Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

Ma 2. oldal: Washington „különvéleménye" 3. oldal: A fejlődés nem állhat meg! A gyógyítás jó hírű intézményében Helybenjáró szolgáltatás 4. oldal: Alma- és burgonyavásár 3 kérdés - 3 felelet Tőrrel támadt a kútkezelőre 6. oldal: Ceglédi birkózó váltóbot Nyilasi a legnépszerűbb 1—8. oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre Kádár János tegnap fogadta Viktor Grisint PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! :'"W M f aMHgXSSMW’ '• ■ ' V>V:‘+*'V>'■ í,: \ j. ..r . AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM 48. SZÁM Ára: 1,40 forinl 1982. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Lassú, de biztos a haladás ÚJ utokon o Pest megyei Építeipiri tasfaságs Társaság Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Viktor Grisint, az SZKP Politikai Bizottságának tagját a moszkvai városi párt- bizottság első titkárát, Vlagyi­mir Promiszlovot, az SZKP KB tagját, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökét és a moszkvai na­pok budapesti rendezvényein részt vevő küldöttség tagjait. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón nagyra értékelték Budapest és Moszkva sokolda­lúan fejlődő kapcsolatait és szerepét az MSZMP és az SZKP, a magyar és a szovjet nép közötti testvéri barátság és gyümölcsöző együttműkö­dés elmélyítésében. A megbeszélésen részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a fővárosi tanács elnöke. Jelen volt Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Űj utakat keres idén a Pest megyei Építőipari Gazda­sági Társaság. Tartalmában és céljaiban is másfajta együtt­működést szeretnénk kiála- kítani a tagszervezeteink kö­zött, mondja Kiinka László, a koordinációs iroda vezetője. Miután a kommunális beru­házások 1982-ben sem tartoz­nak a fizető, nyereséges mun­kák közé, nem várható el, hogy a társasághoz csatlako­zott szövetkezetek és vállala­tok — szolidaritásból — át­vállaljanak egymástól előírt, maximált áras építkezéseket. Ez egyszerűen nem érdekük. Moszkvai napok Budapesten Munkásgyűlés Angyalföldön A moszkvai napok rendez­vénysorozatán fővárosunkban tartózkodó politikai delegáció csütörtökön délelőtt Angyal­földre látogatott. Viktor Gri­sint, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagját, a moszk­vai pártbizottság első titká­rát, a delegáció vezetőjét és Vlagyimir Promiszlovot, az SZKP KB tagját, a moszkvai városi tanács végrehajtó bi­zottsága elnökét elkísérte Ma­róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az MSZMP budapesti bizottságá­nak első titkára és Szépvöl­gyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, Budapest Főváros Taná­csának elnöke. Társaságukban volt Vlagyimir Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. A kedves vendégeket az MSZMP XIII. kerületi bizottsága szék­házában Deák Gábor, az MSZMP KB tagja, a kerületi pártbizottság első titkára, Bo- zsik József, a kerületi tanács elnöke és munkatársaik fo­gadták. A gyárlátogatást munkás­gyűlés követte, amelyen a ma­gyar és a szovjet himnusz el­hangzása után, Steiner Ar­nold, az MSZMP magyar ha­jó- és darugyári bizottságának titkára üdvözölte a résztvevő­ket. A proletár internacionalizmus alapján Több hajógyári munkás fel­szólalása után, Maróthy László, mondott beszédet. — A moszkvai napok ren­dezvénysorozatának kiemelke­dő jelentőségű eseménye ez a munkásgyűlés — mondotta. — Budapest egyik legrégibb gyá­rának falai között vagyunk, ahol egykor megindulhatott, majd kibontakozott az a fo­lyamat, amely a munkásság osztállyá szerveződéséhez, majd marxista—leninista párt­jának megteremtéséhez, végül a proletariátus hatalmának kivívásához, mai szocialista társadalmunkhoz vezetett. A Magyar Hajó- és Darugyár 1945-től sok éven át, szinte kizárólag a Szovjetuniótól ka­pott kenyeret adó munkát, on­nan érkezett az alapanyag. Ma ez a vállalat korszerű be­rendezéseket állít elő és biza­kodással tekinthet a követke­ző évek elé. — E gyár története termé­szetesen csak kis rész orszá­gaink gazdasági kapcsolatai­nak egészében. A nehéz vi­lággazdasági helyzetben szá­munkra különösen jelentős együttműködésünk — a KGST keretében —, a Szov­jetunióval, a szocialista or­szágokkal. Külgazdaságunknak kiemelkedő szerepe van or­szágunk életében. Teljes kül­kereskedelmi forgalmunk fe­le, a szocialista országokba, s onnan hozzánk irányul, egy- harmada a Szovjetunióval aláírt egyezményekre épül — mondotta Maróthy László. A nemzetközi helyzetet ele­mezve a Politikai Bizottság tagja megállapította: — Népünk magáénak vall­ja és támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs által beter­jesztett békeprogramot, a Szovjetunió sorozatos béke­kezdeményezéseit. — Hazai és nemzetközi te­vékenységünk meghatározója a szocialista tábor közös ér­deke, cselekvésünk alapelve a proletár internacianalizmus. Országunkra, mint testvéri közösségünk hű és szilárd tagjára számíthatnak bará­taink. Kérjük, tisztelt vendé­geinket, vigyék el a hírt a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, a moszkvaiaknak, hogy Budapesten milyen jó szívvel fogadták delegációjukat, vi­gyék el ‘hírét, hogy barátsá­gunkat, együttműködésünket munkásosztályunk, népünk egyetértésével, támogatásával folytatjuk és erősítjük — mondta befejezésül Maróthy László. Sokoldalúan fejlődtek kapcsolataink Ezután Viktor Grisin emel­kedett szólásra. — örülünk — mondta —, hogy itt lehetünk majd más­fél évszázados üzemükben, amely egyike a magyar ipar legnagyobb és legmodernebb gyárainak. Az itt épített ten­geri és folyami hajók, ame­lyek országunk vizein közle­kednek, az úszódaruk, ame­lyek a moszkvai folyami ki­kötőben már évek óta kitű­nően működnek — kivívták a szovjet munkások elismerését. Mai ismerkedésünk üzemük­kel, dicső tradícióikkal, ered­ményeikkel és természetesen itt töltött napjaink benyomá­sai jó képet adnak számunk­ra arról, milyen hatalmas utat tett meg Magyarország a szo­cializmus építése során. A szovjet emberek, a moszkvaiak őszintén örülnek sikereiknek, melyek elősegítik a szocialis­ta tábor, a béke erősödését. Viktor Grisin ezután szólott azokról a történelmi hagyo­mányokról, melyek népeinket összekötik, beszélt kapcsola­taink sokoldalúságáról, együtt­működésünk lehetőségeiről. Ezután rámutatott: a Szov­jetunió és a többi szocialista ország tervei, amelyek hatal­mas gazdasági és szociális fejlődés körvonalait rajzolják meg, meggyőzően bizonyítják e népek békés céljait. — A nemzetközi enyhülés azonban nem érdeke az im­perialista köröknek. Nem vá­laszolnak a Szovjetunió és a többi szocialista ország béke­javaslataira, állandóan szítják a feszültséget a világban, fo­kozzák a fegyverkezési ver­senyt, fékeveszett propagan­dakampányt folytatnak a szo­cialista országok ellen. A kato­nai kalandok imperialista poli­tikájával mi a béke és az al­kotás politikáját állítjuk szem­be. Köszönetét mondva a me­leg fogadtatásért, az SZKP Politikai Bizottságának tagja befejezésül sok sikert kívánt a gyár egész kollektívájának, a magyar dolgozóknak az MSZMP XII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásához. A forró hangulatú munkás­gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Befejeződött a francia-nyugatnémet csúcs Megőrizni az enyhülést Csütörtökön délután közös nyilatkozat elfogadásával és sajtóértekezlettel zárult a fran­cia—nyugatnémet csúcstalál­kozó. A közös nyilatkozat hangsú­lyozza: Franciaország és az NSZK ezentúl még szorosab­ban együtt fog működni, hogy ezáltal növelje Nyugat-Európa súlyát a világban. Ehhez azon­ban múlhatatlanul szükség van arra, hogy a közös piaci országok késlekedés nélkül oldják meg azokat a nehézsé­geket, amelyek jelenleg akadá­lyozzák a közösség működését és fejlődését. Meg kell erősíte­ni a közös piaci országok po­litikai együttműködését is. A kelet—nyugati viszony kérdéséről szólva a nyilatko­zat — az afganisztáni és len­gyelországi eseményekre hi­vatkozva — a Szovjetunióra igyekszik hárítani a felelőssé­get a kapcsolatok megromlása miatt, majd hangsúlyozta, hogy a kelet—nyugati kapcso­latok csak az erőegyensúly alapján fejlődhetnek kedve­zően. Bonn és Párizs ragasz­kodik a NATO 1979 decembe- kettős határozatához (en­nek értelmében közepes ható- távolságú amerikai rakétákat telepítenek Nyugat-Európába, ha a rakétakérdésről folyó szovjet—amerikai tárgyalások 1983 végéig nem vezetnek eredményre.) Ezzel kapcsolat­ban úgy vélik, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket a fegy­verzetek ellenőrzésére és a le­szerelésre. A nyilatkozat ugyanakkor leszögezi, hogy a két kormány meg akarja őriz­ni a Helsinkiben megindult folyamatot és a helsinki záró­okmány rendelkezéseinek be­tartása mellett foglal állást. A nyilatkozat az „emberi jogok megsértésének” nevezi a len­gyel szükségállapotot, s annak megszüntetését sürgeti. Az Egyesült Államokhoz va­ló viszonyról szólva a nyilat­kozat létfontosságúnak tartja az Egyesült Államok és szö­vetségesei közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését, de rámu­tat: ehhez szélesebb körű kon­zultációra van szükség az eu­rópaiak és az amerikaiak kö­zött, jobban egyeztessék közös céljaikat és érdekeiket. A nyilatkozat bírálja az Egyesült Államok pénzügyi politikáját és hangsúlyozza, hogy a rendkívül magas ame­rikai kamatláb súlyos követ­kezményekkel jár a nyugat­európai országok gazdaságára. Mit lehet viszont tenni? A Pest megyében is egyre job­ban érzékelhető beruházási stop nyomán a vártnál ha­marabb kialakult az új hely­zet: az építőipari kapacitá­soknak már több mint a fe­lét megyehatárokon kívül — elsősorban a fővárosban — töltik ki. Addig tehát, míg a társaság irányító-szervező iro­dája tavaly óvatosan tekint­hetett körül jó üzletek után — aggódva a megyei felada­tok esetleges háttérbe szoru­lása végett — 1982-ben már minden lehetőséget, például külföldi munkákat is felku­tathatnak és ajánlhatnak a tagoknak. Megszűnik tehát „a sóhiva­tal” jellegünk, állapítja meg Kiinka László, a korábbinál hasznosabb lehet a tevékeny­ségünk. A Pest megyei Építőipari Gazdasági Társaság eredmé­nyessége számos külső körül­ménytől, tényezőtől függ. Vál­tozatlanul a lassú, de biztos haladást tervezik. Ennek szel­lemében állt össze az 1932-es évi munkaprogram. Nagy hangsúlyt helyeznek például a kisvállalkozások szervezésé­nek segítésére — tanácsadás­sal is —, a gesztor Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál most van alakulóban 3—4 munkaközösség. Lázár György az ÉVM-ben Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, a Politikai Bi­zottság tagja csütörtökön láto­gatást tett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­ban, ahol Ábrahám Kálmán miniszter és Lantos László, a minisztérium pártbizottságá­nak titkára fogadta. Lázár György eszmecserét folytatott a minisztérium vezetőivel a tárca munkájáról, az építő és építőanyagipar előtt álló fel­adatokról. Németh Károly tájékoztatója Szövetkezeti tanácskozás A fogyasztási szövetkezeti szervek vezetői, a MESZÖV- elnökök, a szövetkezeti válla­latok és közös vállalatok igaz­» Nyolcvan új pneumatikus szövőgép A Magyar Selyemipari Vállalat váci bélés szövő gyárában a napokban az utolsó nagy tel­jesítményű pneutnatikus szövőgép is helyére került. Ezzel befejeződött a rekonstrukció má­sodik üteme is, melynek során 80 új csehszlovák gépet állítottak üzembe, így 168 dolgozhat fo­lyamatos műszakban, Barcza Zsolt felvétele gatói négynapos tanácskozást tartottak. A résztvevők tájékoz­tatást kaptak a nemzetközi helyzetről, aktuális gazdaság- politikai kérdésekről, az élel­miszergazdaság időszerű fel­adatairól, a külgazdasági hely­zetről, a belkereskedelem szervezeti rendszerének fej­lesztéséről, az árpolitikai ten­nivalókról. Megvitatták a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszu­sának határozataiból adódó konkrét feladatokat. Különös figyelmet kapott a gazdasági hatékonyság, az áruellátás biztonsága, a kistételű gazda­ságos export bővítése, a belső érdekeltségi viszonyok to­vábbfejlesztése, az energiata­karékosság és a vezetés szín­vonalának növelése. A csütör­töki zárónapon a tanácskozá­son részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, aki belpoliti­kai kérdésekről tartott tájé­koztatót. KöZÍ LET Marjai József miniszterel­nök-helyettes, csütörtök este Bagdadba érkezett, ahol részt vesz a magyar—iraki gazdasá­gi együttműködési állandó ve­gyes bizottság 8. ülésszakán. Az iraki főváros repülőterén Hasszán Ali, a forradalmi pa­rancsnokság tanácsának tagja, kereskedelmi miniszter, a ve­gyes bizottság iraki társelnöke fogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom