Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

NAGYKŐRÖSI voMa A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1982. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Nők a tersnelőszövelkezetben Javultak a munkakörülmények A Mészáros János termelő­szövetkezeti nőbizottság tevé­kenységéről annak elnökétől, Csípő Ferencnétől kértünk tá­jékoztatást. Az elnöknő min­denekelőtt elmondta, hogy munkaterv alapján végzik éves munkájukat. A párt- és a gazdasági vezetés a nőpoliti­kái intézkedési tervben meg­jelölt feladatokat folyamato­san megvalósítja. A választott testületekben a nők aránya megfelelő. A ter­melőszövetkezeti nők száma 485, melyből az aktív dolgozó 142. A járadékosok és a nyug­díjasok 317-en, a gyermekgon­dozási szabadságon levők pe­dig 26-an vannak. Sajnos, az aktív dolgozók száma évről évre csökken, mert mind töb­ben érik el a nyugdíjkort. Téli foglalkoztatás — A termelőszövetkezetben javultak a nők munkakörül­ményei és a szociális ellátott­ság színvonala, melyek revén lehetővé vált a még hatéko­nyabb munka. — A mezőgazdasági üzem­ben dolgozó nők politikai és szakmai továbbfejlődését je­lentősen nehezíti a viszonylag magas életkor és az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők ugyancsak magas száma. , — A termelőszövetkezetben a nők és a férfiak erkölcsi és anyagi megbecsülése a külön­féle ágazatokon belül egyenlő. Viszont, sajnálatos tény, hogy a nők folyamatos téli foglal­koztatása még mindig nem megoldott. A jövőre nézve e tekintetben feltétlenül előbbre kell lépnünk — mondotta Csípő Ferencné. — A tavalyi év júliusától az ebédlő megépítésével lehe­tővé vált a központi étkezte­tés, melyet a tapasztalatok szerint többen is igénybe ve­hetnének. örvendetes az is, hogy a dolgozók szállítása kul­turáltan, saját autóbusszal történik. — Nőbizottságunk a szociá­lis és kulturális bizottságok­kal, a szakszervezettel és a Vöröskereszt-szervezettel, va­lamint a versenybizottsággal szorosan együttműködik — mondotta a nóbizottsffg elnö­ke. — A szociális bizottsággal közösen az arra rászorulóknak tavaly több mint 19 ezer fo­rintot fizettünk ki. — A Télapó-ünnepség alkal­mával pedig 430 gyereket ajándékoztunk meg. A terme­lőszövetkezet vezetősége jelen­tős összegeket juttatott a já­radékosoknak, a nagycsaládo­soknak, az idős rászorulóknak és a gyereküket egyedül ne­velő anyáknak. — Az idős járadékosok, nyugdíjasok helyzetét a ter­melőszövetkezet párt- és gaz­dasági vezetése figyelemmel kísérte. Ugyanakkor jólésően nyugtázhatták, hogy a nyug­díjasok a kampányfeladatok megoldásából tevékenyen ki­vették a részüket, és 77 ezer 499 munkaórát teljesítettek, mellyel számottevően elősegí­tették a gazdasági célkitűzések megvalósítását. — A termelőszövetkezeti nő­dolgozók közül tavaly 15-en adtak vért az arra rászorulók­nak. Közülük 13-an kétszer is. A mezőgazdasági üzem vezetői és dolgozói készek voltak a Fóti Gyermekváros megsegíté­sére is, s az ottani fejlesztési elképzelések teljesítéséhez több mi.n,t 8 ezer forinttal já­rultak hozzá. Anyagi segítsé­get nyújtottak a rokkantaknak is, melyet az erre a célra rendszeresített egyszámlára átutaltak. Külföldi utazás — A szövetkezeti szocialista brigádmozgalomban 4 női bri­gád tevékenykedik. A jövőben ezt a számot tovább szeret­nénk fejleszteni — mondotta Csípő Ferencné. — Egyébként a tavalyi kezdeményezés si­kerén felbuzdulva, szocialista brigádjaink a házi verseny során az idén is összemérhetik tudásukat politikai és kulturá­lis téren. — A kulturális bizottsággal közösen minden évben szerve­zünk kirándulásokat tagjaink számára. Tavaly például az NDK-beli utazásra 48-an ju­tottak el. Belföldi kirándulás­ra hét alkalommal kerítettünk sort, a gazdasági vezetés által biztosított járművel. A révfü­löpi üdülőnkben pedig 43-an pihenhették ki a munka fára­dalmait. A nődolgozók bérlet­tel eljutnak az Arany János Művelődési Központ irodalmi rendezvényeire is. Eddig sem hiányzott —1 Az idei elképzelésekről is hallhatnánk? — A kulturális bizottsággal karöltve, májusban kétnapos kirándulást szervezünk a Bükkbe. A főváros nevezetes­ségeivel is szeretnénk köze­lebbről megismerkedni. A nő­bizottságunk az idénre nézve fontos feladatának tekinti a szocialista brgádmozgalom to­vábbfejlesztését. A nők politi­kai és szakmai ismereteinek gyarapítását is tevékeny mó­don szándékozunk elősegíteni. Természetesen a munkánkat a későbbiekben is csak akkor tudjuk eredményesen végez­ni, ha érezhetjük a termelő­szövetkezeti vezetés hathatós támogatását és segítségét. Egyébként ezekben idáig sem volt hiány! K. K. Távcső a kertben Megmozgatja a fantáziát Másokkal is kicserélheti ismereteit Minden gondolkodó ember kíváncsi az őt körülvevő vi­lágra. Megnézzük, kézbe vesz- szük a növényeket, ásványo­kat és nem hiszem, hogy akad olyan ember aki, ha derült éjszakán felnéz a fölé boruló csillagos égre, ne gyönyör­ködne a sötét égbolton ragyo­gó fénypontokban, a csilla­gokban, Ne szemlélné a szé­les, szabálytalan, elmosódó szélű, fátyolos szalagot, a Tejutat, mely az egyik látóha­tártól a másikig húzódik. Mindenki megpróbálkozik a Göncölszekér, vagy az Esthaj­nalcsillag megkeresésével. Ötszáz éve Valamennyien tudunk a csillagvilághpz kapcsolódó ba­bonákról, legendákról, nép­mesékről, népdalokról. Ma a világűr meghódításának kor­szakában az ember műveltsé­géhez hozzá tartozik a csilla­gászat ismerete is. Mégis, mi­lyen meglepő, ha a fölénk bo­ruló megszokott képet egy egyszerű kozmikus jelenség zavarja meg. Ilyenkor szokott fékezhetetlenül meglódulni az emberek fantáziája. Erről beszélgetek Bereute Béla szenvedélyes kocséri csillagbúvárral. — Csillagászkodásom he­tedikes általános iskolás ko­romban a könyvek szereteté- vel kezdődött. A községi könyvtár tagjaként szívesen olvastam a fantasztikus köny­veket, amelyekben rengeteg, számomra ismeretlen szakki­fejezéssel találkoztam. Ezek adták kezembe az asztronó­miai könyveket és ségítségük­Virágoskert az üvegházban A Városgazdálkodási Vállalat kertészetében tavaszi hangu­lat uralkodik az üvegházakban. Képünkön: Gönczi Jánosné a szállítás előtt válogatja az eladásra alkalmas cserepes virágo­kat. Varga Irén felvétele A CVSE sporflskoláSélsaa Az utánpótlás nevelése a cél Szorosabb kapcsolatban a környékkel A Ceglédi VSE Pest megye egyik kiemelt egyesülete lett 1980 óta. Elsődleges feladatuk az utánpótlás nevelése, de a lehetőségekhez mérten felnőtt vonalon is, az eredményesség. Ezen a téren manapság az NB I-es asztaliteniszezők és az OB II-es vízilabdázóik járnak az élen, de erőfeszítéseket tesz­nek a többi szakosztály — így a legnagyobb közönséget von­zó labdarúgócsapat — fejlesz­tése, jobb szereplése érdeké­ben is. Nagykőrösi is jöhet Sportiskolát három szakosz­tályuk működtet. Amikor fel­kerestük Utassy Józsefet, a CVSE ügyvezető elnökét, ezek tevékenységéről érdeklődtünk. — Még nem minden tehet­séges fiatal jut el elsősorban utánpótlást nevelő egyesüle­tünkbe. A környező községek­ből, sőt Nagykőrössel is, szo­rosabb kapcsolatot szeretnénk kialakítani. A kezdeti lépése­ket már megtettük, hiszen Ceglédbercelen atlétikában, Dánszentmiklóson pedig birkó­zásban folyik hatékony mun­ka. Következő lépésként ez évtől Abonyban újra megala­kul a sportiskolái csoport. — Hogyan történik a kivá­lasztás? — A testnevelő tanárok, az edzők irányítására, a barátok és szülők hatására, valamint saját maguk döntése alapján kerülnek sportiskolánkba a gyerekek. Tapasztalatunk az, hogy abból az iskolából, ahol sportkörünkben is tevékeny­kedő pedagógus dolgozik, sok­kal nagyobb a részvételi arány. A tanulókkal nyolcedző fog­lalkozik, atlétikában’ öt, birkó­zásban kettő, asztaliteniszben egy. — A fluktuáció közös gond. Az állandó vándorlás miatt te­vékenységük nem lehet az el- képzelteknek megfelelően fo­lyamatos és tervszerű. Ráadá­sul sok energia és anyagi esz­köz is veszendőbe megy. A ki­választást ezért is kell gondo­sabban végezni! Túl a hullámvölgyön — A szakosztályok milyen eredményeket értek el? — Az atléták a minősítések terén elmaradtak a várako­zástól. Elsősorban azért, mert kevés az idő a szakosodásra, ugyanis a nyolcadik osztályt elvégző versenyzők közül csak keveset tudnak megtartani. Az oktatás során arra kell töre­kednünk — az új vezetőedző, Fenyődi Miklós és a szakosz­tályvezetés irányításával —, hogy a sportolók olyan képzést kapjanak, hogy az ifjúságiak, később pedig a felnőttek kö­zött is megállják majd a he­lyüket. A serdülők közül — A birkózók több évi ered­ményes szereplés után 1980-ra hullámvölgybe kerültek, ta­valy viszont már újra hallat­tak magukról. — Ha a még meglévő hiá­nyosságokat sikerül megszün­tetniük, fejlődésük töretlen maradhat. A követelmények­nek akkor még jobban meg tudnak felelni, ha a mostani, heti három edzést ötre eme­lik. Mindhárom utánpótlás­korosztály létszámban megerő­södött. A serdülők közül öten felzárkóztak az ország leg­jobbjai közé, s az országos bajnokságokon tizenkét olim­piai pontot szereztek. — Asztalitenisz-sportiskola egy éve működik. Oly sok kez­dőt, 6—9 éves fiút toboroztak, hogy a szakosztálynak fel kel­lett emelnie az edzésszámot, *már délelőttönként is tartanak foglalkozást. Az alapok elsajá­títása után a versenyeztetést csak ez évben — s azt is csak módjával — kezdhetik meg, Országos mezőnybeli — A kiemelkedően tehetsé­gesek hogyan kamatoztathat­ják képességüket? — A közelmúlt több példá­ja is bizonyítja — így egykori birkózónk, Sipos Árpád esete is, aki felkerült a Bp. Honvéd­hoz, s ma már a magyar vá­logatott biztos tagja —, hogy akik tudásuk alapján kinőtték a mi kereteinket, a több lehe­tőséggel rendelkező, maga­sabb kategóriájú egyesületek­be kerülhetnek. Edzőink ezt — ha nehezen is — de ma már elfogadják, hiszen ezzel az egyéni érdeket félretéve, a ma­gyar sportot szolgálják. Tö­rekszünk arra, hogy jól neve­lő edzőink megbecsülve érez­zék magukat, erkölcsileg és anyagilag egyaránt — mondot­ta végül a CVSE ügyvezető el­nöke. U. L. kel lassan elszállt a fantasz­tikum, de megmaradt a csil­lagászat. Ettől kezdve min­den csillagászati témájú köny­vet megvásároltam. — A vágyódás ekkor fogott el igazán az égbolt utón. Az­tán nyomdászként Kecske­métre kerültem, ahol tagja lettem a városi csillagászati szakkörnek. Itt adódott lehe­tőségem először arra, hogy másokkal is kicserélhettem az ismereteimet. — Nagyon szerencsésnek éreztem magam. Az akkori véletlen döbbentett rá arra; milyen kár, hogy az iskolai oktatásunkból hiányzik a csillagászat. Az a minimum, amit az iskola ad, talán csak arra elegendő, hogy megmoz­gassa az emberek fantáziáját, de a természettudományos magyarázat megértéséhez na­gyon kevés. — Innen a sok naiv és tu­dománytalan képzelgés a Földön kívüli életről. Koper­nikusz óta1 ötszáz év telt el, de sokan még azt sem tudják mit is csinál egy csillagász. A legtöbb ember a holnapi időjárás meghatározóinak tartja őket. Technikai tudás — Tudom, hogy a csillagá­szat tudományának csak ama­tőr képviselője vagyok, de leköt a titokzatossága, a szép­sége. Szerintem az ember azért kutat, hogy minél egy­szerűbb, érthetőbb legyen számára a világ, ez hozzátar­tozik az ember megismerési vágyához. Ha nem jellemezne bennünket ez a törekvés, ak­kor talán még ma is a faágon csüngenénk. Engem azért is érdekelnek a csillagok, mert ott vannak a fejem fölött. Hallgatom és az jut eszem­be, hogy milyen magabiztossá tehetik az embert az ismere­tei. Berente Béla folytatja szépen, szerényen, mintha pontosságát a csillagoktól örö­költe volna. — A csillagászati szakköny­vek tanulmányozása után ha­marosan kedvet kaptam a távcsőkészítéshez. Aprólékos, sok időt, türelmet igénylő munkával sikerült elkészíte­nem egy tizenkét centiméter átmérőjű, negyvennyolc cen­timéter fókusztávolságú táv­csövet, amellyel a kertünkből fürkészhetem az égbolt tit­kait. — Amikor először pillant­hattam még saját készítésű távcsövemen át a csillagokat, úgy éreztem számomra a vi­lágon ennél nincs szebb do­log. Talán a szomszédom kert­jét sem láttam olyan tökéle­tesen, mint a Hold krátereit. Szép, tiszta időben néha majdnem egész éjszakákat a távcső mellett töltöttem. Csak hét végén — Szenvedélyből, elsősor­ban a saját gyönyörűségemre foglalkozom a csillagászattal. Tervem egy nagyobb méretű távcső készítése, és a jövő­ben elsősorban a technikai tu­dásomat szeretném fejleszte­ni. Egyfajta szenvedély ez is, de az amatőr csillagbúvár csak csak szerényen beszél arról, hogy a kecskeméti csil­lagászati szakkör tagjaként or­szágos versenyeken vesz részt. Például 1980-ban Székesfehér­váron csapatuk a második, 1931-ben a szegedi országos versenyen pedig harmadikok lettek. Mostanában leginkább csak hétvégeken található itthon, de ilyenkor mindenkinek sza­bad belépése van hozzá, aki a csillagképeket legalább te­kintetével szeretné megközelí­teni. Surányi János SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Iván Csaba megyei bajnok Az országos utánpótlás asz­talitenisz-bajnokságot Buda­pesten rendezték. Igen népes és erős mezőny küzdött az ifjúságiaknál. Iván Zoltán (Nk. Kinizsi) férfi egyéniben és párosban székesfehérvári partnerével egyaránt; a leg­jobb 64-ig jutott el. A serdülőmezőnybe is neveztek körösi fiatalt, de nem indult ott el, mert az országos ranglistán nem sze­repel. A Sportotthonba tervezett III. osztályú női és a farmosi III. osztályú férfi minősítő­verseny elmaradt, más verse­nyekkel való ütközés miatt. Tizennyolc intézmény ta­nulói vettek részt Szentend­rén, a megyei általános isko­lás asztalitenisz-bajnokságon. Iván Csaba (Nk. Petőfi isko­la) remekül szerepelt az iga­zolt fiúversenyzők kategóriá­jában: 24 induló közül meg­nyerte az egyéni bajnokságot. Tizenkét csapat közül a leg­jobb 3 küzdött a pártházban a városi KISZ-es vegyes asz­talitenisz csapatbajnokság döntőjében. Kiegyensúlyozott volt a küzdelem: csak az utolsó játszma döntöt­te el a végső elsőséget. Ered­mények: Könyvkötő Szövetke­zet B—Könyvkötő Szöv. A 3:0, Területi alapszervezet— Könyvkötő B 2:1, Területi alapszerv—Könyvkötő A 2:1. A végeredmény: 1. Területi alapszerv (Vadnay István, Ne- gyedi Éva); 2. Könyvkötő Szöv. B (Nagy István, Kiss Istvánná); 3. Könyvkötő Szöv. A (Király Imre, Toldol Edit). A döntő alapján egyéni sor­rendet is hirdettek az igen jól sikerült sportvetélkedő­sorozaton. Férfiak: 1. Nagy István, 2. Király Imre, 3. Vad­nay István. Nők: 1. Negyedi Éva, 2. Kiss Istvánné, 3. To- dola Edit. Az 1981. évi megyei felnőtt férfi asztalitenisz csapatbaj­nokság végeredménye: 1. Tá- piószentmártoni Tsz SK 54; 2. Zsámbéki Tsz SK 54; 3. Gö­döllői SC 44; 4. Váci Izzó MTE 11. 42; 5. Ceglédi VSE II 33; 6. Szentendrei Petőfi 32; 7. Gödi Tsz SK 32; 8. Nagykő­rösi Kinizsi II 31; 9. Tápió- szelei Kohász 29; 10. Veres- egyházi KSK 19; 11. Pestvidé­ki Gépgyár (Szigethalom) 18; 12. Farmosi KSK 13; 13. Váci Izzó MTE III. 9; 14. Vecsési SE II. 9; 15. Bagi Tsz SK tö­rölve. Sportgyűlés Az Nk. Pedagógus Sport­egyesület február 26-án, pén­teken 16 órakor kibővített el­nökségi ülést tart az Arany János Általános Iskola Men- tovich u. 2. szám alatti épüle­tében. A végzett munka, a feladatok és a pénzügyi hely­zet szerepel a napirenden. Csütörtöki sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 18 óra: Műsza­kiak—Kandó szocialista bri­gád, Volán Kupa csapatmér­kőzés. Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 19 óra: Nk. Toldi DSK II.—Ceglédi VSE, női Toldi teremkupa­mérkőzés. Sakk Művelődési központ IS óra: a városi nyílt felnőtt egyéni bajnokság döntőjének és vi­gaszversenyének 2. fordulója. Teke Kecskemét: K. MÁV (NB II.)—Nk. Mészáros Tsz SK, barátságos csapatmérkőzés. S. Z. Moziműsor Szamrájok és banditák I— II. Színes, japán kalandfilm. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 5 órakor. A stúdióteremben Boldog új évet! Színes, ro­mán mesefilmsorozat, fél 4- kor. A szűz és a szörnyeteg. Szí­nes, szinkronizált csehszlovák mesefilm, Fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap*

Next

/
Oldalképek
Tartalom