Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

<

nál, az Al-Dunán, s a második világháború végén a Duna felső szakaszára lopták. Diplomáciai jegyzékváltások, s szócsaták tárgya volt míg haza nem került, s a felszabadulás után elsőként vette fel megint a szolgálatot.

Ilyen egyszerű egy hajó élete, egy különleges hajóé, az utolsó magyar lapátkerekes gőzösé.

A HAJÓ, alighanem utoljára az újpesti öbölben kap új ruhát. Kicserélik az elhasználódott alkatrészeket, lekaparják a színevesztett festékréteget, s milyen kár — szabványablakok lesznek a régiek helyett. Tisztelettel bánnak vele a szerelők, babusgatják a mérnökök, egymilliót költ rá a MAHART.

S reggeltől estig le-föl jár azon egy idős ember, a vitorlás. Perlekedik a hanyagokkal, veszekszik a cigarettázó matrózokkal, esetleg éppen maga nyúl szerszámhoz. A vitorlás, ha tetszik, fedélzetmester, Frici bácsi, vagy az idősebbeknek Bayer úr, úgy érzi magát, mint a partra vetett hal. Hajósszálláson kell laknia, bevárnia, amíg befejeződik a rekonstrukció. Haza is mehetne Martára, kertet kapálni, vetni, a kerítést javítgatni, de erre még igazán lesz idő. Bayer úr ugyanis a szezon végén nyugdíjba megy. S ezt a kis időt szeretné még a vízen tölteni.

KÉT HÉT, három, esetleg egy hónap, s ismét útjára indul az úszó ipartörténeti emlék. öt évre szól még a kazánvizsgája, nem többre a milliónyi alkatrész jogosítványa. S akkor? A mai tervek szerint a hajótemető az utolsó állomás. Mondják: szebbek, gazdaságosabbak a karcsú testű motorosok, a villámgyors sirályok, a zümmögő vízibuszok.

Am nem búcsúztatni, hanem üdvözölni akarjuk a Petőfit, öt év. Addig még olyan sok víz lefolyik a Dunán.

Csulák András

KEPEK (lentről lefelé, balról jobbra):

1, Az Ojpesti-Sbölben pihen a Petőfi. 2. Ilyennek látjuk, ha csendben átcsorog a hid alatt. 3. Bayer úr a hajókönyvvel, i. Lefektetve ilyen a kémény. 5. Rács mögött az öreg lapátkerekek. 6. Hatvanéves történelmet megélt csöveit és csavarok. 7. Az 570 lóerős hajó- gép minden porcikáját átvizsgálják.

Erdős! Agnes felvételei

k ktfanyezefcaBakítás új lehetőségei

Az építészek merész álmai

ötven évvel ezelőtt, ha egy építész toronyházakat akart volna tervezni Magyarországén a vidéki városokban, valószínűleg azt mondják: merészet álmodik. A magasba nyúló építkezés, a felhőkarcoló, utazásokon vagy fényképeken látott csoda volt, és itthon nem megvalósítható lehetőség. Az alapvető technikai változást a házgyárak jelentették. Naponta látjuk Százhalombattán, Dunakeszin, Érden, Budapesten és az ország más részeiben, ahogy az óriásdaru helyére emeli a paneleket. Épülnek a magas, sokemeletes házak.

tési módok, városszerkezeti megoldások szülessenek. Az új létesítmények az eddigieknél erkölcsi és fizikai értelemben egyaránt időállóbbak legyenek.

Mindenki érdekelt

A tizenöt éves lakásépítési terv végrehajtásakor (1960-tól

1975-ig) mintegy egymillió lakás épült, a tervezett második tizenöt éves lakásépítési program pedig további 1—1,2 millió lakás építését tartalmazza. A városokban készülő otthonok mintegy 60—80 százalékának elemeit a házgyárak adják ma is.

Az urbanizációs folyamat eredményeként 1976-ban az ország népességének 50 százaléka lakott városokban. Az ezredfordulóig az arány várhatóan 60 százalékra fog emelkedni.

Tovább alakul, formálódik a környezet, ahol élünk. A nyílt várospolitika jegyében most lezajlott széles körű társadalmi viták rendkívül nagy érdeklődést keltettek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy erről a témáról mindenkinek van mondanivalója. A számokból is lemérhető eredmények elismerése mellett sok szó esett az új településrendszer ma már látható egyoldalúságáról, szürkeségéről, területfelhasználási nehézségekről.

© Hogyan reagálnak a szakemberek a közvéleményt foglalkoztató gondolatokra?

A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet tizennégy tagú munkaközössége tanulmányt készített a városrendezés tervezési irányelveinek korszerűsítéséről.

Sematikus monotónia

© Milyen elképzelésekkel láttak munkához? — kérdezem Molnár Attilát, a tervezőcsoport vezetőjét.

— Az 1970-es évekig gyorsuló népességnövekedés, a lakásigények robbanásszerű emelkedése, az urbanizációs folyamat felgyorsulása végső soron az építési igények szé- riagyártásszerű tipizálásához, sematikus környezetformálási elvek kialakításához vezettek. Nem véletlen tehat, hogy az utóbbi időben egyre szaporodott a környezetformálással, a tervezéssel és a megvalósítással kapcsolatos bírálatok, javaslatok, elemzések száma. A fejlődéssel együtt jár, hogy a városrendezés eddigi tervezési irányelveit az új követelmények hatására módosítani, korszerűsíteni kell:

— Tanulmányunkban az új lakóterületek városrendezési kérdéseivel foglalkozunk. Azt szeretnénk megvalósítani, hogy a környezethez alkalmazkodó, a természetet kímélő és ennek értékeit megtartó településrészek épüljenek. Változatos, illetve alacsony szintszámú, emberi léptékű beépíKözelebb a természethez

© Miképpen lehet a gyakorlatban érvényesíteni a városrendezés irányelveinek újrafogalmazását?

— Tanulmányunk elkészítésénél kézenfekvő megoldásnak látszott olyan lakóterületet kiválasztani, amelyre a közelmúltban részletes rendezési és beépítési tervet készítettek. Ezért esett a választás a budapesti Békásmegyer 5—9. ütemének lakóterületére. Tanulmányunk számos változat kidolgozásával, majd funkcionális, vizuális és gazdaságos- sági összehasonlításával igazolta, hogy a korábbi funkcionális elvek feladása nem szükséges, csak bizonyos arányokon kell változtatni. Nem előírás mindenhová magas épületeket tervezni, építeni.

Mérce: a lakószem

© Mennyire gazdaságos a tervezett építkezési forma?

— Az új követelményrendszer feltételeit teljesítő tervek gazdaságossági oldalról versenyképesek. A következő évek városrendezési gyakorlatában a legfontosabb mutató az elhelyezhető lakók száma lesz, szemben a korábbi, tervezett lakásszámmal. A ma elfogadott kevesebb szintű házgyári típusépületekből is lehet jó laksűrűségi értéket képviselő házakat tervezni. A kedvező környezetformálási lehetőségek megteremtése

érdekében azt javasoljuk, hogy alacsonyabb házak épüljenek, de azért érjük el a 180 fő/ház bruttó laksűrűségi értéket. Ilyen formában a terv a gazdaságossági követelményeknek maradéktalanul megfelel.

© Milyen lehetőség nyílik arra, hogy a tervezők valóra váltsák elképzeléseiket?

— A káposztásmegyeri lakótelepet már ezeknek az irányelveknek megfelelően tervezik. A világgazdaság változásaira érzékenyen reagáló gazdasági szerkezet létrehozásának igénye megnyitotta a környezetalakítás új lehetőségei előtt az utat. Minden területen tapasztalható a közéleti tevékenység élénkülése, a feladatok súlyának társadalmi méretű átérzése és vállalása. A városrendezés tervezési irányelveinek korszerűsítését a társadalmi-gazdasági követelmények, a közvélemény alakulása tette szükségessé. Annak szem előtt tartásával kell építkezni, hogy a város több, mint egyszerűen a lakóterületek összessége. A környezethez alkalmazkodó, a múlt és a jelen folyamatosságát tükröző, a természetet kímélő és annak értékeit megtartó település- részeket akarunk tervezni, építeni.

A harmónia értéke

A tervező, aki az új lakásokba költöző családokra gondol, nem elégedhet meg azzal, hogy felépül a meghatározott számú lakás. Figyelni kell a színeket, az arányokat és a formákat, vagy ezek torzulásait, az egyhangúságot és a szürkeséget. Ma az építész, ha merészet álmodik, nem mindenáron és mindenhová toronyházakat akar építeni. Olyan megoldásokat keres, melyekkel óvja a régi értékeket, a természetet, és tervezői fantáziával igyekszik feloldani a merevséget, az egyhangúságot.

G. J.

Holland képviselő véleménye

Előnyösei! kooperálhatunk

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására négynapos látogatást tett hazánkban Laurens-Jan Brinkhorst, a Holland Demokraták—66 Párt parlamenti csoportjának vezetője.

A holland politikus tárgyalásokat folytatott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttségével, amelyet Kovács Béla országos titkár vezetett. Laurens-Jan Brinkhorstot fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, eszmecserét folytatott Horn Gyulával, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetőjével. Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel, Gyovai Gyulával, a Magyar Külügyi Intézet igazgatójával, Bognár József akadémikussal, a Világ- gazdasági Kutatóintézet igazgatójával, és Szurovszky Oszkárral, az Országgyűlés Irodája nemzetközi osztályának vezetőjével.

Laurens-Jan Brinkhorst,

akinek pártja a kormánykoalíció résztvevőjeként, a holland lakosság mintegy 11 százalékát képviseli, s a politikai csoportosulások között, középbalon helyezkedik el, nyilatkozatában elmondta:

nyílt és őszinte megbeszéléseket folytatott magyarországi vendéglátóival, olyan eszmecseréket, amelyek egymás álláspontjának jobb megértését segítették. Mindkét országban számos hasonló jellegű probléma forrásai a világgazdaságban mutatkozó kedvezőtlen jelenségek, ám a látogatás során szerzett tapasztalatai arról győzték meg; a magyar gazdaságban megvan a készség arra, hogy egyebek között a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok kifejlesztésével, a koopeárációs lehetőségek kiaknázásával válaszoljon a nemzetközi piac kihívására.-Kedvezőek a feltételei a Hollandia és Magyarország közötti gazdasági együttműködés szélesítésének is — állapította meg. s utalt arra, hogy az e téren kínálkozó lehetőségekről tájékoztatni kívánja pártjának — felelős kormánytisztségeket is betöltő — vezetőit.

— A tárgyalásokon aggodalmunkat fejeztük ki a feszültebbé vált nemzetközi helyzet miatt — mondotta a továbbiakban.

A legfontosabb feladat ma, megszabadítani Európát a nukleáris fegyverektől: a Demokraták—66 Párt is elsődleges céljának tekinti ezt. Emlékeztetett arra, hogy pártja és a Holland Munkapárt kezdeményezésére halasztották el az országban az új középhatósugarú nukleáris fegyverek telepítésére vonatkozó döntést, illetve tették függővé a szovjet—amerikai tárgyalások eredményességétől.

— A fegyverzetellenőrzés, a bizalomépítés folyamatának igen lényeges eleme, s az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat nem szabad összekapcsolni más nemzetközi kérdésekkel, olyanokkal — mint például a lengyel helyzet —, amelyekben eltérők az álláspontok. A képviselő kifejtette: Európa szerepe nagyot változott az elmúlt időszakban, s a kontinens biztonsági érdekei nem esnek mindig egybe az Egyesült Államok törekvéseivel.

ÉPPEN tizenkét óra volt az út Bajától Budapestig. Este berakodtak Baján, nekiindult a gőzös fehér füstöket eregetve. Pár forint volt csak a jegy, s akinek többre nem tellett, esetleg a romantikát kereste, vagy árúját vitette a hajóval Pestre, vízre szállt. Ahogy kapaszkodtunk egyre feljebb, telt a gőzös gyomra emberekkel, ládákkal, zsákokkal. Lent, félmeztelen óriások lapátolták a szenet, fent, egy-egy kikötéskor a matrózok mutattak be akrobatamutatványokat, amikor a parthoz erősítették, vagy éppen ellenkezőleg ismét megszabadították a béklyóktól a hajót.

A PETŐFI most az újpesti öböl dokkjában pihen. Erőt gyűjt, felfrissíti magát, hogy folytathassa a szolgálatot. Az utolsó magyar lapátkerekes gőzöst pátyolgatják a szakemberek. Tisztelettel, értő kézzel, szeretettel. Társai, fivérei és húgai már nem szelik a Duna vizét. Van, amelyiket akna tépett széjjel, más meg a modernizálás áldozata lett, kohóban fejezte be történetét. Bajától Budapestig ugyan már nem jár gőzös, így hát ha megint kifut az öreg lapátkerekes, nem terjeng majd a fedélzeten a görögdinnye és ' a paradicsom illata. Fehér ruhás pincérek hordják majd a koktélokat. színes lámpák villognak a zene ritmusára, s egy-egy sarokban elcsattan a csók. Ha sétahajóként is, de az öreg Petőfi folytatja útját a vén Dunán.

KOMÁROMBAN építették 1920-ban a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási RT megrendelésére. A hajókönyv tanúsága szerint — melyet kézről ké2re adva, ereklyeként őriznek az egymást váltó hajógépészek —, alig volt azzal komolyabb baj. Járt VaskapuA VÉN DUNA ÖREG HAJÓJA