Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1982. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Az üzemi négyszög haszna A dolgozók mérhetik a fejlődést Jelentős beruházásba kezdenek Maglódén Vidám érék után Megfordult a világ két napra Iskolavezetés a helyzet, azaz a színpad magaslatán Tóth Erzsébet, Szentgyörgyvári István és Tóth Tibor. Péter László felvétele i Amikor az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár maglódi gyárának vezetőit kerestük, éppen négyszögülést tartot­tak. Nem kellett sokáig vára­kozni, mert a kívülről jövő ér­deklődést kielégíteni mindig lényegesnek tartották a gazda­sági egység vezetői. Tehát épp csak befejeződött a négyszög- ülés, a gyár pártalapszerveze- tének titkárával, Dobos István­nal, a KISZ-alapszervezet tit­kárával Ledő Józsefjei és az üszb-titkárral, Szilágyi Mi­hállyal ismét nekiültünk. Ugyanis az ISG maglódi gyá­ra pártalapszervezetének tör­ténetéről, látogatásunk céljá­ról — és mindennapi munká­járól nem lehet beszélni a KISZ- és a szakszervezet be­vonása nélkül. A három alap­szervezet tevékenysége szoro­san összefonódik. Változó munkastílus — 1961-ben jöttem az akko­ri Maglódi Gépgyár- és öntö­déhez, amely később Maglódi Vasipari Vállalat lett, s 1976- tól az ISG-be olvadtunk — kezdte Dobos István párttit­kár a pártalapszervezet törté­netét, amely egyébként 1947- től íródik. — 1966-ban az ak­kori vállalat szakszervezeti bi­zottságának voltam titkára egy évig majd 1966-tól 1969-ig már pártalapszervezeti titkár, amikor is saját kérésemre föl­mentettek. Aztán 1975-ben is­mét párttitkár lettem a válla­latnál. Az ISG-hez kerülés a pártszervezet gyakorlati irá­nyítását módszerben, stílus­ban, pozitív irányban változ­tatta meg, elsősorban módszer­tanilag kapott segítség alap­ján. A Maglódi Vasipari Vál­lalat idején csak közvetlen községi pártbizottsági irányí­tásunk volt. A pártbizottság pedig nem rendelkezett ipari tapasztalatokkal, ezért az ipar- politikának a meghatározása a gyári pártszervezet feladatát képezte, azon a segítségen túl, amit a községi pártbizottság tudott nyújtani. Az ISG-vel va­ló egyesülés után a vállalati pártbizottsággal sikerült idő­ben és jól felvenni a kapcso­latot, kellő segítséget adtak munkánk szervezéséhez. A vezetőknek gondot oko­zott az egyesülés elfogadtatá­sa. Itt kezdődött az első csa­tározás politikai téren. Két taggyűlést is össze kellett hív­ni. és ott keményen ki kellett állni az akkori gyáregység lé­tezése mellett. , — Nyilván változott a párt­vezetőség is? — Természetesen, valame­lyest cserélődött, s 1978-tól majdnem azzal a létszámmal dolgozott, mint ma és 79-től már véglegesen 5 fő van a ve­zetőségben. Így hát több éves a vezetőség együttes tapaszta­A Csacska macska csala- fintáságai című mesejátékot mutatják be április 14-én, szerdán délelőtt 10 óidkor Ve- csésen a József Attila Műve­lődési Házban. Egy héttel később, 21 és 22- én Csipkerózsika és Kacor kandúr történetét nézhetik lata. Természetes, hogy a fej­lődésben megállni nem lehet. Feladat idén is a munkaterv szerint a pártvezetőség mun­kastílusának még jobbá alakí­tása, a belső pártélet (Színe­sebbé tétele, hiszen módszer­ben kapunk elég segítséget. — A módszer és a gyakorla­ti megvalósítás között azon­ban nagy az ellentét, amelyet fel kell oldanunk. Nemcsak a pártvezetőség, a -tagság is kri­tikus szemléletű, ami azért jó, mert kritikusan nézve a dolgokat, sokkal sikeresebb munkát lehet végezni, mint felszínes megítélésből. Az alapszervezet tevékenysége jó­nak mondható, de önmagában dolgozni képtelen lenne — bi­zonygatta erősen Dobos István. — Igen jó partnerekre talál­tunk a szakszervezeti bizott­ságban és a KlSZ-alapszerve- zetben, valamint a gyári gaz­dasági vezetésben. Ez az úgy­nevezett négyszög csapatmun­kát végez, egységes politikát képvisel, de mindegyik szerv a maga munkáját önállóan és megfelelően végzi. Nagyon ki kell emelni a szakszervezettel és a KISZ-szel való együttmű­ködés jelentőségét. Az utóbbi két évben jellemző e két tö­megszervezet közelebb kerü­lése, a közös programok készí­tése. a kölcsönös tájékoztatás. Sikeres vitakörök A pártalapszerv létszámá­nak alakulásáról, a tagépítés­ről, az oktatásról is kérdeztük Dobos Istvánt: — A pártalapszervezet lét­száma 39 fő, öttagú a vezető­ség, s öt pártcsoport működik az alapszervezet területén. A tagságból tizenegyen a közsé­gi pártbizottságban is dolgoz­nak, közülük ketten a vb tag­jai, egy pedig a fegyelmi bi­zottság elnöke. Tehát az ISG kellőképpen van képviselve a község politikai életében is. Az alapszervből hatan járnak marxista—leninista középis­kolába, egy-egy fő marxizmus —leninizmus esti egyetemen, illetve egyéves pártiskolán van. ketten középiskolába, ti­zenöten pártoktatásra járnak. A KISZ-ben hat éve sikeres a vitakör. Éspedig olyannyira, hogy két esztendővel ezelőtt a szödligeti KISZ-vezetőképző iskola hallgatói eljöttek ta­pasztalatcserére a vitakörre és nagyon jó benyomásokkal mentek el. — Mik a pártalapszervezet idei főbb feladatai? _— Az 1982-es év fő felada­tának tekinti a pártalapszer­vezet a 200 főben stabilizáló­dott létszám növelését, amit a jelenlegi termelés is igényel. Továbbá jellemző lesz a be­ruházással való foglalkozá­sunk. Ez a beruházás mintegy 71 millió forint értékben fog meg a gyerekek a 4-es számú általános iskola tanulóinak előadásában. A nyugdíjasok vidám mű­soron szórakozhatnak április 16-án délután 2 órától, más­nap este 7-től vöröskeresztes- bál lesz Vecsésen. megjelenni gyárunknál. Má­justól várhatók az előkészüle­tei: területbiztosítás, tervezési munkálatok és egyebek. Ugyancsak jellemző gyárunkra a kooperáció. Elég nagy terü­letet ölel föl, hiszen a külső kooperáció a benti normaórá­kat meghaladó mértékben van kiadva. Ennek a témának egy komplex vizsgálata is egyik fontos feladata a pártalap- szervnek. Rövidtávú feladatok — 1981. október elsejével ve­zettük be gyárunkban az öt­napos munkahetet. Most fog­lalkozunk ennek értékelésé­vel. Kétségtelen, hogy a tavaly októberi intézkedési terv vég­rehajtásának vannak még hiá­nyosságai. — Többet kívánunk törődni idén a pártmegbízatásokkal, mert azt tapasztaltuk, hogy szemben a hosszú távú meg­bízatásokkal, a rövid távú fel­adatok konkretizálása ered­ményesebb. Jobban kidombo­rodik a párttagok személyisé­ge, egyénisége munkájukban. A. L. A. A nap kulturális programja Gyömrőn, az úttörőházban, 14 órától: filmvetítés, 16-tól: a bábszakkör foglalkozása. Monoron, 15-től és 17-től: szabás-varrás tanfolyam két csoportban, 18-tól: a motoros- klub foglalkozása (a HNF- székháziban) és a Nosztalgia if­júsági klub összejövetele. Vecsésen, 9-től 17-ig: bútor- kiállítás és -vásár, 19-től ifjú­sági klubfoglalkozás. A homoki gyümölcskultúra egyik tudományos műhelyéből a közelmúltban útjára indult egy könyv, amely több évtize­des kutatómunka eredményeit foglalja össze. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató Intézet ceglédi kutatóállomá­sán hosszú ideje foglalkoznak a csonthéjasok új, a mai üze­mi követelményeknek megfele­lő fajtáinak kikísérletezésével. A többi között számos kajszi­barackfajta fűződik munká­jukhoz, mint Déldául a ceglédi óriás, a ceglédi bíborkajszi és a ceglédi hajnalpír. Nagy jelentőségű A kutatóállomás vezetője, Nyújtó Ferenc és tudományos munkatársa, dr. Surányi Dezső szerkesztésében látott napvilá­got a Mezőgazdasági Kiadó­nál a Kajszibarack című kötet. A fejezetek egy részét ők ír­ták, továbbá közzétették még tucatnyi szerző egy-egy téma­körre vonatkozó közléseit. Napjainkban ez a gyümölcs­fajta elsősorban a házikertek­ben található meg, de újabban nagyüzemi telepítésekre is van példa, mint például a cegléd- berceli Egyetértés Tsz-ben. Fő­ző Józsefnek, az albertirsai Micsurin Tsz elnökének a ter­melési rendszerekről szóló fe­jezete a Pilis—Albertirsa— Ceglédbercel határában kiala­„Lepereg az orsó, J megtelik a korsó, / jó fűszer a bors, ó,l dirink legyen BORSÓ!” Ilyen és ehhez hasonló rig­musok tűntek föl a monori kö­zépiskola folyosóin, sőt minden helyen, ahol diák csak megfor­dulhat. Hamisítatlan választási hangulat kerítette hatalmába a gimnazistákat, de a tanáro­kat is, hiszen nem mindegy, hogy a Borsó, a Márti, vagy a Tibor lesz az igazgató. Végül a titkos szavazás döntötte el, hogy a legnépszerűbb, a közös­ség bizalmát leginkább élvező ember, Borsó László IV/b. osz­tályos tanuló lett a győztes. Folyt is a málnaszörp a győ­zelem mámorában, legények kurjongattak, lányok táncoltak, közben az iskolarádió munka­társai riportot készítettek az új igazgatóval: „Szándékom szerint két nap­ra eltörlöm az elégtelent, a legrátermettebb tanulókból új tanárokat nevezek ki a régiek helyére, 20 perces szüneteket tartunk és megszabjuk többek között, hogy mi legyen az ebéd a menzán.” A tanítás kezdete előtt hiva­talosan is megtörtént a beikta­tás. Szentgyörgyvári István exigazgató átadta az iskola kulcsát, s ezzel megkezdődött a diák önkormányzati napok eseménysorozata a monori Jó­zsef Attila Gimnáziumban. Csengőszó helyett szignál jelezte az órák kezdetét, majd peregtek a feleletek, s ki meg­érdemelte, megkapta az ötösét. A diák tanárok megmutathat­ták, szerintük hogyan is kelle­ne tanítani. Kajli Edit diák ta­nár Ady Endre háború alatti költészetéről, utolsó kötetéről tartotta óráját meggyőzően, nagy rátermettséggel, Bódi Il­dikó diák tanár az elektronikus zenéről beszélt és mutatott be zeneműveket olyan hitelesség­gel, hogy a tanulók még a szü­netben is faggatták. Pedig a szünetek ugyancsak nagy és izgalmas programot biztosítottak: volt kosárlabda- dobp-verseny, fekvőtámasz- verseny, más szünetekben ze­néi: rejtvény verseny, de szép­ségverseny, szónokverseny is. A lehetőségekre igazán nem panaszkodhatott senki. S ez így történt két napig. Délelőtt régi tanítványok gyülekeztek, hogy a KISZ 25. évfordulója alkalmából meg­hívott vendégként vegyenek részt baráti beszélgetésen az iskola KISZ-vezetőivel, akik beszámoltak a jelenlegi mun­káról, az elért eredményekről. Már egy órakor megtelt a színházterem, hogy a fél ket­tőkor kezdődő tanár—diák kulturális délután programját kított dánszentmiklósi gyü­mölcstermesztési rendszert említi, amely 800 hektáron te­lepített csonthéjasokat — a többi között kajszit — a közel­múltban. , A kötet átfogó képet ad e növényfajta termesztésének gazdasági jelentőségéről, rend­szertanáról, kultúrtörténetéről, fajtáiról és nemesítéséről. Részletesen leírja a telepítés mozzanatait, a kajszibarackfák élettanát, a telepítések rend­szereit és művelését. Hasznos gyakorlati útmutatást ad a ko­ronaformák kialakításához, a metszéshez, a tápanyag-után­pótláshoz, a talajműveléshez és gyomirtáshoz. Behatóan fog­lalkozik olyan fontos problé­mákkal, mint a kajszi gutaüté­se és a fagyok elleni védeke­zés. Ösztönző lehet A mű ösztönzést és irány- mutatást ad a külföldön is ke­resett és nagyüzemekben egy­aránt javasolt telepítéséhez mert — megfelelő termőhelyi adottságok között —, meghá­lálja a fáradozást és jó termés­sel fizet. A kötetet egyaránt haszonnal forgathatják a kis­termelők, a hétvégi kertek tu­lajdonosai éppúgy, mint a mezőgazdasági nagyüzemek­ben dolgozó szakemberek. T. T. láthassák az lérdeklődők. Ami ekkor következett, az fölülmúlt minden várakozást. A tanárok „színjátszó köre” előbb Ma- ■ dách Imre Tragédiájából mu­tatott be részletet, elsősorban a diákok okulására, de az át­ferdített szövegek olyan cél­zásával is, hogy nékik sem kell a szomszédba menni humorért. A darabban pazar egyéni és tö­megjelenetek váltották egy­mást, ahogyan a főrendező Bölcső Gusztáv elképzelte. Sőt! Bevallása szerint szereplői minden elképzelését fölülmúl­ták. Tanú erre a mintegy 300 néző, akik szemüket törölve már azt sem tudták, sírnak, vagy nevetnek. A nagy attrak­ciót egyéni jelenetek követték, összesen 13. Csak kettőt ki­emelve: Stéhli tanár úr szen­vedéllyel előadott és eljátszott Limbó-hintó szavalata minden versszeretőt plgyönyörködte­tett, amiként Tóth Erzsébet igazgatóhelyettes is, ki század­végi ruhájában divatbemutató­val egybekötve „magyarázta — Sok szó esett a legutóbbi szövetségi napon a járási lab­darúgó-válogatott vasárnapi kudarcáról. A felnőttek 5-1 arányú vereséget szenvedtek, s ezzel szinte elúsztak a to­vábbjutási esélyek. Az tény, hogy nem sikerült a legjobb játékosokból összeállítani a csapatot, de a vezetők a pá­lyán lévőktől azért nagyobb lelkesedést vártak. A védelem átjáróháznak bizonyult, a két kapus egy-egy gólban ludas volt, a csatárok pedig semmi veszélyt nem jelentettek a ka­pura. Eldöntötték, hogy a vissza­vágókra május 1-én, a munka ünnepén Gyömrőn kerül sor. Biztos, hogy akkor jobb ké­pességű játékosok alkotják majd a csapatot, s megkísérlik a lehetetlent, ledolgozni a hát­rányt. A Gyömrői SE az idén ün­nepli fennállásának 70. évfor­dulóját. Méltó házigazdák akarnak lenni ezen a találko­zón. A tervek szerint addigra megszépítik a pálya környé­két. Elkészül a pályát körül­vevő és a külső kerítés egy­aránt, a kapufákat is kicseré­lik. Az öltözők festésével már végeztek ,a lelkes társadalmi munkások. Minden feltétel biztosítva lesz tehát, s talán a szurkolók is hallatják majd hangjukat. A tervek szerint a járási 11-es rúgó versenyre is ekkor kerül sor a serdülő és ifjúsági játékosok részére. Biz­tos tehát, hogy érdemes lesz kimenni a gyömrői pályára május 1-én. SERDÜLŐ LABDARÚGÓ- EREDMÉNYEK: Pilis—Dán­szentmiklós 0-5, Ceglédi VSE —Gyömrő 13-0, Vecsés—Mo- nor 0-4, Albertirsa—Péteri 2-6, Maglód—Abony 1-6. II. OSZTÁLY: Pilis II.—Ve­csés II. 2-0, Dánszentmiklós II.—Gyömrő II. 1-1. Megyei csapataink közül a Sülysáp 1-1-es döntetlent ért el Tápiószentmártonban, a Pi­lis viszont 8-0-ás vereséget szenvedett Kartalon. Csapataink helyezései a ta­bellán: 11. Sülysáp 21 5 9 7 28-45 19 16. Pilis 21 1 4 16 13-68 6 el” a kor udvarlási és viselke­dési normáit. A tanárokból verbuvált „kórus” önfeledt éneklésével záródott a műsor első része, melynek sokáig és megérdemelten szólt a vastaps. A második részben a diá­kok következtek, bizonyítván, hogy jószemű és figyelmes ta­nítványok: a paródiában a ta­nárok legjellemzőbb mozdula* latai és mondatai keltek életre. Kiderült, a katedra másik ol­daláról, a diákok szemén át nézve milyen sok humor van a valóságban. Előbb táncház, majd discó zárta a napot, majd utolsó ak­tusként hivatalosan is vissza­adatott az iskola kulcsa. Borsó László a tanulóifjúság nevében megköszönte a bizalmat, azt a két napot, amikor maguk irá­nyíthatták és szervezhették is­kolai életüket, de a megköny- nyebbülés érződött szavain, amikor zárszóként azt mondta: „jó munka volt, jó mulatság, de jobb a padban! i Hégely Gábor A hétvégi bajnoki fordulók­ból kettőt szombatra hoztak előre. A nagy érdeklődéssel várt Nagykőrös—Abony és az Ecser—Kocsér meccsek lesz­nek szombaton, a többiekre vasárnap kerül sor. A monori labdarúgók eddi­gi tavaszi mérlege igen pozi­tív, két győzelem, egy döntet­len, egy vereség. Ügy tűnik, sikerül elmozdulniuk a mély­pontról. Ha továbbra is ilyen lelkesen játszanak, akkor nem lesznek kiesési gondjaik, ősz­re is a megyei II. osztályban szerepelhetnek a járási szék­hely labdarúgói. G. J. KOSÁRLABDA SERDÜLŐ EREDMÉNYEK: BKV Előre—Monori SE 45-40 (22-18). öt perc után 10-4-re vezetett a monori csapat, de ezután megtorpanás követke­zett, a 10. percig nem értek el pontot, de viszonylag jól védekeztek, így az ellenfél nem tudott nagyon elhúzni. Kosárdobók: Gyöngyösi A. (16), Vrabecz E. (12), Kalte- necícer T., Nagy Cs., Földi M. (4—4), Jó: Tönköl Edit, Vra­becz Erika. A soron következő serdülő mérkőzésen a Monori Gimná­zium és a Monori SE mérte össze tudását. Eredmény: 121-48 (59-25). A nagyobb fi­zikai erő, és játékrutin dön­tött. A Monori SE győzött a Fe­rencvárosi Vasutas csapata el­len is 79-53-ra (36-27). A mo­nori csapat már korán magá­hoz ragadta a kezdeményezést, bár a második félidő elején volt egy kis megtorpanás, mégis szinte biztos volt a győ­zelem. Kosárdobók: Gyöngyö­si Á. (25), Vrabecz E. (Í8), Kaltenecker T. (15). Földi M. (14), Tönköl (5), Nagy (4). NŐI IFJÚSÁGI MÉRKŐ­ZÉS: Budaörs—Monor 82-53 (44-21). Egy ifjúsági váloga­tottal és két 190 centiméteres játékossal felálló ellenféllel szemben önbizalom híján, szinte feladták a mérkőzést a monori lányok. Jó: Pausch Andrea. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Gyerekek, gyerekeknek Mesét játszó iskolások Csacska macska és Kacor kandúr Ceglédi kutatók műhelyéből Ä kajszibarack könyve Járásunkban is meghonosodott Labdarúgás Tanulságos vereség után

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom