Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

1982. MÁJUS 12.. SZERDA "fra *4/ff W x/tmnv 3 Losonczi Pál Pest megyében ;íjür. ' 4*wf 'mm<. % ZM ■» M íMw mm ­Dr. Mondok Pál, Cservenka Ferencné, Zalai Etele, Losonczi Pál (bal- ról-jobbra) (Folytatás az 3. oldalról) csomagolják a fogyasztó szá­mára kedvelt árut! Sasad dísznövényei nemcsak az országban de messze külföldön is híresek. Itthon 55 saját üzletben árulják virá­gaikat. S ki gondolná, hogy egy termelőszövetkezet mellék­üzemága olyan elektronikai cikkeket gyárt, amelyekre Svájctól kezdve az NSZK-ig és Szudánig akad vevő. Számos kooperáció, társulás jött létre környező és távo­labbi gazdaságokkal. Lo­sonczi Pál meg is jegyezte: Pest megye élenjárt első perc­től kezdve az újító, a kockáza­tot vállaló gazdaságok támo­gatásában. Itt megragadtak minden lehetőséget azért, hogy egy dollárral többet termel­hessenek ki. s- felkarolták az ésszerű, az ország, de a helyi gazdaságok érdekét is egy­aránt szolgáló kezdeményezé­seket. Voltak azonban olyan megyék, amelyek kiátkozták a kiegészítő üzemeket. Ma már megértik, hogy nem baj, ha nem „tiszta profilú” egy szö­vetkezet. S hogy most sem pihennek, számos új dolgot ismertettek a látogatóval: így a többi kö­zött a tsz integrálta szakcso­portok alakítását. Jelen leg 16 ilyen szakcsoport mű­ködik 700 dolgozóval, 30 mil­liós termelési értékkel, így biztosítva dolgozóiknak plusz keresetet a munka után, s hasznot a gazdaságnak, hi­szen számos szükségletet elé­gítenek ki. A tsz-ben jól él­nek szellemi gazdagságukkal is: 150, egyetemet, főiskolát végzett dolgozójuk van, 600- nál többen végezték el a kö­zépiskolát, s 1200-nál több a szakmunkások száma. Ebben a nagyüzemben — mondotta Czincok György, nem kell félni a generációváltástól — itt az utánpótlás. A párt- szervezetekkel és a többi tár­sadalmi szervvel egyaránt so­kat törődnek a szociális és kulturális igények kielégítésé­vel, a közösség összetartásával. Itt a főváros közelében nem olyan erős a földhöz ragasz­kodás, mint másutt az ország­ban, nagy az elszívó hatás is, volt idő. amikor 32 százalékos volt a fluktuáció —, olyan körülményeket kell tehát biz­tosítani, ami vonzóvá teszi mindenki számára az itteni életet, munkát. Természetesen engedmények nélkül — nyi­latkozták. Szervezettség, fe­gyelmezettség, szigorúság nél­kül nem biztosíthatnák a jö­vedelmet sem. Újabb tartalékok Amikor Losonczi Pál ér­deklődött: vannak-e még bel­ső tartalékaik, a gazdaság ve­zetői — korábbi magatartá­sukhoz híven —, ismét nem siránkoztak, hanem egyenesen megmondották: a szervezett­ségük mellett még mindig ha­tékonyabbá kell tenni az élő munkával való gazdálkodást, a gépek kapacitás kihasználásá­ban is van tennivalójuk, és az emberek szemléletének, tu­datának alakításában szintén sok a feladatuk. Baj az is, tájékoztatták a Politikai Bizottság tagját, hogy nem élhetnek a kívánságnak megfelelően a bérek differen-' ciálásával. A hatékonyság ját- ja kárát annak, hogy nem elég nagy a jó és a gyengébb mun­ka közötti különbség a jöve­delmekben. A gondok felemlegetése el­lenére is örömmel nyugtáz­hatta a látogató, hogy 1980-hoz képest, 30 millióval több lett 1981-ben a nyereség, ez mint­egy 20 százalékos különbséget jelent. A napokban veszik majd át a kiválóknak járó ki­tüntetést. Az üzemeket járva, Losonczi Pál személyesen is láthatta, milyen sokirányú a Sasad Tsz tevékenysége. A Budatej üzemben a késő délutáni órák­ban is dolgoztak — kétműsza- kos üzem —. Losonczi Pálnak megmutatták a tej kiszerelé­sét, zacskóba töltését, a hű­tést. A korszerű, nagyon szép gyártósorok között, dr. Ke­rek Zoltán igazgató kalauzol­ta teremről teremre a min­den iránt érdeklődő vendéget. Különösen nagy hatást vál­tott ki az Elnöki Tanács elnö­kében az elektronikai üzem számos érdekes terméke. Hi- ripi Lajos ágazatvezető sorra mutatta gyártmányaikat: a siló-hőmérőket. Ilyeneket te­lepítettek Algírban. Szudán is érdeklődik termékeik után. Kávé és más termékek bizton­ságos tárolásához szükséges a műszer. Mutatta azt a mérő- berendezést is, amely 24 siló­torony mérésére alkalmas. A készülék 97 ezer forintba ke­rül — válaszolt az érdeklő­désre —, de hozzátette, külön számítják a kábelt. S a ká­belen a hangsúly, sehol nem olyan magas a szakító szilárd­ság, mint az ő gyártmányaik­nál. Jó minőségüknek már híre járt Kizárólagos jog Mi van a diplomatatáská­ban? — ami ugyanolyan, mint akármelyik hétköznapi társa. Isbben azonban borösszetétel — finom műszer — vizsgáló van. S máris látható a másik gyárt­mány, a cenziométer, amely a föld nedvességtartalmát méri. Aztán ott a Kolibri fénymásoló. IGV-készülék, de amíg az IGV kiváló mechani­kus gyártó cég, az elektroni­kában joggal szorul a Sasad Tsz-re. Érdekes volt hallani a sváj­ci Cerberus-cégről, amelytől használhatatlan dokumentu­mot kaptak tűzbiztonsági berendezés gyártására. Ami­kor a svájciak fejére olvasták, hogy minek néznek egy ma­gyar céget —, megváltozott minden: valószínű, ki akar­ták próbálni tudásukat, s hogy rájöttek, a Sasad Tsz kiváló értője a témának, ma már ki­zárólagos joguk van a beren­dezés gyártására. Sasad—Cer­berus emblémával kerül majd a vásárlókhoz a biztonsági be­rendezés. Elektronika után virágker­tészet. Muskátli, szegfű, fok­földi ibolya, flamingo, gloxi­nia ... Betonaljazatra telepí­tett növény, gépesítésre be­rendezett növényvédelem; mozgatható asztalokon nyug­vó cserepek — újabb üvegház helyett imigyen nagyobbítva a teret 33 százalékkal, műanyag­tálcán gépesített ültetésre el­készített növény, hirtelen rög­tönzött rzakmai előadás: a dugványozott, vagy a magról ültetett muskátli a jobb ... Természetesen a vendég fi­gyelmesen hallgatta az üveg­házban Zalai Etele telepveze­tő tájékoztatását, de a részle­tek között magától értetődően Losonczi Pál elsősorban az összefüggésekre helyezte a fő súlyt. Amikor a telepvezetőtől azt kérdezte, mióta dolgozik a Sasad Tsz-ben és válaszul kapta; hogy tizenegy esztende­je, s előtte csak egyetlen mun­kahelye volt Szombathelyen (ott is nyolc évet töltött), Lo­sonczi Pál levonta a következ­tetést: a szakmaszerető, hűsé­ges emberek aranyat érnek a gazdaságban. S értette ezt az elnökre, aki negyedszázada állja meg helyét ezen a poszt­ján, s azokra mind, akik ré­szesei a nagyüzemi gazdaság eredményeinek. Nincs tiszta profil Mert nemcsak a forintot kell itt eredményként elköny­velni, a többletbevételt, a tiszta hasznot, hanem mindazt a kedvet, ami állandó ösztön­zője, forrása a haladásnak. Si­ker az, hogy bátrak a kezde­ményezésre, az új vállalására. Valaha elképzelhetetlen volt, hogy egy mezőgazdasági üzem a termelésnek ilyen széles ská­lájával foglalkozzon, dehát az élet bizonyítja, hogy nemcsak jelene, de nagy jövője is van az ilyen gazdálkodásnak. Hasz­nos ez a népgazdaságnak, hasznos a nagyüzemnek és se­gít az egész megye ellátásá­ban, gondjának vállalásában. Az esti órákig nyúló beszél­getésbe belefért, hogy Loson­czi Pál a budai járás életéről is tájékozódjon. S ha csak egy fél nap telt el kétnapos láto­gatásából, máris sok-sok él­ménnyel gazdagabban térhe­tett haza, kifejezve elégedett­ségét: jó látni, tapasztalni — mondotta —, hogy a helyi ve­zetők megértik a párt. a kor­mány kívánságait és tettekkel válaszolnak a megoldandó fel­adatokra. S. A. Szorosabb legyen a kunkötésnél Az érzelmi motívumot tudatosan felhasználják Csodák nincsenek, mégis, a külső szemlélő valami ilyes­mit gyanított, amikor azt lát­ta, ugyanazok az emberek, akik korábban is azonos mű­helyfedelek alatt dolgoztak, rövid idő alatt mintha kicse­rélődtek volna, munkájuk mennyisége, minősége, azaz értéke úgy megnőtt. Igaz, közben történt valami. Elő­ször idegenek jelentek meg jegyzetfüzetekkel, filmfelve­vőkkel. Azután ezek az ide­genek — már félig ismerő­sök — beszélgettek a munká­sokkal, munkásnőkkel, majd kérdőíveket osztottak ki, azt kérve, jelöljék meg, kivel dol­goznának a legszívesebben egy munkacsoportban. Azt is tu­dakolták tőlük — és a világ persze nem dőlt össze ettől sem —, ki lenne az, akitől a legkönnyebben elfogadnák, mint közvetlen irányítótól, az utasítást, a munkakiadást. Szó sincs papírkísérletről, laboratóriumi érvényességű próbálkozásról. Az Ikladi Ipa­ri Műszergyárban ezen a mó­don készítették elő egy új, nagy termelékenységű beren­dezésekkel fölszerelt részleg megteremtését. S mert a szer­vezők azt állították, hogy a legkorszerűbb technika és technológia kamatai maradék­talanul csak akkor nyerhetők meg, ha a hazai általános gya­korlattól eltérően megkülön­böztetett figyelem jut az em­berek kiválasztására, a válla­lat politikai és gazdasági ve­zetése — nem viták nélkül, nem buktatókat megkerülve — segítségül hívta az üzemszo­ciológia és -pszichológia mű­velőit. Csupán kivétel Kivétel erősíti a szabályt. Az említett eset ugyanis ki­vétel, a szabály, az általános az, hogy egy-egy új formáció kialakításakor a termelőszer­vezeten belül, a legkisebb fi­gyelmet az emberi kapcsola­tok, viszonyok élvezik. A leg­utóbbi esztendőkben erre bő­séges és sajnálatos példatár­ral szolgált a termékszerkezet korszerűsítése jegyében végre­hajtott — hangsúlyozzuk: szük­ségszerű, hasznos — intézkedé­sek sorozata például a megye híradás- és vákuumtechnikai gyáraiban, illetve szövődéiben. Aligha véletlen, hogy mások mellett a váci városi pártbi­zottság ismétlődőm foglalko­zott testületi ülésen a figyel­meztető tapasztalatokkal és nyomatékosan felhívta az üze­mekben dolgozó kommunisták figyelmét: a miértekre, a ho­gyanokra a dolgozóknak vá­laszt kell kapniuk. Természetes: az esetek túl­nyomó részében, eltérően az ikladi példától, nem új mun­kahelyet alakítanak ki, ha­nem meglevőket formálnak át, ott mi legyen, lehet? Rá­adásul azt a jogosnak tűnő kétséget sem hallgathatjuk el, hogy amikor visszhangzik minden termelőhely a munka­erő-hiány miatti panaszoktól, vajon milyen reális lehetősé­ge van az ilyesfajta egyezke­*»*:**,>::: • Itt gyártják a Leo-jégkrémet Fotó: narcza Zsolt désnek, egyeztetésnek? Von reális eshetőség rá! Sokszoro­san bizonyították az üzem­szociológiai és -pszichológiai vizsgálatok, hogy a különböző kollektívák teljesítőképességét lényegesen befolyásolja — a technikai, technológiai stb. adottságokon és körülménye­ken túl — ezeknek a közös­ségeknek az összetétele, tag­jaik egymáshoz való viszonya. Amikor ugyanis az átszerve­zett munkahelyről csoportosan mennek el az emberek, már késő a bánat, mitsem ér a kapkodás. Ami elvi igazság. Mert a gyakorlatban a megye üzemeinek többsége nem volt képes megelőzni a kedvezőtlen mozgást, sőt akadtak olyan termelőhelyek, ahol húsz, har­minc tagból álló brigádok, műhelyek egyszerre kérték a munkakönyvüket...! Az ok: az emberi viszonyokra csekély figyelmet fordító vagy ügyet sem vető átszervezés, Összeverődnek Ismert tényről van szó és épp ezért meglepő, mennyire jelentéktelenné silányodik a mindennapi munkában, szinte kivételnek számít az a ter­melőhely, ahol hatni engedik az emberi vonzalmakat, ahol ezt az érzelmi motívumot tu­datosan felhasználják a közös­ségek építésében. Igaz, a me­gye néhány vállalatánál — így a Volán 1. számú Válla­latánál, a Nagykőrösi Kon­zervgyárban — működik üzemlélektani laboratórium, igaz, hogy az építőipari vál­lalatoknál — de kényszerű­ségből, más megoldás nem lé­vén — megengedett gyakorlat az egy falu — egy brigád ala­pon szerveződött közösség, azaz az egy faluból lévők ösz- szetartása, ám az általános, a sajnálatosan jellemző az, hogy összeverődnek a különböző műhelyek, üzemek munkacso­portjai, majd csak elleszünk egymással alapon töltik nap­jaikat az emberek. Az is gyakori eset, hogy sok­ra érdemes és képes közössé­geket bénít meg egy-egy oda nem való személyiség, vagy éppen egy örökös bajkeverő, holott utóbbiaknak, némi gon­dolkodás árán megfelelő he­lyet lehetne találni a gyár kapuin belül is, olyat, ami megfelel egyéniségüknek, vagy olyat, ami kizárja a bajkeve­rés lehetőségét. S akkor még említést sem tettünk a kisebb közösségekre erőltetett — mert tekintéllyel nem rendel­kező — csoport- és brigádve­zetőkről, a művezetők kivá- lesztási mechanizmusának sokféle esetlegességéről és vé­letlenre hagyatkozásáról... Ez a némi gondolkodás, cse­kély törődés, parányi, de foly­tonos figyelem az, amit hiányolunk, amit ritkán ta­pasztalunk, aminek híján kö­zösségek ragadnak a porba, nyújtják képességeik töredé­két, holott máskülönben eset­leg szárnyalni tudnának. A megye iparában például egyet­len esztendő alatt a munka- vállalók tizenkét százaléka mondott fel és ment át más munkahelyre és ami igazán aláhúzandó: az így eljáróknak a nyolcvanöt százaléka fizikai foglalkozású, azaz beosztott, végrehajtó szérepben levő. A megye kereskedelmi vál­lalatainál és szövetkezeteinél a munkára jelentkezők min­den tízes csoportjából heten olyanok, akik megelőzően máshonnét léptek ki.. .1 Pénzzel nem Idősebb emberek még tud­ják a roppant nehezen kibo­gozható kunkötést, mert meg­tanulták mint a leginkább biztonságosat. A ki kivel dol­gozzon gyakorlati alkalmazá­sa ilyen kunkötés lehet, sőt, mert nem holt anyagról, ha- nrm emberekről van szó, an­nál is erősebbnek bizonyulhat. Az összetartozás érzése egy- egy munkahelyen semmiféle pénzzel nem váltható meg, azaz ha létrejön e különleges kunkötés, akkor a jobb közér­zethez ad biztos támasztékot. A jobb közérzet pedig — té­nyek tanúsítják kisebb és na­gyobb termelőhelyeken — ér­tékesebb munkában ölt testet, az értékesebb munkát viszont illendőbben lehet megfizetni — mert van miből adni rá —, azaz létrejön az a folytonos kölcsönhatás, amelynek vég­eredménye egyén és közösség érdekeinek összhangja. Mészáros Ottó Több kategóriában Versengő szövetkezetek A Pest megyei MÉSZÖV és a KPVDSZ megyebizottsága a fogyasztási szövetkezet jog­elődje, a földművesszövetke­zetek megalakulásának 35. évfordulója tiszteletére jubi­leumi szemlét hirdetett. Ez csinosítási versenyből, taka­rékossági világnapi vetélkedő­ből, ötnapos munkahét című kirakatversenyből áll össze. A legtakarékosabb ABC cím el­nyeréséért is lehet nevezni. A csinosítási versenyben a zsűri az Áfészeknél az üzle­tek, vendéglátó vagy egyéb egységek külső állapotát, a portálokat, a cégtáblákat, a kirakatokat, a boltok előterét (járdát, parkot), az üzletházak vagy egyéb egységek belső képét, tisztaságát, az áruren­det, az árukezelést, a raktá­rozást, az udvar, a raktár rendjét, tisztaságát nézi. Az erre fordított társadalmi munkát is figyelembe veszik. A takarékszövetkezeteknél ha­sonlóak a szempontok. (Áru­rend, árukezelés természete­sen ezeknél nem jöhet számí­tásba.) A lakásszövetkezetek­nél az épületek környezetét, parkosítását, állapotát, a lép­csőházak, folyosók, közös he­lyiségek tisztántartását, díszí­tését, s ugyancsak a társadal­mi munkát — főként a fiata­lokét! — pontozzák. Mindhá­rom szövetkezeti formánál többletpontot jelenthet, ha a munkálatokon ifjúsági brigá­dok, fiatal kollektívák keze nyomát fedezik majd föl. A legtakarékosabb ABC vándorserleget a MÉSZÖV el­nöksége még 1977-ben alapí­totta. A vándorserleget és az azzal járó 5 ezer forintot a két évnél régebben üzemelő, t legszebben karbantartott ABC-áruház szocialista bri­gádja nyeri el. Az ötnapos munkahét nép­szerűsítésére hirdetett kira­kat verseny teljesen új vetél- kedési forma. Célja, hogy a kirakatrendezők, bolti dolgo­zók szemléltető kirakataikkal ötletesen tudatosítsák az új nyitvatartási rendet, népszerű­sítsék az előrendeléses vásár­lást. Tájékoztassanak a szom­bati, vasárnapi vásárlás lehe­tőségeiről. A takarékossági világnap vándorserleg alapítási éve 1975. A serlegért természet­szerűen a takarékszövetkeze­tek vetélkedhetnek, s a bíráló bizottság az egész évi munka mellett az októberi betétnöve­kedést is figyelembe veszi. A jubileumi szemle keretei­be tartozó versenyek mellett más vetélkedőket is meghir­detett a Pest megyei MÉSZÖV elnöksége. Ilyen a területek (községek, városok, lépcsőhá­zak) közötti munkaverseny. Valamint a megye legjobb iskolaszövetkezete címért fo­lyó és az ifjúsági betétgyűjtő vetélkedő. Az utóbbi kettőt most először írták ki, s ered­ményhirdetésükre minden év májusában kerül sor. Az öt­napos munkahét kirakatver­seny. a csinosítási és a legta­karékosabb ABC vetélkedő eredményhirdetése a nemzet­közi szövetkezeti nap megyei rendezvényén lesz. A takaré­kossági világnap vándorserleg elnyeréséért folyó versenyt nedig december 15-ig értéke­lik. S-. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom