Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-09 / 57. szám
1982. MÁRCIUS 9., KEDD 4 Egyetemi közművelődés Kétszeres haszonnal Országos munkavédelmi filmbemutató A szakszervezetek határozottan fellépnek a balesetelhárítás műszaki feltételeinek megteremtéséért, s legalább ilyen fontosnak tartják a felvilágosítást, a szakszerű ismeretterjesztést. Ehhez felhasználják a munkavédelmi filmeket is, melyekből eddig mintegy 350 készült 12 000 kópiával — mondotta hétfőn, az újságírószövetségben tartott sajtótájékoztatóján Föcze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője. Bejelentette, hogy az utóbbi idők munkavédelmi filmjei közül a 43 legsikeresebbet levetítik március 11—12-én a XIX. országos munkavédelmi filmbemutatón, amelyet a Horizont moziban rendeznek. Lehetővé teszik a minisztériumoknak. felügyeleti szerveknek. vállalatoknak, intézményeknek, társadalmi szerveknek. hogy a bemutatott filmeket ' értékeljék, kölcsönvegyék vagy megvásárolják. Bejelentette azt is, hogy szeptember 13. és 17. között Magyarország rendezi meg a szocialista államok X. nemzetközi munkavédelmi filmfesztiválját. Tizenegy szocialista ország jelezte részvételét, ezenkívül a Szakszervezeti Világ- szövetség és négy nyugat-európai szakszervezet is képviselteti magát. Az ellenőrző füzetben pedig szaporodnak a bejegyzések arról, hogy az általános iskolába járó .gyermek nem figyel, óra alatt sétálgat és a többieket is zavarja. Aggódó szülők 1 Az aggódó szülők megpróbálnak segíteni- és bár a jószándék vitathatatlan, nem mindig célravezető pedagógiai módszerekhez folyamodnak. Tanulás következik minden mennyiségben, vasárnapi séták alatt is az egyszeregyet gyakorolják, és az sem számít már, hogy a hatéves kisdiák napi munkaideje meghaladja a nyolc órát. Az eredmény pedig gyakran mégis év végi bukás, ami felejthetetlen kudarc. Hosszú évek tapasztalatai mutatják, hogy az iskolai évek első szakasza általában akkor is megterhelő a gyermek részére, ha életkorának megfelelően arra biológiailag, pszichológiailag és szociológiailag egyaránt alkalmas. A Pest megyei művelődési bizottság ifjúságpolitikai és gyermekvédelmi albizottsága legutóbbi tanácskozásán a megyei iskolaérettségi vizsgálatokkal foglalkozott. Megyei, szinten nem általánosítható, de több körzetben tapasztalható, hogy az iskolaérettség megállapítása nem megnyugtató. Az iskolás kort megelőző orvosi vizsgálatok, sokszor formálisak, és nem épülnek több éves rendszeres, egészségügyi ellenőrző folyamatra. Befolyásoló tényező, hogy a vizsgálatok sok helyen a nagyon leterhelt körzeti orvosokra maradnak. A gyermek akkor válik alkalmassá a tanulás megkezdésére, ha az iskolai követelményeknek úgy képes megfelelni, hogy azok teljesítése további fejlődési előmozdítja. Ez egyben azt is jelenti, hogy az iskolai munka semmiféle téren nem károsíthatja a tanulót. A korhatáron Általánosítható tapasztalat, hogy az augusztus végén születettek közül több az iskola- kezdésre még nem alkalmas. Az orvos, az óvónő — illetve óvodába nem járt gyermek esetében —, az iskolaelőkészítő foglalkozást vezető pedagógus szakvéleménye alapján, az általános iskola igazgatója dönt a gyermek felvételéről A nem egyértelmű iskolaérett- ség esetén a nevelési tanácsadó kapja meg a gyermek telAz elmúlt hét végén nyolc egyetem és főiskola hallgatói találkoztak Gödöllőn. Az országos egyetemi és főiskolai fesztivál területi döntőjének egyik házigazdája az Agrár- tudományi Egyetem, összesen hét területi döntőt rendeznek az elkövetkezendő napokban szerte e hazában. Az országos fesztiválsorozat nyitó ünnepségén részt vett Korcsog András, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára, aki üdvözölte a felsőoktatás diákjait. S ez nem volt csupán formalitás, hiszen az egyetemek és főiskolák közművelődési munkájának jelentősége messze túlnő a hallgatók személyiségének formálásán. Három kategória A gödöllői egyetem 223 fesz- tiválvéndégnek adott otthont. A közreműködő együttesek és szólisták három kategóriában: irodalmi színpadok, néptánc-népzene együttesek, énekés zenekarok produkcióival mérték össze tudásukat. Természetesen, mindhárom csoporton belül szólisták is színpadra léptek. Csasztram András közművelődési előadó és Frantsik Agnes közművelődési és nevelési főelőadó kitűnő és áldozatkész munkáját dicsérte, hogy a megközelítően jes vizsgálati anyagát. Az itt folyó iskolaérettségi vizsgálat tehát kiegészítő jellegű. A területileg illetékes nevelési tanácsadók, február 25-ig mindenütt megkapták a vizsgálatra utalt gyermekekről készített jegyzéket Munkájuk alapja egységesen a kiegészítő iskolaérettségi vizsgálat. A teszt, méri azokat az alapvető készségeket és képességeket, melyeknek összessége teszi ki a sikeres tanulmányi előrehaladást. Az adott feladatokhoz konkrét megfigyelési szempontok, és az értékeléshez szükséges pontok megadásával biztonságosan — o szubjektivitás kizárásával —, lehet mérni a gyermek teljesítményét A nevelési tanácsadó véleményében részletesen kitér a gyermek életkorához viszonyított testi állapotára, értelmi fejlettségére, szociális magatartására, helyzetének elemzésére. Szükség esetén megjelöli a gyermekkel való fejlesztő foglalkozás lehetőségeit, a korrekciós pedagógiai tevékenységet Nem buta Hogyan fogadják a szülők azt a javaslatot, hogy célszerű lenne a hatéves kisfiút vagy kislányt korrekciós osztályba íratni? Gyakori, hogy az édesanya vagy édesapa megsértődik, és az én gyerekem nem buta felkiáltással távozik. Mint a tanácskozáson elhangzott, hiányos a témára vonatkozó előkészítő munka az óvodában. Az óvónők általában nem szívesen vállalják azt a népszerűtlen feladatot, hogy felvilágosítsák az édesapát vagy édesanyát arról: egyelőre kérdéses, hogyan állná meg helyét a gyermek az iskolában? Mint az utóbbi évek statisztikai adatai mutatják, egyes körzetekben, és a megyében összesítve is szaporodott a felmentésre javasolt gyermekek száma. Ennek több összetevője van/ Az általános iskolák kötelessége, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az iskola- érettségi vizsgálat alapján felmentett. vagy óvodába visz- szautalt gyermekeket, és a következő évben beiskolázásukról gondoskodjanak. A szülők kötelességét nehéz ilyen egyértelműen megfogalmazni, de ha minden más szempontot félretéve valóban a gyermek érdekét nézik, elfogadják a nevelési szakemberek útmutatását. Gál Judit tucatnyi programot zökkenők és fennakadások nélkül sikerült lebonyolítani. Pedig gyakran nehezen megoldható problémák elé kerültek a Budapesti Műszaki Egyetem, az Ybl Miklós Építőipari Főiskola és a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola csoportjainak kéréseit teljesítve. Eszmei értékelés A gödöllői területi döntőben a fentieken kívül részt vettek még a Könnyűipari Műszaki Főiskola, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola budapesti tagozatának, a Zsámbéki Főiskola, a Rendőrtiszti Főiskola és természetesen a házigazda egyetem növendékei. Nehéz, csaknem lehetetlen megítélni, hogy sikeres volt-e a találkozó? Az ítéletalkotásnál ellentmondásba kerülünk: a diákok láthatóan jól érezték magukat, s a nem túl nagy számú közönség is, de úgy tapasztaltuk: hiányérzet maradt a szereplőkben. A különböző kategóriák zsűrije csak eszmei értékelést adott. Az egyetemi és főiskolai fesztiválrendezvény sorozatának létrehívó ja a KISZ< Központi Bizottságának kulturális osztálya, s azzal indította útjára a vetélkedést, hogy valamennyi területi döntő megrendezése után a zsűrik zárt körű értekezletén utólag döntenek a továbbjutás kérdésében. Úgy érezzük, s ezt a gödöllői rendezők, valamint a közreműködők egy részének véleménye is megerősíti: nem volt szerencsés ez az álláspont. Ugyanis nincs, nem lehet olyan közös ismérv, amely hetekkel a produkciók bemutatása után is képes a döntést objektív alapon meghozni. Aktívvá tenni A mostanihoz hasonló fesztiválok és kulturális szemlék egyik problémája mindenképpen a mérlegelés, a döntőbe juttatás. Nem is ritkán találkozunk olyan szólistákkal és együttesekkel, akiknek a tevékenységét visszafogja az esetleges kudarc. Az egyetemek és a főiskolák közművelődési tevékenysége attól válik társadalmi méretűvé, ha a diploma megszerzése után ezek a fiatalok aktív szervezői lehetnek a kisebb- nagyobb közösségek művelődésének. Jelenleg éppen az okozza az egyik nagy gondot, hogy nem sikerül kellő mértékben aktivizálnunk az értelmiséget lakóterületük kulturális életének formálásában. Az országos egyetemi és főiskolai fesztivál haszna az volna, ha a szereplési alkalmak mellett, ösztönző emlékként maradna meg a fiatal diplomásokban. Kr> (jy> MuSOr. a csütörtök este látott Ítélet és igazság pontosan úgy vonult be a közelmúlt televíziós műsorainak történetébe, ahogyan az várható volt. Tehát afféle magányos csillagként a képernyők tompa színezetű egén, minden különösebb előzmény és utórezgés nélkül. A program — mert mi mást tehet egy ilyen szemkáprázta- tásra ítélt látnivalóözön — csak pergett-pergett a maga megszokott modorában, a néző érzelmeit megbolygatva, de azt igazából föl nem kavarva. Tulajdonképpen Rajnai András Televíziós mesék felnőtteknek című sorozata sem lepett meg legeslegújabb — Kristálybirodalom című — szüleményével, mert de sok és de kellemetlen emlékünk birtokában várhattuk ezen állítólagos népmese-feldolgozást, amely alig tért pl a jelzett szerző által közrebocsátott korábbi történetektől. Pupilláink —. míg hagytuk — ugyan tágulgathattak, de érzelmeink aligha tudtak felkavarodni, mert az ilyen, eszközt eszközre halmozó, ám részvét kiváltására képtelen, mozgóképbarkácsolások egyszerűen alkalmatlanok arra, hogy a legkisebb mértékben is komolyan vegye azokat az előfizető. (A kör négyszögesítéséről — két évezred tapasztalatainak birtokában — immár lemondott az emberiség. Csak azt sejthetnénk, hogy a Rajnai-féle neNevelési tanácsadás Iskolaérett gyerek? Kiállítótermekből Környezetünk művészi idézetei Szalay Ferenc Munkácsy-díjas festőművész kiállítása március 27-ig várja látogatóit a csepeli Rákosi Endre úti iskolában. Károly András tárlata a szekszárdi Szinyei Merse Teremben március 18-ig tekinthető meg. Kéri Imre egynapos grafikai bemutatója ma, március 9-én, kedden látható a szi- getszentmiklósi tanácsháza dísztermében. Humánus tartalmak festője Szalay Ferenc nemcsak jó, hanem fontos festő is, aki a szépség teremtésével még inkább az igazság őrzésével törődik. Izig-vérig közösségi művész, benne él a nép nagy családjában, a kor problémáiban. Történelmi tablóján hűen fejezi ki, hogy milliók akaratából, munkája révén hogyan szelídült mély, boldog lírává a dráma, a lóhoz, földhöz ragaszkodó, eltakart arcú öregek szorongása a tiszta tenyerek nyílt egységéig, a Tsz-közgyű- lés oldott hangulatáig. Képzelete tömörít, azt veszi észre, azt jelzi, ami a társadalmi tudat fő áramlata, a dolgozó ember hétköznapi valósága. Mindig a lényeget keresi, s meg is találja a kép művészi magaslatán, ahol az eszmei, valóság igazságát a forrna igazsága testesíti. Festői eseménnyé válik éppen az elért értékrend miatt a mosakodó parasztember, a szekér lőcsét fogó öreg férfi, a kucsmás, kendős tanyai házaspár, a vasúti sínek mellett integetők. Szalay Ferenc művészete csöndes emberi szertartás, az élet egyszerű méltóságához mindig hozzáad valami csekélységnek tűnő megrendülést, áhítatot, szolidaritást. Ezzel a lelkülettel, ezzel az állandósult emberi, festői magatartással vált a parasztházak enterieur- jeinak humánus tartalmat kifejező alkotójává, az egyik legjlentősebh vásárhelyi, alföldi festővé. Mindannyiunk önarcképei Károlyi András sikereit grafikáinak köszönheti. Tekintélyes a publicitása, vezető napilapjaink közük rendszeresen rajzait. E termékenysége gondolatgazdagságából adódik. Műveltség és friss élmény alapozza lapjait, képeit; vonal, szín, szerkezet közvetíti a felismerést. Erős az irodalmi vonzódása, mintegy festészetre műfordítja Lear király magányát, Dante és Beatrice találkozását, a tékozló fiú történetét, Dosztojevszkij világát. Képein az élet fesztiválja kavarog a maga ünnepi, nosztalgikus lázával, élénk színek kíséretében, de ez a fesztivál kettős, olykor Passió, máskor Premier, öröm és dráma feszíti, de mindig szenvedély, akár III. Richárd jelenik meg a felületen, akár az öreg halász. Egyedi figuráinak mélysége általánosításokat is tartalmaz. Mindannyiunk önarcképére ismerünk portréiban, s az általa felfedett, bemutatott tájaik belső környezetünk idézetei, sorsunk színterei: a fák, a dombok, a tavak és a tavasz, nyár, ősz kulisszáival. Grafikai technikák ‘titkai Érdekes program színhelye lesz ma a szigetszentmiklósi tanácsháza, ahol Németh István szervezésében Kéri Imre grafikusművész találkozik közönségével. Ennek keretében nemcsak műveit láthatják az érdeklődők, hanem hallhatják, láthatják a grafikai műfajok technológiájának titkait is. Kéri Imre 1945-ben született Balatonfüreden, 1971-ben végezte el a Képmővűvészeti Főiskolát, munkáit bemutatta Vácott, Budapesten és Balatonfüreden. Elnyerte a Derko- vits-ösztöndíjat. Járt tanulmányúton a Szovjetunióban és Hollandiában, nagy hatással volt rá és van rá Rembrandt művészete. Különösen a rézmetszet és a litográfia műfajában ért el tekintélyes eredményt. Kéri Imre az álom és valóság határait kapcsolja egybe a tényleges és irracionális tér kombinációival olyan műgonddal, mely mindig az általa elérhető legnagyobb tökéletesség szintjén valósul meg tehetsége, becsvágya és lelkiismeretessége alapján. Lelkűiéiben és technikában is folytatja eszményként tisztelt mestereit: Rebrandtot, Goyát és Van Goghot. Ennek is köszönhető Kéri Imre nemzetközi híre, hiszen a szigetszentmiklósi' bemutatkozással egy időben Hambrugban nyílik önálló kiállítása. Losonci Miklós Albertirsai próbálkozás Könyvközeiben Szövetkezeti elnökök, főkönyvelők gyakran panaszkodnak baráti körben, de szóvá teszik nyilvános fórumon is, hogy hovatovább, mindent a termelőszövetkezetektől vár a falu, a nagyközség. A közös gazdaság finanszírozza a helyi sportegyesületet, vállalja a sokadik határidő lejárta után az építőipartól az iskola tető alá hozását. Elvárják, friss zöldséggel vagy egyéb élelmiszerrel is ellássák a lakosságot, gyakran, minder) haszon nélkül. Igázük 'lenné, ' vágy csak kiszámított panaszkodásról van szó? Tagadhatatlan, hogy mező- gazdasági nagyüzemeinknek elsőrendű feladatuk a termelés, és néha talán okkal hány- torgatják fel szűkkeblű technokraták, hogy vajmi keveset látnak mégtérülni például egy- egy művelődési ház támogatására fordított sok százezer forintból. Anélkül, hogy közművelődésünk jelenlegi falusi gyakorlatával vitába szállnánk, el kell ismernünk, nem mindig a gáláns adakozás a leghatékonyabb eszköze a szellemi gyarapodásnak. Lenin írta: elegendő, ha megteremtjük a művelődés feltételeit, és be-FIGYELŐ kirugaszkodások újbóli és újbóli bemutatását mikor függeszti fel a Magyar Televízió? Na, mindegy! Mint mondani szokás, csak tetemesebb baj ne fenyegessen...) Családi kör. Kelemen Endre és dr. Ranschburg Jenő közkedvelt magazinja, a Családi kör soros jelentkezése is a megszokott módon tette a dolgát: ismét kimondott néhány megszívlelendő kis igazságot a kiskorúak érdekében. Ha alkudni akarnak, hát anyjuk, apjuk alkudjon velük, de tegyék ezt úgy, hogy lehetőleg ne érződjön a felnőtti fensőbbség a megengedést jelző rábólintásokkor. Ezt a gesztust az un. meleg megengedő famíliák szinte ösztönösen tudják, de nem a hideg megengedő, a meleg tiltó és a hideg tiltó besorolásra érdemesítő kis közösségek. (Mellesleg szólva, ez a négy kategória, minden áltálánosítása ellenére is, remekül minősít: többé-kevésbé valamennyi önmagára figyelő család kiállíthatja így a bizonyítványát.) Gyerekeink. Vitray Tamás ismét visszatért. A látványos, ám végül is súlytalanra sikerült óceánjárása után, no meg azt követően, hogy a vasárnap esti Hetek számára ugyan megígérte, de folyamatosan nem szállítja a mikroportré- kat (ugyan miért kellett akkor e vállalkozást oly csinna- drattásan beharangozni?), pénteken este egy minden ízében friss portréhármassal lepte meg a nézőket. Stílusosan szólva csak ültek és meséltek a megkérdezettek, de ezt oly nyíltsággal és közvetlen őszinteséggel tették, ahogyan azt az ötszemköztök, miegyebek láttán megszokhattuk. Ismétlés, többszöri ismétlés, de így van: ez a szordínós faggatózás Vitray igazi műfaja. A Parabola — dicséretére — szintén újított. Ezúttal, úgymond, medicináüs küllemet öltött, s tette ezt annak a dr. Veress Pálnak a közreműködésével, aki a Magyar Ifjúság orvosi rovatában megjelent válaszaival országos hírnevet szerzett. Le a sztetoszkóppal — oppardon. a kalappal —előtte, mert Árkus József műsorvezető kérdéseire ezúttal is oly szellem- és érvdúsan válaszol- gatott, hogy kétségünk nem férhet hozzá: ha rajta múlna, egy néhány napos aszpirinkúra után meggyógyulna minden világpolitikai golyva, seb és fekély. Akácz László i látásuk, szerint hagyjuk a lehetőségekkel élni az embereket. Mindez a közelmúltban jutott eszembe, amikor az albertirsai Szabadság Tsz-ben jártam, fizetés napján. Az irodaépület folyosóján egy asztalon könyvek sorakoztak. , A vevők között traktorosok, állattenyésztők, kucsmás parasztemberek, fejkendős tsz- asszonyok. Olyanok, akik talán röstelkedve nyitnának be egy .fényes könyvesboltba. Itt azonban 'munkatársuk, falubélijük az eladó, aki csupán egy hónapban egyszer, akkor is néhány órára változtat foglalkozást. Az idő múlásával fogynak az asztallapról a regények, versek, lexikonok. Muzsik Gyű- láné tehenész — fiának is vett néhány kötetet — szatyrába a Magyar Értelmező Kéziszótár, a Néprajzi Lexikon negyedik kötete, Arany János és Nagy László versei kerülnek. Ahogy akkurátusán rakosgatja a könyveket, arra gondolok, vajon hány ilyen betűre éhes ember lehet a Szabadság Tsz-ben? S bár választ adni nem tudok, szinte bizonyos vagyok benne, Mu- zsikné nincs egyedül. Az is elgondolkodtat, ugyan hányán élnének szerte a megyében az ilyen lehetőséggel. Akkor persze, ha ezt több szövetkezetben is megteremtenék. Az olvasó könnyen kitalálhatja, rokonszenvesnek tartom az albertirsaiak próbálkozását, immár bevált kísérletét. Szimpatikus, mert karnyújtásnyira hozza a műveltséget. Térben és képletesen egyaránt. V. B. Intercisából Bronz fibula Intercisa — Dunaújváros római kori elődje — polgári településén, az úgynevezett Intercisa Vicus-ban kezdtek feltárásokat a dunaújvárosi múzeum szakemberei. A munka során egy földbe mélyített vályogfalú ház került a napvilágra. A házban talált száznál több nagyon kopott érme, valamint a mellettük levő hagymafejes bronz fibula — ruhacsat — azt igazolja, hogy az épületet a negyedik század végén, az ötödik század elején lakták. A régészek több értékes kisebb leletre is rábukkantak. többek között, egy ládikó bronzvereteit, bronz karperecét. üvegedényt, csontból készült használati tárgyakat, kerámia fazekakat, bögréket, csészéket és állatcsontokat hoztak a felszínre.