros halastaván részleges halászatot végeztek. A halászok elégedettek az eredménnyel, ugyanis a háló­ban maradt kétnyaras pon­tyok közül sok elérte a másfél kilós súlyt. Az idei. első teljes lehalászást júniusra tervezik. A részleges halászat alapján bíznak abban, hogy a terve­zettnél több, értékesítésre al­kalmas jószág kerül majd ki a tóból. Gy. F. Szárnyas is, vízi is \ Csemege az asztalon Kora reggel, hétvégi piaci napokon sok nézelődő tér be a ceglédi baromfipiac területé­re. Rántani való csirkét, pap­rikáshoz valót, libát, kacsát, galambot, pulykát, házinyulat kínálnak az eladók. Van, aki saját nevelésű napos-, párna­pos csibék seregét hozza el­adni, ennek is van kelete. Legutóbb 10 forint volt egy- egy naposcsibe, majd’ három­szoros árat kértek a már tol­lasodóért. Ki korán kel, halat is lel — így módosul Cegléden a régi közmondás. A kora reg­geli órákban a halárus stand­ján élő tiszai halat és tisztítot­tat, daraboltat is talál a vevő. ISSN 0133—Z5W (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom