Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

PtST Hr.crtt 1982. ÁPRILIS 20., KEDD 'Fókusz \ TALÁLKOZNI DE HOGYAN? A legfi issebb washingtoni je­lentés szerint a szovjet— amerikai csúcstalálkozóval fog­lalkozó, a Pravdának adott Brezsnyev-interjú az amerikai lapok figyelmének középpont­jában áll. A legtekintélyesebb napilap, a New York Times, meglehetősen szkeptikus: „Bár mindkét fél találkozót java­solt, nincs jele • annak, hogy Reagan és Brezsnyev a közel­jövőben valóban találkozik”. A lap — és néhány további ame­rikai újság — nem titkolja, mire alapozza kételkedését. Ar­ra, hogy Ronald Reagan nem tűnik igazán érdekeltnek egy jól előkészített csúcstalálkozó megtartásában. Nem érdektelen e fenntartás előtörténete. Reagan néhány nappal, ezelőtt azt mondotta, hogy júniusban Leonyid Brezsnyev beszédet mondhatna az ENSZ-ben, ő maga is meg­tehetné ugyanezt és — nem szó szerint, de lényegében így hangzott a különös indítvány — ha már mindketten ugyan­abban a városban vannak, akár találkozhatnának is... Nem csoda, ha Brezsnyev a Pravdának adott interjúban ezek után úgy nyilatkozott, hogy „Reagan kijelentései elég­gé homályos benyomást kel­tettek”. A továbbiakban a szovjet államfő kifejezte mesz- szemenő egyetértését e£y gon­dosan előkészített és ennélfog­va csak 1982 őszére esedékes csúcstalálkozót illetően. „Olyan legmagasabb szintű szovjet— amerikai találkozó megtartá­sáért szállunk síkra — mon­dotta Brezsnyev —, amely igazolná a hozzáfűzött remé­nyeket.” Ez a dolog lényege. Egy „melléktermékként” összeho­zott, előkészítetlen találkozó könnyen okozhatna csalódást, és ez a mai kényes nemzetkö­zi helyzetben túlságosan koc­kázatos lenne. A kiélezett, veszélyekkel ter­hes helyzetre különben jellem­ző, hogy a nyugatnémet SPD most megnyílt kongresszusát szinte mindenki világpolitikai aspektusból szemléli. Bár a közismert eurorakéta-ügyben a párt csak a jövő évi kong­resszusán dönt, a párt többi döntése — a balszárnnyal való bánásmódtól kezdve a szabad- demokratákkal kapcsolatos koalíciós feszültség kezeléséig —• befolyásolhatja az európai és a nemzetközi helyzetet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy — a földkerekség nagy részéhez hasonlóan — az NSZK-ban folytatódik a politikai követ­kezményektől nem független gazdasági lanyhulás, hogy a munkanélküliek száma megkö­zelíti a kétmilliót, akkor vilá­gos, hogy az NS^K számára az enyhülés, a kelet-nyugati kapcsolat fontosabb, mint valaha. Nem kétséges, hogy a Brezsnyev-válasz érezteti ha­tását a müncheni kongresszusi teremben. V ilágosnak látszik, hogy Münchenben, illetve Bonnban és a nagy húsvéti bé­kemenetek után minden nyu­gat-európai fővárosban a köz­vélemény, sőt a politikusok je­lentős része igazi szovjet— amerikai csúcstalálkozót akar. Igazi előkészítéssel és igazi re­ménnyel. H. E. Brezsnyev kezdeményezésének visszhangja Washington tanulmányozza a Javaslatot A vasárnapi amerikai lapok első oldalon adtak hírt Leo- nyid Brezsnyev szovjet állam­főnek arról az ajánlatáról, hogy megfelelő előkészítés után októberben Svájcban vagy Finnországban rendezze­nek szovjet—amerikai csúcs- találkozót. A Fehér Ház a je­lek szerint kibúvót keres az- elől, hogy hivatalos csúcstalál­kozót tartsanak, mert ahhoz a kelet-nyugati viszony javításá­ra lenne szükség, s Washington nem kész erre: Reagan elnök csak júniusban ismerteti az amerikai SALT-álláspontot, amelyet Washington hónapok óta ígérget. A Fehér Ház szombaton hi­vatalosan közölte, hogy a szov­jet javaslatot figyelmesen ta­nulmányozni fogják. Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter üd­vözölte Brezsnyev szovjet ve­zetőnek a szovjet—amerikai csúcstalálkozó őszi megtartásá­ra tett javaslatát, amelyben — mint mondotta — „biztató je­let” lát. Genscher ugyanakkor hozzá­tette, hogy szívesebben venné, ha Reagan amerikai elnök és a szovjet államfő találkozójára már júniusban sor kerülne, amint azt az amerikai elnök javasolta. A nyugatnémet kül­ügyminiszter szerint a júniusi találkozó pozitív hatással le­hetne a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozá­sáról folyó genfi tárgyalásokra A találkozó elhalasztása őszre azonban semmit sem von le annak jelentőségéből — mon­dotta Genscher. Közölte, hogy a NATO-országok június 9—10- re tervezett csúcsértekezletét a találkozó előkészítésére fog­ják felhasználni. Mind Svájc, mind Finnor­szág kész arra, hogy vendégül lássa Leonyid Brezsnyevet és Ronald Reagant a szovjet ve­zető által javasolt csúcstalál­kozóra. Helsinkiben a finn külügy­miniszter szombaton este beje­lentette, hogy országa örömmel venné, ha vendéglátója lehet­ne a Brezsnyev—Reagan talál­kozónak. Hozzátette: Finnor­szág rendelkezik kellő tapasz­talattal egy ilyen rendkívül jelentős politikai találkozó megrendezéséhez, hiszen már számos fontos nemzetközi ta­nácskozásnak volt Helsinki a színhelye. Egyébként nem elő­ször lenne szovjet—amerikai csúcstalálkozó a finn főváros­ban, mert 1975-ben a helsinki záróokmány aláírásakor Leo­nyid Brezsnyev tanácskozott Gerald Forddal, az akkori el­nökkel. Bernben a svájci külügymi­nisztérium szóvivője közölte, hogy bár hivatalos felkérés ed­dig nem érkezett, Svájc hagyo­mányos politikájának megfele­lően kész jószolgálatot tenni a találkozó megtartása érdeké­ben. Amerikai antinukháris mozgalom Milliós megmozdulás a héten Tízmillió amerikai részvé­telét várják a „Ground Zero” (a kifejezés epicentrumot, az atomfegyver becsapódásának robbanás-középpontját jelen­ti) antinukleáris mozgalom e heti eseményein az Egyesült Államokban. Edward Kennedy massachu- settsi demokrata párti szená­tor, valamint az amerikai tör­vényhozás több más tagja, Megnyílt az SPD kongresszusa Folytatni kell az enyhülést személyes részvételéről biz­tosította a mozgalom vezetőit a „Ground Zero” hetének ^rendezvényein. Vasárnap és ^hétfőn számos amerikai vá­rosban és egyetemen tartot­tak tiltakozó megmózduláso- kat a Reagan-kormány atom­fegyverkezési politikája ellen. Reagan elnök szombati rá­dióbeszédében — mint jelen­tettük —, újabb kísérletet tett arra, hogy azonosnak tüntes­se fel a kormánynak és az atomháború ellen tiltakozó mozgalomnak az érdekeit. „A szomorú tény, a szomorú igazság az — válaszolta erre a demokrata párti ellenzék ne­vében Thomas Moffett kép­viselő —, hogy hivatalának tizenhatodik hónapjában, en­nek az elnöknek még mindig nincs álláspontja” az atom­fegyverzet csökkentéséről. Edward Kennedy szenátor, az ABC televíziónak adott hétfő reggeli interjújában is­mételten rámutatott, az ame­rikai elnök „állásfoglalása” az atomfegyverek befagyasztása mellett, nem azonos azzal, amit a „Ground Zero” köve­tel: Reagan az „előbb fegy­verkezzünk, hogy aztán le­szerelhessünk” teória híve, míg a törvényhozás egy része és az amerikai közvélemény, a nukleáris fegyverek azonna­li befagyasztását követeli. Münchenben hétfőn megkezdődött a nyugatnémet szociáldemokrata párt kongresszusa. Képünkön: Helmut Schmidt kancellár (jobbra) és Willy Brandt pártelnök a tanácskozáson „Az enyhülési politika nem vallott kudarcot, véget kell vetni a fegyverkezési verseny­nek, a genfi tárgyalások siker­re vitelével és a hadászati tá­madó fegyverzet korlátozásáról folytatandó tárgyalások újra- felvételével csökkenteni kell a nemzetközi feszültséget és biz­tosítani kell a világbékét” — jelentette ki Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke Münchenben, az SPD hétfőn megkezdődött 83. kong­resszusán. Hans-Jürgen Wischnewski elnökhelyettes megnyitója és az üdvözlő beszédek után el­hangzott kétórás beszámolójá­ban Brandt ugyanakkor nyo­matékosan figyelmeztetett: ha nem sikerül konkrét előreha­ladást elérni a leszerelés terü­letén, az enyhülési politika Nyugat-európai szakszervezetek tanácskozása Számos válaszra váró kérdés Hogyan biztosítsanak mun­kát a közös piaci országok 11 millió munkanélkülijének, milyen gazdaságpolitikára len­ne szükség a fellendüléshez és a beruházásokhoz, milyen kap­csolatokat alakítson ki Nyugat- Európa az Egyesült Államok­kal és a szocialista országok­kal? — ezek a kérdések vár­nak egyebek között megvita­tásra az Európai Szakszerve­zetek Szövetsége (CES) IV. kongresszusán, amely hétfőn kezdődött Hágában. Mathias Hinterscheid, a CES főtitká­ra hangoztatta: a nyugat-euró­pai szakszervezetek átfogó programját és követeléseit kell megfogalmazni a tanácskozá­son, amelyen részt vesz csak­nem minden nagy nyugat­európai szakszervezet vezető­je. Ma a helyzet az EGK-ban sokkal rosszabb, mint 1979- ben, és egyedül a francia szo­cialista kormányzat tűzte kö­vetkezetesen napirendre a munkaidőalap új elosztását, de ő is szembetalálja magát a munkáltatókkal, akik a vál­sággal küszködve nem vállal­ják ennek költségeit. nem fogja túlélni a nyolcva­nas éveket. Pártja nevében Willy Brandt az NSZK szövetségi hűségéről biztosította az Egye­sült Államokat és elutasította az SPD balszárnyának azt a követelését, hogy a mostani kongresszus újólag foglaljon állást a NATO 1979-es „raké- tatelepítési-tárgyalási” határo­zatával kapcsolatban. Az NSZK és ezen belül az SPD feladata az — mondta Brandt —, hogy mindkét nagyhatalmat egyaránt sür­gesse az európai közép­hatótávolságú rakéták csök­kentéséről folyó genfi tárgya­lások sikeres befejezése érde­kében. Az SPD elnöke egyúttal fél­reérthetetlen bírálatban része­sítette a Reagan-kormány po­litikáját, amely a fegyverkezés mértéktelen fokozásával akar gazdasági nehézségeket okozni a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak. Brit-argentin konfliktus Lépések a válság megoldására Ügy tűnik, hogy Haig ame­rikai külügyminiszter hétfőn argentin tárgyalópartnereivel jelentős lépést tett előre a „Falkland-válság” megoldása felé — jelentették Buenos Airesböl nyugati hírügynöksé­gek. Az argentin fővárosban be­fejeződött Haig amerikai kül­ügyminiszter és Nicanor Costa Mendez, az argentin diplomá­cia vezetője közötti maratoni tárgyalássorozat. Az összesen, mintegy 30 órás tanácskozás során — több biztos forrásból származó értesülés szerint —, sikerült olyan javaslatot ki­dolgozni, amely a Biztonsági Tanács 502. számú határoza­tának keretei között marad. Argentin katonai források szerint Buenos Aires elfogad­ná, hogy december végéig kö­zös, argentin—brit közigazga­tás legyen a szigeteken. Az addig terjedő időszakban — amerikai garanciák mellett — brit—argentin tárgyalások­ra kerülne sor. Ebben az át­meneti időszakban egymás mellett lengene az argentin és a brit lobogó — de csak a közös közigazgatást ellátó épületen. Argentína viszont javasolja — ugyancsak utalva a Bizton­sági Tanács határozatára —, hogy Nagy-Britannia „szün­tesse be agresszióját’’ és von­ja vissza támaszpontjaira a szigetcsoport irányába közele­dő hadihajóit. Buenos Aires ezzel szemben „fokozatosan” vonná vissza csapatait a szigetcsoportról és beleegyezne abba, hogy a szi­getek lakosai képviselve le­gyenek a szigetcsoport „ta­nácsában”. Argentína azonban a tárgyalások előfeltételéül szabja meg, hogy 1933. ja­nuár elsejétől egyetlen lobo­gó — az argentin — lengjen a szigetcsoport felett —, jele­ként Argentína „elvitathatat­lan” szuverenitásának a szi­getek térségében. Mitterrand Kanadában Francois Mitterrand francia köztársasági elnök vasárnap a kanadai Vancouverbe érke­zett, s három órán keresztül tárgyalt Pierre Elliott /Trudeau kanadai miniszterelnökkel a fejlett ipari államok Ver- sailles-ben június 4—6-án megrendezendő , gazdasági csúcstalálkozójáról. Kanadai közlések szerint annak lehető­ségét is vizsgálták, hogy új lendületet adjanak az iparilag fejlett és a fejlődő országok közötti párbeszédnek. A hagyd kormány ehmzése Jelentés az első negyedévről A lengyel kormány első ne­gyedévi tevékenységéről adott ki összefoglaló jelentést a minisztertanács sajtóirodája, részletesen elemezve a február elején összeállított ütemterv végrehajtását. A kormány fő figyelme ért­hető módon a gazdasági kér­désekre irányult; A miniszter- tanács mellett működő térvbi- zottság elkészítette az ország gazdasági helyzetéről szóló át­fogó jelentést, amelynek alap­ján megkezdődött a gazdasági stabilizációs program időszerű- sítése. Az 1990-ig szóló tevékeny­ségi terv fő pontjai: a mező- gazdasági célú ipari termelés növelése, a hazai nyersanyag- bázis jobb kihasználása, az exportra irányuló termelés nö­Az egyiptomi külügyminiszter Izraelben Tiltakoznak a telepesek Hétfőn, egy héttel a Sínai- félsziget utolsó, még izraeli megszállás alatt levő részének kiürítése előtt Tel Avivba ér­kezett Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter és Butrosz Ghali külügyi állam­miniszter. A Sínai-félszigeten az izraeli hadsereg egységei ugyanaznap megkezdték a Ja- mitban és annak körzetében élő izraeli telepesek eltávolí­tását. Ezek a telepesek, a hozzá­juk csatlakozott, szélsőségesen soviniszta elemekkel egyetem­ben, a végsőkig ellenzik a te­rület kiürítését és többszöri felszólítás, valamint tetemes kártérítés felajánlása ellenére sem hajlandók távozni. A kitelepítést a talmei Josz- szef nevű településen kezdték, ahol mintegy száz telepes sán- colta el magát. Mint az izraeli rádió közölte, az akció végre­hajtása közben a katonák csak passzív ellenállásba ütköztek. Várhatóan utoljára kerül sorra maga Jamit falu, ahon­nan 1500—2000 embert kell távozásra bírni. A hadsereg együttműködése a rendőrséggel Merényletek Spanyolországban Vasárnap este újabb me­rényletet követtek el Spa­nyolországban. A • baszkföldi Eibar városban géppisztolyból sorozatot adtak le egy csend­Megvádoliúk Mcdzri cjatclkhot Ismeretlen a főpap sorsa ■ Azzal a váddal, hogy része volt a Ghotbzadeh-iéle