Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

1982. MÁRCIUS 9., KEDD Útid tm Aktív tevékenység Hazánk az EHSZ-ben Előreláthatólag hazánk lesz a házigazdája idén ősszel az -3NSZ Társaságok Világszövet­sége (WFUNA) európai regio­nális konferenciájának; a kon­tinens országai közötti párbe­széd e fontos fórumának elő­készületeiről is szó esett a Magyar ENSZ Társaság inté­ző bizottságának tegnapi, Bu­dapesten tartott ülésén. A tanácskozáson elsőként Holtai Imre külügyminiszter­helyettes tájékoztatta a testü­letet az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülésszakáról, a meg­vitatott legfontosabb kérdé­sekről. Ezután Simái Mihály, a társaság elnöke a WFUNA tavaly októberben Genfben megrendezett 28. közgyűlésé­nek eredményeiről, tapaszta­latairól számolt be. A főtitkár bejelentette, hogy a tervek szerint idén ősszel Budapesten találkoznak az európai ENSZ-társaságok kép­viselői. A regionális konfe­rencia megrendezését hazánk vállalta, a végleges döntést a napokban hozzák meg. Parlamenti tisztségviselők tanácskoztak A tavaszi ülésszak előtt A Parlamentben tegnap ta­nácskozást tartottak az ország- gyűlés tisztségviselői, az ál­landó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok ve­zetői. Az eszmecserén — ame­lyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára — Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke adott tájé­koztatást a soron következő, tavaszi ülésszak előkészületei­hez kapcsolódó teendőkről. Ezt követően Markója Imre igazságügy-miniszter tartott tá­jékoztatót a jogalkotás hely­zetéről, az elmúlt évtized ez­zel összefüggő tapasztalatai­ról. Pozsgay Imre művelődési miniszter a közművelődésről szóló 1976. évi 5. törvény vég­rehajtásának tapasztalatait is­mertette. Hazánkban érettségizhetnek Széles körű kapssclatek Hétfőn megtartotta idei első munkaértekezletét a Magyarok Világszövetségének új elnök­sége. Gosztonyi János főtitkár előterjesztése alapján megvi­tatta és elfogadta a világszö­vetség 1982. évi akcióprogram­ját. Az idei tervek homlokteré­be állították, hogy elősegítik: a külföldi magyarok berkeiben is ünnepeljék meg Kodály Zol­tán születésének 100. évfordu­Rekordév után Halásztelken Gazdaságos fajták ' A gyümölcstermesztésről, az ágazat jelenéről, de még in­kább jövőjéről ugyancsak sok szó esik manapság. Telepít­sünk, ne telepítsünk, vagy ha igen, akkor mit — fogalmaz­zák meg a cseppet sem aka­démikus kérdést a gazdasá­gok háza táján. Egy dolog azonban nem lehet kétséges: gyümölcsre, mégpedig szép, önmagát kínáló és főleg elér­hető áron forgalmazott gyü­mölcsre, egyre nagyobb meny- nyiségbep van szüksége az or­szágnak. A Kertészeti Egyetem Tan­gazdaságának halásztelki ke­rületében hatványozottan je­lentkeznek a fenti kérdések, s nem véletlenül, hiszen a mint­egy 400 hektáron csak gyü­mölcstermesztéssel foglalko­zik a gazdaság. Fekete Andor kerületvezető nemcsak a ta­valyi esztendő mérlegét von­ta meg, hanem az idei tervek­ről, elképzelésekről is szólt: — Százhetven hektárnyi termő almánk van, 100 hek­tár még nem termő, új telepí­tésű almás, a többi meggy, kajszi és körte, amelyek már szépen hoznak a konyhára. A tavalyi évben rekordtermé­sünk volt téli almából. A ter­vezett 340 vagonnal és a 18 milliós árbevétellel szemben, 500 vagont és 21,5 millió fo­rintot teljesítettünk. Ha min­dent egybevetünk, a tiszta nyereség így, mintegy 2 millió forinttal nőtt a tervezetthez képest. De a meggy is többet termett, mint amire számítot­tunk, az 5,6 tonna hektáron­kénti átlag helyett 9,8 tonnát. Természetesen a nyereségünk is kedvezőbb lett ennél a nö­vénynél is: 520 ezer forinttal. Ennyi a múlt, de vajon, mit hoz a jövő, az idei esztendő a gazdaság számára? Elsősorban egy sereg technikai, technoló­giai újdonság főpróbáját. Meggyből az ötéves tervidő­szakban 100 hektárt telepíte­nek majd a halásztelkiek. Mégpedig oly módon választ­ják meg a fajtákat, hogy azok a gazdaságosság szem­pontjainak maximálisan meg­feleljenek. Azaz a gépi beta­karításra alkalmas nagyhoza­mú önbeporzó fajtákat része­sítik előnyben, amelyek a hű­tőipar és a konzervgyárak technológiai követelményeinek is eleget tesznek. — A technológiai újdonsá­gok sorában említést kell ten­nem azokról a gépekről, ame­lyek a betakarítást segítik — folytatja a kerületvezető. — Saját kifejlesztésű rakodógé­peinket különböző adapterek alkalmazásával hasznosítjuk, a görgős tartályláda, szállítóko­csi hasznosításának szervezé­sében is van még tennivalónk. Üj permetezési eljárásokat is alkalmazunk, amelynek lénye­ge, hogy a drága növényvédő szereket takarékosabban és biztonságosabban juttathatjuk ki a táblákra. És még egy cseppet sem mellékes tényező a halásztelki kerület életében. Azt kutat­ják, hogy a metszés során felhalmozódott nyesedéket mi­képpen tudnák fűtési célokra alkalmassá tenni. A mai ener­giaviszonyok között, a megol­dás „égetően” szükséges... G. M. lóját, emlékezzenek meg arról is, hogy 100 éve halt meg Arany János. Budapesten ösz- szehívják a külföldi magyar egyesületek vezetőinek talál­kozóját. Várhatóan az év vé­gén — a Művelődési Miniszté­riummal közösen — megren­dezik a távolban élő, magyar származású művészek második budapesti kiállítását Tisztelet a szülőföldnek címmel. Értel­miségi találkozók is szerepel­nek a programban. Kedvezően alakult már az a vállalkozás is, hogy legyen Magyarorszá­gon olyan gimnázium, ahol két nyelven, magyarul és angolul — esetleg németül — taníta­nak, ahol külföldi magyar fia­talok tanulhatnak, beleértve azt is, hogy ha akarják, Magyar- országon szerezzenek érettségi bizonyítványt. Döntés született arról, hogy a Magyarok Világszövetsége felhívásban kezdeményezi egy­részt azt, hogy ’ kutassák fel folyamatos gondozásuk érde­kében azokat a sírokat, ame­lyekben külföldi temetőben je­les magyarok nyugosznak — s itt elsősorban a külországi ma­gyarok cselekvő közreműkö­désére számítanak —, másfelől pedig a hazai lakossághoz for­dulnak, hogy akiknek birtoká­ban a korábbi korok kiván­dorlásaira, emigrációira vo­natkozó, dokumentum értékű levelek, más tárgyak vannak, azokat eredetiben vagy máso­latban küldjék el a Magyarok V ilágszövetségéhez. Érden bőven, Dunakeszin alig Mire végre felépül a házunk... A lakáskérdésről beszélve kevés szó esik arról, hogy mi éri meg inkább: évekig szű- kösködni albérletekben, sok­szor a gyerekadta örömökről is lemondva, s így is nagy ter­het vállalni, vagy pedig anya­gi erőnket megmozgatva, ma­ximálisan kSt-három év alatt — sokszor egészségesebb kör­nyezetben — saját családi ott­hont teremteni? Telekhiány? Pest megyében a családi ház építéséhez a lehetőségek ked­vező körülmények között kí­nálkoznak. De vegyük számba mindazt, ami hátráltathatja vagy elősegítheti az otthon- teremtést. A Pest megyei Ta­nács felmérése szerint jelenleg mintegy tizenhétezer építési telek van a megyében. Ezzel szemben a hatodik ötéves tervidőszakban csaknem hu­szonnyolcezer családi ház épül. A szakvélemények szerint a jelenlegieken kívül még tizen­nyolcezer házhelyre lesz szük­ség. Telekhiány volna? A kérdés ennél összetettebb. Érden pél­dául sokkal több a házhely, mint amennyire szükség van. Budaörsön, Dunakeszin, Gö­döllőn viszont alig akad be­építhető terület. A. telkek nagy része tehát nem ott van, ahol az emberek építkeznének. Az épülő házak körülbelül negy­venhét százaléka a Budapest környéki agglomerációban épülne, a megye százhetven­nyolc településéből mindössze negyvenháromban. A huszon­nyolcezer - családi ház harminc százaléka városokba, illetve városiasodó nagyközségekbe kerülne. Az agglomerációs övezetben ez a tendencia már régóta tartós, ezért nem csoda, hogy itt fogytak el a legha­marabb a telkek. A főváros vonzása még min­dig számottevő. Bár a népes­ségkutatók prognózisa szerint Budapest lakosságának száma néhány éven belül stagnálni kezd. Pest megyében talán csak a hetedik ötéves terv második felére kezd megállni a népesség gyarapodása. E prognózis helyességét már ma is sokan vitatják. Milyen állapotban is vannak a beépítetlen Pest megyei telkek? Az építési szakembe­rek zsargonjában gyakran elő­fordul a részlegesen közműve­sített telek kifejezés. EZ körül­belül annyit jelent, hogy vil­lany ugyan van, de víz már nincs, a parcellához vezető szilárd burkolatú útról pedig egyelőre álmodni is kár. Az említett, telkeknek alig a fele részlegesen közművesített. Ettől függetlenül ezek mégis alkalmasak építkezésre, mert a családi házak szennyvízel­vezetési és egyéb gondjai — egyedileg — viszonylag köny- nyen megoldhatók. Az egész­séges ivóvíz még sok helyen hiányzik, például a budai já­rásban a talajviszonyok nem teszik lehetővé saját kutak fúrását. A megoldás Mi tehát a megoldás? Ho­gyan lehet mégis elegendő és a körülményekhez képest megfe­lelő telket adni a családiház­építőknek? Mindenekelőtt egy tény: nem mindenki épít új telekre, különösen az alföldi területeken, ahol eleve nagy parcellákra épültek azelőtt a házak. • Sokszor előfordul, hogy a második-harmadik ge­neráció ugyanarra a telekre épít akár kétszintes új házat. Ily módon körülbelül ötezerrel csökken azoknak a száma, akiknek házhelyre volna szük­ségük. A másik megoldás, hogy a tanácsok vizsgálják meg, va­jon a települések belterületein vannak-e olyan tartalékot je­lentő, de építési tilalom alatt álló részek — esetleg koráb­ban tervezett, mára már meg nem épülő közintézmények céljára fenntartott telkek —, amelyekkel a megváltozott kö­rülmények között másként le­het gazdálkodni. Közösségi szempontból külterületet csa­tolni a településekhez nagyon Kincset ér mmsfen hulladék Ezüstöt öntenek a MÉH-telepen Dunatours az Utazás '82-n Kedvcsinálóként, olcsóbban Az Országos Idegenforgalmi Hivatal március 18-tól a Nép­rajzi Múzeumban rendezi meg az Utazás ’82 kiállítást. A rangos, tavaly mintegy 100 ezer látogatót fogadó rendez­vényen részt vesz valamennyi utazási iroda és megyei ide­genforgalmi hivatal, közöttük a Dunatours is. Mint arról Csörgics Judit, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal munkatársa tájékoz­tatott, számukra azért fontos a jó szereplés, hogy nevüket, kínálatukat, programjaikat mind jobban megismerjék a megyén kívül, a fővárosban és az országban egyaránt. Kedv­csináló gyanánt, a kiállítás ideje alatt egy hazai és egy külföldi űtat a szokásosnál húsz százalékkal olcsóbban kí­nálják majd. (Jelentkezni csak a kiállítás helyszínén lehet ezekre a programokra.) Ugyancsak az irodának, s persze saját művészetének csinál hírverést a Zsámboki Népi Együttes Győré Béláné vezetésével. A kiállítás záró­napján, március 28-án mutat­ják be műsorukat, melyet ép­pen a Dunatours szervezésé­ben már sokezer magyar és külföldi vendég tekinthetett meg. ötletes, sikeresnek ígérkező vállalkozásba kezdett a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal: Ráckevén százszemélyes horgászszállót építenek. A ho­tel az év végére készül el, de neve még nincs. Ez is lesz majd a kiállítás után. Ugyanis a vendégek körében hirdetnek pályázatot a szálló nevére, s a legjobb ötleteket utazások­kal honorálják. Az Utazás ’82-n a Pest me­gyei Idegenforgalmi Hivatal bemutatja, népszerűsíti szinte teljes kínálatát. így az évről évre sokezer vendéget vonzó Apajpusztai lovasnapokat, az Öcsán, Vácrátóton és a fóti műemléktemplomban, a Ma­gyar Kamarazenekar közre­működésével rendezendő hangversenyeket, pilisi, zebe- gényi túráikat, a korányi és monori-erdei egy- és kéthetes üdüléseket. Alig két éve, hogy a kor­mány határozatot hozott a hulladékok, másodlagos nyers­anyagok begyűjtésének és hasznosításának fejlesztésére, s a program anyagi támoga­tására. Azóta megszülettek az első, kezdeti sikerek. Erről beszélgettünk Somos Bélával, a Budapest és Vidéke MÉH Vállalat igazgatójával. Ta­valy a vállalat 11 ezer ton­nával több hulladékot gyűj­tött be, mint 1980-ban, össze­sen 238 ezer tonnányit. Ár­bevételük meghaladta az 1,3 milliárd forintot, nyereségük a 150 milliót. Ennek is kö­szönhető, hogy az idén mint­egy 100 millió forintot költ­hetnek a hálózat fejlesztésére, az ipari előkészítő üzemekre. Felemelt ár Kétségtelen, változott a szemlélet is: mind a lakosság, mind a vállalatok nagyobb készséget mutatnak a hulla-» dékanyagok átadására. Az is­kolai akciók különösen nagy sikerrel jártak. Pest megyé­ben több mint százezer ta­nuló vett részt a gyűjtésben, s csaknem 1,3 millió forint értékű hasznos anyagot — vasat, papírt, textilt — men­tettek meg az enyészettől. A vállalat műanyag zsákokat helyezett ki az iskolákba, így higiénikus lett a gyűjtés, rö- videbb a tárolási idő — s a felemelt átvételi ár is ösztön­zően hatott. Az országos ver­senyben — a múlt évben elő­ször — öt megyei iskola nyert díjat: a dömsödi, fóti, rádi, kemencei és kóspallagi álta­lános iskolák. Gyakori és jogos panasz volt: kevés a MÉH-telep, a gyűjtőhely. A VI. ötéves terv során Pest megye valamennyi városában és nagyközségében megteremtik a helyi átvétel lehetőségét. Tavasszal meg­kezdődik Vácott és Cegléden a mozgó átvétel. (Ez a forma Budapesten már bevált.) A vállalat gépkocsija adott idő­ben és helyen rendszeresen megjelenik, s a szokott áron megveszik a hulladékot. Szerződéses forma Százhalombattán szerződést kötöttek a Költségvetési Üzemmel a begyűjtésben való együttműködésről. A városban állandó átvevőhely is lesz, egy garázst használnak erre a célra. Konténereket helyez­nek ‘el Vecsésen. Ezt a mód­szert főként az agglomeráció­ban kívánják alkalmazni, hogy a konténerek szállítási költsége ne legyen sok. Duna­keszin — a város két részén — lakossági vállalkozásra számítanak ... Olyan embe­rek jelentkezését várják — más településeken is —, akik saját telkükön, garázsukban elvállalnák a begyűjtést, lehe­tőleg munkaidő után, szerző­déses formában. Az összegyűjtött anyagok feldolgozása, előkészítése az ipari hasznosításra — a má­sik nagy feladat. Arra töre­kednek, hogy minél kevesebb legyen a felesleges szállítás, növeljék a helyi feldolgozás arányát. Vácott és Budaörsön papírfeldolgozó működik. Az Örkényi Béke Tsz-szel a vil­lanymotorok és akkumuláto­rok felbontására kötöttek szerződést. A Naszálymenti Tsz (Nógrád megye) váci te­lepe hasonló módon üzemel A monori állami gazdasággal közösen olyan részleget ala­kítottak ki, ahol a traktoro­kat, teherautókat szétszedik, s a még használható alkatré­szeket helyben — kilóra — árusítják. Emellett természetesen a budapesti hálózatot is bővítik, s a feldolgozó üzemeket fej­lesztik. Érdekes színfoltja a hulla­dékok hasznosításának, hogy másfél éve az arany- és ezüst­tartalmú anyagokat is felhasz­nálják. Együttműködési szer­ződést kötöttek a váci Forté­val, s néhány híradástechni-/ kai gyárral. A Forte gyártási hulladékából, fixírből, gomb- akkumulátorökból a múlt év­ben már 6,7 tonna ezüstöt nyertek és adtak át a Nem­zeti Banknak. A híradástech­nikai anyagok révén — nyom­tatott áramkörök stb. — két kiló aranyat juttattak vissza újbóli hasznosításra. Exportlehetőség Az eddigi eredmények tehát biztatóak, minden remény megvan arra, hogy egy-két éven belül teljesen megújhod- jon, a hulladékok gyűjtési és feldolgozási rendszere. így milliárdokban lehet majd számolni azt a hasznot, amit a népgazdaságnak a MÉH- vállalatok 1 hoznak. Akkor sincs baj, ha a belföldi ipar nem tudja felvenni az összes másodlagos nyersanyagot, mert ez is exportálható. A múlt évben is keletkezett felesleg — elsősorban gumi­ból, papírból és műanyagból —, s a vállalat mintegy 3 millió dollár értékű anyagot exportált az NSZK-ba, Auszt­riába, Olaszországba és Jugo­szláviába. Persze napjainkban, az erő­feszítések ellenére, még sok értékes hulladék vész kárba. A gyűjtési kedv növelésére február elsejétől felemelik egyes cikkek lakossági felvá­sárlási árát. Paládi József célszerűtlen, mert minél job­ban szétterül egy község, ké­sőbb annál nehezebb az infra­strukturális, kommunális be­ruházásokkal utána menni. További lehetőség az úgyneve­zett belsőségi feltárás. A nem éppen magyarul hangzó foga­lom azt takarja, hogy meg­vizsgálva egyes települések ut­cáit, észrevehetően nagy tel­keken állnak a házak, s meg­vásárolva. kisajátítva azok egy részét, akár új utcasort is lehet nyitni kis költséggel. Mennyibe kerül? Drága-e a telek Pest me­gyében? Fontos kérdés, mert közvetlenül zsebet érintő. A körkép nem túl biztató. A dunakanyari részeken bizony borsosak az árak. Másutt az állami tulajdonú, csak részle­gesen közművesített telkek ol­csóbbak ugyan, ám ilyen ke­vés van, a tizenhétezerből mindössze kétezerötszáz, ’ a többi magántulajdon. Az álla­mi tulajdonú házhelyek álta­lában olcsóbbak — mivel csak tartós használatra adják ki.1 Kivéve egy esetet. A teljesen közművesített telkek ára ma­gasabb, mint a helyi forgalmi érték. Ebben az árban ugyanis a tanácsok kénytelenek min­dent felszámolni, így például a kisajátítás, a telekkialakí­tás, a közművesítés (villany, víz, úthálózat) költségeit, s ez sajnos alaposan megnyomja a ceruzát. Hogyan lesz mégis elegendő telek, méghozzá részlegesen vagy jól közművesítve? A legfontosabb tényezőről még eddig nem beszéltünk. Általá­ban azért kevés a házhely, mert a tanácsoknak ilyen cél­ra kevés a pénzük. Tavaly óta azonban — egy pénzügy­miniszteri rendelet nyomán — az OTP is területelőkészítő, azzal a feltétellel, hogy utána a helyi tanács három éven be­lül visszafizeti az OTP költ­ségeit. Jelenleg tizenöt telepü­lésen találunk ilyen jellegű munkát, például Szigetbecsén, Pécelen, Gyálon, Budaörsön, Dunakeszin, Ócsán és Szent­endrén. Pest megyében a VI. ötéves tervben összesen vala­mivel több, mint harminc­nyolcezer lakás épül majd, s ebből huszonnyolcezer a ma­gánerőből készülő családi ház. Elsőrendű feladat tehát meg­teremteni annak feltételét, hogy megfelelő telkekhez, el­érhető áron jussanak hozzá a családiház-építők. Kovács Attila Ernő Efölcsöngépeken Nem érti az érdeklődésemet Bata János, a gyömrői Hélios Ruhaipari szövetkezet elnöke: divatszakma lévén az övék, a termékváltás természetes, min­dennapi dolog, semmi rendkí­vüli nincsen benne. Specialitá­suk ugyan a férfikabát, de az igényekhez alkalmazkodva egy­re nagyobb mennyiségben és választékban készítenek gyer­mekruhát. Januárban vette át a szövet­kezet az Április 4. Ruhaipari Szövetkezet sülysápi üzemét, s ha nem is könnyen, ideális­nak éppen nem mondható kö­rülmények között, de megin­dították a termelést. Az épület alapos felújításra, korszerűsí­tésre szorulna, javítani kell az energiaellátást, a dolgozók szo­ciális körülményeit úgyszin­tén. Ez jelentené azonban a kisebbik gondot, ideiglenesen így is lehet termelni. Varrógé­pek nélkül azonban nem. Már­pedig az időben megrendelt NDK-gépek — negyven darab — nem érkeztek meg. A szövet­kezet hosszú ideje ezeket a varrógépeket vásárolja, meg­bízhatónak tartják, s lényege­sen olcsóbbak a hasonló hazai­nál. Most azonban a szállítás elmaradása miatt kénytelenek voltak gépeket kölcsönözni a szegedi ruhagyártól. Az új üzem o gyermekruhák választékát bővíti. A győri Gra­boplast új alapanyagából ké­szítenek bébidzsekiket. A víz­hatlan, melegen bélelt, pehely­könnyű kis kabátok több színösszeállításban készülnek. M. N. P. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom