Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1982. ÁPRILIS 10., SZOMBAT jLentesfisifé homlokzat Állvány mögött szépülő épületek Lépést tartanak az építőipar fejlődésével A tizenhárom alapító har­minc évvel ezelőtt hozta létre Jaz építőipari szövetkezetét. Érdémes párhuzamot vonni tevékenységük akkori és mai adatai között. Termelésük kezdetben 4 millió forint Volt, ma 43,5 millió, nyereségük ak­kor nem volt, 1981-ben 7,5 millió. A 196 tagot számláló szövetkezet jelenleg majdnem évi ötvenezer forintos átlagjö­vedelmet fizet munkásainak. A fejlődés jelentős állomása volt az 1963-as év, amikor az abo- nyi, albertirsai, ceglédi és a jászkarajenői hasonló profi­lú szövetkezet egyesült. Ak­kor vették fel a Ceglédi Járá­si Építőipari Szövetkezet ne­vet. A nagy ugrás éve Szabó Béla elnök e kis elő­történet után jogos büszkeség­gel említi a három évtized leg­sikeresebb esztendejét; a ta­valyit. Az abonyi és a ceglédi egység — szinte azonos lét­számmal és termelőképesség­gel — egyaránt' kivette a ré­szét a munkából. Bár a terve­zett létszámból öt ember hiányzott, mégis 6,8 százalékos termelésemelkedést értek1 el. A nyereség 59 százalékkal szárnyalta túl az 1980-as évét. Így tudták a bérszínvonalat a fizikai dolgozóknál 10,5/ száza­lékkal megemelni, s ezzel már sokat javult helyük a mezőny­ben. Tavalyi teendőik sorából kiemelkedik a 2-es számú szol­gáltatóház megépítése, a Kos­suth Gimnázium homlokzati felújításának egy része (a munkát ez év őszéig fejezik be), a városháza földszintjén kialakított ügyfélszolgálati iroda impozáns teremsora, A Kossuth Ferenc utcában egy négyemeletes lakóház hom­lokzatát újították fel. Terven felül tető alá került a Mészá­ros iskola udvarán a három kisegítő iskolai tanteremnek helyet adó épületrész. Ahány­ban a falumúzeum felújítása volt számottevő tettük, meg az OTP-fiók-átadása. Több ál­lamosított házat, orvosi ren­delőket újítottak fel. Abonyi asztalos- és lakatosrészlegük, amely az iparnak hűtőpulto­kat gyárt, 5,5 millió helyett 6,9 millió forintos tervteljesítést produkált. A felsoroltakon kí­vül számos óvoda, iskola szün­idei tatarozása és a balaton- szárszói ifjúsági tábor rend- bentartása fűződik a nevük­höz. Egy szépséghibája még­iscsak volt 1981-nek: a lakos­ságnak szánt szolgáltatások mértéke mindössze 93 száza­léka lett a tervezettnek. En­nek okát firtatva az elnök kertelés nélkül bevallotta, hogy haladósabb, pénzesebb, ma­gyarán, nyereségesebb meg­rendeléseket kellett vállalniuk ahhoz, hogy a fizetéseket a le­írt módon feltornáztathassák, hiszen legfőbb céljuk az em­berek megtartása volt. A hu­szonegy nap nyereségrészese­dés viszont önmagáért beszél. Válogatós vállalók Hogyan tudták elérni azt a színvonalat, amelyet óvatosan csak 1983—84-ré tervezett a vezetés? Nos, a titok nyitja részben az átgondolt vállalás- politika. Mit, milyen határ­időre, milyen szervezettséggel képesek elvégezni, ezt kutat­ták. mielőtt bármelyik meg­rendelőjüknek Igent mond­tak. Nem ugrottak bele min­denbe, hanem kiválogatták a testhez álló feladatokat. Ami a szervezést illeti. Szabó Béla szerint kétszáz emberrel nem nehéz akár naponta kapcsola­tot találni. Rugalmasan alkal­mazkodhatnak a pillanatnyi kívánalmakhoz. A nagyobb munkákhoz ütemterv készül, amelyet rendszeresen ellen­őriznek. Jól mozgatható a gár­da. A létszám fele 35 évesnél fiatalabb. Kőműves, bádogos és tetőfedő lehetne több is, de a meglévő szakemberállomány nem rossz. A szocialista bri­gádok közül három aranyko- szorús lett, az abonyi szállí­tók 11. Rákóczi Ferencről el­nevezett kollektívája a szövet­kezet kiváló brigádja címet érdemelte. Most újabb három brigád alakul. A műszaki gárda, a közép­vezetők csapata egyaránt tud­ja a feladatát. Sokan tanulnak közülük, s így az utánpótlás­sal sem lesz gondjuk. Ez a szövetkezet nem pa­naszkodhat, hogy nem tud lé­pést tartani a technikai fejlő­déssel. Az épülethomlokzatok tatarozásához 1200 négyzetmé­ternyi korszerű, fémkeretes állványszerkezetük van, hoz­zá a szükséges anyagfelvonók­kal. A külső, belső vakolás­nál vakológépet használnak. A legjobb felületképző anya­gokat használják, amelyek időt állók, lemoshatok, s állí­tólag harminc évig szavatol­tak. A csőszerelők automata menetvágóval dolgoznak. A géppark kielégíti a .szövetke­zet jelenlegi igényeit. Jó hely­re csöppen az a 8—10 tanuló, aki majd másodévesként kez­di meg tanulmányait náluk, egy ezzel megbízott szakokta­tó irányításával. (Velük — ta­nulmányaik alakulásától füg­gően — ösztöndíjra köt szer­ződést a szövetkezet.) A cUromház következik i Ebben az évben a folyamat­ban lévő tatarozások gyors be­fejezése a cél. A Kossuth tér és a Körösi út sarkán hozzá­fognak a citromház vedlett köntösének kifoltozásához. A Május 1. Ruhagyár Déli út fe­lőli épületrészén hatmilliós költséggel készítik el az ipari tanulók oktatótermét, meg a szociális helyiségeket. Soron kívüli megbízásként vállalták el a Mészáros iskolában épülő tantermek generálkivitelezé­sét. amelyhez máshonnan is kapnak társadalmi munkáso­kat. Előszerződésekkel gon­doskodtak róla, hogy télre is legyen munkájuk. Abonyban tízmilliós költséggel két üzem­házat emelnek, a ruházati szö­vetkezetnek és a szőrmekészí­tőknek. Régi lakások és hom­lokzatok felújítása teszi teljes­sé vállalásaik körét. A ceglédi Körösi úti temető ravatalozó­jához még 1982-ben hozzáfog­nak. Ezekkel a teendőkkel pár­huzamosan a Mizsei úti — egykori 20-as Volán-telep — új központ kialakításával fog­lalkoznak, ahová a következő években folyamatosan áttele­pülnek. Négymillió forintos fejlesztési alapjuk egy részét az ottani központi iroda, szo­ciális létesítmények, étkező, ráktár és anyagtelep céljaira fordítják. Szerencsére nem voltak ba­bonásak az alapító tizenhár­mak, s így harminc év múltán egy feladatait jól megválasztó és sikerrel végrehajtó szövet­kezet munkálkodik a város­ban és a járásban. T. T. A Hintőpor, bérleteseknek Az ifjúsági bérlet második előadására április 16-án kerül sor a ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban. Sándor György humoralista érkezik, Hintőpor című műsorát mu­tatja be. Öt év múlva új helyen c Fiatal házasoknak szánják Sokak vágyaiban, terveiben az első helyen fogalmazódik meg a lakáshoz jutás gondo­lata. Számos családot, magá­nyosan élő embert foglalkoztat ez a kérdés, s bizony nem mindenki lát maga előtt gyors megoldást. A fiatalok épp úgy érintettek ebben a témakörben, mint a felnőtt korosztály, ezért két illetékest - kerestünk fel a lakásépítés és -elosztás körvonalazódó terveivel kap­csolatban. Félretett forintok A városi tanácsnál Kovács Károly tanácselnöktől kap­tunk tájékoztatást. E szerint a hatodik ötéves terv időszaká­ban Cegléden negyven laká­sos garzonház épül, amelyben tanácsi bérlemények lesznek, s ezzel egy területen az OTP ugyanennyi1 garzonlakást épít, amelyek 75 százalékát fiatal házasok vásárolhatják meg. Ezzel a fiatalok otthonalapítási lehetőségét próbálják segíteni Azoknak előnye ez, akik la­kásvásárlásra gyűjtögetett fo­rintjaikat ifjúsági takarékbe­tétben tartják. A garzonlakás előtörlesztéséhez szükséges ösz- szeget a betétkönyv fedezi. A • városi tanács és az OTP ga­ranciát vállal, hogy öt év el­teltével nagyobb méretű OTP- lakást biztosít számukra. Ter­mészetesen ehhez az kell, hogy további takarékoskodásra vál­lalkozzanak, mivel á majdan eladandó garzonlakás árából és az abban töltött évek alatt megspórolt pénzből kell fe­dezniük a tágasabb otthon költségeit. Igazságos elosztás Az építkezés 1983-ban kez­dődik meg, s 1984-ben fejező­dik be. Az épületek helyéül a Kossuth Ferenc utcának a Széchenyi út és a Reiner Al­bert utca közötti — szanálás előtt álló — részét jelölték ki. Halasi Mártontól, a KISZ városi bizottságának titkárától arról tájékozódtunk, hogyan segíthet az ifjúsági szövetség a fiatalok lakáshoz juttatásában. A KISZ-titkár elmondotta, hogy tagja a városi tanács mellett működő lakáselosztó társadalmi bizottságnak, s így az általa képviselt fiatalok ér­dekeit érvényre juttathatja. Az OTP-lakások tíz százalékát azok a KISZ-korosztályba tar­tozók kapják, akik lejárt ifjú­sági takarékbetétkönyvvel ren­delkeznek és a KISZ-bizottság döntése nyomán rákerülnek a lakáshoz jutók listájára. Jelenleg gondot okoz, hogy vannak olyan ifjúsági betét­könyvvel rendelkezők, akik nem jelölték meg hivatalosan, hogy a pénzüket lakásvásár­lásra tartalékolják, ök nem szerepelnek azon a listán, ame­lyet az OTP a KlSZ-bizottság- nak megküld. Ezért fontos, hogy azok, akiknek lakásvá­sárlási szándékuk van és le­járt ifjúsági takarékbetét­könyvvel rendelkeznek, erről a KISZ városi bizottságát Wetés előtt tárcsázzák a falait vagy az OTP-fiókot mihama­rabb értesítsék. * Érdem szerint A névsor alapján mindenkit felkeresnek. A KISZ-ben vég­zett munka és a szociális hely­zet figyelembevételével dön­tik el, kik a legérdemesebbek a lakásokra. A munkahelyi KISZ-alapszervezetek vélemé­nyét minden esetben kikérik és a jelenlegi életkörülménye­ket is figyelmbe veszik. Mi­után a ceglédi mezőgazdasági nagyüzemek járási fennható­ság alá tartoznak, az onnan jelentkezőket a KISZ járási bi­zottságával közösen bírálják el. Az ifjúsági szövetség a la­káselosztó társadalmi bizott­ságban azoknak a fiataloknak az érdekeit is figyelemmel kí­sérik, akik nem vesznek részt a mozgalomban. Vízilabda Húsvéti mérkőzés A Ceglédi VSE vízilabda­csapata az OB II/A bajnok­ságban az ötödik esztendei sze­replését kezdi. Remekül sze­repelt a gárda a Felszabadu­lási Kupán. Czigány Károly vezető edző irányításával, napi két edzéssel készülnek fel. Helyt akarnak állni a múlt esz­tendeinél még nehezebbnek ígérkező küzdelmekben. A keretben a következők szerepelnek: Németh, Hor­váth, Papp. Kelemen, Bóbis, Ungvári, Beck, Hajós, Kárász, Juhász, Jezerniczky, Tánczos és Zsíros, valamint Tankó. Az első mérkőzés húsvét va­sárnapján, április 11-én lesz, délelőtt 11 órai kezdettel. A CVSE vízilabdázói az Egri Víz­mű csapatával mérkőznek. Piros arcú Rózsa Az étteremben ebédjüket kanalazzák a jegyes koszto- sok. Csöndes a helyiség, észre­venni, hogy itt a tavaszi szü­net, isktplás gyerek elvétve ücsörög az asztalnál. Az imént betért egy kislány. Nyurga, kedves arcú, udvaria­san köszönő, helyet kérő. Jó étvágyat kívánunk egymás­nak. Valahogy szokatlan ez a felnőttnek is becsületére váló udvariasság, fegyelem egy kis tizenévestől. A szünidőről kér­dem. Szavai lelkendezve cso­bognak, mintha csak a kér­dést várta volna. — Jaj, nem is tetszik elkép­zelni, milyen izgatott vagyok. Ugye, sikerült titkolni? Nem látszik rajtam? — Rossz fát tettél a tűzre tán? — ö, dehogy, Csak ma volt a felvételi vizsga. Nyolcadikos vagyok, az egészségügyi szak­iskolába jelentkeztem, szóbe­lin és írásbelin kellett megfe­lelni. Biztosan sikerült. Vagy tán nem? Igyekeztem nagyon. De mikor így még sosem vizs­gáztam ... úgy szerettem vol­na mindent, pontosan... Piros az arca, bizakodó. Megtudom: Halmi Rózsának hívják ezt a kedves, csupa drukk kislányt. Jó tanuló, ügyes úszó. Azt is mondta, hogy igyekezne, nagyon sze­retné a maga választotta hiva­tást. E. K. Élénk a határ, a kistermelők és a nagy gazdasági munkákat. Á ceglédi Kossuth Tsz téshez készíti elő, tárcsázza a talajt. üzemek egyaránt végzik az esedékes mező- földjén — képünkön — Polónyi István ve- Apáti-Tóth Sándor felvétele Csiribí, csiribá, hopp! Ez az­tán a mutatvány! Nyílik az autó ajtaja, ki­száll a- vezető, komótosan a csomagtartóhoz lép, azt is nyitja s elkezdi kiemelgetni belőle a tapsiíüleseket. Egyet, kettőt, tucatot, két tucatot. Akár ketrecestül. A megillető- dött jószágok lapulnak, csak bajszuk rezeg az izgalomtól. Hová, s hogyan tovább? Hová? — A Dél-Pest megyei Áfész Dorottya utcai fel­vásárlótelepére. Hogyan to­vább? Ketrecekkel megpakolt teherautókon egyenest Duna- varsányba, a messzi földön híres nyulászgazdaságba, on­nan pedig hamarosan export­ra. Nyugati országokban ke­lendő jó falat a magyar házi- nyúl-pecsenye. Kényes a vevő: ahogy mi különbséget teszünk a tápon nevelt csibe és a ház­tájiban cseperedett közt, ott így szemlézik a mi nyulain- kat A szakcsoportba verbuvá­lódott nyulászok jószágai igen kapósak. — Most indul a szezon — mondja a ceglédi felvásárló, Varga János. Személyesen itt még nem ta­lálkoztunk, arca mégis isme­rős. Úgyszintén adminiszt­rátoráé isi Mint kiderül, nem is csoda, hisz régebben gyak­rabban találkozhattunk. Var­ga János a ceglédi áruház konfekcióosztályán dolgozott, s vele együtt felesége is, aki most 'itt az irodai munkát végzi. — Hogy lett boltosból fel­vásárló? — Egy kis meggyőzéssel. Mondták, vállaljuk el, nem bánjuk meg. Eddig nem is bántuk. Igaz, merőben-más itt az emberekkel foglalkozni, mint az áruházban, meg kel­lett tanulni egy sereg dolgot, hiszen az új munkakör így adta. Igen fura lett volna, ha a nyuszikat nem ismerjük fel fajtára, nemre, ha a naposcsi­béről, amit kiadunk, nem tudjuk ugyanezt, A méhészek­kel foglalkozva meg’ kellett ta­nulni, mi a műlép, mire jó a viaszcsere, mi is az az értékes propolisz, aminek leadására ösztönözni kell a méhészkedő­ket, hiszen nekik is, a népgaz­daságnak is hasznot jelent. Nevet a felvásárló tekintete ahogyan az elmúlt pár évet, különösen az elsőt idézi. És most? Most, kérem, kezdődik a szezon. Javában tart a tojás felvásárlása, százával veszik át, ezrével adják tovább, igényt tart rá a sütőipar, a kórház konyhája, üzemi kony­hák, a cukrászipar. Most 1 fo­rint 80 fillér épp az átlagos átvételi ár, ez dukál a szer­ződésre szállítóknak. Az éves forgalom általában 1 millió 300 ezer tojás. A naposcsibét, szinte órára pontosan, a szolnoki keltető­ből hozzák. A megrendelők itt várnak rá. A naposcsibe va­lóban napos, sőt, alig napos. Féltve-óva, fedett, ■ bélelt ka­sokban hordják haza a csibe­nevelők. Naposcsibéből neve­lésre kiadnak legalább 110 ez­ret, előjegyzésre. — A tapsifülesekről szólva a tenyésztői kedv fellendült, hogy az átvételi ár kilónként 45 forintról 50-re emelkedett, s hogy a tapsikat úgymond, korhatár nélkül átvesszük. Te­hát, az éltesebbet is. A leg­szebb példányokat kiválaszt­juk a társas ketrecből, és a nyúltenyésztők közül, aki akarja, visszavásárolhatja, faj­tafrissítésre. A szakcsoportnak most több mint hatvan tagja van. Cegléden, Törteién, Jász- karajenőn van átvevőhely, er­refelé foglalkoznak vele szíve­sen. Eredményes tenyésztő Cegléden Végh Győző, Zsen- gellér István, Varga József, Bata Mihály no és a szakcso­portvezető Pataki Ferenc is — hogy csak néhányukat említ­sem — mondja az átvevő. A tágas ketrecben meglapul­va muszog a fekete orrú, fe­kete fülü kaliforniai nyuszi, a fekete-fehér lepketarka és a magyartarka társaságában. Nemrég kitenyésztett fajta ezen a vidéken az új-zélandi. — Jó időszakunk van. Mi- xomatózis ellen ingyen oltot­ták a szakcsoport tagjainak valamennyi nyulát. Szépek a cseperedő utódok. Várhatóan az átvételi napokon lesz mit elszállítania mindig a ketre­ces autónak. Eszes Katalin Köszönetnyilvánítás. Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen férjem és édes­apánk. Horváth Ferenc temetésén megjelentek, sírjára köszörűt, vi­rágot helyeztek, részvétükkel a család fájdalmát enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. ISSN 61S3—2500- (Ceglédi Hírlap) Ismerni fajtára, nemre Egy rakomány tapsifüles

Next

/
Oldalképek
Tartalom