Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
A TARTALOM ADJA A FORMA ÉRTEIMÉT Szocialista brigádvezetők a kerékasztalnál Keyét a munkáskéz? Szorítanak a határidők? A településfejlesztés is igényelne egy kis segítséget? Vagy csak egyszerűen az a példaadás kell, mely a többieket is felrázza, megmozgatja? Majd a brigádok rávernek, bizonyítanak! Számítunk rájuk, s nem megalapozatlanul, ök 80 ezren, akik Pest megyében e szocialista versenyformában dolgoznak eddig is tanújelét adták: képesek a megújulásra, a nagy feladatok megoldására. Minden évben újra és újra megmérettetnek — igaz, kicsit sablonosán — a pék éppoly elvek alapján, mint a vasesztergályos —, a meghatározott formák, alapelvek szerint. Miközben az ipar és a mezőgazdaság a piachoz, az adott helyzethez, igényekhez igazodik, alkalmazkodik. A brigádmozgalom < követelményrendszerének, belső tartalmának is összhangba kell kerülnie a mával. Tennivalóinkról szólni, meghatározni a soron következő lépéseket nem ünneprontás. Most, a munka ünnepére, május elsejére készülve — hallom a kerekasztal-beszélgetés vezetőjének, Fodor Lászlónak, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa titkárának bevezető szavait. S közben húsz egy néhány arccal próbálok futó ismeretséget kötni, Nagykőröstől Vácig. Pest megye iparában, mezőgazdaságában dolgozó szocialista brigádvezetők közül szinte mindenki eleget tett az SZMT meghívásának. Az elsők az egyenlők között ülik körül a SZOT budapesti székháza tanácstermének patkóalakú asztalát: Bor- bás József né (Lenfonó és Szövőipari Vállalat), Deminger Ferenc és Galambos János (Csepel Autógyár), Gutyina Lajos (MGM diósdi gyára), Hável József né (Pest megyei Műanyagipari Vállalat), Horváth György (Dunamenti Hőerőmű Vállalat), Irházi István (Pest megyei Víz-és Csatornamű Vállalat), Kincse Pál (Kiskunlacházi ÉGSZÖV), Ka- puszta Gyula (Gödöllői ATE Tangazdaság), Márki Lajos (Dunaharaszti Sütőipari Vállalat ráckevei üzemegysége), Molnár Jánosné (Váci Kötöttárugyár), Sági József (Gabonaipari Vállalat váci malma), Sebestyén Béla (Csepel Autógyár), Schmitfart L^szlóné (Dunakeszi Konzervgyár), Szabó Albert (Ipari Szerelvény és Gépgyár), Szabó Lajos- né (Herceghalmi Állami Gazdaság), Szabados József (Pest megyei Állami Építőipari Vállalat), Tóth Gézáné (Ceglédi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat), a leghivatottabbak arra, hogy a brigádok életéről véleményt mondjanak, észrevételeikkel formálják a holnapot. E kötetlen eszmecsere résztvevője Balogh László, az MSZMP 'Pest megyei Bizottságának titkára és Vágvölgyi József a megyei tanács általános elnökhelyettese is. Szervezés, buktatókkal A formán belül megőrizve mindazt, ami érték, milyen tartalmi jegyek sürgetik a változtatást? Mi az, ami visszahúzó? Szocialista módon élünk-e? Kiragadott kérdések. Feladták a leckét — tűnődnék ezen, de a megszokottnál lényegesen rövidebb ideig választóvonal cs;ak közöttünk a csend. A gyorsan változó gazdasági feltételek, a nehezebb piaci, értékesítőéi, beszerzési körülmények gondjai ezinte mindenütt nyomon követhetők. A Váci Kötöttárugyár fonodájában a fonalfeldolgozó üzemek ütem- telen szállítása okoz ellentmondásokat. Igen, mert például az ötnapos munkahét bevezetése előtt még harcot indítottak a 480 perc kihasználásáért, a maximális teljesítményekért. Ma pedig előfordul, hogy a fonoda drága gépei, berendezései alapanyag- hiány miatt állnak. Ugyanakkor a Werner-féle szervezésnek kellene megszabnia a tempót, mely minden értékes percre meghatározná még a mozdulatokat is. A Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál az úgynevezett cipősarok osztályon hét végére is van munka. A megszokottnál feszítettebb a tempó, s önkéntelenül fogalmazódik a kérdés: nem kelle- ne-e a szervezést ismét felülvizsgálni, elemezni? Nem mintha a brigádok nem értenék, hogy a nehezebb gazdasági körülmények között csak több, s minőségében jobb munkával tudunk helytállni. S hogy a plusz feladatok nem öncélúak! Hiszen a sütőipari vállalat ráckevei üzemében sem kérdés: szezonban, amikor az üdülőkörzet lélekszáma felduzzad, százezres nagyságrendiben több a vevő-, a fogyasztó, szükség van a túlmunkára, a pótvállalásokra, s azok teljesítésére. Ahogy az LSZV- ben dolgozó közösségek előtt Is világos. miért kerül szinte minden héten új termék a gépre. Ám a testvérvállalatok. a fonodák, a cémázóüzemek. munkaszervezését, joggal kérdőjelezik meg. Azt a fajta láncreakciót, hogy az egy adott helyen mutatkozó hátrány begyűrűzik a készterméket előállító iparba, s egyúttal belejátszik (játszhat!) az exportkötelezettségeik teljesítésébe Is. jelzik, a nagyobb feladatot értik, vállalják a brigádok. Ám ugyanakkor a munkaszervezésben jelentkező hézagokat, hibákat észreveszik, kiszűrik. Ahogy a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál is a munkaszervezés, a gépesítés jelenthet előrelépést. Az sem vitás: a gödöllői tangazdaságban a takarmánykeverő üzeminek folyamatosan dolgoznia kell. A szervezés, a pontos beosztás segít abban, hogy sohasem vita témája ki dolgozik szombaton, s vasárnap, s ki pihenhet. Több segítséget, testreszabottabb feladatokat várnak azonban a gazdasági vezetőktől. Annak a gyakorlatnak az elvetését: a brigádnak mindjárt van gazdája, patrónusa, ha jól mennek a dolgok. Joggal éri bírálat azt a gyakorlatot, amikor a brigádvezető leleményén múlik, teljesítenek-e, vagy azt a megoldást, amikor a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál kommunista műszak címén nem a szakmát gyakorolják a kvalifikált szakemberek, hanem az udvart söpröge- tik. A településfejlesztésre sem szabad úgy társadalmi munkát hirdetni (Százhalombattán), hogy a strandon a faültetéshez nem adnak szerszámot a felvonult brigádoknak. Negatív példáik, a gyakorlatból. Kellemetlen ezekkel szembenézni, kivált, ha szóváteszik, ha leírják, de sokkal nagyobb kárt okoz, ha az ilyen gyakorlatot megtűrjük, ha nem bírjuk a kritikát, s az őszinte szó nem használ okulásunkra! Ez a fonákja, de van ennek színe is. Hiszen a Csepel Autógyárban már-év elején meghatározzák, óvoda, üdülő építésére, vagy munkás- lalkásokra fordítják a kommunista műszak bérét. S az időpont sem marad homályban. így aztán nem lehet a tervteljesítésben mutatkozó júliusi vagy novemberi lemaradást pótolni. Ahogy az ISO, az MGM diósdi gyárának gyakorlata is kizárja az ilyenfajta megoldást. A céljában, időpontjában előre meghatározott, a foglalkoztatást az adott szakterületen biztosító kommunista műszakok tisztességéhez nem férhet kétség. S ez kifejezetten a vezetőkön múlik. Eol a szerzési vágy határa? A kritika azonban nem az a fajta fegyver, amit a brigádvezetők, tagok csak a gazdasági vezetőkkel szemben használnak. Elég éles hangon fogalmazódott meg, meddig lehet úgy vállalkozni plusz feladatokra, hogy az ne merítse ki a pénzhajhászás fogalmát. Hol a keresetnek, a szerzési vágynak a határa? A váci malomiban úgy tűnik a hallottak alapján sokszor vitatkoznak e kérdésen. Kell a pénz, hiszen csak a keresetből nem lehet két év alatt összespórolni a beugrót szövetkezeti, vagy OTP- lakásra, a házépítésre. Az LSZV-ben éppúgy nem áll ez módjukban a fiataloknak, mint a gödöllői tangazdaságban. Itt a kapott lehetőségek, átsegítik a fiatalokat a kezdeti nehézségeken, a kisvállalkozás éppúgy, mint a nyolc órán túli önkéntes kötelezettségek. Vagy a brigád segítsége, hiszen a gödöllőiek kezenyomát, a közösség erejét tizenegy felépített családiház jelzi. A tudatformálásban rendkívül összetett és döntő a szerepük. Értve, a komplexbrigádok életrehívásának jelentőségét, hasznát, azt, hogy a gyakorlott szakmunkás a mérnökkel karöltve mekkora haszonhoz juttathatja vállalatát, « végül a népgazdaságot. Csepel autógyári példa: tavaly 500 ezer forint értékű újítás bevezetése volt a cél. A végeredmény a komplexhrigádok segítségével, létével 2,5 millió forint! Azt a gyakorlatot viszont elvetik, hogy munkaköri kötelezettségek megoldására la komplexbrlgád alakuljon. Tudatfonmáláa, • ettől csak egy lépés a fegyelem. A kis szocialista közösség belső fegyelme. Képesek egymást fegyelmezni, példa erre a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál is akad: italozás miatt kizárás a brigádból. S mint kiderül, tizenegy évi tagság után húsbavágó az ilyen döntés is. S maradjunk a poharazgatásnál. A gödöllői tangazdaságban a takarmánykeverőknél tíz év alatt hárman léptek ki. A bri- gádvezető úgy fogalmaz: meguntuk a figyelmeztetést az italozás miatt, s kitúrtuk őket magunk közül. Mindennek megvan a maga Ideje, s módja... A több bér felmarkolásá- nak is. Senki sem tagadta, a brigádokon belül a bér, vagy a plusz pénzek elosztása, a differenciálás (ez a bűvös szó, s a mögötte levő tartalom !) mely viták kiinduló pontja. A bér (ök fogalmazták meg szinte egyöntetűen, én csak Ismétlem!) nem jelenléti díj. munkáért jár, a differenciálás pedig ezen felül nyújtott teljesítményért. A felelet rendre elmarad A szocialista brigádok rangját azok a hétköznapi, embert próbáló, formáló feladatok fémjelzik, melyekre mindig és mindenkor vállalkoznak, amelyekben rájuk számíthatunk. Kezdeményezőkészség, az értelmes célok napi feladatokra való bontása fűződik nevükhöz, létükhöz. Ha értelmes a cél, jól határozzák meg a feladatokat, sohasem hagyják cserben a gazdasági vezetőket. Ám ennek a partnerségnek mindig két oldalúnak kell lennie. Ahogy a Csepel Autóban a versenyfelhívást el. juttatják mindenkihez, ahogy a Váci Kötöttárugyárban a jól dolgozó brigád vezetője eddigi munkájának hátat fordítva egy gyengébb brigád felhozására vállalkozik. Tudják, értik, ma már tovább kell lépni. Például nemcsak a feladatok vállalásában, hanem az értékelésiben. Az utóbbinál az alapot az adja. ha önA hibák visszaköszönnek S hogy a kiszállítási határidő olykor a nyakunkra ég? Az csak természetes, hogy társadalmi munkában a fonóbriaádok segítenek a csomagolásban. S azt is természetesnek veszik, hogy a Dunakeszi Konzervgyárban. ha kell a fizikaiak mellett a feldolgozóvonalak mellé állnak az irodai alkalmazottak is. E példák maguk előző évi teljesítményéhez viszonyítva értékelnek. A statisztikai szemlélet feladásában: 137 brigádból csak 8—10 százalék részesülhet elismerésben. Pedig olykor hajszálnyi a különbség a kiváló vagy az aranykoszorús között, vagy még any- nyi sem! Gyors lábon jár a hír, s ha valakit felterjesztettek nagyobb kitüntetésre, tudja, de hogy végül miért is esett el attól, mivel lett a másik jobb, az kideríthetetlen 1 Az információ visszacsatolása megoldatlan. Derekasan dolgoztak érte! Vitavezetök. A képen balról Jobbra Vágvölgyi József, Fodor László, Balogh László és Kartus Károly, a KISZ Pest megyei Bizottságának munkatáras S a brigádnaplók. Az ÉGSZÖV- wéJ, meg a Csepel Autóban az a vélemény: mitől jobb egy napló bóbitával, naplementével az egyszerű, tényközlőnél? A rajzokat, a beragasztott színházjegyeket gyerekség- nek minősítik. S fejetetejére állított értékítéletnek (s mondom én üldö- zendőnek!) minősítették azt a gyakorlatot, amikor kulturális vállalás teljesítéseként csak az a mozilátogatás tudható be, melyhez a jegyet az üzemi közönségszervezőtől vették. Aki egy személyben közönségszervező s versenyfelelős. Háe ez az, amire a Csepel Autóból hoztak példát: a forma a tartalom rovására mehet, s megy. Viszont jó, hogy ma már a színházlátogatás vagy a közös kirándulás mögött nem a jegygyűjtő, -ragasztó szenvedély húzódik meg. hanem felkeltett Igény a szórakozás, a művelődés iránt. Éppen ezért szükségtelen kötelezni — még a Váci Kötöttárugyárban is — arra a munkásokat, hogy a könyvtár tagjai legye, nek. Ettől csak a statisztika lesz mutatós. Nem hiszem, hogy volna ember, aki ne tudná, ne értené: mily fontosak számunkra a szocialista brigádok. Igyekszünk is ezt kifejezni az erkölcsi, az anyagi elismerésekben. S ezt ők is jól tudják. Éppen ezért kapjuk meg tőlük a támogatást, az áldozatvállalást, mely hovatovább oly természetesnek, magától értetődőnek tűnik, pedig a szürke hétköznapok erőfeszítései visznek benőnket előre. Az, hogy a ceglédi kereskedők értik, politikai kérdésnek minősítik az áruellátást, az olcsóbb termékeket a polcokon. A PEMÜ-ben Is magától értetődő: a terméknek piaca van, hát az elvileg mindig szabad szombat sohasem szabad. Magunkat hibáztassuk, ha nehezen mozdulnak, mert nem az akarattal van baj, hanem a szervezéssel. A rossz szervezés híre futótűzként tér. jed, s bizonytalanra nem mozdulnak. Szervezni a gyárkapun belül és kívül a társadalmi munkát, ez az alfája és az ómegája mindennek, meghatározója közérzetünknek. ★ Májtu I. alkalmából Pest megyében negyrenót vállalat, szövetkezet, illetve brigád kapta meg a kiváló elmet, a miniszteri, az ágazati kitüntetést, oklevelet. Derekasan megdolgoztak ezért. Ünneprontás nélkül, de Ide kfvánkozlk: nagyüzemeink közül csak kettő volt méltó erre az elismerésre. Megszoktuk már, hogy szflkebb pátriánkból többen kerülnek az élmezőnybe! Szocialista közösségek brigádok — a siker birtokosaiként már a aoron következő feladatokra összpontosítanak. VARGA EDIT A felaO képsoron (balról Jobbra) • Házéi Józsefné, Horváth György, Szabados József, Sági József, Schmitfart Lászlőné, Szabó Albert, Irházi István, Deminger Ferenc és Molnár Jánosné. Az alsó képsoron (balról Jobbra): Szabó Lajosné, Galambos János, Kincse Pál, Kapuszta Gyula, Borbás Józsefné, Sebestyén Béla, Márki Lajos, Gutyina Lajos és Tóth Gézáná.
