Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
12 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1982. MÁJUS 1., SZOMBAT A politizálás tudománya Eszmecserék, viták Elnyerte a SZOT-díjat is Formákká érlelt gondolatvilág 8 Hincz Gyula Kossuth-díjas fesS tőművészt, a Magyar Népköztár- 8 saság Kiváló művészét kiemelke- 8 dő színvonalú képzőművészeti 8 munkásságáért, az ünnep alkal- S mából SZOT-díjjal tüntették ki. Honnan ez a páratlan bőség, ez az egyedülálló rajzi, festői és szob- rászi energia, mely öt évtizede nem ismeri az apályt, s mely egyszemélyes műhelyként önmagát és műfaját lendíti előre?! A képzőművészet egésze az ő világa, rajz, kerámia, szobrászat, piktúra, építészet, színpadtervek, könyvillusztrációk, mozaik, gobelin, ipari forma és üveg. Különös emberségéből, különös tehetségének törvényei szerint születnek művei. Jelene a jövő Ady találóan üdvözölte Móricz Zsigmond Hét krajcárját azzal, hogy annak értéke, jelentősége felér egy forradalmi szabadcsapattal. Hincz Gyula művészete i3 gyülekezet. Él, virágzik, terjed; magvaiból erdő sarjad. Hincz gondolati mélysége is rendkívüli, mely vulkánikus lobo- gással érik, feszül vonallá, színné, szerkezetté. Képzelete szikraeső, mindig tűz lesz belőle a fogalom esztétikai, etikai értelemben. Minden műve első mű — örök nyitány, mely folytatásra vár további alkotásokban. Idézem a reneszánsz halhatatlan mesterét, Leonardo da Vincit: A festészet a dolgok végtelenségével foglalkozik, amit a természet nem tud megvalósítani. Picasso hasonlóan nyilatkozik: Én nem a természet után, hanem előtte és vele együtt dolgozom. Hincztől is távol áll a valóság festői, szobrászi megismétlése, értelmezi a térben feszülő idő tárgyi jelenségeit olyan összetett formával, mely az ábrázolás, asszociáció, jel- és világanatómia különböző mértékén alapul — az adott mű egyedi követelményeitől függően. . í Hincz külön rendszer, mint például a spanyol nyelv — több nyelvjárásra osztódik, külön grammatikája szervezi ezt a nyitott, mindig bővülő képszótárt, melynek -fennsíkjai, sza- kadékos vonulatai egyaránt adottak. Ereje e vizuális rendszernek, hogy számtalan helyről asszociált és'szám- lálhatatlan szellemi pontra asszociálható. Emellett rendkívül demokratikus és egyetemes a mester művészete. mely sok módszertani variációt tartalmaz, s ez nem eklektika, hanem igazodás az emberi tudat különböző változataihoz. Jótékonyan akar beavatkozni műveivel életünkbe, fejlődésünkbe, a munkás és az atomfizikus, az esztergályos és az agysebész szerkesztett harmóniájába. Ehhez a komplexitáshoz teremtő differenciálásira van szükség, s Hincz ezért választja az eszközök politeizmusát. Az más kérdés, hogy azon kevesek közé tartozik, aki képes ezen elv alkalmazására. A mű szolgálata Mindez több szólamnál, elképzelésnél, hiszen Vdc városa gyorsult tempóban készíti a Hincz-gyűjte- ményt befogadó építményt, s a tervek szerint decemberben, Vác fel- szabadulásának 38. évfordulóján felavatják a művész többszáz alkotását tartalmazó adományát; festményeket, rajzokat, szobrokat, kerámiákat, gobelint, a képző- és iparművészet szinte minden műfaját képviselő kollekciót. Welsz György tanácselnök munkatársaival ambicionálja az építőanyag hiánytalan biztosítását. A villamos fűtés technikai akadályai is elhárultak és a tervező Szrogh György Állami-díjas építőművész szerint az év végiéin olyan architekturális térben helyezkedhet el Hincz Gyula művészete, mely méltó a képekhez, szobrokhoz, s mely nem konkurrál velük, hanem szolgálja esztétikumukat. Szrogh György tervező, épületet átalakító, nagyvonalú elgondolása helyesen abból indult ki, hogy keretet adjon a művek feszült izgalmának, a termő, pezsgő dinamizmusnak. Arra törekedett, hogy az általa létrehozott tér ne legyen közömbös, hanem érje el a kellő visszafogottságot, hogy a művek színei, formái uralkodjanak. A lét anatómiája A Hincz-kép ugyanis összetett abból a nézőpontból tekintve is, hogy sok ember sokféleképpen folytathatja tovább gyönyörködésében, töprengésébe^ eszmélésében. Ez a kép- és vonalírás a létezés anatómiáját és a jövő testetlen körvonalait is magába foglaló, összetett hieroglifa. Felismeréseken, tapasztalatokon alapszik, s Növények ét a nap nem zárt eredmény, hanem további folytatásokat, lehetőségeket rejt magában; nyitány és nem finálé. Vác városa felismerte szerepét ebben a szolgálatban és folyamata' san teljesíti is azt. Most az építkezés lendületével, holnap Hincz Gyula alkotásainak sokrétű bemutatásával, értelmezésével, hiszen művészete forrás és iránytű azon a hosz- szú és varázslatos úton, mely önmagunkhoz és a jövőhöz vezet. LOSONCI MIKLÓS A elm (OlOtt: a váci Hlncz-gyűjtemény belsőépítészeti terve. A márciusban alakult Magyar Politikatudományi Társaság szerepéről, céljairól tettünk fel kérdéseket dr. Halász Józsefnek, a társaság alelnökének, az Allam- és Jogtudományi Intézet igazgatóhelyettesének. Előfutár-hagyományok — Az elmúlt években több, a társadalomtudományokkal foglalkozó társaság is alakult. Mivel magyarázható, hogy a Politikatudományi Társaság létrejöttére különösen gondos és hosszas előkészítő munka után került sor? — A politikatudomány művelése több hagyományos társadalomtudományi ágazatot is érint, felvetődött azok egymás közti viszonya. Lényegében hasonló viták merültek fel, mint a hatvanas évek elején a szociológia művelése és hazai szükségessége körül. A nézetek tisztázása, ha talán sokáig is tartott, előfeltétele volt a politikatudomány intézményi keretei kialakításának, a társaság létrehozásának is. Megjegyzem, hogy a szocialista országokban hasonló viták bontakoztak ki. Egyes baráti országokban már előbbre tartanak, másutt még élénkek a politikatudomány tárgya és művelése körüli ellentmondások. — Hogyan segíthet a társadalom- tudomány e viszonylag fiatal ágazata társadalmunk fejlesztésében, problémáink megoldásában? — Csak úgy tűnik, hogy a politikatudomány fiatal ágazat Magyar- országon. Gondoljunk a reformkorban megjelent munkákra, Széchenyi, Eötvös, Trefort, Csengery tevékenységére. Az 1850-es években Politika vagy Országlászattan címen egyetemi tankönyv is megjelent. Elet adta feladatok — A szocialista politikatudomány természetesen új keletű, marxista- leninista szemléletű, problémái eí- választhatatlanok a társadalomirányítás mai feladataitól. A társadalom demokratikus irányítása, az intézmények megfelelő fejlesztése, az állampolgárok cselekvő részvétele a közügyekben, alapvető jogaik érvényesítése, vagy a nemzetközi politikai kapcsolatok kérdései olyan ösz- szetett viszonyokat érintenek, amelyekhez több társadalomtudományi ágazat együttes erőfeszítései is nélkülözhetetlenek. A társadalmi fejlődés és hatalmi viszonyok általános, ma is érvényes törvényszerűségeit a marxizmus—leninizmus feltárta, de kétségtelen, hogy a klasszikusok nem láthatták előre a szocialista társadalom építésének mai problémáit és korunk fejlődésének ellentmondásait. Az említett feladatok megoldását nem várhatjuk egyedül-a politikatudománytól,- az nem valamilyen szupertudomány. Megvan az önálló tárgyköre a politikai jelenségek vizsgálatában, s ugyanakkor együttműködik az egyes témakörökben érintett más tudományokkal, így jut megalapozott következtetésekre. Integrált szemlelet — Vannak-e már eddig Is példák arra, hogy igényelték a politikatudományi kutatások segítségét a gyakorlat számára? — A hazai politikatudományi iroJ dalom is tanúsítja, hogy vezető párt- és kormányszervek igényelték a* * * ilyen kutatásokat már akkor is, amikor a tudomány polgárjogáról még élénk viták folytak. Az egyes kutatási feladatokat a meglévő tudományági intézetek kapták, az ősz- szegezésben, a következtetések levonásában azonban már követelmény volt egy integrált, politikatudományi szemlélet. Megemlíthetők a politikai döntési mechanizmus, a felelősségi rendszer vizsgálata, a tanácsi, a képviseleti és választási rendszer fejlesztésére irányuló, a szocialista demokrácia érvényesülésének biztosítékaival összefüggő kutatások. És nem utolsósorban az államigazgatás fejlesztése témakörében folytatott sokoldalú vizsgálódások. — Maga a társaság hogyan mozdíthatja elő e tevékenységet, vannak-e erre tervei? — A teendők fő irányait és szer* vezeti kereteit a társaság alapszabálya rögzíti. A társaság részben plenáris ülésein, részben különböző szekcióban vitatja meg a szocialista építést és irányítást érintő kutatási eredményeket, s azoknak a gyakorlati tapasztalatokkal való összevetését. — Tekintve, hogy a társaság tagjai különböző tudományágak művelőiből, az állami és társadalmi irányítás tapasztalt képviselőiből kerülnek ki, az eszmecserék és viták minden bizonnyal hasznosítható gondolatokat tárnak fel, amelyek megalapozott és figyelemre méltó következtetésekre lehetnek alkalmasak. KULCSÁR peter Egyedül Az ünnep a plakátművcszctben Dekoratív tartalomgazdagság A harcos májusok sajátos képzőművészeti termékeket szültek. Erről és kialakulásuk körülményeiről beszélgetünk dr. Aradi Nóra művészettörténésszel az ünnep alkalmából. — Képzőművészet és május elseje! Immár hosszú évtizedek óta találkoznak egymással. Az alapelv, hogy egy ünnepi felvonulásnak legyen meg a díszes külsősége, nálunk, Magyarországon is létjogosultságot kapott. • Mikor találkozhattunk Idehaza az első május elsejei ünnep képzőművészeti ábrázolásával? — Ha felütjük az 1890-ben megjelent Vasárnapi Újságot, az akkori májusi ünnepről ott láthatjuk Cser- na Károly rajzát a Városligetben gyülekező munkásokról. Három évvel később a Képes Üjság közöl grafikát Véres harc a zászlóért felirattal a békéscsabai május elsejéről. • Volt különbség a külföldi és a hazai májusok megjelenítése közötti — Angliában például komolyan megtervezett dekorációkkal jelent meg az ünneplő munkásság. Nálunk viszont kezdetben inkább csak a májusi emléklapokról számolhatunk be. Az első ilyent a Népszava hasábjain is felfedezhetjük: Walter Crane (1903.) rajzát. De ugyanígy az elsők között említhetjük meg Barta Ernő (1909.), Egry József (1910.) és Bíró Mihály (1912.) grafikáit. • Mikor kap gazdagabb árnyalatú külsőségei a hazai májusi ünnep? — A Tanácsköztársaság idején, 1919-ben! Akkor Szamuely Tibort bízzák meg a szervezéssel. A május elsejei rendező bizottság nemcsak írókat, költőket, színpadi rendezőket, hanem festőket, szobrászokat és grafikusokat is felkér az ünnepségen való részvételre, közreműködésre. Művészek népes csoportja állt glé- dában azokban a napokban, s a városnak hangsúlyozott pontjain: a Hősök terén, a Baross téren, és a Kossuth Lajos téren építmények, szobrok és gazdag dekorációk emelkedtek. Az alkalmi szobrok természetesen elpusztultak, de a vászonra festett pannók néhány darabját ma is őrzik a múzeumok. • Volt-e ezeknek a május elsejei dekorációknak valamiféle sajátos» magyar vonatkozásuk? — Nos, valóban volt egy rendkívül érdekes dolog, amit magyar sajátosságnak tekinthetünk. A Szociáldemokrata Párt sarló és kalapács jelvénye csak 1904-ben látható együttes kombinációban. Előzőleg ugyanis külön ábrázolva jelenik meg a gyűléseken, felvonulásokon, mint a munkát kifejező munkaeszközök. Később ez lett a szovjethatalom jelképe. Annyira megtetszett a munkásságnak, hogy művészekkel terveztették meg a későbbi felvonulásokra. • A korabeli plakátok közül néhány bevonult a május elsejék történetébe. — Valóban így van. A legérdekesebb' utcai plakát, a kalapácsos ember 1919-ben került ki a falakra. BiBíró Mihály plakátja ró Mihály készítette, és nemcsak Idehaza, hanem a nemzetközi munkásmozgalomban’ is népszerű lett és elterjedt. Még Kínában is megismerték. Egyébként el kell mondanom a korabeli, képzőművészeti alkotásokról — ez humoros, de tény —, hogy alkotóik eléggé konzervatív művészek voltak. Például Istók János, Lányi Dezső vagy Zala György. • S a Tanácsköztársaság bukása után? — A két világháború közötti idő-