Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

6 UzTrtt w K/urkm 1982. MÁRCIUS 24., SZERDA TANÁCSOK Betegállomány esetére érvényes rendelkezések Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Az első tavaszi halak Több olvasónk kérdezett meg bennünket, mégpedig azért, mert újból a táppénz­rendelkezésekről szeretnének hallani. Így arról, hogy kinek jár táppénz, ki a keresőképte­len, mennyi időre jár a táp­pénz. Néhány kérdésre itt vá­laszolunk, az egyedi jellegű­ekre levélben. • K'iiek jár táppénz? Táppénz annak a biztosított­nak, illetőleg a társadalombiz­tosítás valamennyi fajtájára jogosultnak jár, aki biztosítá­sának tartama alatt, vagy biz­tosításának a megszűnését kö­vető első vagy második napon keresőképtelenné válik. Annak, aki a biztosítása megszűnését követő második napon túl, de még 15 napon belül válik keresőképtelenné, abban az esetben jár táppénz, ha legalább 180 napon át meg­szakítás nélkül biztosított volt. (A biztosítás megszűné­sét követő első és második, il­letőleg 15. nap számításánál minden naptári napot, tehát a vasárnapot, illetőleg a heti pihenő- és munkaszüneti na­pot figyelembe veszik.) A biztosítás akkor érvényes megszakítás nélkül, ha abban a heti pihenőnap és munka­szüneti nap kivételével egy­napi megszakítás sincs. (Meg­szakítás nélkülinek számít például, az a munkaviszony, amely szombati nappal meg­szűnt • ugyan, de a dolgozónak hétfőtől már új munkaviszo­nya kezdődött.) Nem számít megszakításnak a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ide­je, valamint a bedolgozói jog­viszonynak az a tartama, amely alatt a biztosítás nem állott fenn. Az a bedolgozó, akinek a biztosítása megszűnt, ha az ezt követő tizenöt napon belül — de még a bedolgozói jog­viszony fennállása alatt — ke­resőképtelenné válik, táp­pénzre 180 napi megszakítás nélküli biztosítási idő hiányá­ban is jogosult. (Például: a bedolgozó 1982. július 1-től 1982. szeptember 30-ig bizto­sított; október hónapban sa­ját hibájából munkát egyál­talán nem végez, bedolgozói jogviszonya azonban ez idő alatt is fennáll, 1982. október 10-én keresőképtelenné válik; táppénzre annak ellenére jo­gosult, hogy nincs 180 nap megszakítás nélküli biztosítási Ideje.) Az előzetes 180 napi megsza­kítás nélküli biztosítás hiá­nyában is jár táppénz annak, aki a biztosítása megszűnését követően baleseti táppénzben, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, ha az an­Hosszú időn át részt vet­tem egy házaspár, illetve volt házaspár „láthatás” körüli huzavonájában. Először az apa keresett meg, panaszolván, hogy még be sem fejeződött a válóperük, négy­éves kislányát a felesége el­zárja előle. Indokot sem ke­res, miért nem engedi őket találkozni. A bíróság úgy dön­tött, hogy a gyermek láthatá­sáról a gyámhatóság köteles gondoskodni. (Ezt a bíróság csak akkor szabályozza, ha a felek közös megegyezéssel, te­hát a lényeges kérdésekben egyetértve válnak.) Ki a hibás? Az édesapa tehát a válás Után ostromolni kezdte a gyámhatóságot, és közben szorgalmasan látogatta (vol­na) a lányát. Volt felesége ajtaján belülre azonban egy esetben sem került. Amikor végre megszületett a gyámha­tósági döntés, és most már hivatalos papír is biztosította jogait, az anya „megfelelő” | nak megszűnését követő na- pon keresőképtelen. • Ki minősül keresőképte- 1 dinek 7 Keresőképtelen az, aki — betegsége miatt mun­káját nem tudja ellátni, vagy — terhessége, illetőleg szü­lése miatt nem tudja munká­ját ellátni, terhességi-gyer­mekágyi segélyre azonban nem jogosult. Keresőképtelennek minősül továbbá — az anya, ha kórházi ápo­lás alatt álló egy évesnél fia­talabb beteg gyermekét szop­tatja, és emiatt munkáját el­látni nem tudja, — az anya (mostohaanya, nevelőanya), az egyedülálló apa (mostohaapa, nevelőapa), ha hat évesnél fiatalabb be­teg gyermekét ápolja, — aki (tehát nemcsak az anya vagy az apa, hanem bár­ki) 14 évesnél fiatalabb vör- henybeteg gyermeket otthon ápol, — akit közegészségügyi ok­ból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi ok­ból hatóságilag elkülönítenek, továbbá, aki járványügyi, ille­tőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelen­ni nem tud és más munkahe­lyen (munkakörben) átmene­tileg sem foglalkoztatható. A hat évesnél fiatalabb be­teg gyermek ápolása esetén keresőképtelennek minősül az is, akihez a Gyermek- és If­júságvédő Intézet állami gon­dozás alatt álló gyermeket he­lyezett el, ha a gyermek ápo­lása miatt munkáját ellátni nem tudja. A nem egyedülálló apának a munkahelye szerint illetékes társadalombiztosítási tanács, ennek hiányában az illetékes társadalombiztosítási bizott­ság — a házastársak (élettár­sak) együttes kérelme alap­ján — méltányosságból enge­délyezheti a beteg gyermek ápolása címén járó táppénz­nek az apa részére történő fo­lyósítását olyan esetben, ami­kor az egyébként csak az anya részére járna. A táppénz szempontjából a társadalombiztosítási tanács, illetőleg a társadalombiztosí­tási bizottság méltányosságból egyedülállónak minősíthet olyan személyt is, aki nem lenne egyedülállónak tekint­hető. • Mennyi Időre Jár táppénz? Táppénz a keresőképtelen­ség tartamára, legfeljebb azonban egy, gümökóros meg­betegedés esetén két éven át jár. Ennél rövidebb ideig jár táppénz a következő esetek­ben: indokkal küldte el őt. A kis­lány egyszer lázas volt, más­szor éppen akkor volt „vélet­lenül” a nagyszülőknél, ami­kor apja jelentkezett érte. Az apa elkeseredetten bombázta a gyámhatóságot, ahol mindig türelemre intették. Sajnos, hathatós intézkedés nem történt. (Pedig ismétel­ten bírságolható a láthatást megakadályozó szülő!) A fér­fi lassacskán belefáradt a csa­tározásba és elmaradt. A ké­sőbbiekben egyszer-egyszer ta­lálkoztak. A kamaszodó gye­reket már könnyebben elérte volna, de riasztotta őt annak hűvös kimértsége. A kislány szemében ő volt az apa, aki elhagyta a családját, és vele sem törődött. Apja pedig ép­pen a gyerekre való tekintet­tel nem kezdett véget nem érő magyarázatokba arról, hogy miért is távolodtak el ők egy­mástól, ki a hibás ebben. És egyszer csak bekövetke­zett a tragédia. Az anyát ha­lálos baleset érte. Mivel a nagyszülei már korábban el­— egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egy­éves koráig; — egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként harminc, egye­dülállónak hatvan napon át; — tizennégy évesnél fiata­labb vörhenybeteg gyermek ápolása címén esetenként leg­feljebb huszonkét napon át. Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy, gümökóros megbetegedés ese­tén két évnél, illetőleg a fel­sorolt jogosultsági időtarta­moknál rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táp­pénzt csak a folyamatos biz­tosításának megfelelő időn át kaphat. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem számít be a kere­sőképtelenség, a terhességi­gyermekágyi segélyezés ideje, a gyermekgondozási segély, a rokkantsági nyugdíj, a balese­ti rokkantsági nyugdíj, az át­meneti segély, a rendszeres szociális járadék folyósításá­nak az ideje, továbbá a be­dolgozói jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a biz­tosítás nem állott fenn. A folyamatos biztosítás tar­tamának a megállapításánál biztosítási időként kell figye­lembe venni a katonai szolgá­lat idejét, továbbá azt az időt is, amelyre a dolgozó kisipa­rosként, magánkereskedőként, gazdasági munkaközösség, ipa­ri és szolgáltató szakcsoport tagjaként társadalombiztosítá­si járulékot fizetett, vagy ke­resőképtelenséggel járó beteg­sége, valamint szülése miatta járulék fizetése alól mente­sült. Dr. M. J. Az egyes kereskedelmi tevé­kenységek gyakorlásáról szóló 2/1982. (III. 8.) Bk. M. sz. mi­niszteri rendeletet a Tanácsok Közlönye 6. számában talál­ják meg az érdekeltek. A szövetkezeti közös alapok képzéséről és érdekképviseleti szervek fenntartási költségei­nek elszámolásáról szóló 36/1979. (XI. 1.) PM. számú rendelet módosításáról rendel­kező 7/1982. (II. 26.) PM. ren­delet, ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg. Az egyes fogyasztási helyek­nek a villamosenergia-ellátás- ba való bekapcsolása esetén, érvényesítendő díjakról kiadott hunytak, a kislány két lehető­ség között választhatott. Vagy állami gondozásba kerül, vagy apjához költözik. Az édesapa természetesen boldogan fogad­ta. Mindennel elhalmozta. Nem gondolta előre, hogy milyen nehezen fognak összeszokni. Hónapokba került, mire iga­zán közelebb kerültek egy­máshoz, amíg a lány félretette ellenszenvét az őt „cserbenha­gyó” apjával szemben, és ami­re az édesapja is leküzdötte magában a feltoluló kellemet­len emlékeket. Tudta, hogy a kislány nem tehet róla, de természetében (no, meg külse­jében is), kísértetiesen ha­sonlított anyjára, aki neki olyan sok rossz napot szerzett. Kényszerhelyzetben Ez az eset szomorúbban aligha végződhetett volna. Hi­szen az anya halálával meg­oldani az esetet a legtragiku­sabb. A gyermek számára azonban adódhatott volna rosszabb lehetőség is. Az, hogy apja a keserves tapasztalatok Alapító okiratba foglalva Társasház­tuiajdon A társasháztulajdon a kö­zös tulajdonnak sajátos, kor­szerű továbbfejlesztése. Tár­sasháztulajdon épületre léte­síthető oly módon, hogy az épü­let meghatározott részei, el­sősorban a lakások a tulajdo­nostársak külön tulajdonába kerülnek, míg az ingatlan egyéb részei — telek, közös vezetékek, lépcsőház, tetőtér, főfalak — a közös tulajdon­ban maradnak — ismerteti a tulajdonjoggal kapcsolatos tudnivalók között az Építés­ügyi Tájékoztatási Központ. Minden tulajdontárs a kö­zös tulajdonban maradó va­gyonrészek meghatározott há­nyadának is a tulajdonosa. A társasháztulajdon létrehozá­sához a tulaj donostársak ala­pító okiratba foglalt megálla­podása és a társasháztulaj- donnak az ingatlannyilvántar­tásba történő bejegyzése szük­séges. Társasház-tulajdon az erre a célra épített vagy már meglévő épületre létesíthető, ha az épületben legalább két lakás van. Az alapító okiratnak a tar­talmát az 1977-ben megjelent 11. számú törvényerejű ren­delet előírásai, valamint a tulajdonostársak állapítják meg. Megszívlelendő jogi ta­nács: az alapító okiratban a tulajdonostársak csak akkor térhetnek el a törvényerejű rendelet rendelkezéseitől, ha a rendelet az eltérést megen­gedi. Az alapító okiratban — egyebek közt — rendezni kell a közös tulajdonban álló épü­letrészek karbantartásával, felújításával kapcsolatos köte­lezettségek, kiadások viselésé­nek módját, arányát. A társasház létesítéséhez, az alapító okirat megváltoztatásá­hoz, módosításához valameny- nyi tulajdonos hozzájárulása szükséges. A társasházalapítást és az esetleges változtatáso­kat be kell jegyeztetni az in- gatlannyílvántartásba, telek­könyvbe. ' 2/1982. (III. 8.) ÁH. sz. rendel­kezés ugyanazok a fent emlí­tett közlönyben található. A házadóról és a házérték- adóról szóló 2/1975. (II. 21.) MT. számú rendelettel módo­sított 19/1974. (V. 18.) MT. szá­mú rendelet módosításáról és kiegészítéséről kiadott 7/1982. (III. 12.) MT. rendelet a Ma­gyar Közlöny 13. számában je­lent meg. A házadóról és a házértékadóról szóló 17/1975. (IV. 18.) PM. számú rendelet­tel módosított 14/1974. (V. 18.) PM. számú rendelet módosítá­sáról és kiegészítéséről szóló 9/1982. (III. 12.) PM. sz. ren­delet ugyanitt található. után, már nem kér belőle, in­tézetbe küldi, apai kötelessé­gét letudva a gondozási díj fi­zetésével. A láthatást akadályozó szü­lőknek gondolniuk kell arra, hogy a másik szülő szereteté- re. gondozására is nagy szük­sége van a gyereknek. Nem­csak azért, hogy kényszerhely­zetekben ne maradjon támasz nélkül. Hanem azért is, hogy minden körülmények között megkapja mindkét szülőtől azt a szeretetet, ami egészséges fejlődéshez szükséges. Ezért nagyot vét az anya (vagy a gyerekét egyedül nevelő apa), a gyereke ellen, ha komoly ok, indok nélkül pszichológus­tól pszichológusig vonszolja a gyerekét azért, hogy igazolást nyerjen magatartásához. Amikor szükséges Természetesen előfordulnak olyan esetek, amikor a má­sik szülő viselkedése hátrál­tatja a gyerek testi, szellemi fejlődését. Mert a szülő alko­holista, csavargó, erkölcstelen életmódot folytat, vagy egyéb módon veszélyezteti a gyere­ket. Ilyenkor, de csakis ilyen esetekben szükséges a látha­tások eltiltása. Dr. Kertész Éva ^ Álruhában érkezett meg ^ a tavasz. Igaz, a múlt hét j; közepe táján már rámo- S solygott a vízparton topor- § gó horgászokra, ajándék­ig képp néhány szép keszeg, í! bágyadt potyka is került a § horogra. Etetőbot A megye legtöbb állóvizén a hónap végén még tilalom védi a csukát, viszont a hosz- szú téli pihenő után szépen mozog a ponty. Nálunk ennek a halfajtának a horgászata a legnépszerűbb, legismertebb, ezért nem is térünk ki fogá­sa módszereinek ismertetésé­re. Inkább egy, az etetéshez használatos segédeszköz leírá­sát közöljük. Elkészítése nem igényel különösebb ügyessé­get. Szükségünk van viszont egy körülbelül 50 milliméter átmérőjű, 300 milliméter hosz- szú, a vízvezetékekhez is hasz­nált műanyag csodarabra, s egy szorosan beilleszkedő könnyű fanyélre. A nyelet körülbelül húsz centiméterre betoljuk a csőbe, beragaszt­juk, vagy szögeljük. A cső üresen maradt másik végét megtömjük etetőanyaggal, s már csak a kipróbálás, gya­korlás marad hátra. Jóval tá­volabbi, nagyobb területet tudunk így a partról etetni, mint kézzel. Keszegrajt A számtalan keszegfaj fogá­sának például akár száznál is több módszerét összeszámol­hatnánk. A főbb ismérvek ter­mészetesen azonosak — egy- egy kivételtől eltekintve — úszás szerelést, a lehető leg­vékonyabb zsinórt, hosszú ér­zékeny botot, kis horgot hasz­nálunk. A csalik listája a gi­lisztától a kenyérgyurmán át a csontkukacig terjed. A Ke­szeghorgászat, versenyhorgá­szat című könyv alapján a Horgászok kézikönyve is is­mertet néhány etetőanyag re­ceptet. Érdemes kipróbálni. A hírek szerint Százhalom­battától a Keleti főcsatornán át Délegyházáig „megy” már a keszeg. Csak meg kell ta­lálni. Nagymesterek A tavaszi jó tanácsok közé azonban nemcsak az óvatos­ságra történő figyelmeztetés illik, hanem a biztató szó is: eredményességünk érdekében igyekezzünk minél több elmé­leti és gyakorlati ismeretet el­sajátítani, kipróbálni. Nagy­mesterek minden egyesületben találhatók, rájuk érdemes odafigyelni — megéri. A nagymesterek mestere, a magyar horgászmozgalom ki­emelkedő alakja, Antos Zoltán évtizedek óta jó példával jár elöl. A Magyar Horgászban hajdan megjelent horgásznap­lójától a pontyhorgászat szak­mai fogásaiba beavató könyvén keresztül a néhány hete meg­jelent „Horgászok kézikönyve” szakírói tevékenységére is min­dig az egyszerűség, a termé­szetesség és a sokoldalúság volt jellemző. Az utóbb em­lített könyv, amelynek szer­kesztője — néhány fejezeté­nek pedig szerzője is — An­tos Zoltán, úttörő próbálkozá­sok, kezdeményezések folyta­tója és összegzője. Bár az utóbbi években egyre több — egyes halfajok horgászatával, a különböző módszerekkel kap­csolatos — könyv látott nap­világot, nagyon hiányzott ez a fajta olvasmány, amely egy­szerre szórakoztató, tanító és a sportszerű horgászat propa­gandája. A Horgászok kézikönyve a teljesség igényével készült, en­nek megfelelően részletes ta­nácsokat találhatnak benne a még a szerelés összeállításával bajlódó kezdők; de a rekor­dokra pályázó haladók is. A horgászmozgalom történeté­től, szabályozásától, célkitű­zéseitől, a különféle halak tar­tózkodási helyének, szokásai­nak, fogásainak ismertetésén keresztül a horgászcélú hal­gazdálkodás gondjainak, sa­játosságainak számbavételéig mindenre kiterjedt a szerkesz­tő figyelme. S nem melléke­sen: kellemes, nyelvtanilag is könnyű olvasmány. Pályázat A több mint négyszáz olda­las könyv olvasgatása közben támadt az ötletünk: folyamatos pályázatot hirdetünk, elsősor­ban a vízparti „öreg rókák” számára. Sokan közülük egye­di, eredményes, szellemes mód­szert alkalmaznak, s talán nem is azért titkolják, mert a zsákmányt irigylik másoktól, hanem mert tartanak tőle: akadnak, akik megmosolyog­ják őket, legyintenek rájuk. Pedig..., gondoljunk csak a balinólom klasszikus példájá­ra. Így hát: szívesen látunk mindenféle leírást, amely a közismert módszerek haté­konyságát, eredményességét, sportszerűségét fokozza. Szí­vesen helyt adunk egy-egy speciális csali receptjének, kü­lönleges úszó, vagy kapásjel­ző tervének is. Mottónk: az eredményesség és a sportsze­rűség nem ellentétes fogal­mak. Várjuk tehát leveleiket! Szomorú hír Tavasszal, ha újra találko­zunk a parton, számba vesz- szük, hány új arcot látunk, kit mennyire öregített meg a tél, ki váltott más egyesület­ben engedélyt. S számba kell venni sajnos azt is, hány sport­társunk maradt el tőlünk vég­leg. A Monor és Vidéke HE feb­ruári ünnepi közgyűlésén még tapsviharral köszöntötték a horgászok Fodor Ferencet, az egyesület elnökhelyettesét, aki — akkor úgy tűnt — leküz­dötte hosszú, súlyos betegsé­gét, s ismét részt vett a közös fórum munkájában. Néhány hét múlva azonban szomorú hír érkezett lakhelyéről, Pilis­ről: Fodor Ferenc 53 éves ko­rában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Emlékét kegyelettel őrzik mindazok, akikért — míg egészsége engedte — fárad­hatatlanul dolgozott. Az első tavaszi próbálkozás a Keleti főcsatornán. Kép és szöveg: Vereszki János Válóper utáni hosszú huzavonák Ostrom a láthatás ügyében M T ÍZ NAP RENDET.F.TFTRŐT.BH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom