Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
A népgazdaság tavalyi fejlődése A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A Központi Statisztikai Hivatal jelenti a népgazdaság tavalyi fejlődéséről: A népgazdaság tavaly alapvetően a tervben meghatározott irányba fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása meghaladta a tervezettet. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. Az élet- körülményeket javította a lakásállomány gyarapodása, az oktatási és az egészség- ügyi intézmények hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági helyzetével összefüggő, kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen országok egy részének intézkedései miatt romlottak az exportértékesítés feltételei. A szocialista országokból származó termékek egy részének behozatala a partner országok szállítási lehetőségeinek korlátái miatt a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése és a kedvezőtlen külső hatások érzékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, tovább korszerűsödött a gazdálkodás szervezeti rendszere és az irányítáis intézményi rendszere is. A múlt évben a nemzeti jövedelem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd forintot, összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a tervezettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma csaknem 1 százalékkal csökkent, a munka termelékenysége a népgazdaság egészében 2,5—3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasználása valamelyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. A belföldi felhasználás összehasonlító áron az 1980. évivel azonos, értéke a nemzeti jövedelemnél némileg nagyobb volt. A behozatali többlet aránya a felhasználásban csökkent. A lakosság fogyasztása a tervezettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás, ezen belül a beruházás megközelítőleg az előirányzott mértéknek felelt meg. A felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül tovább mérséklődött. A NÉPGAZDASÁG tavalyi fejlődésének FŐBB MUTATOSZAMAI terv tény az 1980. évi százalékában Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 101,8 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 99,0— 99.5 99,9 Ipari termelés 103,0—103,5 102,3 Mezőgazdasági termékek Országom építés-szerelés 99,0 96,5 termelése 103,0 100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 102,4 A lakosság fogyasztása 101,5 102,4 A szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft 182 183,5 Lakásépítés, ezer db. 77 77 IPAR Az ipari termelés 2,3 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 1,9 százalékkal, á szövetkezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A termelés mennyiségének változása ágazatok és alágazatok szerint is jelentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jövedelemszabályozás hatékonyságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal növelte termelését. Ezen belül kiemelkedően nőtt a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések gyártása. A fémtömegcikk-ipar termelése nem érte el az előző évi színvonalat, A vaskohászat termelése csökkent, az alumíniumkohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkal növelte termelését. Ezen belül jelentősen nőtt a gyógyszeripar, a műanyagfeldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a 'kőolaj-feldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energia-felhasználás szerkezetének átalakulásával összefüggésben — csökkent. A könnyűipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építőanyagipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termékszerkezete, bár a szükségesnél lassúbb ütemben. A gyártmány- és gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas. Néhány fontosabb termék múlt évi termelése a következőképpen alakult: NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE A SZOCIALISTA IPARBAN Az 1981. évi termelés mennyisége Az 1981. év az 1980. év %-ában Villamos energia, milliárd kwó. 24,2 101,4 Szén, millió tonna 25,9 100,9 Kőolaj, millió tonna 2,0 99,6 Földgáz, milliárd m3 6,0 97,6 Acél millió tonna 3,6 96,8 Hengerelt acél, millió tonna 2,8 92,6 Bauxit, millió tonna 2,9 98,8 Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, 799 99,3 ezer tonna 143 106,7 Tégla, milliárd db. 2,0 101,3 Cement, millió tonna Műtrágya, hatóanyagban, 4,6 99,1 ezer tonna X 112 Növényvcdószer, hatóanyagban, 106,1 ezer tonna 29,0 103,6 Műanyagok, ezer tonna 311 94,9 Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, n,i 89,4 folyó áron, milliárd forint 5,0 109,3 Televízió, ezer darab 424 101,6 Ebből: színes televízió, ezer db. 77 132,4 Magnetofon, ezer darab 554 120,5 Hűtőszekrény, ezer darab 504 101,0 Mosógén, ezer darab 256 110,1 Bútor, folyó áron, milliárd Ft 11,9 105,4 Pamutszövet millió m2 320 96,2 Gyapjúszövet, millió m2 44,5 104,1 Cipő, millió pár 43,4 100,3 Csontos nyershús, ezer tonna 595 98,0 Fogyasztói tej, millió liter 819 103,6 Vágott baromfi, ezer tonna 186 108,5 NaDraforgóolaj, ezer tonna 185 143,5 Sör, millió liter 793 101,1 Cukor, ezer tonna 490 104,8 Az ipar energiaellátása megfelelő, anyagellátása a korábbi évekhez hasonló volt. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel; 2,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb volt a létszámcsökkenés a kohászatban, a gépiparban, a könnyűiparban és az építőanyagiparban. Az ipari munka termelékeny- sége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 4,5 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. 1981-ben néhány folyamatban levő fontos beruházást részlegesen üzembe helyeztek, pl. a Márkushegyi és a Nagyegyházi Szénbányában, a Bitó II. és a Halimba III. Bauxitbányában. A Dunai Vasmű konverteres acélművéhez elkészült az évi 500 000 tonna kapacitású, I. sz. konverter. Megvalósult a Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyártásának exportbővítő beruházása, a BHG Híradástechnikai Vállalat rekonstrukciós bővítése, a Kőbányai Könnyűfémmű évi 5600 tonna alumí- niumfólia-termelő kapacitása. A Szekszárdi Húskombinátban átadták a marhavágó vonalat. Az ipari termékek kivitele 1981-ben az előző évi szintet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 százalékkal nőtt a lakosságnak eladott termékek mennyisége. A beruházási célú értékesítés 1,6 százalékkal, a termelő ágazatok vásárlásai 1,5 százalékkal emelkedtek. ÉPÍTŐIPAR Az országos építési-szerelési munkák volumene — a beruházások mérséklődésével ösz- szefüggésben — 3,5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, a csökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti kivitelezők kismértékben fokozták termelésüket. A múlt év folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző évben. A kivitelezés alatt álló építmények száma ennek ellenére csökkent, mivel az átadások ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari vállalatok növekvő mérőkben vállaltak és teljesítettek építési tevékenységet külföldön. Tavaly folytatódott az építőiparban foglalkoztatottak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fővel, 3,7 százalékai kevesebben dolgoztak a kivitöező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,1 százalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magánerőből épült lakások száma. MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termékek termelése ösz- szességében megegyezett az előző évivel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal kevesebb volt. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emelkedett. A növénytermelés csökkenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszteségeket okozott. Az ország szántóföldjein tavaly megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarítottnál. Búzából a korábbinál kisebb területen az előző évinél 24 százalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal alacsonyabb a kiemelkedő 1980. évinél. A szántóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kg-os hektáronkénti hozam 10 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorrépából 19 százalékkal nőtt a termés. A zöldségtermés kismértékben csökkent, a gyümölcstermés lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 33 százalékkal kevesebb termett az 1980. évinél, de a bor minősége sokkal jobb. Az év végén a szarvasmarha-állomány 1 945 000 volt, 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 8,3 milliós sertésállomány lényegében megegyezett az 1980. év végivel, az anyakocák száma viszont lényegesen meghaladta az utóbbi évekét. A nagyüzemek juhállománya 2 százalékkal csökkent, és az év végén 2,4 milliót tett ki. A vágóállat-termelés 1 százalékos növekedésén belül a vágósertéstermelés lényegében az előző évi szinten maradt, a vágóbaromfi és a vágójuh termelése nőtt, a vágómarháé csökkent. Az állati termékek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a tojástermelés 2 százalékkal elmaradt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági (ipari, építőipari, szolgáltató stb.) tevékenysége számottevően bővült. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban együttesen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 22 ezer fővel, 2,8 százalékkal több volt az 1980. évinél. Elsősorban a termelőszövetkezetek nem mezőgazda- sági munkát végző dolgozóinak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágyaellátása az 1980. évihez képest valamelyest javult, egy hektár mezőgazdasági területre számítva 216 kg-ot tett ki. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 3600 traktort, 850 arató-cséplő gépet, 5000 tehergépkocsit szereztek be. Az erdőgazdálkodás fakitermelése 1981-ben 7,7 millió m3 volt, némileg meghaladta az előző évit. Az erdőtelepítés és az erdőfelújítási tevékenység összességében több mint 10 százalékkal bővült 1980-hoz képest. VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás fő céljait elértük. A közüzemi víztermelő kapacitás mintegy 2 százalékkal, napi 90 ezer m3-rel nőtt. A közműves vízellátásban részesülők száma 160 ezer fővel növekedett, s ezzel az ország lakosságának 77 százaléka tekinthető ellátottnak. A szennyvíztisztító kapacitás 13 százalékkal bővült. A tervezett vízügyi beruházások többségét befejezték és üzembe helyezték. Elkészült a kiskörei vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az árvízvédelmi fővédvonalaikat. Az év végén a védvonalak 61 százaléka felelt meg az előírt maximális követelményeknek. A belvízelvezetés átlagos idő- szükséglete valamelyest csökkent. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a közúti szállításban 2,5 százalékkal, a vízi szállításban 7,1 százalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegében nem változott. A távolsági személyszállításban az utasok száma 8,1 százalékkal csökkent, az átlagos utazási távolság azonban nőtt. A helyi tömegközlekedésben az előző évinél 3,0 százalékkal többen utaztak. A villamosok kevesebb, a metró és az autóbuszok több utast szállítottak, mint 1980-ban. A vasút az év folyamán 46 villamos és dízelmozdonyt, 105 személy- és 824 teherkocsit vásárolt, 66 km vasúti pályát villamosítottak, 268 km-t korszerűsítettek és 63 km vonalat szereltek fel önműködő vonalbiztosító berendezéssel. A közúti szállításban csaknem 19 ezer új tehergépkocsit, a tömegközlekedésben 1029 új autóbuszt, 50 metrókocsit állítottak forgalomba. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké közel 14 ezerrel bővült. A szállításban és hírközlésben foglalkoztatottak száma 1,1 Százalékkal, mintegy 4300 fővel kevesebb volt az előző évinél. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi forgalom a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben is növekedett. Az áruforgalom behozatali többlete kisebb volt az 1980. évinél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest meghaladta. Ezen belül csökkent az energiahordozók, valamint a beruházási célú gépek importja, míg a termeléshez szükséges anyagoké és a lakosság ellátását szolgáló termékeké nőtt. A kivitel mennyisége mintegy 3 százalékkal több volt az 1980. évinél. Ezen bejül a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékedből kedvező árakon jelentősen nőtt az export. A külkereskedelmi forgalom 55 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le. A KGST-országökkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehangolt együttműködés. A rubel elszámolású behozatal folyó áron — az erőteljes áremelkedés miatt —, 5,3 százalékkal, a kivitel 8,9 százalékkal növekedett. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1980-ban. Nem rubel elszámolásokban a behozatal és a kivitel értéke nagyjából hasonló mértékben bővült. Az egyenlegre kedvezően hatott, hogy a kiviteli árak a behozatali áraknál jobban emelkedtek, így a cserearány valamelyest javult. BERUHÁZÁSOK A beruházások volumene mintegy 7 százalékkal csökkent. A szocialista szervek beruházásainak összege folyó áron 183,5 milliárd forint volt, 6,2 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami döntési körbe tartozó beruházásoknál következett be. Ezekre 9 százalékkal kevesebbet folyósítottak. Múlt évben három új nagyberuházást kezdtek meg és hármat fejeztek be, egy továbbit részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati és a szövetkezeti beruházások összege, az előző évinél nagyobb vállalati saját források és a szigorúbb követelmények alapján odaítélt hitelek révén, valamelyest nőtt. A fejlesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve az export-árualapok bővítését szolgálta. NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG A népesség számának az utóbbi években tapasztalt lassuló növekedési ütemét tavaly csökkenés váltotta fel. Idén, január 1-én az ország népessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Múlt év folyamán 143 ezer gyermek született, 5800-zal kevesebb, mint 1980-ban. A csökkenés oka elsősorban a szülőképes korú nők számának mérséklődése. Száznegyvenöt ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 20,6 egy éven aluli haláleset jutott, az 1980. évi 23,2-del szemben. Január 1-én a népesség 46,6 százaléka, 4 995 000 fő volt aktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a nyugdíjazásból és a halálozásból adódó kiesés meghaladta az első ízben munkába lépett fiatalok és a gyermekgondozási segélyről visszatértek számát. A létszám ágazatok közötti átrendeződése a korábbiakhoz hasonlóan folytatódott: az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt az aktív keresők száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban és a szállítás-hírközlésben mérséklődött, a kereskedelemben némileg, a mezőgazdaságban jelentősebben emelkedett az aktív keresők száma. JÖVEDELEM ÉS FOGYASZTÁS A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete a bérkiegészítésekkel együtt, 4720 forint volt, nominálértékben több mint 6 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nominális átlagkeresete — ugyancsak a bér- kiegészítéssel együtt —, nem egészen 8 százalékkal emelkedett, és havi 4230 forintot tett ki. A pénzbeni társadalmi juttattások összege több mint 8 százalékkal nőtt és meghaladta a 94 milliárd forintot. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális —, juttatások összege is. Nyugdíjakra 61 milliárd forintot fizettek ki, ami 9 százalékkal több mint 1980-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy egy év alatt 49 ezerrel, 2 millió 131 ezerre nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult továbbá az emelkedéshez, hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 100 forint lett, az addigi 70 forint helyett. Egyidejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal emelkedett. — Tavaly az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj átlagos havi összege 2415 forint volt. Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,6 milliárd forintot fizetett ki, ami 8 százalékos növekedést jelent. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése országos átlagban 2;2 százalék volt. 1 A lakosság összes fogyasztása 2,4 százalékkal emelkedett. Á többlet döntő része a kereskedelmi forgalomban jelentkezett. A takkarébetét-állomány az év folyamán 14,8 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 160,1 milliárd forintot tett ki. EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi feltételei 1981-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 29 fölé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1200-zal nőtt 68 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások aránya. A bölcsődei helyek száma 3300-zal bővült, 1981 végén 68 ezer bölcsődei hely állt ren- delkezésre. Az óvodai helyek száma 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvodába járt a megfelelő korú gyermekek 82,6 százaléka. Az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az 1981—82-es tanévben 51 ezerrel nőtt az általános iskolák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 93 százaléka tanul tovább, megközelítően fele-fele arányban középiskolában, illetve szakmunkásképző iskolákban. Az - előző tanévhez képest valamelyest emelkedett a szakmunkástanulók és a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma. A felsőfokú oktatási intézményekbe 102 600 hallgató jár. 1400-zal több, mint egy évvel korábban. Az ország különböző felsőoktatási intézményeiben 25 200 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 700 a nappali tagozaton. A,z általános iskolák osztálytermeinek száma 1700-zal haladja meg az előző évit. Az alsófokú oktatásban a tanerők száma 2600 fővel 78 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 ezer pedagógus tanít, 500-zal több. mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátottsága. Az általános iskolai tanulók 39,9 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban, az 1980. évi 38,2 százalékkal szemben. A diákotthonban vagy kollégiumban lakó szakmunkástanulók, illetve egyetemi-főiskolai hallgatók aránya emelkedett, a középiskolásoké némileg csökkent. IDEGENFORGALOM A múlt évben 14,8 millió külföldi érkezett az országba, 850 ezerrel. 6 százalékkal több mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turista. 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták átlagosan 7 napot töltöttek hazánkban. Az év folyamán magyar állampolgárok 5,5 millió esetben utaztak külföldre, ez 7 százalékkal volt több. mint 1980-ban. Az idegen- forgalomból származó bevételek és kiadások aktív egyenlege 1981-ben nagyobb volt az előző évinél. A szállodák befogadóképessége tavaly, mintegy ezerrel, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, fizetővendéglátás — 19 000-rel bö\ ült % /
