Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

NAGYKŐRÖSI VUlfal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1982. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK ígéretes ímmz Munkák a termelőszövetkezetben Az Arany János Termelő- szövetkezet terveiről s tavaszi munkáiról beszélgettünk a minap Sz. Tóth László elnök­kel. Fásítás — Gondos munkánk egyik kedvező ígérete az idén az, hogy jól teleltek és szépek a gabonavetéseink — mondotta az elnök. — Jól haladnak a me­liorációs, talajegyengető és talajjavító munkálatok, me­lyekkel az egyenetlen felszínű, dombos földjeinket igyekszünk termőbbé és kertészeti terme­lésre alkalmasabbá tenni. — Hogy folynak a tavaszi munkák? — Mondhatni napra készen állunk. Az ősszel a szántásokat nagy részben elvégeztük és ke vés maradt tavaszra. A sző lökben és a gyümölcsösökben végeztünk a metszéssel. Elve­tettük a termelőszövetkeze­tünkben hagyományosan ter­mesztett növény, a sárgarépa magját. — Az idén paradicsomter­meléshez neveljük a palántát. Jól ellátjuk a ránk bízott er­dészeti munkákat. A kijelölt területeken folyik a fásítás, fő­leg fenyőfákat ültetünk, még az előírt fakitermelést végző Főzzünk gyorsan Tanácsok a konzervek mellé A régi tréfa szerint csak az asszonyok csinálnak nagy ügyet a főzésből. Az ésszel élő férfinép viszont az olyan bo­nyolult ételeket is, mint ami­lyen a rakott krumpli, pillana­tok alatt elkészíti. A teremtés koronája tehát megfőzi a bur­gonyát és a tojást, kézbe ve­szi a kolbászt, aztán szépen sorba harap egyet a krumpli­ból, a tojásból és a kolbászból. A végén pedig megiszik egy pohár tejfölt. Hát ennyi az egész. Persze, azért az asszonyok Is tudnak egyszerűen, ha nem is ilyen pofonegyszerűen főz­ni. Ki saját vagy ajándékba kapott ötletekből, ki konzer- vekből, mélyhűtött portékák­ból. ötlet és jó tanács azon­ban e tartósított élelmiszerek elkészítéséhez is kell. Nos, ezekkel szolgál Burits Oktáv és Erdélyi Lajosné dr. a Mi­ből? Mit? Hogyan? című könyvben. A mutatós konzerv- szakácskönyvnek az idén je­lent meg a második kiadása, s a kötet a napokban érkezett meg az áfész könyvesboltjába. Az országszerte meglehető­sen népszerű mű nagykőrösi sikere korántsem egyértelmű. Mezőgazdasági termelőváros­ban magától értetődő a nyers és friss zöldség- és gyümölcs- félék rendszeres felhasználá­sa. Aztán meg lakik a város­ban majd’ háromezer ember, aki reggeltől estig konzervet készít, s otthon olykor örven­dezni akar a konzervtelen vi­lágnak. Mindettől függetlenül a nagykőrösiek egészen tisz­tességes mennyiségű konzervet fogyasztanak, s többnyire ér­tenek is a tartósított élelmi­szerek felhasználásához. A konzervgyár tőszomszédságá­ban menthetetlenül ragad né­mi szakismeret mindenkire. A könyv, melyről szó van, a nagykőrösieknek tehát nem alapvető mű. Inkább csak ér­dekesség, amolyan ráadásfé­le. Bizonyság erre, hogy a nem kifejezetten konzerves sza­kácskönyvek határozottan ke­lendőbbek. Máskülönben Burits Oktáv és Erdélyi Lajosné dr. ételre- ctptjei fölöttébb ínycsiklan­dóak. Sajnos, tekintélyes há­nyaduk mégis csak ritkán kö­vethető. A hiba nem az ínyes- mesterekben van. hanem az adagokban. Mert például aki meghívja az egész lépcsőházat ebédre, az ugyebár felbont egy kilós zöldborsó konzervet, hogy levest készítsen belőle. Szűk családi körben ez elképzelhe­tetlen. Egyébként éppen a zöldborsókonzerv az, mely ki­sebb adagokban is kapható. A konzervek tekintélyes hánya­da azonban kilós, legfeljebb félkilós. A helyzet az. hogy a receptek jók, a családok ki­csik. a dobozok meg az üvegek nagyok. Egyébként a könyv ürügyén az is elmondható, hogy a kon- rervek, még a csak előfőzött zöldségfélék is, úgy, ahogy vannak ehetőek. Legfeljebb némi ízbeli igazítást, s termé­szetesen melegítést kívánnak. A könyv arra törekszik, hogy megtanítsa az olvasót a ha­gyományosakat ' megközelítő ételek elkészítésére, tartósított alapanyagokból. Az élet vi­szont arra szőrit ja az embere­ket, hogy kinyissák a konzer­vet és gyorsan megegyék. Egyik sem jó módszer. Ha hagyományos ételkészítésre tö- j rekszünk, akkor igen sok já­rulékos konyhai műveletre van szükség, s a konzervfelhaszná- lás alig-alig könnyíti a mun­kát. Kivéve azt az esetet, ha eleve készételt veszünk. Ha meg minden teketória nélkül megesszük a konzervet, akkor az étkezés élvezetéből veszítünk sokat. Megoldást a könyvben találhatónál több, egyszerű ételrecept hozhat. F. P. dolgozóinkat is az ültetéshez irányítottuk, hogy idejében vé­gezzenek. Ellátás — Mi a helyzet az állat- tenyésztő telepeken? — Most fialnak az anyabir­kák. Eddig 1200 kisbárányunk van, melyeknek eladása meg­kezdődött. Most ellenek a te­henek a húshasznosítású szarvasmarha-telepen, s eddig 150 a kisborjúink száma. — Min dolgoznak a szövet­kezet iparosai? — Építőbrigádunk a Törteli úti telepünkön üzemcsarnokot épít és kombájnszérű-építést tervezünk. Gépjavító üzemünk a nagy munkagépeink téli ja­vítását nagy részben elvégezte. — Melléküzemeink eredmé­nyesen dolgoznak és igyek­szünk mindegyiket fejleszteni is. Dózsa György úti fa- és fűrészeltáru telepünk szépen szolgálja a lakossági ellátást. Faipari telepünk fejlesztés alatt áll. Legújabb lakatosipa­ri üzemünk már jelentős gép­ipari munkát végez a NEFAG- nak és a monori MEZŐGÉP gyárnak. Újítások — A hírek szerint megélén­kült az újítómozgalom is. — Termelőszövetkezetünk tagjai és alkalmazottai mosta­nában a korábbinál valóban több hasznos újítást nyúj­tottak be. Például V. Szűcs László traktoros olyan készü­léket szerkesztett, mely jelzi az olaj nyomás csökkenését, ami sok esetben a motor pusz­tulását eredményezné — fejez­te be a beszélgetést Sz. Tóth László. K. L. A sértett magatartása A bajokat meg kell előzni Waltner Istvánná dr., a vá­rosi ügyészség vezetője, a nem­régiben tetszéssel fogadott elő­adást tartott a tanácstagoknak. Az előadás a közrendet, köz- biztonságot sértő cselekmé­nyek megelőzéséről szólt. Jogos érdek — Az ügyészség feladata az, hogy más szervekkel együtt segítse, irányítsa, ellenőrizze és megtervezze a kedvezőtlen társadalmi jelenségek elleni fellépést — mondotta elöljáró­ban Waltner Istvánná dr. — A továbbiakban a bűnözéssel és a bűnüldözéssel kapcsolatos országos adatokat ismertette, majd így folytatta előadását. — Elengedhetetlenül fontos követelmény hogy valamennyi bűncselekményre fény derül­jön és az elkövetők elnyerjék méltó büntetésüket. Ugyanak­kor a bűnelkövetők leleplezése és felelősségre vonása csak szükséges, de nem elégséges követelmény a bűnözés elleni harcban. Ugyanis, a bűncse­lekménnyel okozott közvetlen vagy közvetett sérelmeket és károkat nem lehet az elkövető felelősségre vonása útján telje­sen helyrehozni. — A sérelmektől és a ká­roktól való teljes megóvásra csak a bűnelkövetések megelő­zése lehet képes. Ez egyébként a társadalom és az egyének jo­gos érdeke is. Nem véletlen hát. hogy a bűncselekmények megelőzését szolgáló feladatok megoldása városunkban is oly fontos. — Bár nem a közrend el­leni bűncselekmények között szabályozza a Btk. az élet, és a testi épség elleni bűncselek­ményeket, azonban az ilyen jellegű bűncselekmények a közvéleményt kiemelten foglal­koztatják. — Sajnos, az utóbbi évek­ben. bár nem jelentős mérték­ben. de megszaporodtak a durvább módon elkövetett cselekmények, melyek meg­előzésére a jövőben még na­gyobb gondot kell fordítani társadalmi szinten is. Viszont, gyakran előfordul, hogy éppen a sértettek közreható maga­tartása váltja ki az erőszak al­kalmazását — figyelmeztette hallgatóságát a vezető ügyész. — Az erőszakos elemek gya­koribb alkalmazását jól mu­tatják az előforduló rablások esetei. Bár a durva, brutális, súlyosabb sérülést okozó erő­szak viszonylag ritka, mégis az a tény. hogy gyakrabban puszta fenyegetéssel, vagy a sértett lefogásával szerzik meg az értékeket az elkövetők, ön­magában is figyelmeztető köl- rülmény. Az eseték többségé­ben az elvett érték nem nagy összegű, de az elkövetők el­vetemültségét igazolja, hogy kisebb értékekért is rabolnak. Válogatás nélkül — Az ügyek tapasztalatai alapján mondhatom — tette hozzá Waltner Istvánná dr. —, hogy változatlanul nagy sze­repe van a rablások elköveté­sében a magatartásnak. Sokan kocsmákban, ismeretlen tár­saságban italoznak, boldog­boldogtalannak válogatás nél­kül fizetnek, a közösülésl ajánlatoknak felülnek, gondol­kodás nélkül mennek az el­hagyott helyekre az elköve­tőkkel. Határozott intézkedés — Ugyanakkor a bűncselek­mények részletes elemzése ar­ra is figyelmeztet, hogy a munka nélküli életmód, a csa­vargás és a mértéktelen alko­holfogyasztás szükségszerűen vezet a bűnözéshez. Nos. ezek megszüntetésére társadalmi összefogásra van szükség vá­rosunkban is. Határozott in­tézkedésekre van szükség pél­dául az alkoholizmus terjedé­sének megakadályozására is — mondotta a vezető ügyész. K. K. Lépett a Pedagógus SE A Nagykőrösi Pedagógus SE kibővített elnökségi ülését az Arany János Általános Isko­lában tartották. Az egyesület helyzetéről, a végzett munká­ról, a feladatokról dr Kovács Gábor sportköri elnök adott tájékoztatást. A sportolás egyéni, csapat- és össztársadalmi érdek is — mondotta. Az egészség, a munkaképesség szempontjá­ból fontos a verseny- és tö­megsport, valamint az iskolai testnevelés. Sport- és ifjúság­szeretettől vezérelve, jól szer­vezetten igyekeztek az edzők dolgozni a PSE-ben. Negyven­öt atléta, 118 kosárlabdás, 32 súlyemelő, 42 természetjáró, 16 pártoló tag, összesen 241 tagja a sportkörnek, döntő többségük diák. A tagdíjtervet teljesítették. A szakmai munka minőségi­leg megfelelő, mennyiségileg még bővülhetne. Az edzések rendszeresek. Fontos lenne még néhány mellékfoglalkozású edző csatasorba állítása. Az SE-nek nincs saját létesít­ménye, a pályákat, termeket bérlik, vagy időnként haszná­latra kapják. Üj tornatermek­re van szükség a városban. A sportolók sportszerűen élnek és viselkednek, országos élvo­nalbeli atlétáik hűek marad­tak a klubhoz. Az atléták két edzővel az Vállalkozó mesterek A városi filmszínház története A századforduló táján a lakosság kikapcsolódását és szórakozását, főként télen, a műkedvelő színielőadások és táncmulatságok szolgálták. Természeti képek Az előadások és a bálok céljára, egy törekvő nagykő­rösi műasztalos mester, Dal­noki Lajos akkoriban építette fel a Széchenyi téren, a haj­dani baromfipiacnál, a mai filmszínház épületét, melynek barokk stílusú ajtó- és ablak­díszítéseit maga faragta ki, s a nagyterem erkélyét is fa- ragványokkal díszítette. Az előcsarnokban pedig vendég­lőt és italmérést alakíttatott ki. Ezekben az években óriás léptekkel haladt a tudomány és technika. Az amerikai Edison fonográffal megörökí­tette a hangot, a francia Lu- miere rögzítette a mozgást, s 1895-ben Párizsban már moz­gófényképes, előadásokat tar­tott. A következő évben 1896- ban Pesten is levetítették az ezredéves kiállítás esemé­nyeit és a napi élet pillanat­képeit. Tíz évvel később, Nagykő­rösre is eljött a mozi. A mii DÉMÁSZ épülete előtti téren egy vidéki mozis 150 sze­mélyt befogadó sátort állított fel, s a világításhoz és a mo­zigéphez az áramot két önjá­ró motoros áramfejlesztő szol­gáltatta. Nagykőrösön akkor még nem volt villany, csak petróleumlámpák pislogtak az utcákon. Villanyvilágítás csak 1910-ben lett. A mozi egy hétig volt vá­rosunkban. Esténként pazar villanyfényben ragyogott a környék és a közönség ámul- va tódult az előadásokra. A műsorban természeti képeket és burleszkszerű felvételeket vetítettek. Az első sorban több kisgyermek félelmében felsi- koltott, amikor a filmen a né­zőtér felé száguldott a vonat. Városi írnok Az előadások egyikét megte­kintette két kisfiával együtt Papp Sándor körösi rézműves és kerékpárjavító mester. Az egyik fiú, Papp Imre volt, aki ma is megbecsült műszerész­mester. Papp Sándor mester, az előadás után elhatározta, hogy a csodavívmányt Nagy­kőrösön kőszínházteremben meghonosítja. Tervének hat­hatós támogatója lett öccse: Papp Ferenc budapesti vil­lanyszerelő-mester. A városi iparhatóságtól iparigazolványt kértek és kaptak Nagykőrös területére, mozgóképes színház üzemeltetésére 1909. novem­ber 24-én. Papp Sándor négyezer aranykoronás évi díjért, bérbe vette Dalnoki Lajos Széche­nyi téri, az előzőekben emlí­tett és mozinak alkalmas há­zát, és 1909. november végén megnyitotta a filmszínházat, melynek bejárata felett kör­alakú fémbetűs „Világmozgó” felírás díszelgett. Villanyvilá­gítás még akkor sem volt. Ezért egy benzinmotoros sa­ját villanytelepet létesített, mely esténként megvilágította a környéket és pöfögése mesz- szire elhallatszott. A közönség szívesen fogad­ta a mozit. A másfél órás mű­sorokban külföldi híradókat, burleszkeket, például a Pali a nők bálványa cimű francia filmet. Max Linder főszerep­lésével, és rövid drámákat és tragédiákat mutatott be. Va­sárnap és csütörtökön volt előadás, 20 fillér—l korona volt a belépődíj. Később Papp Sándor 18 ezer koronáért el­adta Arany János utcai új házát és családi segítséggel és bankkölcsönnel 44 ezer arany­koronáért megvásárolta a mo­ziépületet. Aztán 1912-ben a Világ­mozgó az „Uránia Mozgószín­ház” nevet vette fel. Ekkor már 3—4 felvonásos darabo­kat játszottak, köztük a Quo vadist, a Titanic kataszt­rófáját, s izgalmas cowboy- filmeket. Eleinte a néma fil­meken idegennyelvű feliratok voltak. Ezért szóbeli magyará­zattal szolgált a mozi. Ebben Marsó János városi írnok, id. Varga Dénes tanító és Kopa József kereskedő működött közre. A néma filmeket elő­ször cigányzenekar, majd 2— 3 tagú amatőr zenekar kísérte. Hűvös idő Később 1915—16-ban szen­záció volt a háborús híradó, s ekkor mentek a Rezervista álma. s a Kárpátokban című filmek és Ferencz József csá­szár-király temetése. Majd következtek a híres német filmek, például a Hindu sír­emlék, Pola Negrivel és Kon- rád Veittel, s ezután a dán Nők’ bálványa, Psilanderrel és Ásta Nielsennel. Jöttek a nagy magyar fil­mek, például a Bor és a Be­tyár kendője Várkonyi Mi­hály és Berki Lili főszereplé­sével. Az 1920-as években ki­magasló siker volt a Ben Húr, Ramon Novarróval és a Sejk, Rudolf Valentinéval, aztán a Cirkusz című Chaplin film és a Hotel Imperiál amerikai kémfilm. Ebben az időben az Uránia konkurrens mozit is kapott Apolló mozi néven, mely a mai művelődési házban mű­ködött, de már 1920-ban be­zárta kapuit, nem bírta a ver­senyt a Papp család mozijá­val. 1927-ben a solti moziépület több halálos áldozatot köve­telve leégett, mert nem meg­felelő helyiségben és nem kellő szakképzettségű vezető­vel működött. Ezen tragikus esemény után a belügymi­nisztérium elrendelte az ösz- szes magyar mozik felülvizs­gálatát. Az Uránia mozit is megvizsgálták és jelentős mértékű korszerűsítését ren- . delték el. A munkálatok alatt a mozi a kerthelyiségben mű­ködött, majd az őszi hűvös idő beálltával, sátortetőt húz­tak rá. A mai napig Csak féléves nagy átalakí­tás után, 1928. november ele­jén nyílt meg újra egy dísz­előadással. Ez volt a megye egyik legmodernebb mozija. A korszerűsítésre bankköl­csönből, 90 ezer aranypengőt áldozott a Papp család, ami két vonatszerelvény: 90 vagon búza akkori árának felelt meg. A mozi ekkor nagy költőnk tiszteletére, Arany János ne­vét vette fel, és mindmáig ez­zel a névvel szolgálja a nagy­kőrösi kultúrát. Kopa László Ifjúsági sporttelepen tartják szabadtéri edzéseiket. A legszükségesebb felsze­reléseket megvették. A dobó- és ugróhelyek gyen­ge állapotban vannak. Tizen­négyen értek el minősítést: 2 felnőtt II., 1 ifjúsági arany-, több ezüst- és bronzérmes mi­nősítést, 63 bajnoki pontot sze­reztek 1981-ben, ami előbbre- lépést jelent. A Palotai fivérek országos utánpótlás-válogatottságig vit­tek. A kosárlabdások népes létszámmal a megyében sze­repelnek. A felnőtt férfiak kö­zül öten most katonák, tudá­suk alapján őszi leszerelésük után az NB Il-t is megpályáz­hatják. A férfi és női OIK-t is megnyerték a megyében a körösiek. A súlyemelők min­den őket érintő megyei viada­lon elindultak és sok dobogós helyezést is elértek. A természetjárók 27 túra­napján összesen 182 volt a létszám. Gyakorlott túravezetők az irá­nyítók. Proogramjukat előre elküldik az intézményeknek. Szükséges a szakosztályok ve­zetőségeinek megerősítése. A hozzászólásban Molnár Ferenc arról szólt, hogy több sportoló fiatal már a 8. osz­tály után vidéken folytatja ta­nulását, ami a sportra is ki­hat. Cseszek József bejelen­tette, hogy az áfész továbbra is támogatja a sportkört, 10 ezer forinttal, Rétsági Oszkár aggódva szólt arról, hogy az ifjúsági sporttelepi pályafel­újítás miatt nehéznek látszik az atléták tavaszi felkészülé­se. Szőke Sándor városi sportfelügyelő elmondta, hogy a tornatermek jobb kihaszná­lása érdekében felmérést ké­szítenek. Tóth Dénes levezető elnök örömmel szólt arról, hogy Nagykőrös sportjában főleg az együttműködés terén már van mozgolódás. A jövőbe kell nézni az adottságokat, lehető­ségeket figyelembe véve. Gár- dián Ferencné gazdasági fele­lős pénzügyi beszámolója sze­rint megyei és városi tanácsi támogatásból és saját bevétel­ből 310 ezer forinttal gazdál­kodott a sportkör. Csütörtöki sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: N„. Kinizsi ifi—Honvéd Kun Béla SE (Kiskunfélegyháza) ifi, barátságos mérkőzés. Sakk Művelődési központ, 18 óra a városi nyílt felnőtt egyéni bajnokság döntőjének és vi­gaszversenyének 8. fordulója. S. Z. Mozi Keresztapa, I—II. Szinkroni­zált, amerikai társadalmi filmdráma. (16 éven felüliek­nek!) Előadás csak 6 órakor. A stúdiómoziban Repülés az űrhajóssal. Szí­nes, szovjet filmvígjáték, fél 4-kor. Üzenet az űrből. Színes, szinkronizált japán tudomá­nyos-fantasztikus film, fél 6- kor és fél 8-kor. m Színház A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor, Az angyalarcú. Déryné-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom