Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

Megerősítik az argentin csapatokat Éleződik aFalkland-válság len) nevű, általában a tenge­részgyalogság partraszállítá- sára alkalmas helikopter- anyahaj ó is, amely kedden futott ki Portsmouth kikötőjé­ből. A The Daily Express angol napilap értesülése szerint Chi­le beleegyezett, hogy a brit hajóhad használhassa a szige­tektől mindössze néhány száz mérföldre levő Punta Are- nas-i chilei haditengerészeti kikötőt. A hadászati lépésekkel egy­idejűleg a brit külügyminisz­térium a BBC adásaiban felhívta a mintegy 17 ezer, Argentinéban tartózkodó brit állampolgárt az ország elha­gyására. PortSmouthban, Anglia egyik hadikikStőjében az emberek zászlőlen- getéssei búcsúztatják a Falkland-szigetek felé kifutó Hermes repülő­géphordozó hajót Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök hétfőn este meg­ismételte azt a korábbi fogad­kozását, hogy kormánya az ar­gentinok által megszállt Falk­land (Malvin)-szigetcsoportot visszaszerzi. E cél elérésének sokféle módja van — tette hozzá —, s a kormány azt fog­ja tenni, ami szükséges. Hétfői ülésen az ellenzéki '„árnyékkormány” egyetértését adta ahhoz, hogy a Thatcher- kormány flottademonstrációval párosuló diplomáciai megol­dást keressen a Falkland-szi- geteken. Az „árnyékkormány” ugyan­akkor tovább követelte That­cher asszony és hadügymi­nisztere, John Nőtt lemondá­sát. 1 Tony Benn, a labour balel- dálának szellemi vezéralakja ugyanakkor egy politikai gyű­lésen kijelentette: a Munkás­párt nem támogathatja a há­borút Argentína ellen a brit világbirodalom „maradéka” miatt. Szerinte a Falkland- szigetek körül megismétlődik majd a szuezi válság — ab­ban az értelemben is, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni Nagy-Britanniát. Londoni lapok értesülései szerint az argentin katonai erőket jelentősen megerősítik a Falkland- (Malvin)-szigete­ken. Az argentin katonai kon­tingens létszámát az eddigi 5 ezer főről mintegy 7—8 ezer főre növelik a brit flotta odaérkeztéig. Az argentin csa­patokat légelhárító rakétákkal is felszerelik. Angol katonai szakértők sze­rint a brit lépések célja az, hogy légi- és tengeri blokád alá helyezzék a szigeteket, és így kényszerítsék ki az argentin csapatok távozását. A Falk­land-szigetek felé tartó flotta a legnagyobb brit haditenge­részeti csoportosítás az 1956- os szuezi válság óta. A két re- pülőgép-anyahajóval vezetett hajórajhoz csatlakozni fog a brit haditengerészet büszkesé­ge, a,.Fearless” (rettenthetet­E! nem kötelezettek Üés Kuvaitban Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet veze­tője kedden, az el nem kötele­zett országok koordinációs iro­dájának kuvaiti ülésén felszó­lította Iránt és Irakot: fejez­zék be másfél éve tartó hábo­rújukat és együttes erővel for­duljanak szembe Izraellel. A koordinációs iroda rend­kívüli ülésszakát kedden nyi­totta meg Al-Ahmad Al-Sza- bah kuvaiti miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszter. A ta­nácskozás fő feladata annak vizsgálata, mi módon nyújt­hatnának az el nem kötelezett országok több segítséget az iz­raeli agresszió ellen küzdő pa­lesztin népnek. Az ülésszakon — a háború kirobbanása óta első ízben — együtt volt jelen Ali Akbar Velajati iráni és Szadun Hammadi iraki kül­ügyminiszter. A NA TQ értekezlet ideién Béketüntetés lesz Bonnban Béketüntetást hirdettek meg június 10-re a nyugatnémet békemozgalom képviselői hét­főn tartott bonni sajtóértekez­letükön. A mozgalomban részt vevő, mintegy 350 szervezet és csoport közleménye arra hívja fel az NSZK békeszere­tő erőit, hogy a NATO tag­országok állam- és kormány­főinek bonni csúcstalálkozója alkalmából, június 10-én tün­tessenek a békéért az NSZK fővárosában. Minden béke­szerető ember célja a teljes és általános leszerelés — hang­súlyozza a felhívás. Az új amerikai középhatótávolságú rakéták nyugat-európai tele­pítése csak a korlátozott euró­pai nukleáris háború amerikai stratégáinak érdekét szolgálja. Ezek a fegyvereik az első csa­pás eszközei, telepítésük fo­kozza a háború kirobbanásá­nak veszélyét. Az USA tajvani politikája miatt Nő az ingerültség Pekingben Kína nem érezheti ölhetett kézzel, hogy az Egyesült Álla­mok meghatározatlan ideig háborítatlanul adjon el fegy­Recgan nyilatkozata Lehetséges a csúcstalálkozó Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke hétfőn egy rögtönzött sajtókonferencián közölte, hogy részt vesz és fel­szólal az ENSZ júniusban, New Yorkban rendezendő má­sodik leszerelési ülésszakán, s ebből az alkalomból „szívesen találkozna” Leonyid Brezsnyev szovjet államfővel. Az amerikai elnök minden­esetre ezt az alkalmat is fel­használta arra, hogy megis­mételje a Szovjetunió állítóla­gos nukleáris fölényéről szóló állítását. Reagan korábban általános­ságban beszélt egy csúcstalál­kozó lehetőségéről. A Szovjet­unió, mint ismeretes, eleve a legfelsőbb szintű tanácskozások híve. vereket Tajvannak — szögez­te le kedden a Zsenmin Zsi- pao, a KKP lapja. Az írás utal Hollandia esetére, amikoris Hága két tengeralattjáró el­adását engedélyezte Tajvan­nak, s Kína ügyvivői szintre szállította le a két ország dip­lomáciai kapcsolatait. A cikk szerint teljes mértékben Wa­shingtontól függ, hogy hanyat- lanak-e a kínai—amerikai kapcsolatok, vagy sem. Az angol nyelvű China Daily „Nevezzük nevén a dol­gokat” című, ugyancsak keddi cikkében a kétszínű amerikai politikát teszi felelőssé a mos­tani helyzetért. A China Daily szerint nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai kormány Tajvant politikai egységként meg akarja tartani. m Háttér í^— A RIÓI SZERZŐDÉS CSAPDÁJA ANGOL FLOTTAEGYSÉ- SÉGEK vannak útban a Falkland-szigetek felé. That­cher brit miniszterelnök­asszony és más angol hiva­talos személyiségek nyilatko­zatban jelentették ki, hogy ha szükséges, Nagy-Britannia ka­tonái erővel szerzi vissza a kétezer lakosú területet, ame­lyet nemcsak latin-amerikai stratégiai szempontokból tart elengedhetetlennek. A brit koronagyarmat hely­zetének helyreállítása azért is nélkülözhetetlen, mintegy 13 ezer kilométerre az angol szi­getországtól, mert London at­tól tart, hogy a szigetcsoport elvesztése jeladás lehet arra, hogy más számára fontos, bir­tokában levő területeket is el­ragadjanak tőle. A brit sajtó megírja, hogy elsősorban Gibraltárt féltik, amelyre a ßpanyol kormány már jó ide­je megfogalmazta igényét. London a brit birodalom megmaradt és minimálisra összezsugorodott pozícióinak megtartása • szempontjából feltétlenül szükségesnek tart­ja. hogy a Földközi-tenger nyugati bejáratát ellenőrző Gibraltár változatlanul ellen­őrzése alatt maradjon. Ha pe- dik — fogalmaznak londoni hivatalos körökben — Anglia Argentínával szemben „erőt­lennek” és „gyengének” mu­tatkozik, holnap sor kerülhet esetleg arra is, hogv spanyol csapatok rohamozzák meg Gibraltárt. S talán „holnap­után” Hongkong következik, amely Anglia utolsó „bástyá­ja” a kínai szárazföldim. ARGENTÍNA VISZONT af- ra figyelmezteti Londont, hogy bármiféle fegyveres ak­ció akár a Falkland-szigetek visszafoglalására — amelyet ezek után Buenos Airesben már régi spanyol nevén Mal- vinasnak neveznek —, vagy egy esetleges Argentína elle­ni támadás odavezet, hogy működésbe lép a behatoló el­len a riói szerződés gépezete. Mit ír elő ez a megállapo­dás? Az Amerikaközi Kölcsö­nös Segítség Szerződését — amelyet egyszerűen csak riói megállapodásnak neveznek — 1947 augusztusában írták alá az Egyesült Államok és a tő­le délre elterülő közép- és dél-amerikai országok. Ez volt a második világháború utáni első regionális katonai szerződés. Egyes katonai .szak­írók az „első hidegháborús megállapodásként” is emlege­tik. A szerződés lényege, hogy a nyugati félteke országainak kollektív fellépését irányozza elő minden fegyveres táma­dás ellen, amely bármelyik tagállamot éri, akár az ame­rikai kontinensen kívüli, akár azon belüli erők vesznek részt benne. A cikkelyeket úgy fo­galmazták meg, hogy homá­lyosak legyenek, s Washing­ton és a vele együttműködő dél-amerikai kormányzatok — amelyek akkoriban túlnyomó többségben voltak — dönthes­sék el, hogy mely „országokat fenyegeti olyan belső felfor­gató tevékenység”, amely el­len a riói egyezmény gépeze­tét kell alkalmazni. AKKOR MÉG csak fel sem vetődött, hogy a nyugati félteke bármelyik állama az Egyesült Államok valamelyik nyugat-európai szövetségesé­vel kerülhet Konfliktusba, így a külső támadás megfogal­mazásánál nem alkalmaztak semmiféle kiskaput. Itt egy­értelműen az áll a szerződés­ben, hogy bármely „nyugati féltekén kívüli állam” fegy­veres fellépésénél a kontinens akármelyik országa ellen, a riói megállapodás tagjai kol­lektív segítséget adnak a megtámadottnak. Egyes hírmagyarázók sze­rint most Washington saját korábbi politikájának csap­dájába esett, s ezért igyekszik annyira közvetíteni Nagy- Britannia és Argentína között, hogy elkerülje a fegyveres összecsapás kirobbanását, amelytől a riói szerződés szó szerinti értelmezése alapján nem tarthatja könnyedén tá­vol önmagát. Washingtonban arra számí­tanak. hogy az angol flotta megérkezéséig a térségben — amely mintegy két hetet vesz igénybe — nyomást tudnak majd gyakorolni Argentínára, hogy kompromisszumos meg­oldást fogadjon el. Galtieri tábornokelnök legutóbbi wa­shingtoni látogatásakor a Pentagon mindent megtett, hogy a washingtoni politikai célok iránt „minél teljesebb megértésre” bírja Buenos Airest. Arra is számítanak, hogy az Egyesült Államok kö­zép- és latin-amerikai főszö­vetségesei szintén befolyásol­ni lesznek képesek az argen­tin magatartást. Ezzel szem­ben viszont egyes. Argentíná­val rokonszenvező latin-ame­rikai államok máris kifejezték szolidaritásukat a brit fenye­getésekkel szembeszegülő Buenos Aires-i kormányzat iránt, s kinyilvánították, hogy szükség esetén a riói egyez­mény előírásait betű szerint betartják, s ha London fegy­veres erővel támad, a Gal- tieri-kormányzat segítségére sietnek, s Washingtont, csak­úgy, mint a nyugati félteke összes országainak fővárosait felszólítják, hogy hasonlókép­pen cselekedjenek. WASHINGTON ebben a helyzetben az „időnyerés” po­litikájához folyamodik, hiszen nem tagadhatja meg nyíltan és látványosan annak a szer­ződésnek az előírásait, ame­lyet negyedszázaddal ezelőtt maga fogalmazott meg. Egy ilyen lépés ugyanis csak még jobban elmélyítené az Ameri- ka-barát latin-amerikai rend­szerek válságát és sok eddig •még Washington mellett ki­tartó közép- és dél-amerikai elem is kénytelen volna job­ban elhatárolódni a Fehér Ház politikájától... Árkus István LE DUAN 75 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte Le Duant, a Vietnami Kommunista Párt főtitkárát 75. születésnapja al­kalmából. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára ugyan­csak táviratban üdvözölte Le Duant. 1907. április 7-én született Le Duan, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára. Szülőhelye a Közép-Vietnamban levő Quang Tri tartomány. Szegény csa­ládból számnazik, apja aszta­los volt. 1926-ban bekapcsolódott a hazafias mozgalomba, majd a Vietnami Forradalmi Ifjúsági Szövetség — az első vietnami marxista szervezet — tevé­kenységébe. Megalakulása, 1930 óta tagja volt a Vietna­mi Dolgozók Pártja elődjének, Indokína Kommunista Pártjá­nak. 1931-ben Bac Bo (Eszak- Vietnam) pártbizottsága pro­pagandabizottságának tagja lett. Még ugyanabban az év­ben letartóztatták, és forra­dalmi tevékenységéért húsz­évi börtönre ítélték. Aktív pártmunkát végzett a börtön­ben is. 1936-ban, amikor győ­zött a francia népfront, kisza­badult. 1939- ben tagja lett a köz­ponti bizottság állandó bi­zottságának. 1940- ben ismét letartóztat­ták. és tízévi börtönre ítélték. 1945-ben, az augusztusi forra­dalom győzelme után a párt és a kormány Dél-Vietnamba küldte, s aktívan bekapcsoló­dott a néphadsereg szervezé­sébe. 1951 decemberében, a párt II. kongresszusán — ahol az Indokína Kommunista Pártja utódaként megalakult a Vietnami Dolgozók Pártja — ismét beválasztották a központi bizottságba és a po­litikai bizottságba. 1960 szeptemberében, ti Vietnami Dolgozók Pártja 111. kongresszusán a VDP Központi Bizottságának első titkárává, majd 1976-ban — a IV. kong­resszuson — a párt főtitkárává választották. 1982 márciusá­ban — az V. kongresszuson —1 ismét őt választották meg a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kárává. Le Duan számos magas ki* tüntetés tulajdonosa; így 1980r ban nemzetközi Lenin-béke- dijjal, ez év januárjában Le- nin-renddel tüntették ki, s 75. születésnapja alkalmából megkapta a Magyar Népköz- társaság gyémántokkal ékesí­tett Zászlórendjét is. Gromiko elutazott Belgráditól Közös közlemény a tárgyalásokról (Folytatás az 1. oldalról.) Moszkvában és Belgrádban közzétették azt a közös közle­ményt, amelyet Andrej Gromi­ko szovjet és Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminiszter ked­den véget ért tárgyalásairól adtak ki. A hivatalos, baráti látogatás­ról kiadott közlemény megálla­pítja, hogy a találkozók és a megbeszélések baráti, nyílt lég­körben, a kölcsönös megbe­csülés jegyében mentek vég­be. A felek rámutattak: az erő­södő fegyverkezési verseny komoly mértékben fenyegeti a népek békéjét és biztonságát. Gromiko ezzel kapcsolatban részletesen kifejtette azoknak az új, fontos javaslatoknak a lényegi vonásait, amelyeket Leonyid Brezsnyev terjesztett elő a nukleáris fegyverek kor­látozásáról és csökkentéséről. Jugoszláv részről pozitív véle­ményt juttattak kifejezésre Leonyid Brezsnyev javaslatai­ról. A miniszterek megvitatták az európai helyzetet is, s rámu­tattak arra, hogy az európai helyzet jelenlegi kiéleződése veszélyes jellegű. A miniszte­rek annak a reményüknek ad­tak kifejezést, hogy a madridi tanácskozás felújítása ez év őszén pozitív eredményeket hoz. A semleges és el nem kötelezett országok által elő­terjesztett dokumentumterve­zet jó alapot jelent ehhez — állapították meg a külügymi­niszterek. A belgrádi tárgyalásokon aláhúzták, hogy az el nem kö­telezett országok mozgalma fontos szerepet tölt be a bé­kéért, az egyenjogú nemzetkö­zi kapcsolatokért, a háború fenyegetésének elhárításáért vívott küzdelemben. Jaruzelski hazaérkezett Közös közlemény a prágai látogatásról (Folytatás az első oldalról.) A Wojciech Jaruzelski ve­zette lengyel párt- és állami küldöttség csehszlovákiai hi­vatalos baráti látogatásáról kö­zös közleményt adtak ki ked­den Prágában. A felek kifejezték készségü­ket. hogy a szocialista inter­nacionalizmus elvei alapján to­vábbfejlesztik a CSKP és a LEMP. Csehszlovákia és Len­gyelország. valamint a két nép közötti testvéri barátságot és együttműködést. A gazdasági együttműködés­ről tárgyalva a küldöttségek elégedetten állapították meg, hogy tovább haladtak előre azok a megbeszélések, amelyek a lengyel gazdaság — elsősor­ban a kohó- és gépipar, az elektrotechnikai, a könnyű- és a vegyipar — szabad termelő kapacitásainak kihasználásá­ban való összefogásról foly­nak. A megvitatott nemzetközi kérdések tekintetében a felek teljesen azonos álláspontot képviseltek. Közös megállapí­tásuk szerint az Egyesült Ál­lamok kalandor politikája miatt növekvő nemzetközi fe­szültség súlyosan veszélyezteti a békét és a biztonságot. El­ítélték az Egyesült Államok­nak és más NATO-tagorszá- goknak a lengyel belső ügyek­be való beavatkozását. Mindkét állam tevékenyen támogatja a Szovjetunió béke­programját. A két küldöttség álláspontja szerint az európai béke alapjául szolgálnak azok a nemzetközi megállapodások és szerződések, amelyek a má­sodik világháború eredményeit és a háború utáni helyzetet rögzítik. Wojciech Jaruzelski hivata­los baráti látogatásra hívta meg Lengyelországba Gustáv Hu- sákot. Megállapodás a lengyel adósságról Átütemezték a hiteltartozást Kedden az NSZK-beli Frankfurtban a Lengyel Nép- köztársaság és a hitelező összesen 501 nyugati bank ne­vében 20 bank képviselői' alá­írták Lengyelország 1981-es tőkés hiteltartozásainak át­ütemezéséről szóló megálla­podást. A megállapodás értelmében a 2,4 milliárd dolláros len­gyel adósság 95 százalékának visszafizetését négy évvel el­halasztották, a törlesztés ezt követően hét, egyenlő nagy­ságú részben, féléves időkö­zökkel történik. Az adósság fennmaradó öt százalékát há­rom részletben még az idén kell kiegyenlíteni, kamatai 1,75 százalékkal haladják majd meg az úgynevezett londoni bankközi kamatlábat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom