Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-29 / 99. szám
EGYÜTT A VILÄG HALADÓ ERŰIVEL A FEGYVERKEZÉS MEGFÉKEZÉSÉÉRT. A LESZERELÉSÉRT! Pohárköszöntők a világhelyzetről és a kapcsolatokról Díszvacsora Bad Kedden este a Bad Godes- felesége tiszteletére. A vacso- berg-i Redoute-ban Helmut rán a két államférfi pohárkö- Schmidt és felesége, díszva- szöntőt mondott, melyeket az csorát adott Kádár János és alábbiakban közlünk. Helmut Schmidt: Egyetértünk a kelet—nyugati párbeszéd folytatásában és kiszélesítésében — Mindenekelőtt az asztal körül összegyűlt valamennyi német nevében, még egyszer teljes szívből üdvözlöm önt, kedves Kádár úr, és valamennyi magyar vendégünket — kezdte pohárköszöntőjét Schmidt kancellár, majd így folytatta: nagyon szívesen emlékezem vissza budapesti .látogatásomra 1979 őszén, két évvel azt megelőzően — 1977- ben —, látogatott ön ide, Bonnba, s emlékszem Lázár miniszterelnök úr tavalyi látogatására; de kiváltképp arra, hogyan ismerkedhettem meg önnel hét évvel ezelőtt Helsinkiben. Helsinki nagyon sok minden jót indított el Európában, amiből még nagyon sok minden jöhetne ki, ha mindkét oldal ragaszkodik helsinki szelleméhez. Ma délelőtt kimerítően beszéltünk a világhelyzetről, annak legégetőbb problémáiról, s beszélgettünk azokról a megelőző évekről és évtizedekről, amelyek a mai helyzet kialakulásához elvezettek. Nagyon is élénken élnek emlékezetemben az úttörő megállapodások Brezsnyev úr és Nixon úr között, valamint az is, amit mi magunk úttörő nyitással elértünk, hála a szomszédok nagyvonalú segítségének, előbb nyugaton és aztán keleten, Moszkvában, Varsóban, Prágában, Berlinben. Nagyon örülünk, hogy Magyarország a hetvenes évek elején csatlakozott azokhoz az európai népekhez és államokhoz, amelyek arra törekedtek, hogy velük jószomszédságot keressenek. S szeretném ma este elmondani: sok millió olyan német van, aki hálás azért, hogy önök magyarok is készségesek voltak. Joggal beszéltem milliókról, hiszen minden esztendőben félmillió azoknak a száma, akik tőlünk ellátogatnak önökhöz, Magyarországra, és sok-sok tízezer azon magyarok száma, akik évről évre ide látogatnak. Az érintkezés a két nép között olyan magától értetődő és olyan nyílt, amennyire ezt e pillanatban csak kívánni lehet. Nemcsak látogatók utaznak, hanem politikusok és gazdasági vezetők is; utaznak a különböző bankok vezetői, szak- szervezeti emberek, utaznak színészek, muzsikusok; kulturális heteket tartunk egymás országaiban. Különösen Helsinki óta, amióta ez a folyam kiszélesedett, a magyarok nálunk igen nagy szimpátiának örvendenek, és mivel tudatában vagyok annak, hogy ez a magyarok, az ön személyes közreműködése nélkül. Kádár úr, nem következhetett volna be, szeretnék önnek személyesen, hivatalosan is köszönetét mondani. Ami bennünket illet, ezt a kapcsolatot nemcsak tovább akarjuk ápolni, hanem el is kívánjuk mélyíteni. Biztosíthatom önt és kollégáit, hogy nálunk kifejezett tisztelet és nagyrabecsülés tapasztalható a magyar munka- vállalók és vállalati irányítók szorgalma és teljesítménye iránt. Az a törekvésünk, hogy kiéoítsük a gazdasági együttműködést is nemcsak abból az érdekből táplálkozik, hogy önök és mi gazdasági előnyhöz jussunk, hanem nagyon mélyen gyökerezik egy politikai törekvésben is. Mélyen meg vagyunk gvőződve arról, hoav a népgazdasági együttműködés ugyanakkor — meszsze túl a gazdaság területén — hozzájárul ahhoz, hogy megteremtsük és megőrizzük a politikai stabilitást. A jelenlegi világban mindkettőre szükség van. Mindnyájan a gazdasági stabilitás helyreállítására törekszünk, akár Budapesten, akár Varsóban. Berlinben vagy Moszkvában, akár Rómában, Párizsban, Londonban vagy Bonnban, akár Washingtonban vagy Dél-Amerikában. Fekete- Afrikában vagy Ázsiában — mondta Helmut Schmidt, majd folytatta: Hosszan beszéltünk a világ- gazdasági válságról, és tisztában voltunk azzal, hogy csak nagyon nehezen lehetne felbecsülni, melyikünket sújtja inkább. Ugyanakkor beszéltünk a politikai válságról, amely egyidejűleg beárnyékolja a világot. Ez mindenekelőtt bizalmi válság: a kölcsönös bizalom válsága. Ügy is lehetne mondani, hogy a másik politikájának folytonosságába vetett bizalom válsága. Magától értetődő volt, és tudtuk egymásról, hiszen találkozások sora van mögöttünk, hogy teljesen nyíltan és minden fenntartás nélkül vetünk szót a világ dolgairól. Ily módon napvilágra kerültek félreérthetetlen egyet nem értések is — mind az okok tekintetében, mind pedig a politikai válság leküzdésének lehetsé- gos módszereiben. Eközben önnek nem kellett hosszasan bizonygatnia nekem, hogy ön hű tagja az ön szövetségi rendszerének, és az is akar maradni. S hasonlóképpen nekem sem. hogy megfordítva ugyanez vonatkozik ránk és a mi szövetségi rendszerünkre is. Nincs szükségünk arra, hogy magától értetődő dolgokat tisztázzunk egymással. De egyetértettünk mindketten abban, hogy sürgetően szükséges a nyílt kelet—nyugati párbeszéd folytatása és kiszélesítése. Egyetértettünk abban, hogy mérsékletet kell tanúsítanunk saját külpolitikánkban. s egyetértettünk abban is. hogy készek vagyunk a dialógusra, a tárgyalásra és a megegyezésre. Kifejtettem önnek, hogy ez a készség a tárgyalásra és megegyezésre a Szovjetunióval és Keiet-Európával külpolitikánk egyik fele. s ugyanígy kifejtettem azt is. hogy a Szovjetunióval és Kelet-Európával szemben folytatott politikánk másik fele a szilárd eltökéltség saját magunk megvédésére. Kitartunk ama elvünk mellett, hogy az egyensúly nem bo- molhat meg egyoldalú fegyverkezési előnyök révén. Hosz- szasan beszéltünk a közép-hatótávolságú rakétákról, a genfi tárgyalásokról, a SALT—II-ről és a SALT—III.-ról. amelyet most Startnak hívnak Amerikában; és magától értetődően nagyon is különböző véleményeket képviseltünk eközben. Abban viszont egyetértettünk, hogy a leszerelési tárgyalások a két nagyhatalom között lehetségesek és szükségesek; s kölcsönösen bízunk egymásban a tekintetben, hogy mindegyikünk a ma»a táborában, a maga szövetségi rendszerében azért fáradozik, hogy megegyezések és szerződések Jöjjenek létre: melyek a fegyverkezést csökkentik. Egész biztosan igaz, hogy Magyarország nem nagyhatalom, hogy a Német Szövetségi Köztársaság sem nagyhatalom, ám sem az önök. sem a magunk befolyását nem becsülném le. Önök egészen biztosan be akarnak számolni barátaiknak mindarról, amiről itt ma tárgyaltunk, mint ahogy ezt mi is megtesszük a mi barátainknál. Szívből remélem, hogy önök a barátaiknak arról is be tudnál! számolni, hogy ismételten meggyőződhettek komoly tárgyalási szándékainkról. Első titkár úr! Népének és országának továbbra is tartós haladást kívánok azon az okos úton. amelyre a magyarok az ön politikai vezetésével léptek. Itt igen nagy tiszteletet vált ki az ön személyes teljesítménye, s egészen biztos vaKádár János: gyök abban, hogy népem igen nagy többsége szívből kívánja, hogy az önök útja. az önök po litikája meghozza népük szá mára azokat a gyümölcsöket, amelyek elérésére törekszenek Befejezésül a kancellár poharát emelte Kádár János és felesége egészségére, a Magyar Népköztársaság jövőjére, a továbbra is eredményes és szerencsés együttműködésre népeink és államaink között, a közös jövőre a béke jegyében Európa népei számára nincs más út, mint a helsinki szellem elmélyítése Szeretnék köszönetét mondani a meghívásért, a vendéglátásért és az imént elhangzott baráti szavakért — kezdte pohárköszöntőjét Kádár János, — A kancellár úr meghívásának készséggel tettem eleget, erre két alapvető okom is volt. Az egyik a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország jól fejlődő kapcsolatainak szolgálata. A másik: a jelenlegi nemzetközi helyzetben fontos, hogy a Német Szövetségi Köztársaság — a NATO tagállama — és a Varsói Szerződéshez tartozó Magyar Nép- köztársaság képviselői találkozzanak és emberi módon szót váltsanak azokról a gondokról, amelyek kormányainkat és népeinket foglalkoztatják. A mi kétoldalú kapcsolatainkról ebben a körben részletesen nem kell beszélni, a folyamatot szinte minden jelenlevő ismeri. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy mi minden, erre kész országgal gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk, s ez nem utolsósorban vonatkozik Magyarország legjelentősebb nyugat-európai partnerére, a Német Szövetségi Köztársaságra. Magyarország népe, kormányzata a béke, a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának a híve. Mi az enyhülés hívei vagyunk; azt a szót, hogy enyhülés, én merem használni — mondotta. — Az utóbbi időben Nyugaton az enyhülés éveit sokan kritikusan vizsgálják. E vitába itt nem akarok belebocsátkozni. De meggyőződéssel állítom, hogy az enyhülés évei százszor jobbak voltak a kormányzatoknak, a gazdasági élet területén dolgozóknak, és mindenekelőtt népeinknek, mint a hidegháború esztendei. Ezúttal is szeretném hangsúlyozni, hogy *a helsinki folyamatot történelmi jelentőségűnek tekintjük. És mirlden alkalommal arra is utalok, hogy Helsinkit nem befejezésként, hanem kezdetként értékeljük. Mély meggyőződésem, hogy az emberiség számára, Európa népei számára nincs más út, mint a helsinki szellem folytatása és a világ más részeire való kiterjesztése. Talán most hihetetlennek tűnik, de én mély meggyőződéssel vallom, hogy erre az útra mindnyájan vissza fogunk térni. még azok is, akik ezt ma kritikus szemel nézik vagy vitatják. A józan emberi ész szerint nincs más járható út! A Német Szövetségi Köztársaság kormánya, közéletének jelentős tényezői — kiemelkedően Schmidt kancellár úr — nagyon sokat tettek a magyar—NSZK kapcsolatok fejlődéséért, konstruktívan segítették azt. Nagyra értékelem azt a komoly szerepet is, amelyet önök Helsinki létrehozásában játszottak. Tudom, hogy a népeknek hosszú emlékezetük van és nem felejtik el azokat, akik az enyhülés, a biztonság és a béke ügyét szolgálták. A kancellár úr szólt mai tárgyalásaink légköréről, az ott érintett kérdésekről, eredményeiről. Természetesen az is tükröződött, hogy különböző szövetségi rendszerekhez tartozunk. Én mégis e fölé emelem azt, hogy a népek barátsága, békés egymás mellett élése és gyümölcsöző kapcsolatainak fejlesztése mellett foglaltunk állást — mondta Kádár János. — A jelenlegi kérdések megválaszolásának módozatait illetően bizony gyakori a hangsúlyeltolódás, de az igazi célt illetően — nekem úgy tűnt — egyetértés volt közöttünk. Egyetértőén mondottuk ki, hogy a kívánatos, közvetlen cél a népek számára: egyenlő biztonság a fegyverzet alacsonyabb fokán. Ezért a célért — úgy vélem — mindkét oldalon készek vagyunk valamennyi rendelkezésünkre álló eszközzel dolgozni. A kancellár úr megemlítette, hogy egyikünk országa sem nagyhatalom. Nekünk van realitásérzékünk; Magyarország valóban kis ország. Am bár — megfigyelésem szerint — egy kis ország egyedül is tud olyan nagy bajt csinálni, amivel az egész világ foglalkozik, de egy kis ország, vagy több kis ország, nem tudja a világ nagy gondjait megoldani. Viszont önöknek — éri úgy mondom —, egy középhatalom képviselőinek, és nekünk, egy kis ország képviselőinek, kö telességünk a rendelkezésünk re álló lehetőségek szerint a jó ügy érdekében dolgozni. A mi országunk nem nagy, gazdagok sem vagyunk, a szó klasszikus értelmében is kevés a tőkénk. A mi tőkénk — erkölcsi értelemben —: nyílt, tisztességes, megérthető és Következetes politika, az, hogy szövetségeseinknek hű szövetségesei akarunk lenni, baráta- inKnak jó barátai, szomszédainknak jó szomszédai és a partnereknek korrekt partnerei. Ehhez ragaszkodunk — hangsúlyozta Kádár János. — Sokiéle lehetőségen keresztül próbálunk hatni annak érdekében, hogy az ügyek jó irányba forduljanak. Mi — egy kicsit feszültebb viszonyok közt is — a kapcsolatok, a kon taktusok megőrzésének, fenntartásának hívei vagyunk, s az érdemi tárgyalásokat támogatjuk. Tárgyalásainkon a hangsúlybeli eltolódást jól jellemezte a kancellár úr, amikor azt mondotta: úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok a genii tárgyalásokon megegyezésre törekszik és reméli, hogy a Szovjetunió is. Ezt én így fogalmaztam meg: biztos vagyok benne, hogy a Szovjetunió Cenfben megegyezésre törekszik és remélem, hogy az Egyesült Államok is. Viszont abban megegyeztünk: váljanak valóra mindkettőnk reményei és e két, kiemelkedő szerepet játszó ország képviselői jussanak megegyezésre Genfben. Biztosítom önöket, hogy mi a két ország, a két nép további kapcsolatainak bővítésén, fejlesztésén fogunk dolgozni, azzal a mély meggyőződéssel, hogy nemcsak e két ország népének teszünk kötelesség- szerűen becsületes szolgálatot, de más népeknek is. A Német Szövetségi Köztársaság népének azt kívánom, hogy dolgozhasson és munkájának gyümölcsét békében élvezhesse. Emelem poharam a kancellár úr, kedves felesége, minden jelenlévő egészségére — fejezte be pohárköszöntőjét Kádár János. Biil blokád a Falkkmd-szigstek körül Argentína támadásra számít $ Mint a Reuter hírügynük- ^ ség gyorshírben jelentette, ^ Nagy-Britannia pénteken greenwichi idő szerint ll.Oe ^ (magyar idő szerint 13.00) ^ oratol teljes légi és tengeri ^ blokádot von a Falkland § (Malvin)-szigetek köré. A ^ rendelkezést a hadügymi- ^ nisztérium szerdán hozta v nyilvánosságra. Az argentin csapatok felkészültek a Falkland (Mal- vin)-szigetcsoport elleni esetleges brit támadásra. Az ország egész területén teljes légiriadót rendeltek el, s a nyílt tengeren tartózkodó argentin hadiflotta kész a harc felvételére — közölték kedden este Buenos Airesben. Az argentin légierő valamennyi egységét maximális riadókészültségbe helyezték. Az argentin kormány tanulmányozza Reagan amerikai elnök tervét a Falkland (Mal- vin)-válság békés megoldására — közölte szerdán az argentin kormány szóvivője. — „Minden diplomáciai csatorna nyitva van” — tette hozzá. Tájékozott források szerint az amerikai terv az argentin csapatok kivonását és a tárgyalások újrakezdését irányozza elő. Ezzel egy időben az argentin katonai kormányzat közzétette 35. számú közleményét, amelyből az tűnik ki, hogy Argentína brit támadásra számít a szigetek ellen a következő 48 órában. Az ITV brit televízió-társaság kormányforrásokra hivatkozva Londonban azt jelentette, hogy a szűkebb „háborús” kabinet megtárgyalta a Falkland (Malvin)-szigeteken a hét végén végrehajtandó partraszállás tervét. A hadügyminisztérium nem erősítette meg de nem is cáfolta az értesülést. Brit források a tárgyalásos rendezés lehetőségeit illetően kifejtették, hogy London „nem derűlátó". A 12 ezer tonnils „Intrepid” nevű hadihajó kifutott a nagy-britannial Plymouth kikötőjéből, hogy csatlakozzék a Falkland-szigctek leié tartó brit flottához Az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete szerda reggel több órás tanácskozás után elfogadott határozatban elismerte Argentína szuverenitását a Falkland (Malvin)-szigetek fölött. A határozat egyben felszólítja Nagy-Britanniát és Argentínát, hogy „azonnal szüntessék meg az ellenségeskedést” és tárgyalásos úton rendezzék a szigetek kapcsán támadt vitájukat. A Peru és Brazília által előterjesztett határozat ellen egyetlen állam sem szavazott a huszonegy ország közül. Tizenheten mellette szavaztak, négyen — az Egyesült Államok, Kolumbia, Chile valamint Trinidad és Tobago — tartózkodtak;]:’"' -í - ■ ous.í-,. Lengyelország Könnyítő intézkedések Lengyelországban a belső helyzet normalizálódása nyomán, a nemzeti megmentés katonai tanácsa több fontos intézkedést hozott. A többi között május 2-től feloldják az éjszakai kijárási tilalmat, és szabadon bocsátanak nyolcszáz internáltat. Mint a varsói televízió szerda esti híradójában bejelen-' tették, Varsóban, Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok elnökletével ülést tartott a nemzeti megmentés katonai tanácsa. A nemzeti megmentés katonai tanácsának elnöke elrendelte, hogy a könnyítő intézkedéseket május 2-val vezessék be. A katonai tanács egyidejűleg arra is utasítást adott az állami szerveknek, hogy határozottan lépjenek fei az olyan személyekkel szemben, akik visszaélnek a hatalom bizalmával, nem tartják meg a szükségállapot továbbra is kötelező előírásait. A nemzeti megmentés katonai tanácsa arról is intézkedett, hogy május 2-a után is vissza kell állítani a korlátozó intézkedéseket az olyan körzetekben, ahol szélsőséges elemek rendbontást provokálnak. Ugyancsak május 2-től a belügyminiszter megszüntette a tavaly december közepén bevezetett gyülekezési tilalmat az olyan gyűlésekre, rendezvényekre, amelyeket a nemzeti újjászületés állampolgári bizottságai, a lakóbizottságok és más társadalmi szervezetek tartanak, ide értve a munkahelyek által szervezett csoportos turistautakat is. Feloldotta a belügyminiszter azokat a korlátozásokat is, amelyeket több határátkelő- hely forgalmára rendeltek el a szükségállapot bevezetésével. French terroristák képiehn követelései Elraboltak egy írét Egy eddig ismeretlen jobboldali terrorista szervezet elrabolt egy francia írót, és szabadon bocsátása fejében a kommunista minisztereknek a kormányból való eltávolítását, s a belügyminiszter menesztését követeli a köztársasági elnöktől. Jean-Eder Hallier ismert nevű író és publicista néhány napja rejtélyes körülmények között eltűnt. Szerdán sokszorosított levél érkezett az AFP hírügynökséghez, s több párizsi lap szerkesztőségébe. Ebben a magát „francia forradalmi brigádokénak nevező, s mindeddig ismeretlen szervezet bejelentette: elrabolta az írót, s csak akkor bocsátja szabadon, ha a köztársasági elnök „eltávolítja a kommunista minisztereket a kormányból, felmondja a Szovjetunióval kötött földgázcgyezményt, segítséget nyújt az afganisztáni ellenállóknak, s ha lemond Defferre belügyminiszter”. A levélírók azt követelik, hogy ezeket a feltételeket május 2- án 19 óráig teljesítsék. Laosz Ec/ytűtődik a kongresszus Szerdán Viantianéban a főtitkári beszámolóról, a gazdaságfejlesztési tervről, valamint a pártépítésről szóló dokumentumról folytatott vitával zajlott le a Laoszi Népi Forradalmi Párt kongresszusának második munkanapja. Szerdán hangzott el a vietnami, a szovjet, a kambodzsai delegáció- vezető felszólalása, s ugyancsak szerdán mondta el beszédét Rácz Sándor, az MSZMP küldöttségének vezetője.
