Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

KÖSZÖNTJÜK A MUNKÁBAN ÉLEN JÁRÖKAT, A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY RÉSZTVEVŐIT! Tanácskozott az országgyűlés jogi bizottsága Korszerűbb közigazgatás Községegyesítésekre és kö­zös tanácsú községek szerve­zésére a jövőben már csak néhány esetben kerülhet sor. Fokozini kell ugyanakkor a falvak népességmegtartó sze­repét. Megyei szinten a belső struktúra korszerűsítése, s a megyék közötti együttműködés fokozása a legfontosabb fel­adat — mondotta tegnap az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén dr. Raft Miklós, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettese. A közigazgatás fejlesztését szolgáló tudományos kutatás­nak a napi politikai feladatok­tól mentesen kell kialakítania a maga szuverén álláspontját, amit a kormányzat azután vagy elutasít, vagy kedvező esetben megfelelő módon al­kalmaz. Erről szólt bevezető­jében a bizottsági ülés máso­dik előadója, egyben házigaz­dája, dr. Verebélyi Imre, az Államigazgatási Szervezési In­tézet igazgatója. Minden köz- igazgatás egyik sarkalatos kér­dése, hány fokozat található a községek és a központi hata­lom intézményei között. Va­lamennyi ország arra törek­szik, hogy minél kevesebb át­tétel legyen, mert a közvetítő apparátusok bürokratikussá, nehézkessé teszik az állam- igazgatási szervezet működé­sét. Ezt a célt az európai álla­mok kétféle úton kísérlik meg elérni. Az országok egy cso­portja radikálisan összevonja a falvák igazgatását. Svéd­országban a 2500 községet előbb ezer, majd napjainkra 278 szervezeti egységbe köz­pontosították. Hasonló tenden­cia érvényesül Bulgáriában is. Az ily módon létrejött integ­rált apparátusú falvak köz­vetlenül kapcsolódnak a me­gyei szervezethez. A két pólus közé ékelődött — járási — közigazgatási szint leépítését szolgálja ugyanak­kor a másik megoldás is, amely a megyék nagyságá­nak csökkentésével kíván op­timális kapcsolatot teremteni a falvak és megyék között. Ezt a szisztémát követi Len­gyelország, ahol a 17 vajda­ságból 49-et alakítottak ki. A külföldi tapasztalatok egy része nálunk nem alkalmaz­ható. így mindenképpen el kell vetni annak lehetőségét — folytatta dr. Verebélyi Im­re —. hogy Magyarországon 15—20 község tartozzon egy- egy tanácsi apparátushoz. A regionális közigazgatás beve­zetése ugyancsak elfogadha­tatlan, mert a tájegységenként tagolódó nagy közigazgatási szervezetek esetleg ellenpont­jaivá válhatnának a központi hatalomnak, s ez végső soron anarchiához vezethetne. A vizsgálatok alapján végül is megállapítható, a községi ta­nácsi apparátusok összevoná­sa növelte a szakigazgatási munka hatékonyságát, ugyan­akkor nem lehet cél a to­vábbiakban a falvak megfosz­tása a helyi képviseleti testü­lettől. A kutatások ezért jelen­leg arra irányulnak, miként működtethetnének a helyi tes­tületek egy-egy körzeti szak- igazgatási szervezetet. A magyar államigazgatást végül mint „várakozó köz- igazgatást” jellemezte dr. Ve­rebélyi Imre. A felmérések szerint a tanácsi ügyintézők munkaidejük 70 százalékát a hivatalban töltik, oda várják be az ügyfeleket, s közvetle­nül a helyszínen, a „terüle­ten”. többnyire csak a leg­szükségesebb esetekben jelen­nek meg. Az ülésen — amelyet dr. Gajdócsi István vezetett — felszólalt dr. Juhász Tibor, Nagy József, dr. Rőder Edit és Nádai Pál. B. E. Kertészeti egyetem ifufafási témák A Magyar Tudományos Akadémia és a Kertészeti Egyetem rendezésében szer­dán az egyetemen tudományos ülésszakon emlékeztek meg Lippay János, a magyar nyel­vű kertészeti és mezőgazdasá­gi szakirodalom megalapítója születésének 375. évfordulójá­ról. A tanácskozáson több elő­adás foglalkozott a tartósító­ipari technológia fejlesztésé­vel. Ez e téren folyó tudomá­nyos munka azért jelentős, mert a fogyasztásban emelke­dik a feldolgozott kertészeti termékek aránya; húsz év alatt 15 százalékról 50 száza­lékra nőtt. így a zöldség-gyü­mölcs szezon mindinkább „ki­tolódik”, kora tavasszal és té­len is a napi étrendhez tar­toznak a korábban csupán a nyári-őszi szezonban árusított termékek. Az ellátás javításá­ra — amint a tanácskozás több előadásából is kitűnt — a közétkeztetés számára 5 ki­logrammos zöldség-gyümölcs konzervek kifejlesztésén mun­kálkodnak; ezek különleges gyártási eljárást igényelnek. Fontos kutatási téma a kon­zervek gazdaságos csorrpgolá- sának megoldása. Egyik ké­zenfekvő lehetőség: az im­portból származó drága fém­dobozok helyett visszatérés az üveghez. A kutatók a zöldség-gyü­mölcs tárolás korszerű tech­nológiáit is ismertették. Nem­zetközi elismerést keltő ered­ményeket értek el az úgyne­vezett szabályozott légterű tá­rolással. Ennek lényege: a raktárak légterében növelik a széndioxid-tartalmat, ezzel lassítják a tárolt gyümölcs „légzését”, így az tovább meg­őrzi frisseségét, jó minőségét. Á TESZÖV-től információt várnak Ä Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán tar­tott ülést a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága. A testület foglalkozott a soron következő májusi tanácsülés előkészítésével, majd megvi­tatta azt a jelentést, mely a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest megyei Területi Szövet­sége tevékenységét elemzi. Ezt követően tájékoztató hangzott el az ügyfélszolgálati irodák működéséről, a megye taná­csi vállalatainak, költségvetési üzemeinek tavalyi gazdálko­dásáról. A végrehajtó bizott­ság elfogadta azt a megálla­podástervezetet is, mely a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa Elnökségével való együttműködését a gazdasági, a területi és településfejlesz­tési kérdésekben éppúgy, mint az állampolgárok ügyei­nek intézésében, a művelődés- és oktatáspolitikai célok való- raváltásában meghatározza. Jóváhagyta azt az előterjesz­tést is, mely Vecsésen a nyolc munkahelyes szakorvosi ren­delőintézet létesítésének költ­ség-előirányzatát tartalmazta. Äz ellenőrzést, a szövetkezeti demokrácia már meglévő fórumait erősíteni Jobbára ismert tény, hogy a Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Pest megyei Területi Szö­vetsége (a TESZÖV) 74 ter­melőszövetkezet, három szak- szövetkezet, s 23 közös válla­lat, s ezen belül 150 ezer ter- termelőszövetkezeti tag érde­keinek képviseletére hivatott. Azokéra, akik tavaly 41 mil­liárd forint termelési értéket állítottak elő. Ennek az ösz- szegnek a nyereséghányada megközelítette a tíz százalé­kot. A szövetkezetek munkáját sajátos eszközrendszerével se­gíti a területi szövetség. Szer­teágazó a feladatköre a hu­szonöt ügyintézőnek, s termé­szetesen a revizori irodának is. Ennek ellenére a szövetség jól áttekinti a megye gazda­ságainak termelését. Az adott­ságokról, a feltételekről, vagy a termelés eredményességét befolyásoló tényezőkről az is­mereteik megfelelőek. Éppen ezért kezdeményezhette a TE­SZÖV a termelési körzetek ki­alakítását. Számottevő segít­Az utóbbi hónapokban, ha az ivóvízellátás kérdé­seiről esett szó, többnyire aggodalomra okot adó vagy éppen elszomorító híreket hallottunk. Sietek tehát mindenkit megnyugtatni, hogy a Dunamenti Regio­nális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat vezetői sze­rint a 42 település — kö­zöttük Vác, Gödöllő és Szentendre — területén la­kó 300 ezer és a nyaranta itt pihenő 120 ezer ember­nek nem kell tartania je­lentős korlátozásoktól, ag­godalmaskodnia a szennye­zések miatt. S ami szintén fontos esemény, az oly nagy hátránnyal bíró szennyvíztisztítás területén is sikerül előre lépni. lesz víz a csapokban Vezetékrendszerek a két partén Automata jelez Minden esztendőben, május közeledtével összejönnek a vállalat legjobb szakemberei, a felettes hatóságok — mint az Országos Vízügyi Hivatal, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság —. valamint a ta­nácsok és a Köjál képviselői, hogy közösen vizsgálják meg, miként sikerült felkészülni a vízellátásban csúcsidőszaknak számító hónapokra. Erre az összejövetelre kerítettek sort a szakemberek hétfőn a Du­na bal partján Vácott és Gö­döllőn, tegnap pedig Szent­endrén. illetve környékén. Tavaly, amikor az emléke­zetes vízszennyezés miatt le kellett zárni a váci déli víz­mű kútjait, rekordidő alatt építették meg a Szentendrei- szigetről a Fővárosi Vízművek kútiaival összekötő vezetéket. Pedig ezzel egy időben ugyan­csak sok-sok milliós beruhá­zással készült a gödi vízmű, bővült a váci és a szentend­rei, illetve épült az új gödi szennyvíztisztító telep. Ezzel egyidejűleg tervezték, szerel- I ték a Duna jobb és bal Párt­ján egyaránt megtalálható automatikát, amely pontos tá­jékoztatást ad a szakemberek­nek arról, hogy hol van hiány, illetve többlet, s módot ad ar­ra is, hogy a vezetékrendsze­reken keresztül oda küldjenek ivóvizet, ahol a legnagyobb a vízhiány. S épültek közben új kutak, szivattyúk és vezeté­kek, amelyek újabb és újabb területekre juttatják el az egészséges ivóvizet. Ezekről a beruházásokról adott áttekintést Márkus Ist­ván, a vállalat igazgatója és Farkas Vince főmérnök. Az előbb említetteken kívül töb­bek között arról, hogy meg­oldódott Letkés, Szokolya el­látása. rövid időn belül nyo­más alá helyezik a sződi köz- kutakat, illetve egészséges vi­zet ad a csomádi vízmű is, mert elkészült a vastalanitó berendezés. Csínján az öntözéssel Ugyancsak a folyamatban levő vagy már befejezett be­ruházások nyomán jobb lesz a helyzet Szentendrén a Fel- szabadulás lakótelepen, Pilis- szentlászlón, Pilisszentker ész­tén, Pilisvörösvárott. Minden­hol hasznát láthatják, hogy a vállalat megerősítette hibael­hárító és vízminőség ellenőrző szervezetét, aminek eredmé­nyeként bárhol a megyében két órán belül hozzálátnak az üzemzavar kiküszöböléséhez, illetve a kutakból és a vízter­melő helyekről vett minták napi laboratóriumi elemzésé­vel idejekorán észreveszik az ivóvíz minőségének romlását. Tavaly első fokú vízkorláto- zást Pilisborosjenőn és Dobo­gókőn. másodfokút Vácdukán, Vácrátóton. Váchartyánban. Püspökszilágyon, Gödön, Szo- b on, Csömörön, Mogyoródon és Csornádon kellett elrendel­ni. Idén — az ígéret szerint — mindenütt javul a helyzet, de kisebb fokú vízhiánnyal Csornádon, Kisnémedin és Püspökszilágyon most is szá­molni kell. Itt is, de más te­lepüléseken is sokat segítene a gondokon, ha a kerttulajdo- nosok csínján bánnának az öntözéssel. Példa erre Duna­keszi és Főt. Az előbbi város ellátásának gazdája ugyan a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat, de idén már napi 2000 köbméter vizet kap­nak a regionális rendszertől. Ugyancsak a megnövekedett vízmennyiség teszi lehetővé, hogy a korábbinak kétszeresét kapja Fót. Igaz, ebben a nagy­községben nyáron olyan nagy­mérvű a locsolás, hogy ha be­köszönt a kánikula, most sem lesz elegendő a víz. A regionális vízellátó-rend­szer már .eljut az évek óta j krónikus vízhiánnyal küszkö­dő Gödöllőre is. de ez a ve­zeték már nem győzi a terhe­lést. Ezért Gödöt és Vácot a következő években egy másik ággal is összekötik. Ez teszi majd lehetővé, hogy vezetékes vize legyen néhány Veresegy­ház környéki településnek. A jobb parton is kiegyensú­lyozott lesz az ellátás. Viszont, akárcsak más üdülőövezetek­ben, Szentendre külső terüle­tein. Leányfalun és Dunabog- dányban is be kell tartani a locsolás: korlátozásokat — ha elrendelik. Ha nincs tiltó sza­bály. akkor is ajánlatos ész­szerűen és takarékosan gaz­dálkodni a vízzel, ahogy a ta­nács, illetve a vízmű felhí­vására példásan tették ezt ta­valy nyáron a váci fogyasztók. Tisztítótelepek A szennyezett, illetve a szennyvíz kétszeresen okoz gondot a vállalatnak. Egyrészt a Duna és a többi víznyerőhely minősége évről évre rosszabb, csak bonyolultabb, drágább módon lehet ihatóvá tisztíta­ni. Közismert tény az is, hogy Pest megye nagy lemaradás­sal küszködik a háztartási és ipari szennyvizek tisztításá­ban. Javít a helyzeten, hogy gyakorlatilag elkészült az új gödi szennyvíztisztító telep beruházásának első üteme, ily módon naponta ötezer köb­méter vizet dolgoznak fel. Bővítették a váci telepet, s megkezdődött a szentendrei rekonstrukciós beruházás is. Ennek első lépéseként a szennyezett vizet a part men­te helyett a Duna közepére, a sodorvonalba vezették be. A mai 3 ezer köbméteres kapa­citású telepet a tervidőszak végére 10 ezer köbméter szennyvíz tisztítására teszik alkalmassá. Több településen, így idén Pilisszentkereszten és Solymáron adnak át idén helvi tisztítóművet. Sokakat érdeklő kérdés, hogy mi lesz a sorsa a tavaly szennyezést szenvedett váci déli vízműnek. Ezzel kapcso­latban Szijjártó Tibor főtech­nológustól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a gépészeti be­rendezések működnek, ezek­kel szivattyúzzák át a napi 25 ezer köbméter vizet a Szent­endrei-szigetről. A kutak ter­mészetesen zárva vannak, szakemberek figyelik a víz minőségének alakulását, illet­ve keresik a megoldást, ho­gyan lehet teljes értékűvé tenni a tisztítást. A környé­ken a szennyező forrásokat (a Chinoin vegyi anyagainak tá­rolása, szeméttelep) megszün­tették, s folyamatban van a talajcsere is. A kutak munká­ba állítására azonban az idén semmiképpen sem kerülhet sor. Csulák András séget adtak munkatársai a gazdaságoknak a nő- és szo­ciálpolitikai, az oktatási és a közművelődési feladatok való- raváltásához. ötven szövet­kezetben szervezték meg i a jogsegélyszolgálatot. Megha­tározó a tevékenységük a szo­cialista brigádmozgalom fej­lesztésében és a gazdálkodó szervezetek versenyében. A brigád- és munkaverseny- mozgalomban elért eredmé­nyeket tükrözi: a megye szö­vetkezeteiben közel 2 ezer 500 brigád negyvenezer taggal dolgozik. Míg a versenymoz­galomba hatvanezren kap­csolódnak be rendszeresen. S a résztvevők mintegy egyhar- mada nő, csakúgy, mint a har­minc éven aluliak aránya. Egy sor tájékoztató, vala­mint ajánlás is a TESZÖV ne­véhez fűződik. Példa erre a gyenge adottságú és gyengén gazdálkodó szövetkezetek ntunkájának javításához, a gyepgazdálkodáshoz, a zöld­ség-gyümölcstermeléshez, a termékek értékesítéséhez, a segédüzemi tevékenység fej­lesztéséhez, s az új gazdálko­dási formák elterjesztésének elősegítéséhez kapcsolódó megbeszélések sora az érintett gazdaságokkal. Országosan is elismert eredményt értek el a gyengén gazdálkodó vagy csak gyenge adottságú szövetkeze­tek kölcsönös előnyökön ala­puló segítésében. Üzemi ta­pasztalatcseréket szerveztek az új technológiák bevezeté­sére, megismertetésére is. De látókörükből nem marad ki az ipari tevékenység fejlesztése, a szövetkezetek munkájának koordinálása, az egyes terü­letek átfogó fejlesztése sem. Az utóbbira a nagykátai járás adja a példát. A takarékosabb energiagazdálkodás eredmé­nyei közül is egy sor a szövet­ség nevéhez fűződik. Az aján­lásokkal, a kezdeményezések­kel. Miközben a TESZÖV eddigi munkáját elismerés illeti, jócskán akad tennivalójuk is. Ezek közül az első helyre kí­vánkozik a konkrétabb kap­csolat kialakítása, tartása a területfelelősökkel, a kilomé­terekben számítva tőlük mesz- sze eső szövetkezetekkel. Csak­úgy, mint a káder- és sze­mélyzeti munka javítása (az első számú vezetők utánpót­lására), a szövetkezeti demok­rácia tartalmi jegyeinek erő­sítése. S több, elmélyültebb munkát kíván a belső ellen­őrzés, a közgazdasági elem­zés, a párhuzamos vizsgála­tok (TESZÖV-mezőgazdasági osztályok kiszűrése is.) Ugyanakkor a monopolhely­zetben levő kereskedelmi vál­lalatokkal szemben a szövet­ségnek jobban kell véde­nie a gazdaságok érdekeit a termés átvételénél. Egy-egy gazdaság a döntések előkészí­téséhez, a hosszú távú fejlesz­tésekhez a piaccal összefüggő információk szolgáltatását várja a szövetségtől. A revi­zori irodának pedig munkájá­val nagyobb területet kell át­fognia, a belső ellenőrzéseket módszeresen, rendszeresen fi­gyelemmel kísérnie. A bizony­lati fegyelem betartatása is asztalukra került., Csakúgy, mint a tájékoztatás javítása. Nem egyszerű ugyan a TE­SZÖV dolga ebben a kérdés­ben sem. De rá kell szorítania a gazdaságokat arra, hogy egy-egy fejlesztés, döntés miértjéről a tagságot, az al­kalmazottakat tájékoztassák. Ügyfélszolgálat — a lakosság és a tanácsok között korszerű összekötőkapocs Nem új fogalom ma már: ügyfélszolgálati iroda. Hiszen a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnöke által kiadott 1970-os rendelkezés alapján Pest megye valamennyi városi es nyolc nagyközségi tanácsa hozott létre ilyen irodát. Igaz, a nagyközségekben most csak hat működik — a péceli, a fó­ti átmenetileg bezárt. A ta­pasztalatok: az úgynevezett nyújtott félfogadás (időben, óraszámban) nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem fűződik siker a lakó­vagy munkahelyi félfogadás­hoz sem. Fiaskó az üzemi, ál­lamigazgatási napok megren­dezése is, bár a kísérleteket még nem adták fel. Gödöllőn meg ez utóbbi formával pró- bálKoznak a lakosság ügyei­nek gyors, színvonalas inté­zéséért. A pillanatnyi helyze­tet elemezve úgy tűnik, hogy ezek helyett a jól szervezett üzemi jogsegélyszolgálat sok­kal inkább alkalmas a dolgo­zók, a lakosság és a tanácsok közötti kapcsolattartásra. Ezt az utat választják, nem vár­nak egy bizonyos napra, ha az államigazgatással összefüggő ügyes-bajos dolgaikban tájé­koztatásra van szükségük. De kopogtatnak az ügyfélszolgá­lati irodák ajtaján is. Az ügyfélszolgálati iroda (ezt mindenki gyorsan felis­merte) a tanácsok szakigazga­tási szerveivel való kapcsolat legkorszerűbb formája. Szá­mottevő közreműködésük a ta­nácsadásban éppúgy, mint a beadványok elkészítésében, át­vételében. E korszerű formával — melynek a lakosság látja hasznát — szinkronban került előtérbe a szakigazgatási szer­vezet korszerűsítése, a hatósá­gi tevékenység ossz pontosítá­sa, az appuraiason oeiüii Kap­csolatok irányítási, felügyeleti átrendezése, a kezdemeayezé- seket legjobban Cegleüen és Monor nagynözsegoen lehet nyomon követni. Cegléden a városi tanács épületének földszintjén úgy­nevezett bankrendszerű elhe­lyezést biztosítottak az ügyfe­lekkel foglalkozóknak. A nagy­teremben egymáshoz közel he­lyezték el a kapcsolódó ügyek vitelére hivatottakat. Nem kell felkeresni a különböző jogkör­rel felruházott hatósági osztá­lyokat. Ennek sikere van a lakosság körében. Monoron, a munkamegosz­tás vegyes jellegű, különvá­lasztották a hatósági tevé­kenységet a nag</ tömegű és szakértelmet nem követelő ügyek intézését, a felvilágosí­tást. Döntésig terjedő ügyin­tézést vállal az ügyfélszolgála­ti csoport és a tájékoztató iro­da. A bonyolultabb szabály- sértéseket, birtokvédelmet a szervezési és jogi csoport vi­szi. S lehetne még tovább bon­tani a felsorolást. Egy a - lé­nyeg ebben a monori megol­dásban: a szolgáltató jelleg domborodik ki. S talán a pél­da segítséget jelent majd ab­ban is, hogy más községek bátrabban nyúljanak az ügy­félszolgálat megszervezéséhez. Mert a gyakorlat az ügyfél- szolgálat hasznát jelzi, funk­ciójukat jól gyakorolják a meglévő irodák, működésük­kel a köz, a lakosság elége­dett. Ma már tovább akarnak lépni: az ügyfelek tájékozta­tásának színvonalát emelni, s kialakítani azt a modellt, mely a célnak legjobban megfelel. Varga Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom