Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-28 / 98. szám
I Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Elkészült Budapesten Szetnéfégefcmű Április 30-ára, az Állami 'j'ervbizottság által előírt határidőre, és a megszabott költségkereten — mintegy 2 milliárd 200 millió forinton — belül befejeződik a budapesti szemétégetőmű építése. Létesítését a Minisztertanács 1976. július 20-i határozatával állami nagyberuházásként hagyta jóvá. Az üzem a fővárosban egy évben keletkező, mintegy 4 millió köbméternyi szemét 60 százalékát semmisíti meg — egyebek között erről tájékoztatta a sajtó munkatársait Hajdú György, a szemétégetűművet üzemeltető Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat vezérigazgatója. A beérkező szemétszállító autók egy része tízezer köbméteres „bunkerbe” üríti terhét. A darabos hulladékot nagy teljesítményű olló aprítja fel. A polipmarkolós daruk négy kazánba adagolják a szemetet. Egy-eg? kazán óránként 40 tonna, 40 bar nyomású. 445 Celsius-fokos gőzt termel. Az égetéskor keletkező gőz 24 megawatt teljesítményű turbinagenerátort hajt, mely nemcsak az égetőmű ellátását biztosítja, hanem az országos energiahálózatba is ..termel” áramot. A nagyvállalatra alapozzák jövőjüket Gyorsan változó névtáblák Nem titok, hogy Százhalombattán könnyebb a fiataloknak önálló otthont teremteni, mint az ország más vidékein. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál, ametly idén ismét elnyerte a kiváló vállalat címet, rangos helyet foglal a szociálpolitika. A soron következő fejlesztések elválaszthatatlanok attól a műszaki programtól, melynek célja a termékszerkezet korszerűsítésével a , szabad kapacitások fokozatos kihasználása. Épülő lakások Sokatmondó számadat, hogy a VI. ötéves tervben 789 millió forintot költenek szociálpolitikai célokra. A munkavédelem és a munkahelyi körül, menyek javítása mellett nagy gondot fordítanak a lakásépítésre és a gyermekintézmények támogatására, a munkásszállások lakóinak kényelmébe. A városban már lerakták egy új, első osztályú, százszemélyes munkásszálló alapjait. Az építkezés várhatóan októberre befejeződik. Az új beruházások kivitelezői számára felújítják azokat az épületeket, melyek korábban a 2-es és 3-as ütemet kiszolgálták. Parlamenti bizottság előtt Az iparirányítás V an-e elegendő papírzsebkendő? Lehet-e harisnyanadrágot kapni? Látszólag elhanyagolható apróságok. Mégis nagyobb súllyal esnek a latba, amint arról van szó, hogy az országban meg kell teremteni mindenből a mindenkori keresletnek megfelelő megnyugtató kínálatot. Ebben nem kis része van a magyar iparnak, melynek új irányítási szervezetéről folyt a vita tegnap az országgyűlés ipari bizottságának ülésén. A rövid egy esztendeje működő Ipari Minisztérium államtitkára, Rabi Béla említette a fentebbi — látszólag — apróságnak tűnő példát annak illusztrálására, hogy mi mindennel illett foglalkoznia a formálódó tárcának, mi- . közben feltétlenül reagálnia kellett a világgazdaság változásaiból fakadó kihívásokra, negatív hatásokra is. Az Ipari Minisztérium létrehozása a Minisztertanács 1980. decemberi határozata alapján nem csupán a három korábbi tárca összevonását jelentette, hanem egy olyan reform végrehajtását, amellyel lényegében 1968 óta adós önmagának az iparirányítás. Egy esztendő nem nagy idő. Arra azonban elegendő, hogy elkészüljön a szerény számvetés: mit sikerült megoldani eddig? Alapvető cél volt, hogy az iparirányítási rendszer korábbi széttagoltságából fakadó ellentmondások megszűnjenek, a szervezet egységes gazdaságpolitikai irányító funkciót legyen képes bétölteni, ugyanakkor ne nehezítse a vállalati tevékenységet. Minden kezdet nehéz — szoktuk mondani. Ez jelen esetben is érvényes tétel. Különböző munkastílusokat kellett összhangba terelni, miközben születőben yolt az új szemléleti formai elszakadni az operatív beavatkozástól, anélkül. hogy zökkenők keletkeznének a gazdaságszervezésben. Fontos volt megőrizni a nemzetközi kánoniatok folvamatosságát, újabb külföldi partnerekkel teremteni összeköttetéseket. Az eddigi működés azt bizonyítja, hogy az új szervezet létrehozása indokolt volt, s az Ipari Minisztérium apparátusa alkalmas a korszerű irányítási feladatok megoldására. Ez a megállapítás persze korántsem azt jelenti, hogy a továbbiakban nincs már tennivaló. Sok van még hátra ahhoz, hogy a tárca elnyerje végleges arculatát, optimális munkastílusa kiforrottá váljék. Az út elején állnak az Ipari Minisztériumban, de jól alapoztak — hangoztatták a vitában részt vevő képviselők. Szóba kerültek az egységes iparpolitikai koncepció egyes első lépcsőfokai: a gyógyszer, növényvédő szer gyártására, az elektronikai alkatrészek és részegységek előállítására vonatkozó, vagy a hosszú évek óta funkcionáló alumíniumipari, valamint petrolkémiai központi fejlesztési programok. Látható és hallható volt, hogy az országgyűlési képviselőket mennyire érdekli mindaz, ami az iparirányítás formálódása közben történik. Kérdeztek, észrevételeket tettek, egyebek közt arról, ami a jelenlevő két Pest megyei képviselőt, Kovács Lászlót, a bizottság tagját (Pest m., 20. vk.) és Fetter Gyulát (Pest m., 23. vk.) is élénken foglalkoztatta: milyen hatással lesz a vállalatok szervezetének további alakulására az irányításban bekövetkezett változások sora? Hogyan lehet még fokozottabban a gyakorlat szolgálatába állítani, még eredményesebb munkára ösztönözni a kutató-fejlesztő intézeteket? Az Ipari Minisztérium egységes információs rendszerének létrejöttével valóban csökken-e maid a vállalatok adatszolgáltató adminisztrációs kötelezettsége? Milven lesz az ipar és a külkereskedelem kapcsolata a jövőben? Mikéonen látja el az Toari Minisztérium a vállalatok érdekképviseletét? A z világossá vált: amikor sor kerül arra, hogy az Ipari Minisztérium alkotmányos kötelezettsége folytán beszámoljon tevékenységéről legfőbb törvényhozó testületünknek, az országgyűlésnek, már lesz mit mondani. Bálint Ibolya A következő öt esztendőben 350 új lakást építenek a DKV dolgozóinak, kilencmillió forintot fordítanak a gyermekintézményekre és a városi ta. náccsal együttműködve elkészítik a régóta igényelt szakmunkásképző középiskolát. Pihenőszerda A Hága László munkásszálló első emeletén húsz garzonlakást rendeztek be azoknak a fiatal házasoknak, akik rövidesen átvehetik önálló főbérletük kulcsát. Derekas Lajos gondnok kalauzol a folyosón az egyforma ajtók között és közben arról beszél, hogy itt minden névtábla ideiglenes. A lakók általában egy éven belül átadják helyüket az új beköltözőknek. Váratlanul kopogtattam be Németh Attiláékhoz, de azért nagyon kedvesen fogadtak. Éppen szabadnaposak voltak, mert folyamatos munkarendben dolgoznak, és szerdára esett a héten a pihenés ideje. Az ideiglenes állapotot az is jelzi, hogy bőröndökben, papírládákban állnak az előre megvásárolt holmik, amelyekre majd az új otthonban lesz szükség, de egyelőre nehezen helyezhetők el a húsz négyzetméteren. — A könyvek az ágynemű- tartóban vannak — mondja a fiatalasszony. Elégedett, hogy sok mindent vásárolni is tudtak, miközben lakásra gyűjtöttek. A szobában ott áll a saját tévé, a lemezjátszó — rengeteg lemezzel, a nagy hűtőszekrény és még sok más holmi, a szálláshoz tartozó berendezés mellett. Így van ez a többieknél Is, és a szállás vezetőségének már gondot okoz, hogy az elektromos hálózat nehezen bírja a sok készüléket. A fiatalasszony saját készítésű finom süteménnyel kínál, de gyorsan hozzáteszi, csak most tanul sütni-főzná, mert erre eddig nem nagyon volt lehetősége. Munkahelyi ismeretségből született két évvel ezelőtt a házasság, az albérletet cserélték fel néhány hónapja az összkomfortos garzonra. Németh Attiláné tanult szakmája szerint varrónő, de a jobb kereset, meg a lakás- lehetőség miatt eljött Bácsalmásról Százhalombattára, betanított munkásnak. A férjét pedig, aki középfokú gépszerelő, egy barátja hívta katonaság után a DKV-ba azzal, hogy itt biztos megtalálja majd a számítását. Nem csalódtak Nem is csalódtak. Kettőjük havi keresete megközelíti a tízezer forintot, és a garzon bére a fűtést, világítást is beleszámítva mindössze 440 forint. Ha már a számítgatásnál tartunk, az is szóbakerül, hogy nyolcvanezer forint kamatmentes kölcsönt kapnak a lakásépítéshez a vállalattól. Cserébe csak egy aláírást kérnek, illetve egy kötelezvényt arra, hogy tíz évig itt maradnak. Egy család a sok közül, amelyik otthont alapít a városban, és a nagyvállalatra alapozza jövőjét. Gál Judit Sajtótájékoztató a MÉM-ben Sikeres a munkaverseny A mezőgazdaságban folyó szocialista munkaverseny tavalyi eredményeiről, az elbírálási rendszer tapasztalatairól és továbbfejlesztéséről tartott sajtótájékoztatót tegnap délelőtt a MÉM-ben dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. Esélyesek Az elmúlt esztendőben hatszáz pályázat érkezett be a felhívásra, lényegesen több, mint két éve. Ez is jelzi, egyre több szövetkezet és vállalat kollektívája értékeli saját tevékenységét úgy, hogy megfelelve minden követelménynek, esélyesek lehetnek valamely kitüntetésre. Az idén — a többoldalú, részletes elemzés és pontozás után — 52 vállalat és 160 termelőszövetkezet kapta meg a kiváló címet, 55 gazdasági egység közössége miniszteri elismerő oklevelet vehet át, 65 szocialista brigád pedig a szakma, illetve az ágazat kiváló brigádja kitüntetésben részesült. Az elmúlt esztendőben ismét a viták középpontjába került az a kérdés, hogy'vajon az értékelés szempontjai megfelelnek-e a népgazdaság helyzetéből fakadó igényeknek. Az idei kitüntetettek kiválasztásakor is nyilvánvalóvá vált, hogy az elbírálás szempontjait meg kell változtatni, s a jövőben folyamatosan hozzá kell igazítani a változó helyzethez. Ennek megfelelően már a most folyó munkaversenyt is az új követelmények alapján fogják értékelni. Nagyobb hangsúlyt kap egyebek között a gazdálkodók önmagukhoz mért fejlődésének dinamikája, a huzamosabb időn át végzett kimagasló munka, a termelési eszközök hatékony kihasználása, s például kisebb jelentősége lesz ebből a szempontból az üzemi tervek teljesítésének. Ezek a változások a kiváló címért folyó verseny pontozásos rendszerében is tükröződnek majd. Jutalmak Az elkövetkező napokban bensőséges ünnepségeken adják át az elismeréseket a sikeresen dolgozó kollektíváknak. A kiváló címet elért szocialista brigádok tagjai pedig összesen egymillió forintnyi jutalmat vehetnek át. F. Z. Magyar Nemzeti Bank Mérsékelt növekedés A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta évi rendes közgyűlését. Tímár Mátyás, a bank elnöke ismertette az 1981. december 31-i mérlegét, az éves eredménykimutatást és a tavalyi üzletévről szóló jelentést. A mérlegben tükröződik az 1981. évi gazdasági növekedés mérsékelt — bár az előző évinél élénkebb — üteme. Az arany-, a valuta- és a deviza- készletek, valamint a látra szóló követelések állománya — a külföldi források mérséA fogyasztási szövetkezetek küldöttközgyűlése Előnyöket kínáló közös úton Kicsi a bors, de erős. — A közmondások közül talán ez illik leginkább a Pest megyei kisárutermelés, háztáji gazdálkodás jellemzésére. Bár az abszolút számokat nézve ennek a sajátos borsnak a kicsisége megkérdőjelezhető, az erőssége viszont vitathatatlan tény. Pest megyében csaknem 80 ezer hektár, az összes mezőgazdaságilag művelt terület 12,5 százaléka a kis- árutermelőké. • A bruttó termelési értékük több mint 3 milliárd forint, ami a megye mezőgazdasági termelésének 26—28 százaléka. Így azonban a számok fél- revezetőek — ahogy azt Nagy Gábor, a Pest megyei MÉSZÖV elnökhelyettese is megfogalmazta a tegnapi küldöttközgyűlés vitaindító előadásában. Az ellátás fő bázisát természetesen a nagyüzemek jelentik, de a kisgazdaságok sem tudnának ez utóbbiak nélkül létezni. Egyebek között azért, mert a takarmány tápot, a szaporítóanyagot, a gépeket, az eszközöket, s még sok-sok mindent az ipari és mezőgazdasági üzemek állítanak elő. A Pest megyei áfészek évente mintegy 650 millió forint értékű eszközt, gépet műtrágyát szereznek be és adnak el a kisárutermelőknek. A felvásárlás, az értékesítés körülbelül 70 százaléka ugyancsak az áfészekre, a Zöldértekre hárul. Mielőtt azonban a termeltetés, a felvásárlás és értékesítés gondjaival foglalkoznánk, tekintsük át legalább nagy vonalakban az eredményeket. Méz és húsgalamb A Pest megyei pártbizottság értékelésével összhangban most a küldöttközgyűlés is megállapította: a háztáji és kistermelés integrálásában szerzett tapasztalatok bizonyították, hogy a fogyasztási szövetkezetek segítették a kistermelők kapcsolatainak alakulását (ez alatt elsősorban az áfészek termeltetés-szervezését értik), elősegítették a tudományos eredmények alkalmazását, a termelés mennyiségi növekedését, a gazdaságossag javulását. Jelentős eredményt értek el a kisgazdaságok az állattenyésztésben. A szarvasmarha 14,4 a sertés 56,4, a juh 17,4, a baromfi 67 százalékát ők tartják. A méznek 98, a házinyúlnak több mint 80, a húsgalambnak 100 százaléka a kisgazdaságokból kerül ki. Tudvalévő azonban, hogy a kisárutermelők többsége termelőszövetkezet, állami gazdaság vagy áfész szervezte szakcsoportba tömörült. Ez mindkét félnek — a termelőnek és a termeltető, értékesítő gazdaságnak, szövetkezetnek — egyformán jó. De akad gyenge pontja; a szerződéses termeltetés és értékesítés. S ezért mindnyájan — az egyéni kisárutermelők, a szakcsoportok, az áfészek, a Zöldértek, a tsz-ek, a feldolgozó ipar — felelősek. A küldött- közgyűlésen jól rávilágított erre az ellentmondásra felszólalásában Demjén Sándor. Hosszabb távra A kisárutermelés rendkívül érzékeny a piaci ármozgásra. A háztáji gazdálkodás általában nyereséges. De nem szabad csak egy év eredményeit nézni, mert előfordulhat, hogy éppen akkor nem tudják a kívánt eredményt hozni. Ha például alacsonyabb a nyúl vagy a baromfi világpiaci ára, akkor szinte már bűnt követ el, aki hirtelen felszámolja a termelést. Hosszú távon kell gondolkozni, tervezni — mondta a Skála-Coop vezér- igazgatója. Csáti Sándornak, a ráckevei áfész elnökének, a MÉSZÖV vezetőjének felszólalásából is érdemes idézni. Elmondta, hogy a termelők szerint magas a kereskedelmi árrés. A kereskedők szerint viszont ez az árrés nem fedezi a költségeket. (Nagy mennyiséget, gyorsan kell például szállítani, s az árak emelkednek.) Éppen ezért egyedül az a célravezető, ha a termelők és a kereskedők a kölcsönös előnyt kínáló közös úton járnak. A jövő: az áfészek csatlakozzanak a hűtőházakkal, a feldolgozó kapacitással rendelkező gazdaságokhoz, a feldolgozóiparhoz. Más szavakkal mondva: meg kell teremteni a vertikumot. Összhangot teremteni A fogyasztási szövetkezetek küldöttközgyűlésének határozata szerint hosszú távon szükséges továbbfejleszteni a szerződéses rendszert. A határozat kimondja: a szakcsoportok létesítését, működtetését egyaránt fontosnak tartják a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatás területén. A zöldség-, a gyümölcs termelése, a felvásárlása és értékesítése között összhangot szükséges megteremteni. A küldöttközgyűlés támogatja a SZÖVOSZ kezdeményezését, miszerint rendkívül fontos a zöldséggyümölcs nagykereskedelmi munka korszerűsítése. Szente Pál keltebb igénybevétele miatt — kisebb az egy évvel korábbinál. 1981-ben mind a közép- és hosszú, mind a rövid lejáratú kihelyezett hitelek kisebb mértékben nőttek, mint 1980- ban. A vállalatok és szövetkezetek saját pénzeszközei bővültek, a bank a hitelek kibocsátása során figyelemmel volt a vásárlóerő és az árualapok viszonyára. 1981. december 31-én a bank részvénytőkéje változatlanul hat- milliárd forint, tartalékalapja — a tavalyi közgyűlési határozattal végrehajtott emelés folytán — az egy évvel korábbinál egymilliárd forinttal több, 3,4 milliárd forint volt. A banknál elhelyezett betétek 1981- ben összességükben 6,2 milliárd forinttal emelkedtek; ezen belül a lekötött bevételek 8,4 milliárd forinttal nőttek, a látra szólóak 2,2 milliárd forinttal csökkentek. 1981 végén 81,3 milliárd forint értékű bankjegy és érme volt forgalomban, 8,6 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban; e növekedés kisebb az előző évinél. A bank nyeresége 1981-ben 10,5 milliárd forint volt, 0,7 milliárd forinttal több, mint 1980-ban (a kamatbevételek növekedése ugyanis meghaladta a kamatkiadásokét). A hitelpolitika továbbra is a külső és a belső egyensúly javítását, az exportképesség és a jövedelmezőség fokozását, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását és az indokolatlan mértékű készletfelhalmozás megelőzését szolgálta. A beruházási hitelek elsősorban a gazdaságosan értékesíthető exportáruk termelésének bővítését, az energiafelhasználás ésszerűsítését, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását, a KGS^-koope- rációk megvalósítását finanszírozták. Magyar Nemzeti Bank — a konvertibilis valuták nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyamok fokozatos közelítése után — 1981. október 1-én bevezette ezek egységes árfolyamait. A magyar lakosság utazási valutavásárlásainál megszűnt az illeték, nőtt a vásárolható valutaösszeg. A bank árfolyamjegyzései rendszeresen követték a konvertibilis valuták egymás közötti árfolyamváltozásait. A közgyűlés a mérleget, az eredménykimutatást és az üzletévi jelentést megvitatta, majd egyhangúlag jóváhagyta. Egyben úgy határozott, hogy a nyereségből egymilliárd forintot ebben az évben is a tartalékok növelésére fordít. i
