Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1982. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Az újságcikk papírja kicsit már megsárgult és törődött, de azért minden sor jól olvasható. Tudósítás egy csaknem négy évtizede zajlott megyei sakkbajnokságról, ahol feltűnt egy „tizenhat éves, nagyon tehetséges és csinos tanyasi kislány”. A kislány azóta nemzetközi hírnevet szerzett, harminc éve egyfolytában válogatott kerettag; Sinka Brigitta sakkmester. Estefelé jár az idő, de csak néhány perce érkezett haza jókora piros bőröndjével, melyben harminc sakktáblát őriz, a hozzá tartozó figurák kai együtt. Gyermekekkel játszott szimultánt ezen a délutánon is, bár nemzetközi versenyre készül, ahol társaival együtt a magyar színeket képviseli. Sinka Brigitta tavaly a fővárosban és Pest megye járásaiban több mint ezernyolcszáz gyerekkel játszott — összesen nyolcvannégy alkalommal — szimultánt. Hivatásának megszállottja mindahány Az erköles és az írott jog mezsgyéjén Nem számoltam 1 hányszor hangzott el a szó, felelősség azon a tanácskozáson. Elnézem őket, a gyermekvédelmi konferencia előadóit-rendezőit- hallgatóit: bírákat, ügyészeket, gyámügyi előadókat és az egykori egyetemi évfolyamtárs kutató szemével állapítom meg: nem is olyan fiatalok. Nem korukat nézve, így mentem őket, s velük együtt magam, hanem annál a ténynél fogva, hogy alig harmincévesen ma ők alkotják a gyermekvédelem derékhadát. Kortalanságuk záloga munkájuk maga: aki gyerekekkel foglalkozik, így tartják, sokáig fiatal marad. Ráadásul hivatásának megszállottja mindahány. Nincs látványos statisztikám, de a tapasztalat azt mondatja: erről a területről nehezebben mozdulnak az emberek. Úgy lehet, többségük tudatosan készült feladatára. Mellettem a ráckevei gyámügyi előadó ült, emlékszem, az egyetemen „fiatalkorúakról” írta szakdolgozatát. De még a szakterületre véletlenül betévedők is, belekóstolva a gyerekekkel foglalkozás szépségeibe- nehézségeibe, ottmaradókká válnak. Paragrafusok keretében Pedig lenne, mi mozdítsa őket. A konferencián a legfőbb ügyész helyettese sorolta az adatokat: tíz év alatt megháromszorozódott a veszélyeztetett gyermekek száma hazánkban. A pécsi bírónő Baranyából hozott országosan érvényes tapasztalatot: a veszélyeztetettek számán túl nőtt a fiatalkori bűnözés, s az elkövetési módok között gyakori az erőszak. Nem tudom, e tények miatt rendezték-e a konferenciát vagy sem, de hogy a fenti adatok szükségessé és időszerűvé teszik az effajta közös beszélgetéseket, annyi bizonyos. Már csak a gyermekvédelem mint fogalom és mint munka meghatározatlansága miatt is. Nem a bírák-ügyé- szek, a szakma „elitjének” munkájáról van szó: szerencséjükre-szerencsétlen- ségükre feladatukat és tennivalójukat a paragrafusok fogják keretbe. S gondjuk legföljebb, ha akkor támad, amikor hiányos tvagy mint az e témában gyakori: elvtelenül engedékeny — a gyermek kárára) a szabályozás, avagy a jog kötöttségei kerülnek emberi gondolkodásukkal szembe. A fogalom és a munka bizonytalansága egy lépcsővel előbb (hátrább?, alább?) kezdődik: a gyermekvédelem tanácsi szintjén. Ott, ahol — így fogalmazott a nagydorogi előadó — „a gyámügyes a jog és az erkölcs mezsgyéjén” dolgozik. Azon a legalsó szinten, ahol eldöntetik: melyik induló emberi sorsból lesz idejekorán akta, avagy a szakzsargon nyelvén: ügy. Ki nyilváníttatik veszélyeztetettnek ’és ki nem kerül a listára? Munkájuk és munkájuk anyagának elmosódó határai, sürgető tennivalóik és a segítség- nyújtás korlátái tették emlékezetesen élénkké, értelmesen vitázóvá a konferencia gyámügyi szekciójának munkáját. A gyermekvédelem útját kutatva, önmagukban találva meg a munka korlátáit. A téma vizsgálatát nálunk, a veszélyeztetett gyámügyi ügyintézőnél kell kezdeni — mondotta tréfásan-ko- molyan a mátészalkai osztályvezető. S ha állításában volt is némi túlzás, vélekedése joggal irányította a beszélgetést a gyermekvédelmi munka alapkérdéseire. Arra, hogy míg minden más területen nő a szakmai végzettség követelménye, gyámügyes bárki lehet. S mikor egyre több feladat kíván egész embert, s egyes szakterületek tennivalóit nagyközségnyi apparátussal felérő tanácsi osztály intéz, addig Pest megye — gyermekvédelmi szempontból is hazánk egyik legnehezebb helyzetű területe — 163 ügyintézőjéből gyámügyis mindössze 22 a függetlenített. Afféle emberbarátoknak tartanak bennünket — mondta a gyámügyi munka presztízsét érzékeltetve a szegedi előadó. Szavait a szolnoki fölmérés • támasztotta alá: az elmúlt időszak nyolcvan megyei kitüntetettje között egyetlen gyámügyes akadt. Ügy lehet, pályájuk iránti elfogultságuk is mozgatója a nekikeseredett vélekedéseknek. Mégis sokszor úgy tűnik: a gyerekeket veszélyeztető társadalmi okok szövevényével a gyámügyi ügyintéző áll egymaga, védtelenül szemben. Kaukázusi krétakör Az okok pedig valóban bonyolultak és összetettek, ahogy a témáról szót ejtve belénk rögződött sztereotípiaként használjuk a veszélyeztetettség mozgatóinak jelzőit. Kezdődik pedig az okok sora mindjárt a meggondolatlan házasságokkal s a hasonló gyorsasággal letudott válásokkal. Hiányzik a felelősség a házasságokból — állapította a szentendrei előadó. Hiányzik a családi önszabályozás — mondta a váci gyámügyes. A megalapozatlan házasságot rendszerint nemkívánt szülés, válás követi. Időnként úgy érzem magam — mondta a pécsi bírónő —, mintha a Kaukázusi krétakör játszódna le előttem. Ügy huzakodnak a szülők, önös érdekből, a gyereken. S még ha békés is a döntés, a csonka család gyereke máris sérült: a gyermekelhelyezés mindig igazságtalan döntés. Család, iskola, tömegkommunikáció — e három hatást vizsgálta 99 gyermekkel készített mélyinterjújábanfelmérésében a dabasi közjegyző. A beszélgetésekből kiderült, hogy bár a szülők szerepe döntő, a gyermekek többsége által jónak vallott családi kapcsolat is legföljebb közös evésre, tévézésre terjed. Elenyészően kévés a közös munka, ezáltal a közös felelősségvállalás a család életéért, s minimális az együttes szórakozással töltött idő. A családi közös élettér hiányát a barátságok sem pótolják, mert a válaszadó 8—9, illetve 10 év fölötti gyerekek közül kevésnek van baráti társasága. A családi engedékenység az iskolai kötelezettségek fellazulásával párosul. Az igazi gyámügyesek a pedagógusok: az ő egész munkájuk gyermekvédelem — mondta a váci előadó. Amikor a pedagógus csődöt mond, jön a gyámhatóság — így a gyönki gyámügyes. Egységesen, egy emberként Információadás és modellállítás — ez a tömegkommunikáció szerepe életünkben, s már a gyerekekében is. Hiszen a dabasi megkérdezettek több mint fele naponta néz tévét, a 10 százalék a hét végén több mint hét órát tölt a készülék előtt, s többségük nézi — nézheti — az esti és az éjszakai műsorokat is. Sokkalta nagyobb és károsabb a televízió hatása a gyerekekre, mint azt hinnénk — mondja a felmérés. A megkérdezettek 72 százaléka fél, 93 százaléka izgul a műsorok láttán; a 8—9 évesek 43, a 10 év fölöttiek 57 százalékának támad kedve verekedni egy-egy film hatására. A tévé sugallta életideál a sikerember, s a megkérdezettek közül mindössze három gyerek válaszolt önmaga céljaként ekképp: jó akarok lenni. A vizsgált három hatás, mondta a dabasi közjegyző, antiszociális személyiségek kialakításához vezethet. S mert effajta személyiség kialakulása nem csupán a veszélyeztetetteknél fordulhat elő, a gyermekvédelem tárgya: minden gyermek. Ebben állapodtak meg a konferencia résztvevői, s a megoldás útját keresve egységes megelőzési módokra tettek javaslatot. Egy emberként kiállva a gyermekvédelemért dolgozó önálló osztály (szervezet) létrehozása mellett. Amikor gyermekeinkről gondoskodunk, magunkról gondoskodunk — mondta a konferencia egy idősebb résztvevője, mintegy a tanácskozás mottójául. Ügy lehet, ez a felismerés teszi, túl a konferenciák két napjain, napi munkájukban is felelősen gondolkodóvá a gyermekvédelem munkásait. Mindannyiunkat. major Árvácska Amikor erről a tehetségkutatást Is szolgáló, valóban nem mindennapos mérkőzéssorozatról kérdeztem, akkor vette elő. a gondosan megőrzött kis újságkivágást, a saját pályakezdésére emlékezett: — Tanyán nőttem fel. alig ötéves múltam, amikor az édesapámtól megtanultam sakkozni. Később a plébános vette észre, hogy jó érzékem van a játékhoz, és foglalkozni kezdett velem. Tizenhat évesen indultam azon a versenyen, ahol felfigyeltek rám, és az újságban is megemlítették a nevemet. Akkor már tudtam, hogy én ezzel a dologgal komolyan akarok foglalkozni. Pestre költöztem, bár ez nagy áldozat volt, mert el kellett szakadnom a családomtól és az otthonomtól. A mai gyerekeknek már könnyebb a dolguk, vidéken is nyitottabbak a lehetőségek. Vaskos jegyzetek Vastag füzetkötegek kerülnek elő, és mindegyikben feljegyzések az általános iskolásokkal játszott szimultánokról. Egy időben a tanulmányi eredményeket is feljegyezte, hogy bizonyítani tudja;- ez az elfoglaltság nem árt a diákok tanulmányi eredményének. Sőt, éppen ellenkezőleg: a tehetséges játékosok között sok a jó tanuló! — A sakkozás fejleszti a logikai, a kombinatív készséget, és fegyelemre nevel. Megtanít a mások fejével is gondolkodni és tárgyilagosan dönteni. Hasznosan töltött idő annak is, aki nem akar versenyezni — jegyzi meg beszélgetés közben. Ma már egyébként bizonygatni sem kell. hogy a jó sakkozókból nem lesznek bukott diákok — ezért vált fölöslegessé a versenyen indulók tanulmányi eredményének adminisztrálása. Ugyancsak Sinka Brigitta érdeme a MÉH-kupaversenyek megszervezése és lebonyolítása. Tavaly, o főváros és Pest megye több mint ötszáz általános iskolájában hirdették meg a sorozatot, melynek elődöntőin csaknem négyezer fiú és lány mérkőzött. akik közül százhetvemheten jutottak a döntőbe. De miért éppen a Budapest és Vidéke MÉH Vállalat szerepel a sportág patrónusaként? A bajnoknő harminc éve ott dolgozik, és ezalatt — őt ismerve igazán nem lehet csodálni — sok hívet szerzett a sakkjátéknak. A szimultánokat egyébként jutalomként kapják a különböző MÉH- akciókban eredményesen szereplő iskolák. — Játszottam olyan helyeken, vidéken — mondja —, ahol a szimultánoknál derült ki. milyen sokan szeretnek és tudnak sakkozni. Szakosztályokat szerveztünk, a tehetséges gyerekeket klubokba irányítottuk. Tehetséges gyerekek Említi, hogy régebbi felfedezettjei között van Perényi Béla nemzetközi mester. Nézegetjük a feljegyzéseket a nemrég zajlott mérkőzésekről. Még nem lehet tudni, hogy a sok biztató ígéretnek számító fiú és lány közül ki váltja majd be a hozzáfűzött reményeket. Sinka Brigitta lakásában mindenütt érmek, díjak, oklevelek láthatók — egy sikerekben gazdag életpálya tárgyi emlékei. Bár már nyugdíjas. a versenyzéstől nem vonul vissza, és a korábbinál is több időt szán a tehetségkutatásra. Búcsúzáskor tréfásan biztat, hogy emeljem meg a piros bőröndöt, amelyik ott áll az előszobában. A harminc sakkészlet bizony nem köny- nyű csomag, mégis mindig azzal indul útnak Pest megyei iskolákba. GÁL JUDIT Sakkfigurák piros bőröndben Mester, kis mesterek között