ösz- szeesküvésben, a múlt héten Iránban intézkedéseket tettek Kazem Sariat-Madari ajatol- lah, a síita papság polgári­liberális szárnyának vezéralak­ja ellen is. Az iszlám gárdisták lefegyverezték Sariat-Madari testőreit, házkutatást tartottak otthonában és letartóztatták két rokonát. Mindennek szín­helye Qum volt, az iráni síiták vallási központja. A főpap hol­léte jelenleg ismeretlen. Sariat-Madari — akit Kho­meini ajatollah egyik potenciá­lis ellenfelének tartanak — korábban közleményben tagad­ta, hogy bármi része lett volna abban az összeesküvésben, amellyel Ghotbzadeh volt kül­ügyminisztert vádolják. őrlaktanyára. A lövöldözés so­rán egy polgári személy meg­sebesült. Múlt szerda óta ez volt a hetedik merénylet, amit az ETA baszk szeparatista szervezet katonai szárnya el­követett. A spanyol kormány vasár- map esti rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy a jövőben a had­sereg egységei is együttmű­ködnek a rendőrséggel a ter­rorizmus elleni harcban, A terv szerint a spanyol száraz­földi hadsereg veszi át az olyan kulcsfontosságú objektumok ellenőrzését, mint a különbö­ző hírközlési központok, a vil­lanytelepeik és az atomerőmű­vek. Riadókészültségbe helyez­ték a biztonsági erőket. Ha­sonló intézkedésre egy évvel ezelőtt már sor került — ugyancsak az ETA merényle­teinek sorozatát követően. velése, valamint olyan átala­kítások végrehajtása a közle­kedésben, amelyek lehetővé tennék a kőolaj-behozatal csökkentését. A terv lényeges pontja még a KGST-tagorszá- gokkal való együttmüködél bővítése. A mezőgazdaságban a leg­felsőbb ellenőrző kamara, majd a hadsereg szakértői márciusban átfogó ellenőrzést végeztek, s jelentéseik alapján a közelmúltban intézkedések történtek a tapasztalt hibák, gondatlanságok kiküszöbölésé­re. Az első negyedévben befeje­ződött a beruházások szemlé­je, különös tekintettel ú lakás­építésre. A közrend, a törvényesség védelmére hivatott szervek az 1982-re elfogadott akcióprog­ramnak megfelelően jártak és járnak el. Enyhítették a szük­ségállapot számos korlátozó intézkedését. A kormány szakszervezet­ügyi bizottságának február második felében közzétett do­kumentuma alapján megkez­dődött és folyamatban van az országos vita a szakszervezeti mozgalom jövőjéről. összességében a jelentés azt igazolja, hogy a kormány a határidők pontos betartásával következetesen teljesíti a feb­ruár elején meghatározott ütemterv céljait és feladatait. KGSJssgítség Lengyelország a kölcsönös előnyök alapján törekszik a KGST-tagországokkal való együttműködés bővítésére a lengyel ipar szabad kapacitá­sainak kihasználásában. Mint Stanislaw Dlugosz, a lengyel minisztertanács mel­lett működő tervbizottság el­nökhelyettese a Zycie Warsza- wy című napilapnak nyilatkoz­va elmondta, a szocialista or­szágokból importált nyers­anyagokból készített termékek egy része a lengyel piacra ke­rül, enyhítve ezzel az ellátási hiányokat. Dlugosz közölte, hogy Len­gyelországnak a Szovjetunió­val szembeni adóssága mintegy hárommilliárd rubelre rúg, ennek visszafizetését azonban a Szovjetunió alacsony kamatú hitel formájában a következő ötéves időszakra halasztotta. A tervbizottság elnökhelyet­tese méltatta annak jelentősé­gét, hogy a szükségállapot be­vezetése, december 13-a után, Lengyelország jelentős térítés- mentes segítséget kapott a szo­cialista országoktól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom