Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

1982. ÁPRILIS 17., SZOMBAT Emlékülés a KlSZ-évfordulón Példát adnak a ma ifjúságának Dr. Arató András Dr. Árpást Zoltán Lapunk hasábjairól is ismerős arcok figyelték tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen azokat az elő­adásokat, amelyek személyes emlékekkel és érzelmekkel telítetten foglalták össze az ifjúsági mozgalom országos és megyei történetének elmúlt 25 esztendejét. Előadók és hallgatók valamennyien jó barátok, harcostársak, akik az 1956-os ellenforradalom után az elsők között rázták fel a bizonytalan ifjúságot az eszmei zűrzavarból, nyer­ték meg őket ismét a szocialista építés és a forradalmi eszme ügyének. Őszintén, demokratikusan Közülük sokan ma is a me­gyében dolgoznak: gazdasági vezetők, a pártbizottságok munkatársai. közigazgatási vagy éppen elméleti szakem­berek. Akadnak közöttük olya­nok is, akik a mozgalomban eltöltött évek után ismét visz- szavágytak a munkapadhoz. Egyben azonban valameny- nyien megegyeznek — ahogy azt megnyitójában L ehrner Henrik, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára mondta —, ma is szókimondó, harcos, elkötele­zett képviselői a szocializmus ügyének. Dr. Árpásl Zoltán, a megyei KISZ-bizottság volt első titká­ra (ma a Békés megyei Lap­kiadó Vállalat igazgatója) tar­tott bevezető előadást. Mint mondta, hálás feladat ma az ifjúsági, szövetség történeté­ről szólni, nehezebb azonban a tények mögött meghúzódó tanulságok levonása. Márpe­dig az ünnep heteiben sincs annál fontosabb, hogy a ta­pasztalatok segítségével elő­remutató módon nyújtsunk se­gítséget a mozgalom további fejlődéséhez. A továbbiakban az előadó az ifjúsági vezetők teendőivel és a tömegkapcsolatok kérdései­vel foglalkozott. A mozgalom minden rendű és rangú funk­cionáriusának személyes pél. dával kell élen járnia, ami azonban nem jelent egyszer­smind tévedhetetlenséget is. A KISZ története bizonyítja, hegy képes saját hibáin úrrá lenni, s ennek őszintén, de­mokratikusan és mindig ön­kritikusan kell történnie. Védnökségi mozgalmak Kovács István, a KISZ Pest megyei szervező bizottságának tagja (ma a HVDSZ osztály- vezetője), visszaemlékezése so­rán arra figyelmeztetett, hogy a szövetség magja az 1956-os nehéz napokban sem lett hűt­len a párthoz. A közönség so­raiban ülők között is akadtak olyanok, akik fegyverrel har­coltak az ellenforradalom el­len, s m ég el sem ült a csata­zaj, amikor Gyomron, Duna- varsányban, Taksonyban, Vá­cott. b a megye több más pontján már megalakultak az első KISZ-szervezetek. Bakonyi Károlyi a megyei KISZ-bizottság volt szervező titkára (ma a Sportmúzeum igazgatója),-a 60-as évek ifjú­sági akcióiról,,az akkori vi­Dr. Husti István fákról, illetve a KISZ-vezetők szerepéről szólt. Dr. Husti István, a megyei KISZ-bizottság mai első tit­kára a 70-es évek, illetve a KISZ mai gazdasági mozgal­mairól adott áttekintést. Töb­bek között arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy mily nagy ha­tással volt a megye fejlődésé­re a helyi védnökségi moz­galmak szervezése. A Pest me­gyei fiatalok éppúgy részt vet­tek az uszty-ilimszki, a pak­si nagyberuházásoknál, mint a húsprogram, a kerepestarcsai kórház, a börzsönyi úttörővas­út építésénél. Átadják a stafétabotot Dr. Arató Andrps, a Pest me­gyei pártbizottság titkára, a megyei KISZ-bizottság volt első titkára köszöntőjében az ifjúsági mozgalom vezetőinek mondott személyes hangú kö­szönetét' az elmúlt évtizedek­ben végzett, időt, egészséget nem kímélő munkáért, s állí­totta őket példaként a ma if­júsága elé. Előadásában hang­súlyozta azonban azt is, hogy a párt bizalma ma is segíti, támogatja az ifjúsági szervezet munkáját. A párt- és a KISZ régi harcosai nyugodtan ad­ják át a stafétabotot a felnö­vekvő ifjú nemzedéknek. A tanácskozás befejeztével a Bogányi Tibor vezette váci KISZ-kórus adott hangver­senyt, majd az egykori KISZ- vezetők baráti találkozón vet­tek részt, ahol Komáromi Já­nos, a Pest megyei pártbizott­ság osztályvezetője mondott pohárköszöntőt. Cs. A. Készenlét, kórház, szűrővizsgálat Gyerekek, Nagykőrösről Ceglédre Március 4-én hozott határozatot Nagykörös város tanácsa arról: a több telephelyen szétszórtan gyógyító városi kórház gazdaságtalanul tevékenykedő kis osztá­lyainak munkáját átveszi a ceglédi kórház. S egyidejű­leg 120 ágyasra bővítik Nagykőrösön a belgyógyászati osztályt. — Természetesen városunk I Hétfőtől már nem gyógyíta­nak a nagykőrösi harminc ágyas gyermekosztályon. Arról érdeklődtünk a hét végén, hogy megtörténtek-e az átál­lás előkészületei, mi lesz a netán megbetegedő .nagykő­rösi gyermekekkel, s hogy mi a sorsa a kiürült kórházi osz­tálynak? Már csomagolnak — Április második hete óta nem vettünk fel a nagykőrö­si kórház gyermekosztályára új betegeket, a körzeti gyer­mekorvosok, az ügyeletesek, s mi is az ambuláns rendelés­ről Ceglédre irányítottuk a kis pácienseket, s pénteken, az utolsó három — vírusfertő­zésben szenvedő — betegünk is Ceglédre került mentővel — így dr. Váradi Zoltán, a, ka­puit záró gyermekgyógyászat vezetője, aki hétfőtől Nagykő­rös város csoportvezető gyer­mekgyógyász főorvosa. Csak a nővérek maradtak benn, hogy kiürítsék a terme­ket, lehúzzák az ágyneműt, át­adják a gyógyszereket, a vegyszereket, becsomagolják a műszereket, a különféle esz­közöket. — Az osztály dolgozóinak többsége Nagykőrösön ma­rad. A tizenöt nővér közül ti­zenhármán az újonnan kiala­kítandó bölcsődében és a bel­gyógyászati osztályon dolgoz­nak majd, egyikük a ceglédi kórház laboratóriumában, s még egy nővér a Pest megyei Csecsemőotthonban talált ne­ki tetsző munkát. 1981. janu­árjában alakították ki a vá­rosban az ötödik gyermekor­vosi körzetet, de az állásban eddig helyettesek dolgoztak, most a kórház egyik orvosa látja majd el a körzeti felada­tokat. Öt körzetben Az NSZK-ban új, a ko­rábbinál szigorúbb állat­egészségügyi előírások lép­tek érvénybe 1981. ja­nuárjában. Ennélfogva a magyar vadat is csak fel­dolgozva, illetve nyúzva le­lehet bevinni az országba. Az időhaladék lassan le­jár. .. A MAVAD-ot többek kö­zött az említett intézke­dés kényszerítette rá, hogy vadhúsfeldfilgozó üzeme­ket építsen. Hiszen az NSZK-ba exportálja a leg­több vadhúst, s itt fizet­nek édte a legjobb árat. Ez ív januárjától, öreglakon már működik az első üzem. A második Vecsésen épül. Tavaly októberben kezdő­dött a százmillió forint értékű beruházás, s ez év augusztusá­ra befejeződik. Holnapután — hétfőn — hozzálátnak a sváj­ci szakemberek a feldolgozó rész technológiai végszerelésé­hez. Ugyanakkor a vadátvevő oldalon, a húsz tonnás fa­gyasztó csarnokban bekap­csolják a hűtést. Nagy pil­lanat, minden ünnepélyesség nélkül: néhány gombot kell el­forgatni. Fokozatosan, április 29-ig érik el az üzemi hő­mérsékletet, a mínusz 35 fokot Ahogy a vevő kívánja Bordás István, a MAVAD műszaki és beruházási osz­tályvezetője az alaprajzok, s a már elkészült- berendezések alapián vázolja a jövőt? Az ország különböző részeiből, 30 átvevőhelyről kamionok hoz­zák a kizsigerelt, előhűtött őzeket, szarvasokat, vaddisz­nókat. Az itteni átvétel — mint a többi munkafolyamat Őzek, szarvasok a hűfőházban Bármikor piacra dobhatják Vadhúsfeldolgozó üzem Vecsésen is — teljesen automatizált lesz. A vadat magas pályás szállí­tósor viszi a napi húsz tonna kapacitású gyorsfagyasztóba. Műszakonként tíz tonnányi vadat tudnak majd felbontani a feldolgozó üzemben. Ügy, ahogy a vevő kívánja. Rendel­hetnek nyúzott vadat egészben vagy nagy darabokra vágva. (Ez olyan, mint a húsipari negyedelés, ám a vad gerin­cét nem szelik ketté, mint a sertését vagy marháét, mert ez a legértékesebb része.) Ha szükséges, apróra szeletelik a húst, tálcán csomagolják, úgy, ahogyan az áruházak pultjaira kerül. Érdekessége a beruházásnak, hogy az átvételnél használt mérleget kis számítógépre kap­csolják majd. s ez elvégzi a teljes adatfeldolgozást. Az energiatakarékosság sem ér­dektelen: mivel a mélyhűtött húst feldolgozás előtt olvasz­tani kell, a hűtőrendszerbe be­építenek egy hővisszanyerő készüléket, így nem kerül pénzbe az olvasztás. A rend­szer arra is alkalmas, hogy a felhasználandó óriási víz- mennyiséget előmelegítse. A beruházásban 16 vállal­kozó vesz részt, a svájciak és NSZK-beliek mellett magya­rok. köztük kőműves kisipa­rosok is. Aki nem dolgozott jól és határidőre, azt egysze­rűen elküldték. A magasfokú szervezettségnek köszönhető a gyorsaság. (A tervezés a múlt év márciusában kezdődött.) Az új 1200 négyzetméteres üzem elkészülte után kiegészí­tő létesítményeket is építenek: akkumulátortöltőt a villamos targoncákhoz, kazánházat, hulladék- és bőrtárolót, ka­mionparkolót. Világszínvonalon Szinte hihetetlen, ám igaz: a vadhúsfeldolgozóban — az udvarossal együtt — 27-en dolgoznak mdjd. Ez jelenti a világszínvonalat: a legtelje­sebb automatizáltság. Augusztus végén, szeptem­ber elején kezdődik a szarvas- bőgés, a vadászat ideje. Az akkor elejtett szarvasokat már Vecsésre hozzák. Ha szüksé­ges, akár egy évig is tárolhat­ják itt a finom vadcsemegét. Ha konjunktúra következne, bármikor piacra dobhatják a Nyugat-Európában is luxus fogyasztási cikknek számító árut. Mindez nagyon szép. A MAVAD-nál mégsem örülnek az új értékesítési formának. Mint Matis Istvánná osztály- vezető elmondta, a feldolgo­zott vadhúsért csak a világ­piaci árat adják meg a ve­vők. Korábban a magyar gyógyító hálózata ezután is a gyermekek rendelkezésére áll: öt gyermekorvosi körzetben fogadják a fiatal betegeket, a rendelési időn kívül pedig a hét minden napján éjjel is vár­ja őket a felnőtt körzeti orvo­si ügyelet, melyet átmenetileg megerősítünk a gyermekgyó­gyászok készenléti szolgálatá­val. Ez azt jelenti, hogyha éj­szaka vagy hétvégén az ügye­letes orvos úgy ítéli meg, hogy szükséges a nála jelentkező beteg gyermek ellátásához a szakorvos, a készenlétben álló gyógyító az ügyeletre megy. Azért csupán átmeneti ez a megoldás, mert tervezzük, hogy még a nyáron — ha meg­kapjuk a Pest megyei Tanács­tól az igényelt gépkocsit — gyermekorvosi ügyeletet is tartunk majd, s ekkor az or­vos hívásra házhoz is mehet. A ceglédi kórházba mentő szállítja a gyermekeket, s hoz­zátartozóikat is, akik visszie.- felé csak a menetrendszerű buszjáratokkal utazhatnak. A Volán május végéig elindítja a város által kért több mint húsz közvetlen járatát a ceg­lédi kórház és Nagykőrös kö­zött. Dr. Jójárt György kandidá­tus, a ceglédi kórház gyermek- gyógyászati osztályának főor­vosa: — Eddig évente 1800— 2000 gyermeket gyógyítottunk, s körülbelül 10 százalékuk — elsősorban a koraszülöttek, a beteg újszülöttek, vesezavar­ban szenvedők és sebészeti el­látást kívánók — Nagykőrös­ről kerültek hozzánk. Osztá­lyunk kilencven ágya közül most ötven foglalt, s tizenötön nagykőrösi kis betegeket gyó­gyítunk. De hogy melyikük nagykőrösi, azt nem tudnám megmondani. Mert nem a la­kóhelyük, hanem a betegsé­gük szerint kezeljük őket, mindenkit egyforma gondos­sággal. Cegléden 11 esztendeje rendszeres veseszűrő .vizsgála­tot tartunk az iskolákban, kedden, április 20-án meg­kezdjük a szűréseket Nagy­kőrösön is... Bölcsőde júniustól S hogy mi történik a régi gyermekgyógyászati. osztály­nál? így summázza Kocsis Já­nosáé, Nagykőrös város taná­csának elnöke: — Mindössze egy hétig tart a kiköltözés, áp­rilis 26-án már felvonulnak a helyi építőipari szövetkezet dolgozói, s rövid egy hónap alatt átalakítják az épületet bölcsődévé. A munkálatok — a festés-mázolás, a foglalkoz­tató helyiség, vizesblokk ki­alakítása — 300 ezer forintba kerülnek, s újabb 800 ezerbe a berendezés. Június elseji’m már fogadhatja lakóit a vái'os új, 40 személyes bölcsődéje, V. G. P. Dr. Székely András, Nagy­kőrös városi főorvosa mondja: — Ami a megbetegedő gyer­mekeket illeti, Nagykőrösről, a környező településekről és ta­nyavilágból minden kórházi ápolást kívánó kisfiút, 'kis­lányt a ceglédi kórház lát el hétfőtől. vadért felárat is fizettek. S nem volt vele gond: szőröstől- bőröstől lehetett kivinni. Egy- egy őzön négy-öt kiló volt a szőrme, mégis szép sumát ad­tak érte. A vaddisznó eseté­ben 50—60 százalékos a vesz­teség. A szarvasbőrrel sem tudnak egyelőre mit kezdeni, iparilag ugyanis nehezen hasznosítható, illetve hiányzik a háttér. Hogy a veszteségeket pótol­ják, a régi vecsési üzemet át­alakítják: csigafeldolgozó lesz. Eddig ugyanis az éti csigát élve, persze hűtve, exportálták Olaszországba és Franciaor­szágba. A csigafeldolgozásnak nálunk nincs hagyománya, mégis belevágnak. Csiga alufóliában Eddig sem volt könnyű má­jusban, három hét alatt tízezer tonna csigát begyűjteni, osz­tályozni, kamionba rakni. Az olasz partnerrel együtt épí­tendő csigafeldolgozóban kive­szik a házából a csigahúst, rendelés — ízlés — szerint fű­szerezik, aztán visszarakják a csigaházba. A kész. fogyaszt­ható terméket alufóliába cso- mogalják, a francia és olasz háziasszonyoknak csak annyi lesz- a dolguk, hogy betegyék a csemegének számító étket a sütőbe. r. J. Vizsgáznak a megye földjei Porba hullott korona P orba hullott a földértékelés aranykoronája, hogy több mint százesztendős uralkodás után átadja he­lyét az új módinak, a pontszámok alapján történő rend­szerezésnek. Az 1980-ban született 16. számú törvényere­jű rendelet megfosztotta uralmától az 1875-ben beveze­tett aranykorona szerinti földminősítést, és megszabta a megyei földhivatalok számára, hogy 1985-ig, az új pont- rendszer követelményei alapján értékeljék és sorolják be a területükhöz tartozó gazdaságok, termelőszövetke­zetek földjeit. Azóta szép csendben, csupán az illetékesek fokozott figyelme mellett Pest megyében is folyik ez a munka. Dr. Bencsik Mihály, a Pest megyei Földhivatal ingatlan­nyilvántartási és földminősítési osztályának vezetője már a végrehajtás tapasztalatairól, no, meg az idei esz­tendő feladatairól is beszámolhatott. Tényszerűen, s fo­galmazzunk így, kevésbé hivatalosan az új rendszerre való áttérés emberi oldalairól is. A tények önmagukért beszélnek. A megyét húsz, úgynevezett becslőjárásra osztották, egy-egy ilyen já­rásba a megközelítőleg azonos minőségű földek kerül­tek, így legkevésbé sem a járás vagy a gazdaság hatá­ra volt a mérvadó. Tavaly, a megye összterületének 10 százalékán, két becslőjárásban végezték el a szükséges vizsgálatokat, az idénre jóval több tennivaló akad. Az adott terület 25 százalékát, 40 községet érint az idei vizsgálatok sora, 150 996 hektárt, 1048 mintateret. Feles­leges lenne hosszan sorolni, mely járásokba, mely köz­ségekbe jutnak vagy jutottak el a munkacsoportok, hi­szen az érintettek már jó előre kézhez kapták a listát, mikorra is várható területükön a földet értékelő mun­kacsoportok látogatása. S a hosszú évekig tartó munka kapcsán éppen er­ről, a körültekintésről, a megfelelő szervezésről kell szólni. A földhivatal munkacsoportjainak aligha kell bi­zonygatni, milyen felelősségteljes a munkájuk. Hiszen az ő mintáik alapján határozzák majd meg a gazdasá­gok földjeinek minőségét, a következmények kihatnak az állami támogatásra, a szövetkezet egész tevékenysé­gének megítélésére, segítésére. Ismert, hogy a gyengébb termőhelyekkel rendelkező gazdaságok több támogatást kapnak, mint azok a szövetkezetek, amelyek jó zsíros földön termeszthetnek gabonát, takarmánynövényt, vagy zöldséget. A tét tehát nagy. így nem véletlen, hogy a munkabizottságokba az érintett gazdaságok szakembe­reit, sőt a községek tanácsainak képviselőit is bevonják. Korábban gondot okozott, hogy a községi tanácsok appa­rátusában nem mindig akadt hozzáértő szakember. Az idén ezt a problémát oly módon oldják meg — nemcsak Pest megyében, hanem az egész országban —, hogy a mezőgazdaságban járatos tanácstagot kérnek fel a vizs­gálatiján való részvételre. Kora tavasztól késő őszig járják a határt, ponto­san előkészített ütemterv szerint a földminősítők. Egy- egy szövetkezet, gazdaság idejét legfeljebb egy-egy hétig veszik igénybe, s akkor is igyekeznek úgy bonyolítani munkájukat, hogy a lehető legkevesebb fennakadást okozzák. Ennek is köszönhető az a segítségnyújtás, együttműködés, amit a termelőszövetkezetek, gazdasá­gok tanúsítanak e rendelet megvalósítása során. A mikor arról esik szó, hogy tervszerűen végzik e fontos tevékenységet, nagyon is szoros időbeosztás­ra kell gondolnunk, hiszen a megye nagyságánál fogva bizony hátrányosabb helyzetben vannak a kisebb me­gyékkel szemben. A rendelet ugyanis nem tiéz határo­kat, kilométereket.,Az országban mindenütt 1985-re kell mérni, megmérni a megyék földjeit. Jóllehet e hónapok alatt szigorúan vett értelemben a földek vizsgáznak, de nemcsak azok. Szervezésből, felkészültségből maguk a földet minősítő szakemberek isi Gáspár Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom