Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

Vád szelvényekre Tv, mosógép A legutóbbi tárgynyeremény­sorsoláskor a következő, Vá­cott forgalomba hozott 4. heti lottószelvényekre húztak ki jutalmat. 8 459 936 (televízió és ezer forint antennapénz), — ,8 465 489 (kétezer forintos utalvány) — 8 498 807 (hétezer forintos utalvány) — 8 626 526 (30 ezer forintos utalvány) — 8 643 185 (kilencezer forintos utalvány) — 8 659 844 (négy­ezer forintos utalvány) — 8 665 397 (kétezer forintos utalvány) — 8 682 056 (ötezer forintos utalvány) — 8 720 927 (30 ezer forintos utalvány) — 8 787 563 (háromezer forintos utalvány) — 8 804 222 és 8 865 305 (kilencezer forintos utalvány) — 8 898 623 (25 ezer forintos utalvány) — 8 943 047 (kétezer forintos utalvány) — 44 771 003 (30 ezer forintos utalvány) — 55 765 943 (tízezer forintos utalvány) — 55 771 496 és 5'5 954 745 (háromezer forin­tos utalvány) — 55 965 851 (ki­lencezer forintos utalvány) — 61 635 464 (25 ezer forintos utalvány) — 61641017 (20 ezer forintos utalvány) — 61 685 441 (automata mosógép) — 61 702 100 és 61 707 653 (há­romezer forintos utalvány) — 61 718 759 (színes tv-készülék és 2100 forint antennaszerelés­re) — 61 840 925 (színes tv és antennapénz) — 61 868 690 (kilencezer forintos utalvány) és 61 998 409 (háromezer forin­tos vásárlási utalvány). A nyertes szelvények feb­ruár 25-ig leadhatók a Széche­nyi utcai lottóirodában. Totózók figyelmébe! A váci Széchenyi utcai totó­lottó iroda kéri ügyfeleit, hogy — a megváltozott munkarend miatt — a kollektív totószel­vényeket lehetőleg kedd 12 órától pénteken 18 óráig fizes­sék be. Egyéb szelvényfeladás: a szombati napon 11 óráig. Tanfolyam Szabás-varrás tanfolyamot indít március 1-től a szobi József Attila Művelődési Ház: A jelentkezőket munkanapo­kon 8—12 óra között, míg va­sárnap 13—21 óra között vár­ják. A részvételi díj 300 fo­rint. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Körkötők a Ramónában XXVI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1982. FEBRUAR 25., CSÜTÖRTÖK Ä követelmény ismét magasabb lesz Ä munkát elemző, jeles Jnnep Több és jobb Ismét Szob. Tegnap széksorok, ma terített asztalok a községi művelődési ház nézőterén. Igaz, szombat van, az új munkarend szerint ez már kisvasárnap. De a Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat évzáró termelési ta­nácskozása ennek ellenére is ünnepélyes lenne, mint ahogy a helybeliek szerint minden évben az, jeles nap. Van is mit ünnepelni. az úgynevezett besűrítő üzem és a hozzá tartozó kazánház építését, s nyugatnémet és svájci szerelők irányításával a technológiai szerelést is el tudták végezni úgy, hogy de­cemberben már a gépsor pró­baüzemelésére is sor kerülhe­tett. Az itt készülő különféle gyümölcssűrítményeknek ugyanis nagy keletje van a hazain kívül a külhoni piaco­kon is. Hemela Mihály igazgató társaságában az elnökségi asz­talnál helyet foglaltak az üzem vezetői, s ott volt Him- mer Lőrinc, a nagyközség ta­nácselnöke. Magas Árpád, az MSZMP járási bizottságának munkatársa. Az igazgató töb­bek között arról adhatott szá­mot, hogy az elmúlt évben 372 millió 355 ezer forint ér­téket termeltek, az árbevétel 383 millió 311 ezer forint volt, a tiszta nyereségük több mint 48 millió. Ezék az eredmények azt is lehetővé tették, hogy a tavalyi 3 ezer 757 forinttal szemben 4 ezer 116 forintra alakuljon az itt dolgozók át­lagkeresete. Mint ahogy a beszámolóból kitűnt, növekszik a szobi ter­mékek iránti érdeklődés, ám ettől függetlenül meg kell fe­lelni a piac mai, meglehetősen szigorú követelményeinek. A megfelelésnek sokféle feltéte­le van, s ezeket igyekezett is az üzem kollektívája teljesíte­ni a meglevő belső tartalékok feltárásával, a minőség foko­zásával, s a termékszerkezet fejlesztése útján is. A közeleb­bi és távolabb jövőre gondol­va, a külkereskedelmi szer­ződések előkészítésével párhu­zamosan, tavaly megkezdték Tapasztalatcserére jönnek Nincs szabadi szombat A Népművelési Intézet csa­ládi ünnepeket rendező intéze­teinek és irodáinak tanácsadó testületé ülésezett a közelmúlt­ban. Értékelték több vidéki rokonintézmény munkáját s Vácot többször jó példaként említették. István Kálmánná vezetésé­vel működik a háromtagú munkacsoport a városi tanács emeletén. Az elmúlt év statisz­tikája: 161 névadásnál, 305 há­zasságkötésnél és 92 polgári temetésnél kérték a segítségü­ket. E számok mögött azonban ott van a családtagok, munka­társak több ezres tömege. így munkájuk a szó szoros értel­mében a nagy nyilvánosság előtt zajlik s a legfontosabb közönségszolgálatatások közé tartozik. A Családi Ünnepeket Ren­dező Váci Intézetnél ma sin­csen szabad szombat. A Szov­jetunióban s más baráti or­szágban például hétfőtől hét végéig tartanak a házasságkö­tési szertartások; nálunk majdnem mindenki ragasz­kodik a péntekhez, szombat­hoz s egyelőre ez még sokáig tartja magét. Az intézet dol­gozói alkalmazkodnak ehhez a hagyományhoz, s más napo­kon veszik ki a heti pihenő­napot. A névadók, házasságkötések színhelye egyelőre a tanácshá­za szépen berendezett emeleti nagyterme, de figyelmük már a főtér másik oldalára irányul, ahol előreláthatólag ennek az évnek a végére elkészül műkö­désük új, még korszerűbb he­lye. Változatlanul sokan igény­lik a KISZ-kamarakórus sze­replését, a szólóénekest, az or­gonamuzsikát, a szavalatot. Esküvői meghívók elkészítte­tésével, menyasszonyi csokrdk rendelésével, fotóriporter biz­tosításával segítik a szertartá­sok zavartalanabbá tételét. A Népművelési Intézet sok segít­séget ad a zenei-költészeti anyag összeállításához. Mind több temetésen találkozunk a fúvószenekarral, játékuk eme­li az utolsó aktus színvonalát. A váci CSŰRI kapcsolata jó a társasintézményekkel. El­sősorban Balassagyarmattal eredményes ez az együttmű­ködés, de jöttek tapasztalat- cserére Abonyból, Aszódról, főként az újonnan létesített irodáktól, hogy átvegyék a kö­zel két évtizedes, jó tapaszta­latokat. P. R. Tényezők A járás szövetkezetei által is támogatott, s más fejlesztési forrásokból is finanszírozott beruházásnak ez a legfőbb in­dítéka, s ezzel együtt a járu­lékos szociális és kulturális fejlesztés is. Tovább fejlődik természetesen a különféle gyümölcsborok és szörpkészít­mények gyártása. A vállalati nyereségnövelő tényezők között Hemela Mi­hály szólt arról is, hogy az energiaköltségeket sikerült lé­nyegesen csökkenteni az erő­átviteli hálózat korszerűsíté­se és a különböző belső intéz­kedések hatására, s 38 vagon­nal növelték a magasabb nye­reséget biztosító, import alap­anyagú szörpök értékesítését. Közvetve bár, de mindenkép­pen szerepe van ebben a szer­vezettség és a munkafegyelem javulásának is, amit az igaz­gató az 1980-as gazdasági év adataival összehasonlítva ér­zékeltetett. Csökkent ugyanis a kártérítések és a döntőbi­zottsági határozatok száma, a múlt évben már nem került vitás ügy a munkaügyi döntő- bíróságokhoz, sokkal keve­sebb volt a fegyelmi ügy is, mint előzőleg. Ám a mérleg másik serpe­nyőjébe az is beletartozik, hogy 31 dolgozó 181 munka­napot volt igazolatlanul távol, s ők kimaradtak az év végi osztalékból. Az pedig nem kis összeg. Ezen a napon 1 millió 714 ezer forintot osztottak ki nyereségrészesedés és külön­böző jutalom címén az üzem 419 dolgozója között, kinek- kinek érdeme szerint. Kohézió A beszámoló, a részesgysé- gek vezetőinek hozzászólásai, a vállalat hat nyugdíjasának búcsúztatása,, a szocialista bri­gádok munkaversenyének ér­tékelése után 23-an kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, a vele járó külön 2 ezer forint jutalommal. A szocialista bri­gádok versenyét stílusosan a Viktória szállítóbrigád nyerte meg. Itt adták át az üzem és a község társadalmi szervezetei­ben végzett társadalmi mun­kát elismerő jutalmakat is. Balázs Mihály 25 éves mun­kásőr szolgálatáért, Hoffer Frigyes gazdasági igazgató és Kämmerer József kiváló ha-, tárőr címen kaptak kitünte­tést. A nyereségből telik arra is, hogy az itt dolgozók 14 ta­gú csoportja tapasztalatcseré­re és együttműködési lehető­ségekről tájékozódni az idén vietnami tanulmányi útra in­dulhasson a gyár költségén, személyenként 30 ezer forin­tért. Bíznak benne, hogy en­nek is meglesz a haszna, mint ahogy erősítik a vállalathoz való tartozás érzését az olyan szociális intézkedések is, ami­lyen a 12 garzonlakás építé­si terve, a lakásépítés támoga­tására elkülönített 640 ezer forint. Aki Szob korszerű élelmi- szeripari üzemében töltötte ezt a valóban ünnepnek szá­mító napot, egyre erősödő kollektívát ismerhetett meg, amely örülve az eredmények­nek, új, még nagyobb felada­tok elé tekint. A tőkés piaco­kon 2,1 millió dollár bevételt akarnak elérni már ebben az évben. Kovács T. István A Ramona Finomkötöttáru Szövetkezet gödi üzemében ja­nuárban két NSZK-gyártmányú körkötőgépet állítottak üzem­be, amelyeken különböző finomkötöttáru termékeket készíte­nek. A képen: Kovács Györgyné kezeli a körkötőgépet. Barcza Zsolt felvétele Jubileum előtt Költözik a hivatal Még ebben az évtizedben érdekes jubileumra készül Vác legnagyobb textilüzeme. 1885- ben, tehát közel 100 esztendő­vel ezelőtt alakult meg Buda­pesten az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt., amely 1889- ben költözött Vácra. Létrejöt­tével az első ipari nagyüzem kezdte meg a, termelését a vá­rosban. Az égetett téglából épült fa­lak sokáig állták az idő múlá­sát. A Sallai utcai, L-alakú üzemnél pár éve födémcsere történt, s ez meghosszabbítot­ta ennek a gyárrészlegnek az élettartamát. A főbejárattól balra található irodaépület azonban előreláthatólag nem éri meg a centenáriumot. Több, mint egy évtized óta aládúcolt állapotban várják jö­vőjüket a földszinti irodahe­lyiségek. A végtelenségig'ázon- ban nem maradhatott ez az állapot. A főkönyvelőség át­költözött a buszpályaudvar szomszédságában levő épület­be. Az igazgatóság a gyárral szomszédos 14-es számú épü­let első emeletére költözik. A házat (valamikor ecetgyári épület volt) rendbehozták, a kopott nagykaput kicserélték színes, korszerű bejáratra; Az átköltözések során a gyári bölcsőde számára meg­vásároltak egy házat a Sebes Imre út és a Karcsú Arzén utca sarkán. A régi irodaházat lebontják, s a következő évek­ben, — ahogy a pénzügyi fe­dezet és az építőipari kapaci­tás engedi — új épületet biz­tosítalak o közel 100 éves gyár igazgatósága, sége és számviteli részére. főmérnök­központja Hát végi életkép Ha megérkezik az autóbusz A főutca kanyargós és hosz- szú Kosdon. Borongós szom­bati nap van, február közepe. Embert nem látni. Az autó- buszállomáson sem vár senki. Az ötnapos munkahét beveze­tése után vasárnapi hangulat tölti be a szombatot is. Az iskola felől zaj hallat­szik. Éppen szünet van. A gye­rekek kergetőznek az udva­ron. Nyitva találjuk a gázcsere­telepet, hárman is kötözik a palackokat a kerékpárokra. A főutca menti élelmiszerbolt zárva. A bisztró természete­sen várja a vendégeket, a for­galomra sem lehet panasz, pe­dig még csak tíz óra van. Epizód Négy férfi helyezkedett el a Szobig közlekedő sze­mélyvonat fülkéjében. Ha­mar előkerült a kártya, ul­tizni kezdtek. — Piros negyvenszáz — mondta be az egyik. — Nekem betlim van — válaszolta a másik. — Nekem meg gyufám sincs — vágta rá tréfálkoz­va a harmadik. — Kinek van gyufája? — nézett az utasokra. — Nekem van! Mennyiért parancsolja? — bukkant elő a tömegből a vasút piros csíkos sapkás ellenőre. Dohányos útitársam arca elkomorodik. — Csak vicceltem — da­dogta. — Most figyelmeztetem, hogy nemdohányzó vasúti kocsiban ül — dörrent az ellenőr hangja, s azzal tá­vozott. Ám, alig hagyta el a fül­két, a társaság nevetve füs­tölni kezdett... N. P. J. Fehér József, a Magyar Ál­latvédő Egyesület fóti telepé­nek gondozója mondja: — Sajnos, az ebadó feleme­lése után sokan az utcán, má­sok a mezőn ,,felejtik” állatai­kat. A mi tálepünk több mint 10 éves, s elmondhatom, sok­szor úgy futunk a gazdátlan állatok után, hogy megment­sük őket. Aki ide behoz egy kutyát, annak először is iga­zolnia kell, hogy az övé, vagy találta. Elkérjük az orvosi la­pot, ha ez nincs, akkor mi csi­nálunk, és védőoltást kap az új lakó. — El is lehet vinni a talált állatot? — Bárki megteheti, aki 150 forint adományt fizet. A sza­bály az, hogy a kutyát jól kell tartania, el nem ajándékoz­hatja, nem adhatja el. Az el­vitt kutyákat aktivistáink meglátogatják és ellenőrzik a bánásmódot. Elvesztését, pusz­tulását az Állatvédő Egyesü­letnek jelenteni kell. — Hány kutya van itt, és mivel táplálják? — Most mintegy 170-et gon­dozunk. Egy nap például csir­kefej, lép, disznócsont, gége, párolt hús a déli menü. A vadabbakat ketrecekben he­lyeztük el. A többieket a há­zaik mellé láncoltuk. Hogy jobban megértsék az olvasók, közöttük is megtaláljuk a szangvinikus, a kolerikus, me­lankolikus, és a flegmatikus alkatúnkat. Nálunk a melan­kolikusokból — lassú mozgású, gyenge, félős kutyákból — A hangulatuk melankolikus Penzió, ebovi,inacskaház van sok. A kolerikus vad ku­tya csak elvétve akad. Az erős, de rossz mozgású flegmatiku- sokból is van néhány. Mielőtt folytatnánk a be­szélgetést, arra kér, nézzem meg a telepet, amit adomá­nyokból tartanak fent. A Ma­gyar Állatvédő Egyesületet még Herman Ottó alajította 1882-ben, s jelenleg Gobbi Hilda színművésznő az egye­sület elnöke. — Ez a kutyakonyha — mutat az út jobb oldalán le­vő házra. — Itt meg a ketrecek áll­nak — nyújtja ki karját a nádpadlóval letakart létesít­mény felé. — Most érünk a panzióhoz, ahol azokat a ku­tyákat őrizzük, melyek gazdái külföldön tartózkodnak és megőrzésre adták le őket. Van 60 bokszunk, öltözőnk, 50 lán­cos-házunk, kutyaóvodánk. A kistestűekért naponta 30 fo­rintot, a nagytestűekért 45 fo­rintot fizet a gazdi. Ott a tá­volban van Közép-Európa egyetlen macskaháza ahol a gazdátlan és beteg cicákat tartjuk. — A telepen Lehoczky Fe- rencné. Bíró Éva, Fonódi Pál- né, Harmat Zsuzsa dolgozik évek óta. A legrégebben Je­szenszky Ilona, aki mellém ül az irodában, szinte kérdezni sem kell, olyan lelkes riport­alany. — Tulajdonképpen az álla­tok gondozása a munkánk. Ezt csak az tudja csinálni, aki szereti őket. Ide általában állatbarátok járnak. Heten­ként két alkalommal jön vizs­gálni a betegeket dr. Ku- binszky Ernő állatorvos. Egyébként a legöregebb 14 éves kutyánkat Szépfiúnak neveztük el. Soha nem unat­kozunk. Vagy az elszabadult ebek után futunk, hol az ösz- szeverekedőket választjuk szét, vagy éppen behoznak egy elárvult jószágot. Kint csaholnak az állatok. — Meg lehet ezt szokni? * — Igen. Én. főleg akkor jö­vök, ha baj van. Áki szereti őket. legyőzi félelmét. Mindegyikük azt a nevet kapja tőlünk, ami jellemző rá. — Kik tartják fenn ezt az intézményt? — Az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói, a Magyar Lóverseny Vállalat dolgozói, írók, színművészek, politiku­sok. Van egy nagyon kedves osztrák állampolgár is, aki időközönként hoz nekik húst. A kutya hűsége, kedvessége meglágyítja az emberek szí­vét. Nagy Péter János — Hol lehet ilyenkor vásá­rolni? — Kérdezzük azt az asszonyt, aki megrakott szaty­rot cipel az úton. Megyünk a megadott irány­ba. Messziről látni, hogy ko­csisor áll egy épület előtt. Igen, az élelmiszerbolt az. Meghökkentően sok a vásárló. Egy részük kosárra vár. A szerencsésebbek — a 20 kosár boldog tulajdonosai — máraz eladótérben vannak. Minden talpalatnyi hely foglalt. A 3-as számú bolt vezető- je, Gyetván Ferencné. — Nemcsak ma nagy a tö­meg. Vannak szép számmal máskor is. A két élelmiszerbolt felvált­va tart nyitva hétvégeken. Ehhez még kapják a szabad szombat utáni hétfőt is. így három nappal gazdálkodhat­nak. Különösen jól jön ez málnaszezonban. Gyetván Fe­rencné mutogatja a választé­kot. — Általában jó az ellátás. Nagyon várjuk a vegyiárut, már egy hete késik. Kellene a citrom, a déligyümölcs. Havi ötszázezret forgalmai a kis üzlet. Éves szinten több mint hatmilliót. Rengeteg pa­pírzsebkendő vár eladásra. (Vácott ugyanekkor egyetlen csomagot sem lehetett talál­ni.) Feltűnik, hogy szép a zöldség és az alma. Gyetván Ferencnéék saját kocsival szállítják, nem várnak a tú­rára. Visszafelé benézünk a ta­nácsházára. Ügyeletet tartanak, de nem nagyon jön érdeklődő. Az utcán egyre gyakrabban tűnnek fel sötét ruhába öltö­zött asszonyok, néha egy-egy kucsmá? vagy kalapos férfi. A magyarázat a jelenségre a ma­gasból jön. Megszólalt a ha­rang. Néhány perc múlva teljes lesz a csend. A gyerekek órá­ra, az idősebbek templomba mentek. A buszmegállóban már várakoznak. Mindjárt jön a Volán 20-as számú Vállala­tának a járata, hogy vigye az utazni vágyókat, s bekapcsol­ja az ország vérkeringésébe. Vicsotka Mihály . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom