Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
1982. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK "é^ft* ¥ xMmap KGST-megállapodás Magyar kísérletek Minden eddiginél több szója vetőmagot szállít a Bólyi Kombinát a Szovjetunióba. A konténerekbe töltött vetőmagot irány vonatokkal juttatják el a rendeltetési helyére: március végéig összesen 3400 tonna fémzárolt szója vetőmagot szállítanak a szovjet kolhozokba és szovhozokba. A szovjet mezőgazdaság hagyományos vásárlója a nagy termőképességű bólyi vetőmagoknak. Korábban azonban csak búza és kukorica szerepelt az exporttételek között, 1979- ben azután a szójabab is felkerült a vetőmaglistára és azóta minden évben növekszik a szovjet megrendelésre szállított szójamag mennyisége. A nagy fehérjetartalmú növény magját a Szovjetunió déli fekvésű, meleg éghajlatú, napfényben gazdag tájain vetik el takarmány céljára. A KGST-országok között 1981-ben megállapodás született arra, hogy Magyarországon kísérletezik ki és szaporítják el a legjobb szója fajtákat, s innen látják el vetőmaggal a szocialista partnerokat. A Bólyi Kombinát vetőmagüzeme, az ország legnagyobb vetőmag-feldolgozója, ma már annyi vetőmagot állít elő szójából, hogy teljesen megszűnt az import, sőt számottevő mennyiségben szállíthat belőle külföldre. Jövőre: diákév Äz első élmény meghatározó Tegnap Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökletével ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülésen megjelent és felszólalt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Részt vett a tanácskozáson Pozsgay Imre művelődési miniszter, valamint ott voltak a megyei párt- bizottságok illetékes titkárai. A Központi Bizottság Varga Sabján Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta a tizenéves diákifjúság körében végzett mozgalmi munkáról szóló jelentést, és határozatot fogadott el a további feladatokról. A napirendi pont vitájában a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának tagjai is részt vettek. A Központi Bizottság megállapítja: ifjúsági szövetségünk jelene és jövője szempontjából egyaránt fontos, hogy a tizenéves fiatalokat már első mozgalmi élményeik meggyőzzék, s érezzék, hogy a KISZ értük és általuk van, kifejezi törekvéseit, érdekeiket, lehetőséget teremt az értelmes cselekvésre. Ehhez olyan programot kell kialakítani, amely felkészít, mozgósít és egyben lehetőséget ad a társadalom előtt álló feladatok megoldására, tág teret nyújt tehetségük és öntevékenységük kibontakoztatásához, épít sokrétű érdeklődésükre. A KISZ-nek nagyobb szerepet kell vállalnia abban, hogy a diákfiatalok eligazodjanak a világ dolgaiban. A KISZ tevékenysége nem korlátozódhat az iskolai feladatok megoldására, őriznie és erősítenie kell önálló arculatát, munkaformáinak és módszereinek sajátosságait, következetesebben kell érvényesítenie a diákok érdekeit és törekvéseit. Programkínálatában abból kell kiindulnia, hogy a tartalmas, színes diákéletben jól megfér egymással a munka és a szórakozás, a tanulás, a sport, a művelődés. Az iskolai feltételek korlátozott volta miatt, átfogó változás csak akkor érhető el, ha a KISZ a lakóterületi közművelődési és sportlétesítményekre építve jelentősen gazdagítja a mozgalmi életet. Feladatainak megoldásában a KISZ számít az ifjúságért felelősséget érző felnőttek, a pártszervezetek, a pedagógusok és a szülők segítségére. Erősíteni kívánja együttműködését a tanácsokkal, a társadalmi és tömegszervezetekkel, a közművelődési intézményekkel és a sportegyesületekkel. A Központi Bizottság 1983-at diákévvé nyilvánította. A testület végül ajánlásokat fogalmazott meg az állami és a társadalmi szerveknek a határozatában megfogalmazottak támogatására és megvalósítására. Juhtenyésztés Kocséron Szerény, de nem igénytelen Négy-öt kilométerre lehetünk a falutól, és az egyetlen emberlakta település ameddig ellátni, ifjabb Pékár Imrének, a juhásznak a háza. Ezt, meg a mesterséget, de még a subát is az édesapjától örökölte. Ezen a fagypont körüli hőmérsékleten egyébként a műbőrmellény is megteszi (nem fázós ember) és a hagyományos juhászviselet csak akkor kerül elő, ha egész napos legeltetésre viszi az állatokat. Családi mesterség Hogyan él a kocséri juhász? — Azt mondja, könnyebben mint az édesapja, aki évekkel ezelőtt, betegség miatt leszázalékolva ment nyugdíjba. — Nagy különbség, hogy önitató berendezés van, és most már nem kell kútról hordani a vizet. Felépült itt az utóbbi években három új, 600 férőhelyes hodály, és azok gépesítettek. — Hogy alakul a napi munkaidő? — Nem lehet azt itt úgy számítani, mint más munkahelyeken. Ellésnél egész éjjel ügyelni kell, és ezt négyen osztjuk meg egymás között. Reggel fél hétkor kezdek és nyáron este kilencig—tízig tart a legeltetés. Télen korábban befejezzük. — Messze lakik a falutól... — Pár perc alatt beérek kocsival, van egy 1500-as Zsigám. Szórakozni meg nem járunk mostanában, mert há' romhónapos a kislányom. Azelőtt az asszony is itt dolgozott, segített az állatok etetésénél. A juhászat egyébként is családi mesterség. Ifjabb Pékár Imrének a testvére is itt dolgozik, de nem ők az egyetlen kocséri dinasztia. A Bognár családból az utóbbi évtizedekben kilencen lettek juhászok, és ha nem is mind maradtak a környéken, valameny- nyien gyakorolják a mesterséget. Az állattartást is beleszámítva havonta mintegy 8 ezer forint egy juhász jövedelme. Országszerte híres és eredményes a kocséri juhászat. Tavaly, amikor Magyarországon ülésezett a KGST juhtenyésztő szakbizottsága, a delegátusok ellátogattak a Petőfi termelőszövetkezetbe. és elismerően nyilatkoztak a látottakról. A gazdaságban az állattenyésztésnek több mint egy évtizede meghatározó szerepe van. Szarvasmarha, sertés és juhállományé törzstenyészet. A növénytermesztés szerkezetét az állattenyésztés igényeinek megfelelően alakították át. A tenyésztés során arra törekszenek, hogy a tartási, takarmányozási technológia betartása mellett, mindjobban ki tudják aknázni a genetikai tartalékokat. Textilipari kívánságok A termelőszövetkezetben 1960. óta foglalkoznak juhtenyésztéssel. Az állomány fel- fejlesztését és minőségi átalakítását 1968-ban kezdték meg. 1970-ben megindult a törzskönyvi ellenőrzés, és 1973- óta törzstenyészet a juhászat. Az állomány korszerűsítésére több lépcsőben került sor. Az NSZK-ból, majd az NDK-ból hozott kosokkal 1973-tól nemesítették az állományt, a húshozam javítása érdekében. Az utóbbi években, — világszerte ismét nagyon divatosak, keresettek a gyapjúból készülő fonalak és szövetek — a figyelem ebbe az irányba is terelődött. — Az egész állományt 1977 óta aszkániai kosokkal párosítjuk — mondja Járvás József állattenyésztési főágazatvezető. Célunk ebben a fázisban a gyapjúhozam emelése és a minőség javítása volt. A gyapjútípusú nyáj kialakítása céljából 150 darab aszkániai jer- ketoklyót vásároltunk a Szovjetunióból. — Mennyire érdekeltek jelenleg abban, hogy a gyapjúdivattal is törődjenek? — őszintén szólva nem nagyon. A hús felvásárlási ára az utóbbi évek alatt többször is emelkedett, de a gyapjúé változatlan maradt. Nekünk mindenképpen külön törődést jelent az, hogy a textilipari követelményeknek szálhosszúságban és egyebekben is megfeleljünk. Tudomásom szerint pedig idén Ausztráliából vásárolt kosokat is hoznak az országba, a gyapjú minőségét javítandó, tehát ez a téma mindenképpen előtérbe kerül. Felújított csgyepek Eszembe jut, amit ifjabb Pékár Imrétől hallottam; a juh szerény állat, de nem igénytelen. Ahhoz, hogy haszon legyen rajta, nem elég csak itt- ott legeltetni. Intenzív gyepek kellenek hozzá, jó takarmány és végül de nem utolsó sorban: lelkiismeretes, odaadó munka. A kocséri Petőfi termelőszövetkezetben jelenleg 4800 juhot (ebből 2900 anya) tartanak. Anyánként évente átlagosan másfél báránnyal és hat kiló gyapjúval lehet számolni. A kishozamú ősgyepeket sok munkával felújították, az utóbbi három esztendőben 447 hektárt javítottak ily módon. És az eredmény? Minden évben sikeresen szerepeltek az Országos Mező- gazdasági Kiállításon. Fertőző, vagy nagy gazdasági kárt okozó juhbetegség már hosszú ideje nem fordult elő. Tavaly is jó esztendőt zárt az állattenyésztési főágazat; árbevételi tervét túlteljesítette, termelési, tenyésztési eredményei felfelé ívelnek. Gál Judit Kusza sorok rendezése Az egyik előre, a másik hátra A társadalom pénzéből vastag hankóköfeg Ne csináljunk a szükségből erényt. Azaz, ha rendezi sorait az építőipar, nem jószántából, még kevésbé hirtelen támadt buzgalmától vezéreltetve teszi, hanem kényszerűségből; a beruházási megszorítások, visz-' szafogások módot adnak a mélyebb lélegzetvételre. Erre a mélyebb lélegzetre az építőknek oly nagy az igénye, mint meredek hegyre kapaszkodónak a pihenőre. Ráadásul ezt a meredek hegyet nem mindenkor akaratuk szerint járták és gyakran nem ott, ahol az a legésszerűbb lett volna. Vége van annak Tavaly a megyében egy-egy hónapban hatvan és százötven között ingadozott a megkezdett építmények száma, az év folyamán átadásra került — azaz lényegében elkészült — építési beruházásoké hasonló szélsőséges határok között hullámzott. Természetes: nem lehet olyasfajta számtani átlagot kialakítani a munkában, amely hónapról hónapra megegyező nagyságú darabokra osztaná a kezdés és az átadás sokszoros összefüggésekkel teli feladatcsoportját. A túl nagy hullámzás azonban — így a negyedévek, fél évek végén az átadásra fölkínált, ám gyakran korántsem maradéktalanul elkészült építmények számának megháromszorozódása, megnégyszereződé- se például — már sejteti a gondokat. A jelek szerint egy időre vége annak a gyakorlatnak, amikor különösebb erőfeszítés nélkül is négy-hat százalékkal bővíthette termelését a megye építőipara; tavaly a megyei székhelyű kivitelező vállalatok termelésének növekedése csupán 1,6 százalékot ért el. Az idei népgazdasági terv — az egyensúlyi helyzet további javításának mellőzhetetlen követelményét a legfőbb helyen tartva — a beruházási kiadások folytatódó csökkenésével számol, ám ez a megyében dolgozó építőipart alig érinti. Itt változatlanul nagyobb a kereslet, mint a kínálat, azaz még mindig tetemes az elutasított — szebben fogalmazva: a nem vállalt — építési feladatok aránya az összes lehetséges megbízás között. Szinte valamennyi megyei építőszervezetnél hallani a panaszt a szerénynek ítélt beruházási jorrásbővülésre, ami — mint mondják — elgondolkodásra kell, Ht>gy késztesse a vállalatokat a hogyan tovább- ról. Valóban érdemes töprengeni, de meggyőződésünk szerint nem a növekedés mértékén, hanem azon, miként lehetne összpontosítani az erőket a már folyamatban levő beruházásokra — amiknek száma a megyében hatszáz és Forgalomsegítő táblák 1BB2H KRESZ-táblák segítik a gépjárműközlekcdést. Ezek egy részét megviselte a téli időjárás, ezért javításra, vagy cserére szorulnak. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat táblagyára felkészült a munkára. ezer között váltakozik időszakonként —, milyen módon sikerülhet ésszerű szintre korlátozni az ún. befejezetlen beruházási állományt. Érzékeltetésül: a megyében a munka alatt levő fejlesztések pénz- beni összege évről évre magasabb, azaz egyre nagyobb értékű, a társadalom pénzéből mind vastagabb bankóköteget követelő és lekötő feladatokról van szó. Vékonyka reménysugár az ésszerűbb közelítéséhez, hogy a legutóbbi két-három esztendőben a megyében egészségesebb lett a korábbiaknál az építési, illetve a gép- és berendezésvásárlási részesedés a beruházásoknál. Vékonyka reménysugár, hogy valamelyest rövidült a megkezdéstől az átadásig terjedő, átlagos kivitelezési idő. Ezeket a suga- racskákat azonban sokféle felhő gyengíti, homályosítja. így az, hogy a gazdálkodó egységeknél a legutóbbi két esztendőben is az általuk eredetileg tervezettnél több pénz teremtődött fejlesztési célokra. A váratlanul rendelkezésre álló forint kiáramlása tovább kaszálta a kivitelezés frontjait; a legtöbb helyen nem állt meg, nem csökkent, sőt, némelykor növekedett az építőipar erejének elaprózódása. Aminek már szinte logikus, természetes következménye a nem kívánatos, az például, hogy az egységnyi állóeszközre jutó nettó termelés évek óta folyamatosan csökken, márpedig az eszközhatékonyság rosszabbodásának nyoma van a költségekben! Természetes lesz Kellemetlen, de nem elkerülhetetlen teher ez is, más is, éppen ezért látszik lehetségesnek, mi több, szükségesnek a kusza sorok rendezése. Ha ezt vesszük alapnak, akkor a szőkébb beruházási források sem kínálnak kisebb feladatokat, mint a korábban rendelkezésre álló — de akkor kevésnek tartott! — bőségesek. Lényeges új elem azonban, hogy — a megye iparában, mezőgazdaságában éppúgy, mint kommunális területen — gyorsan emelkedik a fenntartási jellegű megbízások száma, pénzben kifejezett értéke, napjainkban az árbevétel minden száz forintjából már több mint harmincat tesz ki, s nem alaptalan föltételezés ennek az aránynak a további, jelentős bővülésére számítani. Természetessé lesz ugyanis, hogy az olyan, nagy horderejű, hatalmas költségű beruházások mellett. mint amilyen a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzemének építése és szerelése, fölsorakoznak a korszerűsítő, rekonstrukciós jellegű teendők is, így a Forte Fotokémiai Iparnál, a Cement- és Mészművek váci gyáránál, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Hasonló folyamat kibontakozása figyelhető meg az ún. háttérágazatok, azaz a lakosságot közvetlenül szolgáló kommunális intézményhálózat legtöbb részterepén is, azaz o kivitelezőknek egyidejűleg kell koncentrálniuk és lépést váltaniuk. Ilyen és hasonló, nagy jelentőségű új követelmények — de egyben nagy lehetőségek a célszerű változásra! — rejlenek a megszorítások, a beruházási forráscsökkenések alkotta mai keretek között, azaz látszatra össze nem férhető módon o megyében egyszerre van jelen a kivitelezői képességeit és a beruházási igények szűkössége, A látszat azonban félrevezető! A megszorítások ugyanis nem egyformán érintik az egyes fejlesztési területeket, amint a különböző építőszervezeteket sem. Van, ahol — például a kiemelkedően fontos beruházásoknál dolgozóknál — éppen a teljesítménynövekedés acél, másutt viszont — így a megyében a kisebb építőszervezeteknél — . előtérbe kell, hogy kerüljön a szerényebb értékű közületi megbízások és — nem mellékes! — a lakossági igények kielégítése. Mindkét irányban menni kell, mert mindkét tényező közrejátszik a dülöngélő sorok rendezésében, a teendők újbóli rangsorolására tett erőfeszítésekben. Mire kínál utat a lélegzetvételre adott-nyert idő? Elsősorban, minden mást megelőzve, a munka szervezettebbé tételére, a beruházókkal történő alapos egyeztetésekre, hiszen a megyében a munka közbeni áttervezések kétharmada arra vezethető vissza, hogy a kivitelezés kezdete előtt elmaradt a minden részletre kiterjedő egyeztetést Azután: a lélegzetvétel módot nyújt a gazdálkodási lazaságok fölszámolására, a minőség javítására mind az előkészítésnél, mind a kivitelezésnél, s valamennyi feladatot magába foglalóan a munkafegyelem megszilárdítására. Szoros ölelkezés Nem kevés dologra nyílott kapu tehát, főként akkor nem csekélyek a teendők, ha hozzátesszük: az említettek ezernyi részre oszlanak helyben, egy-egy építőszervezetnél. A kusza sorok rendezésében szorosan ölelkezik a vállalati és a társadalmi hosszú távú érdekeltség. Éppen ezért a lehetőség: feladat! Olyan kötelezettség, amelynek teljesítése nagyon várt haszonnal jár, helyben és általában. Erre a haszonra — a kényszerű, de hatásaiban kedvező lélegzetvételt követően — nagy szükség lesz a jövőbeni feladatok megalapozásánál, mert a megye továbbra is a sokféle építési igénnyel föllépő területek egyike marad. Mészáros Ottó Készülődnek a csoportok Küldöttgyűlés előtt TIT Június 26-án tartja VII. küldöttgyűlését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A 30 ezer tagot összefogó társulat élete ezekben a hetekben- hónapokban jelentősen megélénkült: eddig 229 helyi szervezet és 406 TIT-csoport közgyűlésén vonták meg az elmúlt öt esztendő mérlegét. Hasznosak voltak a helyi közgyűlések, értékes segítséget adtak a városi, a járási, a megyei szervezetek, illetve az országos központ további munkájához. A tanácskozások is tükrözték, hogy a tagságnak csaknem a felét összefogó helyi szervezetek és csoportok eredményesen kapcsolódnak a helyi közművelődéshez. Több helyen javasolták, hogy hozzanak létre praktikusabb ismereteket adó, a szakmai, az érdeklődési kör szerint kialakított kisebb művelődési csoportokat. Ügy ítélték meg: e korszerű forma tudásgyarapító, s egyaránt vonzó elfoglaltságot nyújthat a családi, a nevelési, a jogi kérdések, vagy a háztáji gazdálkodás iránt érdeklődőknek, a kertbarátoknak, a helyi honismereti mozgalom résztvevőinek. A gondok között említették meg a TIT tevékenységében jelentős részt képviselő idegennyelv-oktatás nehézségeit. Az elmúlt esztendő munkájáról számot adó. s egyben tisztújító közgyűlések alkalmat adtak arra is, hogy számos helyen szervezetté lépjenek elő a csoportok. Ismeretes. hogy a kettő között fejlettségbeli a különbség — a szervezet javára, s tagjai viszonylag önállóan dolgoznak. Az utóbbi időben színvonalas munkáról tanúbizonyságot tévő sok csoport érdemelte ki a szervezeti címet.
