Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

Fadöntés, jelzés, javaslattétel Az emberségesség mozgalma Ma délelőtt fél tízkor, a Monori Állami Gazdaság nagytermében tartja vezetőségválasztó küldöttértekezle­tét a Vöröskereszt monori járási szervezete. Mint köztu­dott, a járási Vöröskereszt-vezetőség a közelmúltban megkapta „A monori járásért” kitüntető emlékplakettet. Lesz tehát miről számot adnia az öt esztendő munkáját értékelő, elemző Bánföldi Györgynének, a járási vezető­ség titkárának, akivel hétközben beszélgettünk. Az idén VI. kongresszusára készül a Magyar Vöröskereszt. Az októberi országos fórum előkészítésének legfontosabb feladata volt az alapszervezeti és küldöttválasztó taggyűlések megtartása, s most következ­nek a járási, illetve megyei szintű tanácskozások. A kitűzött feladatok végre­hajtásához kedvező feltétele­ket teremtett a monori járás­ban a pártszervezetek irányí­tó, segítő munkája, az állami és társadalmi szervekkel ki­alakult jó munkakapcsolat. Az országban másodikként, a megyében elsőként sikerült közúti segélynyújtóhelyet léte­síteni társadalmi összefogás­sal Monoron, a 4. számú, Mag­lódon a 31. számú főközleke­dési út mellett. Funkcióját csak úgy töltheti be, ha meg­felelő segélynyújtó gárdával rendelkezik. Működésének kezdetétől több mint 100 ki­képzett elsősegélynyújtó vál­lalkozott arra, hogy nyári ügyeletet vállalva, segítséget nyújtson bajba jutott emberek­nek. Sikerek, kudarc — A cigánylakosság tisztál­kodási lehetőségének javítása érdekében. Monoron és Pili­sen, a cigánytelepen társadal­mi Összefogásból tisztasági für­dőt létesítettünk. Ilyet vagy ehhez hasonlót az egész or­szágban, tudomásunk szerint, még nem valósítottak meg — jelentette ki a járási vezető­ség titkára. — Eddigi tapasz­talataink kedvezőek, tovább­fejlesztésén gondolkodunk. A centenárium évében felhívás­sal fordultunk a járás üzemei­nek dolgozóihoz, hogy anyagi­lag és társadalmi munkával járuljanak hozzá a járásban élő mozgássérültek hétvégi pi­henőhelyének létesítéséhez. A járásban nincs olyan munka­hely, ahonnan szocialista bri­gádok, vöröskeresztes tagok, aktivisták ne adtak volna anyagi támogatást, vagy ne biztosítottak volna bennünket arról, hogy csak hívjuk őket dolgozni is, számíthatunk se­gítségükre. Az országban elsőként szer­veztünk fogyókúrás tábort Káptalanfüreden, ahol 70 túl-, súlyos gyermek vett részt. Legfontosabb feladataik közé sorolták az egészséges élet­módra nevelést, a helyes táp­lálkozási szokások kialakításá­nak népszerűsítését, a gyakori betegségek elleni védekezést. Három éve megalakították az alkoholizmus elleni társadalmi bizottságot 15 fővel. A bizott­ság egy-egy területről beszá­molót kért, így az ideggondo­zó, a kereskedelmi felügyelő’ és a járási egészségügyi osz­tály vezetője számolt be. Azón túlmenően, hogy a beszámolók és tájékoztatók komoly prob­lémákat vetettek fel — pél­dául Vasadon zugkimérést je­leztek, a vendéglátó egységek néhány százalékát kritikán alulinak találták —, nem si­került tovább lépni. Környezetvédelem Több mint negyedszázados múltra tekint vissza a Magyar Vöröskereszt tisztasági moz­galma. A mai korban már ezt a munkát a sajátos társadal­mi, gazdasági adottsághoz iga­zítva differenciáltan kell vé­gezni. Környezetvédelmi bi­zottságok alakultak, melyek­ben a Vöröskereszt-szerveze­tek tevékenyen vesznek részt. Általános tapasztalat, hogy a lakóházak udvara rendezett, tiszta, de az utcák, a terek tisztasága nagyobb fegyelmet és igényességet követelne meg minden állampolgártól. A la­kóházak értékelését követően a „Tiszta udvar, rendes ház" megtisztelő tábla kihelyezésére nem kerülhetett sor, mivel a tanácsoknak erre nincs anyagi lehetőségük. — Családvédelmi tevékeny­ségünket az MSZMP 1973-ban kiadott népesedéspolitikai ha­tározata szabta meg, közép­pontban a szocialista életmód jellemzői, a harmonikus, ki­egyensúlyozott családi élet, az anyaság megbecsülése állt — szögezte le Bánföldi György- né. — A határozat megjelené­sét követő években járásunk­ban emelkedett a születések száma. Igaz, azok körében, akik első vagy második gyer­meküket várták. 1976. volt járásunkban a születési csúcs, és azóta évről évre csökkenő tendenciát mutat. — Gyermek- és ifjúságvé­delmi tevékenységünk beépült a községi gyermek- és ifjúság- védelmi albizottságok tevé­kenységébe. Munkánk főleg a felderítő, a jelző, a javaslat- tevő tevékenységre kon­centrálódott. Felnőtt aktivis­táink közül többen patronál­nak állami gondozott gyereke­ket. Maglódon a Ferroelektri- ka Szövetkezet egyik szocia­lista brigádja, már több éve patronál egy kisfiút a Fóti Gyermekvárosból. A kisfiú a nyári hónapokat a brigád tag­jainál tölti. Figyelemmel kí­sértük a veszélyeztetett hely­zetű gyermekek sorsát. 1930. évi felmérésünkben, 640 kis­korú gyermeket jeleztünk a gyámügyi hatóságok felé, többségükben olyanokat, akik­nél azonnal kezdeményezni kellett a védő, óvó rendsza­bályt. Alkalmazkodva Egyébként nemcsak a kü­lönleges segélyhely létesítése tétté szükségessé a Vöröske­reszt elsősegélynyújtói létszá­mának növelését, hanem ilyen igényt támasztott az emberek belső indíttatása is. A polgá­ri védelmi munkába bekapcso­lódva, az elmúlt öt évben si­került olyan minőségi válto­zást elérniük, amikor egész­ségügyi szakaszaik értik fel­adatukat, képesek rendkívüli helyzetben is azonnal csele­kedni. Tükrözte ezt az a me­gyei verseny, ahol a járást képviselő maglódi szakasz az első helyet szerezte meg. A Vöröskereszt járási szer­vezetének taglétszáma, öt év alatt, csaknem ezerrel növe­kedett. Az alapszervezetek munkája a társadalompolitikai élethez, a helyi feladatokhoz igazodott. Az eredményeket nyilván hűen tükrözi majd a mai értekezlet hangulata is. V. J. OBI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1982. MÁJUS 15., SZOMBAT Egészségvédelem - érdekképviselet A bizalmiak erkölcsi tőkéje A szakszervezeti oktatás tapasztalatai A közalkalmazottak szak­szervezetének monori járási bizottsága legutóbbi ülésén több fontos napirend is sze­repelt. Már hagyománynak számít, hogy elsőként dr. Er­délyi Lajos szb-titkár „egye­bek" címszó alatt két ülés kö­zött eltelt időszak fontosabb eseményeiről ad számot. Tennivalók Ezúttal arról szólt, hogyan összegeződött az egészségügyi szűrővizsgálat, s a tanácsi dol­gozók közétkeztetésével kap­csolatos tájékozódás. Az ak­tív dolgozók 96 százaléka szí­vesen vett részt a vizsgálato­kon, melyek a monori rende­lőintézetben lépcsőzetesen bo­nyolódtak. A tapasztalatok sze­rint a szűrésen részt vevők 54 százaléka tünetmentesnek bi­zonyult, ám a többinél szív­ér- és idegi sérüléseket, csont- és ízületi megbetegedéseket de­rítettek fel. A következő szűrésre 1983- ban kerül sor. Fontosságát bi­zonyára még többen átérzik majd. A közétkeztetéssel kapcsola­A nap kulturális programja Gyömrőn, 14 órától: balett­tanfolyam, 15-től: a nők klub­jának összejövetele, 20-tól: táncest. Az úttörőházban, 14- től: a modellezőszakkör fog­lalkozása, 9-től: a túrafelelő­sök, 10-től: az őrsvezetők kép­zése. Monoron, a moziban, 16-tól: A rejtelmes sziget, 18-tól és 20-tól: Aranycsapat. Pilisen, 14-től: szabás-varrás tanfolyam, 19-től: disco. Sülysápon, 17-től: a nyugdí­jasklub foglalkozása. Vecsésen, az ifjúsági napok keretében 7-től 8 óráig: neve­zés a kispályás labdarúgótor­nára a sportpályán, 15-től: di­liparádé (a tanácsháza mellet­ti téren), móka, játék, vetélke­dő, 17-től: karatebemutató, 18- tól: disco. Zongora a talicskán Már nem mélyen ül a tüske, de... A zeneoktatás anyagi korlátái ra került, volt növendékeink közös hangversenyét, szeretet­tel invitálunk minden zeneba­rátot. ■■■■ Már-már úgy érzem, sínre került hát a zeneiskola ügye a tekintetben is, hogy élővé te­gye a járási székhely zenei' életét. Hiszen a Kodály-kon- cert és fotókiállítás a járási művelődési házzal együttmű­ködve született, erősödő kap­csolatról tanúskodik, s bizta­tóbb jövőt ígér. Néhány kese­rű felhangú mondat, s egy ké­sőbbi telefonbeszélgetés a mű­velődési ház művészeti veze­tőjével megingat e hitemben. Olyasmikről esik szó: kinek kötelessége a meghívókat csi­náltatni, ki kinek tett szívessé­get, valamint ki mossa fel a ga­léria parkettáját, s ki szállítsa vissza a kölcsönkért székeket...? S bár Budai Imréné is, a mű­velődési ház munkatársa is igyekszik bizonygatni, hogy „amúgy” semmi bajuk egy­mással, az érzés megmarad: nem ismerik eléggé egymás anyagi gátjait, s a lelkes kö­zös szervezés helyett tüskék maradnak a közreműködők­ben, nem túl mélyen ugyan, de ahhoz eléggé, hogy legkö­zelebb fenntartásokkal fogad­ják az együttes megmozdulá­sokat. A monori zeneiskolába száz­nyolcvan gyerek jár. Ez a szám a maximum, s bár tárt karokkal fogadnának minden zene iránt érdeklődő csemetét, ennél többet képtelenek a ter­mekbe zsúfolni. Kevés a hely, válogatniuk kell a je­lentkezők között, pedig zene- pedagógusnak a legrosszabb érzés azt mondani egy muzsi­kára éhes gyereknek: neked már nincs helyed. — Tizenhat éve dolgozunk ebben az épületben — mond­ja Budai Imréné. — Azóta a helyiséggondokat tekintve egy helyben toporgunk, s még csak reményünk sincs a mozdulás­ra. Egyre több és több a je­lentkező. mi egyre gyakrab­ban mondjuk, hogy nem jö­het, s az idén már felvételt kell hirdetni. Június 9-én 9— 16 óráig várjuk a gyerekek jelentkezését, akik hat éven felüliek, s hegedű-, zongora, fa- és rézfúvós, valamint ütő- hangszeres előkészítőre kí­vánnak beiratkozni. És válo­gatunk. .. Válogatnak. Igaz, a monori zeneiskolából minden évben több olyan gyerek kerül ki. akit képességei, s az itt elsa­játított tudása alapján vesznek fel magasabb fokú zenei tan­intézetbe. Többet, mint a mo- norihoz képest paradicsomi zeneoktatási állapottal rendel­kező Vácról, Ceglédről. Ez jó dolog ugyan, de közben mégis kimarad százak életéből az. amire gyerekként még nyitott az értő irányítás hiányában azonban egyre kevésbé érdek­lődő, következésképp szegé­nyebb is. Kimarad a zene él­ménye. Koblencz Zsuzsa Az elmúlt esztendőben Bar­tók Béla születésének századik évfordulóját ünnepelve vált különösen aktuálissá a kér­dés: zeneiskola van Monoron — van-e zenei élet is? Akkori beszélgetésünk Budai Imréné- vel, a jó nevű, ám meglehető­sen mostoha sorsú zeneiskola igazgatónőjével —• mitagadás nem volt túl derűs. Igyekez­tek a falakon túl is bemutat­ni zenepedagógusaik, növen­dékeik tudását, de a zongo­rát talicskán tolták alkalmi hangversenytermükbe, a mű­velődési házba, vagy a tanács­terembe, s nem volt biztos, otthont találhatnak-e ők is a Nagy István galéria koncerte­zésre is alkalmassá tehető he­lyiségében. Az idén pedig Kodály-év van. Vajon mi változott? Ülünk az irodában, a sarok­ban a 'telefonszerelő ügyködik, nagyokat sóhajt, aztán fúj egyet: — Na, ez megvan, most már Jó lesz a telefon. Ezt itt — mutat egy színes műanyag szigetelővel körbetekert, a fa­lon lógó szerkentyűre — ezt nem raktam fel, úgyis megint ledobná a salétrom. Hát visz’ lát. A salétrom a falban már megevett két konnektort, a telefon is emiatt volt néma két napig. Az épület aligha­nem egyike Monor legöregebb házainak. A friss vakolás, az évente megrendezett szoba­festő-felvonulás összetartja, de a víz alattomosan szivárog fel­felé. Budai Imréné mosolyog. Sok oka nincs rá, ám a beszélgeté­sünket megelőző délután szép koncertjének emléke — az ap­róbb technikai kudarcok ellené­re — mégiscsak szívmelengető. A járási művelődési házzal kö­zösen rendeztek a Vigadó fe­letti kiállítóteremben, egyórás, Kodály műveiből összeállított emlékműsórt. Sokan voltak, csaknem kétszázan. Aznap es­te vendégeskedett Korda György könnyűzenei műsorá­val a művelődési házban. A székeket úgy kellett kölcsön­kérni. — S zongora..., zongora van? — rémlik fel bennem sötéten a tavaly emlegetett hangszer-talicskázás. — Igen. Vásároltak nekünk egyet, azzal most már semmi baj. S amint a legutóbbi kon­cert is bizonyította, a galériá­ban is bemutatkozhatunk. Ma és holnap itt kerül sor év vé­gi növendékhangversenyünkre is. 4 órakor. Ezután pedig 29- én. 17 órakor rendezzük meg zeneiskolánk B-tagozatú nö­vendékeinek és a zenei pályá­tosan előrelépésről számolha­tott be dr. Erdélyi Lajos, hi­szen nemrég mutatóba akadt csupán egy-egy közétkeztetés­ben részt vevő tanácsi dolgozó, ma pedig már szóznegyvenhe- ten tudják biztosítottnak ked­vezményes ebédjüket. Termé­szetesen e téren is akad még teendő, a további javulás ér­dekében. A sülysápi tanácsi bizalmi csoportok tevékenységéről Sü­li Gáborné bizalmi számolt be. Két csooprt 17, illetve 16 fő­vel működik Sülysápon. Har­mincegy év az átlagéletkor. A fiatal kollektíva megállja a helyét a munkában, a tanulás­ban. a szakmai képzésben is. összetartó közösséget alkotva dolgoznak, munkacsoportot alakítva Bogdán Flórián ne­vét viselő kollektívájuk tavaly elnyerte a szocialista címet. Kapcsolatot tartanak gyesen lévő és nyugdíjas kollégáikkal is. „Az időszerű kérdések" címmel indított politikai tan­folyamon rendszeresen részt vettek szinte valamennyien. Gyakran rendeznek közös programokat, színházlátoga­tást, kirándulást bár — mint Süli Gáborné elmondta — az szb sportmozgalmaiba ezidáig nemigen kapcsolódtak be. Fontos az önképzés A feszes, jól összeállított be­számoló, minden területről kielégítő tájékoztatást adott ugyan, kérdések mégis akad­tak. Mint kiderült, a szocia­lista kollektíva meglátogatta Bogdán Flórián Jászárokszál- láson élő édesanyját, s szomo­rú körülmények között talál­ta. Hogyan kívánnak segíte­ni neki a gyakoribb látogatá­son túl? — hangzott a kérdés, de a közös megbeszélés nem csupán e kollektíva segítségét igényelte. Burján István járási szb-tag összefoglaló értékelést adott az 1981/82-évi szakszervezeti po­litikai oktatás tapasztalatairól. Hét csoportban 103 hallgató vett részt az időszerű kérdések tanfolyamain. Élénk viták ala­kultak ki, jó alkalom volt egy-egy előadás az alapos esz­mecserére. Hozzászólt a napi­rendhez Kozák Sándorné, a járási hivatal elnöke is, s egyebek között elmondta: a tanulás adatainak ismertetése­kor nemigen esik szó az egyik legfontosabb képzési formáról, az önképzésről, amely pedig korántsem elhanyagolható az alaposabb tájékozódásra törek­vésben. A küldött tapasztalatai Az szb-ülésen Kovács Agnes küldött az országos ifjúsági parlament tapasztalatairól szá­molt be a jelenlévőknek, vé­gezetül Lovas József né a bérelt üdültetések előkészíté­séről szólt. K. Zs. Rangadó Vecsésen és Péteriben A hét vége sjrortniűsora SZOMBAT KÉZILABDA, MEGYEI FÉRFI I. OSZTÁLY: Gyömrő —Váci Izzó MTE, Gyömrő, 17 óra 30 perc. Az ifjúsági eiő- mérkőzés 16 óra 30 perckor kezdődik. VASÁRNAP LABDARÚGÁS, MEGYEI I. OSZTÁLY: Fót—Pilis, Buda­pest, Tábor utca, 17 óra 30 perc, vezeti: Nagy J. (partjel­ző: Orosházi, Bállá), Duna- varsány—Sülysáp, Taksony, 17 óra 30 perc, Gál J. (Szabó K., Keller). Az ifjúsági előmérkő- zések 15 óra 45 perckor kez­dődnek. MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Vecsés—Hernád, Vecsés, 17.30 Kálmán P. (Bí­ró, Szarka Gy.), Monor—Tá- piószecső, Monor, 17.30, Tom­pái (Dörnyei), Farmos—Üllő, Farmos, 17.30, Kátai (Horváth M., Piróth). Az ifjúsági elő- mérkőzések 15 óra 15 perckor kezdődnek. JÁRÁSI I. OSZTÁLY: Péte­ri—Gyömrő. Gavló P. (Mészá­ros Mihály, Csanaki), Mende— Dánszentmiklós, Eperjesi (Fe­jes), Maglód—Vasad, Hörömpő János (Sárost), Nyáregyháza— Törtei, Ágoston (Mázló), Abony—Ecser, Szuda Gy. (Lits), Ceglédbercel—Kocsér, P. Szabó (Zsuzsandor). Valamennyi felnőtt-találkozó 17 órakor kezdődik az elölálló csapatok otthonában, megelő­zően az ifjúsági csapatok lép­nek pályára 15 órakor. SERDÜLÖK: Monor—Üllő (Lits), Gyömrő—Dánszentmik­lós (Fejes), Vecsés—Pilis (Gav­ló), Péteri—Maglód (Csanaki), Albertirsa—Nagykőrös (P. Sza­bó), Ceglédi VSE—Abony (Zsu­zsandor). Minden mérkőzés délelőtt 9 órakor kezdődik az elölálló csapatok a pályaválasztók. II. OSZTÁLY: Kecskéscsár­da—Vecsés II.. Kecskéscsárda, 10.30 (Szóró). Dánszentmiklós II.—Pilis II., Dánszentmiklós, 10.30 (szükségjátékvezető). ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u 12., telefon: 26), Monoron, Mo- nori-erdőn, Csévharaszton, Va­sadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a járási ren­delőintézetben), Maglódon és Ecseren: dr. Gáspár Pál (Ecser, Zrínyi u. 24., telefon Maglód 68), Pilisen és Nyár­egyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysá­pon, Úriban és Mendén: dr Sass János (Úri), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: drí Tury István tart ügy eletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga Dénes, Pilis, Kossuth L. u. 49. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógy­szertárban vagy ‘az ügyeletes állatorvos címén. [SSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom