Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

1982. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK Fókusz \ niHÁBOSÍTÓ ÍTÉLET Az olasz közvélemény nagy felháborodással fogadta a bres- ciai esküdtszék keddi ítéletét, amely szerint senkit sem von­nak felelősségre az észak­olaszországi városban 8 évvel ezelőtt elkövetett újfasiszta me­rényletért. Ezrek tüntettek a város köz­pontjában, azon a téren, ahol 1974. május 28-án, az Ordine Nuovo (Uj Rend) nevű újfa­siszta szervezet pokolgépet robbantott egy szakszervezeti nagygyűlésen, aminek követ­keztében nyolcán életüket vesztették, 102-en pedig meg­sebesültek. A bíróság felmentő ítélete után ,az antifasiszta bizottság a szakszervezeti szövetséggel együtt munkabeszüntetésre és tüntetésre szólította fel a város lakóit. A szakszervezeti szövet­ség közleménye nyugtalanság­gal állapította meg, hogy ugyanúgy, mint az Italicus expressz elleni merénylet tet­teseinél, valamint a bolognai pályaudvaron történt robba­nást követően, a bíróságnak évek múltán sem sikerült megtalálni és megbüntetni az újfasiszta gyilkosokat. A köz­lemény az olasz igazságszol­gáltatás súlyos vereségének te­kinti a bresciai esküdtszék döntését. A Loggia téri merénylet cí­men ismertté vált per másod­fokú tárgyalása 1981, novem­ber 23-án kezdődött és a ko­rábban vádolt 7 személy kö­zül már csak egy hallgatta a felmentő ítéletet. A többieket az elsőfokú ítélet alapján sza­badon bocsátották. A legfonto­sabbnak tartott terroristát, az egyetlent, aki első fokon élet­fogytiglani fegyházra ítéltek, a börtönben ölték meg isme­retlen tettesek. A bresciai fel­mentő ítélet meghozatalának módja rekordként került be- az olasz igazságszolgáltatás törté­netébe: 193 órás tanácskozás után hozta meg felmentő hatá­rozatát a bíróság, melynek is­mertetése mindössze 3 percig tartott. Bresciában és más városok­ban is tiltakozásra számítanak az elkövetkező napokban. Több politikus máris szót emelt a bíróság döntése ellen. Az OKP kedden este kiadott nyilatko­zatában a kormány felelőssé­gére apellált és országos tilta­kozásra szólított fel az újfa­siszta terroristák ügyében ho­zott bresciai felmentő ítélet ellen. Az együttműködés további lehetőségei Siwak prágai megbeszélése Karel Hoffmann, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke kedden Prágában találkozót tartott Albin Siwakkal, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagjával. Az erről kiadott prágai köz­lemény szerint az elvtársi meg­beszélésen Albin Siwak tájé­kozta tást adott a lengyelországi helyzet alakulásáról, és meg­vitatták a csehszlovák és len­gyel dolgozók közötti együtt­működés további elmélyítésé­nek lehetőségeit. Karel Hoff­mann ismertette a lengyel ve­zetővel a csehszlovák szak- szervezetek közelgő országos kongresszusának előkészüle­teit és hazája szakszerveze­teinek más időszerű felada­tait. Hangoztatta, hogy Cseh­szlovákia dolgozói teljes mér­tékben szolidárisak a lengyel marxista—leninista erőknek a szocialista rendszer megszi­lárdítására irányuló erőfe­szítéseivel. Váhsztásellenes gyűlések több városban A Salvadori hazafiak sikerei A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front egységei aknavetőkkel és tüzérséggel támadták kedden az Vsulutan megyében levő San Agustin városának helyőrségét. A fel­kelők ideiglenesen elfoglal­ták San Jacinto, Soyopango és Matasano városokat, ahol vá­lasztásellenes forradalmi gyű­léseket tartottak. A salvadori kormánycsapa­tok „nagyszabású támadásá­nak” váratlan és teljes kudar­cáról számolt be szerdán a The New York Times külön- tudósítója. Papandreu ciprusi látogatásának visszhangja Heves ankarai reagálás Andreasz Papandreu görög miniszterelnök háromnapos ciprusi látogatása — és külö­nösen ott tett kijelentései — igen heves reagálást váltot­tak ki Törökországban. Maga a török kormány nem volt hajlandó kommentálni a görög kormányfő szavait, mondván, hogy „nem bocsát­kozik polémiába”. Az anka­rai sajtó azonban példátlan össztüzet zúdított Papandreu- ra, akit „provokációval” és „erőfitogtatással” vádolnak. A legnagyobb példányszámú tö­rök napilap, a Günaydin szemleírója úgy vélekedik, Papandreu egyetlen célja, hogy Görögországhoz csatolja Ciprust, a török etnikum ro­vására. Athén a ciprusi válság nem­zetközi keretek között törté­nő rendezését szorgalmazza, Ankara azonban a két ciprió- ta közösség képviselőinek megbeszélésein szeretné elér­ni a megegyezést. A kérdés robbanékonyságára utal, hogy Görögország után immár Tö­rökország is kezd hadilábon állni a NATO-val, mert úgy érzi, hogy az Atlanti Szövet­ség fontos tagállamai a másik felet támogatják — egyelőre titokban. Ennek jelét vélik felfedezni abban, hogy Nyu- gat-Európában fel-felerősöd- nek azok a hangok, amelyek Ankarát a „demokráciához való visszatérésre” sürgetik. Aíadridi találkozó' Továbbra is holtponton Minden olyan államnak, amely felelősnek érzi magát az európai problémákért, erőfe­szítéseket kell tennie, hogy a madridi találkozót kimozdítsa a holtpontról — jelentette ki a szerdai teljes ülésen elhang­zott felszólalásában Leonyid lljicsov külügyminiszter-he­lyettes, a szovjet küldöttség vezetője. Wlodzimierz Konarski, a lengyel küldöttség vezetője a szerdai teljes ülésen elhang­zott felszólalásában, majd az ülést követő sajtóértekezletén is rámutatott; józan ésszel nem lehet feltételezni, hogy egyetlen ország válsága meg­hiúsíthatja az európai népek közötti párbeszédet. Az egy­más megértésének és a jószán­déknak a hiánya az, amely ilyen helyzetbe juttatta a madridi találkozót Az Egyesült Államok és né­hány NATO-ország meg akar­ja változtatni a madridi talál­kozó jellegét és természetét, a dialógus fóruma helyett a konfrontáció fórumává szeret­né változtatni. René Panis nagykövet, a belga küldöttség vezetője fel­szólalásában igyekezett elhárí­tani a NATO-országokról a fe­lelősséget a madridi találkozó egy helyben topogásáért. Max Kampelman amerikai küldött rövid felszólalásában a talál­kozó napirendjétől eltérve, ki­zárólag arról beszélt, hogy nem ért egyet a balti köztársa­ságoknak a Szovjetunióhoz való tartozásával. A nyugati felszólalásokra válaszolva, Leonyid lljicsov, a szovjet küldöttség vezetője rá­mutatott: az európai közvéle­mény egészen mást akar a madridi találkozótól, mint amire itt egyes küldöttségek hivatkoznak. Nem könfrontá- ciót, hanem a párbeszéd foly­tatását, a feszültség, a katonai szembenállás csökkenését várr ják az európaiak a találkozó­tól. Ezzel szemben néhány NATO-küldöttség megnyilat­kozása sorozatosan csak a fe­szültség tartósítását szolgálja. Lapvélsmények Jaruzelski moszkvai tárgyalásairól Újólag megerősített kapcsolatok A Wojcíech Jaruzelski ve­zette lengyel párt- és kor­mányküldöttségnek a Szovjet­unióban tett látogatása „újólag megerősíti a Szovjetunió és Lengyelország őszinte szövet­ségi kapcsolatait” — írja a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai hetilap. A hetilap emlékeztet rá, hogy Leonyid Brezsnyev a lengyel elvtársakhoz intézve szavait hangsúlyozta: „tör­vényszerű az önök törekvése, hogy helyreállítsák a munkás- osztály.. pártjának vezető sze­repét, az a hosszú távra szóló elhatározásuk, hogy a dolgo­zók politikai aktivitásának növelésére, a népi tömegek összeforrottságára, erősítésére törekednek. Az igazi demok­rácia fejlesztése nemhogy gyengítené a szocializmust, ép­pen ellenkezőleg: mérhetetle­nül megsokszorozza erejét”. Ez a szovjet álláspont lényege a lengyel eseményekkel kapcso­latban. Az elmondottak természe­tesén nem jelentik azt, hogy a Szovjetunió elhatárolja magát a lengyel eseményektől. A szovjet emberek számára Len­gyelország nem csupán közeli barát és szomszéd, de egy olyan ország is, amelyet a Szovjetunióval a fasizmus el­leni közös harc évei, a szo­cialista építés évtizedei, vala­mint az európai és a pilágbé- ke megszilárdítása iránti közös érdek is összefűz. A szovjet—lengyel tárgya­lások nemzetközi jelentőségé­ről írva a Novoje Vremja le­szögezi: Lengyelország kész megerősíteni méltó helyét a szocialista államközösségben, valamennyi területen, így po­litikai, védelmi és gazdasági téren egyaránt elmélyiteni az együttműködést, és megszilár­dítani helyét az európai né­pek közösségében. Lengyelor­szág erős, független szocialis­ta országgá válása a háború után fontos tényező volt az európai helyzet stabilitása szempontjából. A lengyel hang a józan ész és a béke hangja volt, és az is marad — írja végezetül a Novoje Vremja. A látogatás új szakasz kez­detét jelenti a két párt, a két állam és a két nép kapcsolatá­ban — írja a szerdai Trybuna Lu du. A lengyelek tudják és emlé­kezetükbe vésik, hogy a nem­zeti létük számára sorsdöntő helyzetben a Szovjetunió nem csupán gazdasági segítséget nyújtott nyersanyag- és élel­miszer-szállítások formájá­ban, előnyös gazdasági szerző­dések felajánlásával, hanem legalább ilyen fontos volt ezek­ben a hónapokban az az erköl­csi támogatás, amelyben a Szovjetunió Lengyelországot részesítette. A rposzkvai tárgyalások is­mét megmutatták, hogy Len­gyelország és a Szovjetunió barátsága és együttműködése az elmúlt év viharos esemé­nyei közepette is kiállta a pró­bát. Ez a barátság és együtt­működés most sokkal nagyobb jelentőségű, mint eddig bár­mikor az utóbbi évtizedben —> írta szerdán a Zolnierz Wol- nosci, a lengyel néphadsereg lapja. A tárgyalások eredményei az egész világ számára megmutat­ták, hogy Lengyelország to­vábbra is hűséges a Szovjet­unióval való megbonthatatlan szövetséghez, tartja magát a szocialista szolidaritáson ala­puló közös állásponthoz. A lengyel igazságügyminiszter-helyettes nyilatkozata A korábbival azonos az ellátás Az Északi Tanács ülése Hapirenáen idősze A finn főváros a házigazdája az Északi Tanács hétfőtől pén­tekig tartó éves ülésének. A skandináv országok együttműködési szervezetének irányító testületé a 78 tagú, parlamenti képviselőkből álló tanács, amelynek munkájában a ’kormányok is részt vesznek. Az öt tagország külügyminisz­terei mellett Helsinkibe érke­zett Thorbjörn Fälldin svéd, Kaare Willoch norvég, Anker Jörgensen dán és Gunnar Thoroddsen izlandi miniszter- elnök. A tanácskozás témái között elsősorban a gazdasági és kul­turális együttműködés kérdé­sei szerepelnek. Bár a tanácskozás hivatalo­san nem foglalkozik katona- politikai kérdésekkel, azonban 1974-ben dán. finn, svéd kom­Jchannesburg Szakadások a kormánypártban munisták, valamint dán és nor­vég szocialisták részvételével kialakult egy szocialista cso­port, amely időről időre felve­ti a nemzetközi politika idő­szerű kérdéseit is a tanácsülé­seken. Ezúttal Björklund, a Finn Népi Demokratikus Szö­vetség parlamenti képviselője vetette fel, hogy rendezzenek külön szemináriumot a skan­dináv atomfegyvermentes öve­zet kérdésének vizsgálatára. A szükségállapot bevezetése Lengyelország belügye, nem sérti a nemzetközi jog normá­it — jelentette ki szerdán Varsóban egy sajtótájékozta­tón Maria Regent-Lechowicz lengyel igazságügyminiszter­helyettes. A miniszterhelyettes emlé­keztetett arra, hogy a Lengyel Népköztársaság nemzetközi kötelezettségeit betartva jegy­zékben tájékoztatta a szük­ségállapot bevezetéséről az ENSZ főtitkárát. A szükségállapot, amely so­rán csak a legszükségesebb megszorításokat alkalmazták, s ezeket is enyhítették az utóbbi időben, nem áll ellen­tétben a polgári és politikai jogokról szóló, 1976-ban elfo­gadott, lengyel közreműkö­déssel kidolgozott nemzetközi egyezményben foglaltakkal. Az igazságügyminiszter-he­lyettes végül rámutatott, hogy a nemzetközi jog normáival ellentétes módon a nyugati országok, elsősorban az Egye sült Államok, a lengyelorszá­gi eseményeket a kelet—nyu­gati viszonyban a feszültség élezésére használják fel. ★ Márciusban az előző két hó­naphoz hasonló élelmiszer- ellátás várható Lengyelország­ban. A legfontosabb élelmisze­rekből, így többek között hús­ból, húskészítményből, lisztből, cukorból és cukorkészítmé­nyekből, alkoholból mindenki a jegyrendszer alapján neki járó mennyiséget vásárolhat. . A lengyel mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági miniszté­rium számításai szerint már­ciusban a tavalyi év azonos időszakánál mintegy hét száza­lékkal kevesebb disznóhús, marhahús kerül a boltokba. A takarrpányimport visszaesése miatt baromfihúsból a tavaly márciusinál 57 százalékkal ke­vesebbet tudnak csak a fo­gyasztókhoz juttatni. Alapanyaghiány miatt már­ciusban 25 százalékkal keve­sebb vodka kerül a boltokba, mint egy évvel korábban. A jegyeken szereplő mennyisé­get a cigarettával együtt így is mindenki beszerezheti majd. Egyéb, a jegyrendszer által nem érintett élelmiszereket — a vásárlók főleg piacokon, magánkereskedőknél kaphat­ják meg sorbanállás nélkül, azonban elég borsos áron. Ugyanez vonatkozik a tojásra is, amiből az utóbbi időben megnőtt a kínálat és ennek megfelelően valamivel olcsóbb is lett. Tejből és tejtermékből az igényeket szinte teljesen ki tudja a kereskedelem elégíteni. Jegyzőt GONDOK ES A Dél-afrikai Köztársaságot kormányzó Nemzeti Párt (NP) parlamenti csoportja szerdán kizárta a pártból azt a 16 kép­viselőt — köztük két minisz­tert —, akik szembeszálltak Pieter Botha miniszterelnök reformelképzeléseivel. A kor­mányfő — mint ismeretes — hajlandó korlátozott politikai jogokat adni az indiai és szí­nes bőrű kisebbségnek, miköz­ben fenntartaná a fekete több­ség teljes jogfosztottságát. Dél-afrikai tiltakozás „Halál a faji megkülönböztetés­re, és nem a letar­tóztatottakra!” — olvasható a táblán, amelyet egy fiatal tüntető tart a jo­hannesburgi rend­őrbíróság épülete előtt. Itt vizsgál­ják ki a rendőrsé­gi cellában el­hunyt dr. Neil Ag­géit szakszervezeti vezető halálának körülményeit. Cl ■My LET i ; *} í i & i < > < i ff ' " •: / ; V «mml: in o<, ' s<; > ;• s i { f f : ;*** I 1 !|£ 1 M X­1 i f j I ; f / !# !\ % 'V* £ forradalmat. Annak ellenére, hogy a lengyel vezetés e hatá­rozott intézkedését támadja, hatását gyengíteni igyekszik a dühödt nyugati propaganda, ellenállásra, munkalassításra biztatva a lengyel dolgozókat, az országban alapvetően hely­reállt a rend, növekszik az ak­tivitás a munkahelyeken. E pozitív tény persze nem jelenti, hogy a konszolidáció útja akadálytalan lenne. A szocializmus ellenfelei nem gyengülő külső támogatással igyekeznek mérgezni a hazai légkört, főként az ifjúság hi­székenységére alapozva ösz­tönzik valamiféle tavaszi lá­zadás előkészületeit. „A ta­vasz nem lesz sem a miénk, sem a tietek. A tavasz lengyel lesz és szocialista” — mon­dotta Jaruzelski kormányfő a 7. plénumon. vácsoló új, helyi fórumok, a nemzeti megmentés állampol­gári bizottságainak támogatá­sára szólít a párt határozata. A lengyel konszolidáció egy másik kulcskérdése kétségkí­vül a szükségállapot törvé­nyével felfüggesztett szak- szervezeti mozgalom megúju­lása. Jaruzelski a plénumon erről így szólt: „A LEMP erős és öntevékeny szakszervezeti mozgalom mellett foglal ál­lást, amely feltétlenül tiszte­letben tartja a szocialista tár­sadalmi rend alapelveit, s el­ismeri a párt vezető szerepét”. A szakszervezetek jövőjéről most a munkahelyeken folyó viták során döntenek a dol­gozók. A társadalommal való meg­egyezés, a nemzeti egyet­értés szándéka a LEMP IX., rendkívüli kongresszusa óta egyre erősödő törekvése a len­gyel vezetésnek, 1981. novem­ber-decemberében — a Szo­lidaritás vezetőinek polgárhá­borúval fenyegető döntései miatt már-már elveszettnek hihettük ezt az elvet. Ám a LEMP KB mostani ülése meg­erősítette a kongresszus irány­vonalát. A gyakorlatban pe­dig a nemzeti egyetértést ko­szolni kell arról is, ami két­ségkívül mindenkit foglalkoz­tat, ha Lengelország jövőjére gondol: meddig tart még a szükségállapot? A LEMP KB 7. plénumán világos utalás hangzott el erről: addig tart, amíg az országban nem lesz tökéletes nyugalom és a leg­égetőbb gazdasági problémá­kat fel nem számolták. M ilyen lesz, hogyan alakul a Lengyel Népköztársaság közeli és távolabbi jövője? A kormány szándékai és lépései hihetővé, hitelessé teszik a célt: az ország néhány éven belül könnyíthet mély gazda­sági válságán. A megvalósí­tásnak azonban van egy belső és egy külső feltétele: minde­nekelőtt a lengyel társadalom egyetértő támogatására, össze­fogására van szükség. A külső feltétel pedig a Lengyelorszá­got érintő nemzetközi légkör javulása. Sz. Sz. V arsóban dolgozó külföldi tudósítók gyakran mon­dogatják: manapság nincs belpolitikai „pihenőnap” Len­gyelországban. S valóban, az elmúlt napokban tanácskozott a LEMP KB 7. plénuma, most tartotta kétnapos ülését a lengyel parlament a szejm, most került sor Wojciech Ja­ruzelski moszkvai látogatásá­ra. A bel- és külpolitikai „csúcsforgalom” voltaképp természetes is: 2-3 esztendő alatt kell helyreállítani a gaz­daság egyensúlyát — minden­nap szorgos munkára van hát szükség. Az ellenforradalom erői és a belső küzdelmek ál­tal megtépázott pártnak újjá kell teremtenie erejét, tekin­télyét, a törvény és az érvek súlyával kell harcba szállnia a szükségállapot rendkívüli intézkedéseivel csupán meg­bénított, de le nem győzött politikai ellenféllel. „A párt- szervezetek munkáját a tár­sadalmi-gazdasági feladatok­ra, mindenekelőtt a népélel­mezés javítására, a lakásépí­tésre és a tőkés országoktól való gazdasági függőség csök­kentésére kell összpontosítani” — olvassuk a 7. plénum ha­tározatában. Érdemes felidézni a doku­mentum egy másik részletét is, amely leszögezi, hogy a szükségállapot bevezetése megfékezte a fenyegető ellen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom