Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

1982. FEBRUAR 25., CSÜTÖRTÖK I Megújulási készség, következetes megelőzés Cegléden Ami a kórház nevét fémjelzi Vaskos, betelt jegyzetek lapjait forgatva kézzel írott, felvázolt, majd véglegessé vált címek ragadják meg figyel­mem. Szűrővizsgálatok — egy napon, Aki kétszer halt meg, Évente kétezer műtét —, egyetlen helyhez, intézmény­hez kapcsolódó tények: a ceg­lédi kórházhoz, az ott dolgo­zó orvosok gyógyító munká­jához. A jegyzetek szinte kí­nálják az összegzést, az átte­kintést az utóbbi három-négy év egy-egy fontosabb, ellesett mozzanata alapján. Koránt­sem teljes az összkép — nem is lehet az —, a fejlődés, az egyre jobb szakmai felké­szültség állomásait követhet­jük nyomon. De ez elég ah­hoz, hogy összeálljon a kép Pest megye eme egyik gyó­gyító bázisa szerepének, a be­tegek _ ellátásában betöltött szerepének érzékeltetésére. A kiindulási alapnak 1978. áprilisa kínálkozik. Egy kor­szerű gyógymód ekkor már esztendők óta a ceglédi kór­házban rutinszerű kezeléssé, begyakorlott, végleges eljá­rássá vált. A szívritmus mes­terséges fenntartása, a szer­vezetben, az ütemszabályozó behelyezése. Segítőtársuk a felvilágosítás Van, aki csak ekkor ismer­kedett a fogalommal, a pace­maker (pészméker), az ütem­szabályozó jelentőségével. Melynek nem kevesebb a fel­adata, minthogy a szívritmust mesterségesen fenntartsa. Elektromos ingerkeltő készü­lék a szervezetben — míg ta­lán a többség egy fogalommal lett gazdagabb, addig több száz ember életét mentették, s mentik meg ma is ezzel a gyógymóddal a ceglédi kór­házban. Aki kétszer halt meg — egy konkrét eset. Az újabb, tehát másodszori újraélesztés után cipősdoboznak titulálta a számára életet adó, jelentő ritmusszabályzót. Ekkor még csak jelezte a megyei tanács elnökhelyettesének irt levelé­ben az egészségügyi miniszter- helyettes : Ceglédtől harminc kilométerre, két megyeszék­helye, Szolnok és Kecskemét — így három megye —, bete­geinek ellátására hivatott, kör­zeti központként, a ceglédi kórház... Egy látszólag adminisztra­tív aprósággal toldották meg a tüdőszűrésre behívólapot. Az ismert szöveget kiegészí­tették a rákszűrés jelentősé­gének ismertetésével. Míg eme ötlet előtti egész évben 526-an jártak onkológiai szű­rővizsgálaton, addig a postás által bedobott értesítést köve­tő két hétben 422-en jelent­keztek rákszűrésre. Hát igen, a megelőzéshez, a töké­letes gyógyítómunkához a felvilágosítás is segítőtárs. S az ilyen ötlet a jó szakmai fel- készültség mellett érték! Évente kétezer műtét Hol egy ötlet nyomán, hol meg újabb beruházással vált, s válik egyre tökéletesebbé a ceglédi kórház megelőző, gyó­gyító. munkája. Az orvosok szakmai felkészültségét egé­szítették ki a mindig újabb és újabb beruházások, a gyó­gyítás körülményeinek javítá­sa. A feltételek skálájának gazdagodását sokszor jelezte egy-egy meghívó az avató ün­nepségekre. Két pszichiátriai pavilon, baleseti sebészeti osz­tály életrehívása — bennün­ket szolgált. 'Lakjunk húsz, akár száz kilométerre is Ceg­lédtől. A szemészeti osztály is, ahol évente a modern pa­vilonban 400 beteget gyógyít­hatnak. Igaz, arra is hivatott ez az osztály, hogy Dél-Pest megye 200 ezer emberét ellás­sa, ugyanakkor a mellé csat­lakozó két szakorvosi rende­lő évente, mintegy 30 ezer járóbeteget fogad. Tehát nemcsak tartalmában, hanem formájában is integrálták a szemészeti gyógyellátást. S ami a pavilon birtokbavétele­kor még csak terv volt — ma valóság —, a gyerekek kan- csalsági, az idősebbek zöldhá­lyog szűrővizsgálatainak szer­vezése ... Évente kétezer műtét — persze csak a nagyobbakat számítva, önmagában a szám is tekintélyes, de a hozzá kapcsolódó felkészültség is imponáló. Altató orvosok, s a hat anaesthesiológus-asszisz- tens. Külön szakma ez, hogy ne érezzünk fájdalmat. S e szolgálat hivatott arra is, hogy újraélesszen. Azokat, akik a műtéti altatásból ön­ként nem térnének vissza. Mert például előre nem látha­tó szívritmuszavarok, előreha­ladott anyagcserezavar lépett föl, Műtéti rizikó — egy gyors beavatkozásnál. Évente, mint­egy 20—30 beteg beavatkozá­suknak köszönheti, hogy a kli­nikai halál állapotából vissza­tért ... Hivatással párosul Mennyi minden idekíván­kozna még. Abból a figyelem­re méltó, gyógyító, orvosi ellá­tást adó munkából, mely a ceglédi kórház nevét ma már fémjelzi. Mondhatnánk azt, nem is kell ehhez sok. Csak az új gyógymódok gyors adaptáció­ja, a szakmai megújulási kész­ség, a gyógyítással szinkronba hozott, következetes megelő­zés — szűrővizsgálatok for­májában. ötlet, s a nemrég még az orvosi szakmától, hi­vatástól oly távol esőnek mi­nősített szervezési készség. Sok ez vagy kevés? Azt hi­szem, minden, melyet semmi sem fejez ki jobban, mint a betegek bizalma, s megbecsü­lése. S ezzel a ceglédi kórház nincs híján. Katonafiatalok aktívája Tegnap rendezték meg a ma- gyár néphadsereg aktívaérte­kezletét a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A tanács­kozást Csémi Károly vezérez­redes, honvédelmi államtitkár nyitotta meg. Az elnökségben foglalt helyet többek között Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Varga Sabján László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. A néphadsereg minden terü­letét képviselő több száz kato­Ismételni kell! A küldötteken a sor Az már bizonyos, hogy az ifjúsági parlamentek egy fa­batkát sem érnének, ha az ott felvetettek nem szivárognának ki, azaz a javítandók és meg- változtatandók nem jutnának a magasabb beosztásokban dol­gozók tudomására. A küldöttek felelősségének, rátermettségé­nek fontossága tegnap délelőtt, a Pest megyei Tanács ipari osztályának felügyelete alá tar­tozó vállalatok parlamentjén, ismét igazolást nyert. A megyei tanács székházá­ban megrendezett fórumon új­fent bebizonyosodott, hogy a munkahelyi közös gondok köz­hírré téteiére kiválóan alkal­masak ezek a fiatalos tanács­kozások. A tegnapi találkozón — a résztvevők kétezer harminc éven aluli fiú és leány érdekeit képviselték — arra is fény de­rült. hogy a legnagyobb fel­adat most az országos szintű parlamentekre delegáltakra^ vár. Ezt hangsúlyozta egyéb­ként a vitában felszólalók kér­déseire válaszoló Jankó Zoltán osztályvezető is. Külön meg­kérte az Ipari Minisztérium fórumának leendő résztvevőit: Goes Györgyöt (PEFÉM), Kes­keny Ágnest (Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vállalat), Malik Juditot (Monori Kefe- és Játékgyár), Nagy Imrénét (PEV- DI) és Zubonyai Ferencet (PE- MÜ). hogy mindazoknak a ké­réseknek. amelyekre nem kap­tak megnyugtató választ, föl­tétlenül adjanak hangot a fel­sőbb szintű tanácskozáson. Mi lesz tehát a delegátusok feladata? Továbbítaniuk kell például Hegedűs béláné (PE- MÜ) fölvetését. Ez a követke­ző: a szülőknek, ha beteg fiúk vagy lányuk mellett otthon keil maradniuk, ne csak akkor jár­jon táppénz, ha a gyerekük nem töltötte be a hat évet, ha­nem akkor is, ha még nem múlt el tízesztendős. Azaz, pro­longálják ezt a kedvezményt további négy évre. Helyt kell majd adniuk Horváth Mária kérésének is. A PEFÉM dolgozója többek óhaját mondta ki. amikor ne­hezményezte, hogy lakásépítés­kor csupán a fizikai dolgozók, kapnak jelentősebb összegű köl­csönöket, tehát az értelmiségi, illetve az alkalmazott kategó­riába soroltak rendre háttérbe szorulnak. Zubonyai Ferencnek viszont, magának kell majd megismé­telnie javaslatát. A fiatal mér­nök — sorstársai nevében is — azt szeretné elérni, hogy a vállalatokhoz társadalmi ösz­töndíjjal elszegődő diplomá­soknak számítsák be a törzs- gárdatagságba az egyetemen eltöltött éveket. íme, csupán néhány a szer­dai parlamenten fölvetettekből. Amennyiben ezek minél, több­ször és több helyen hangzanak el. úgy növekszik a megoldá­suk reménye is. r.aíiatal előtt; Kárpáti Ferenc altábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, a magyar néphadsereg politikai főcso­portfőnöke adott számot arról, hogyan valósultak meg a nép­hadseregben a párt ifjúságpo­litikai céljai. A vitában részt vett Korom Mihály. Köszöntötte az érte­kezlet résztvevőit, majd át­adta a Központi Bizottság és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának üdvözletét. A továbbiakban hangsúlyozta az értekezlet fontosságát, hi­szen a résztvevők a honvéde­lem alapvető feladatait, a ka­tonafiatalok életét vitatták meg, mindezek pedig elválaszt­hatatlanok az egész ifjúságot foglalkoztató kérdésektől. Ez­után arról szólt, hogy az MSZMP XII. kongresszusa óta eltelt időszakban honvédel­münk korszerűsítésében, erősí­tésében is tervszerűen valósít­juk meg elhatározásainkat. A szövetséges hadseregekkel vég­rehajtott közös gyakorlatok is bebizonyították: a magyar néphadsereg felkészültségét, harcértékét tekintve méltó partnere a Varsói Szerződés többi hadseregének. Felgyorsult az urbanizálódás A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán tar­totta ülését a Pest megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A testület megvitatta az a be­számolót, amely a Monori Já­rási Hivatal négyéves mun­kájáról adott átfogó képet, va­lamint a megyében élő cigány lakosság helyzetéről készített felmérést. Az utóbbi a tárca­közi koordinációs bizottság elé kerülő jelentés alapanya­gát adja. A végrehajtó bizott­ság foglalkozott még azz|ü a kérdéssel is: az oktatási és közművelődési intézményekben van-e elég szakember, s mi­lyen a pedagógusok, a nép­művelők felkészültsége felada­taikhoz. Eredményes államigazgatási munka, gyors ügyintézés a monori járásban Az utóbbi négy évben a monori járás lakóinak száma 105 ezerről 114 ezer 580-ra gyarapodott. A tizenhét tele­pülés tizenegy tanácshoz tar­tozik, ugyanis Sülysáp, Pilis es Monor ma együtt alkot nagyközségi közös tanácsot. A járás székhelyére éppúgy, mint Ecserre, Gyömrőre, Mag­lódra, üllőre, Vecsésre az ur­banizálódás felgyorsult üteme a jellemző. E tény számotte­vően visszahat az igényekre, melyek a fejlesztéseknez kap­csolódnak. A munkaképes ko­rú lakosság felénél több — 39 ezer ingázik — a járás terüle­tén kívül dolgozik. Ennek el­lenére a mezőgazdaságban 84, az iparban száz százaléknál többel növekedett a termelési érték. A nagyközségi közös taná­csok, s a helyiek szervezeti, működési szabályzatának kor­szerűsítésében számottevően közreműködött a járási hiva­tal. Ugyanakkor az új típusú együttműködési megállapodá­sok megkötésében is. Példa erre az Ecser és Gyömrő kö­zötti, mely a közlekedés javí­tását szolgálja, a Gyömrő és Üllő által kötött a gyermek- élelmezés megoldására. Miköz­ben a tanácstagok 40, a vég­rehajtó bizottságok tagjainak 45 százaléka újonnan került tisztségébe — jól működik Üllőn, Pilisen már kevesebb rendszerességgel a tanácstagok klubja. E klubok lété nem ön­célú. Előadásaik az aktuális, a tanácstagokat foglalkoztató té­maköröket ölelik fel. Ágazatpolitikai feladatok valóra váltása — lényegében s címszó alatt, nyomon követ­hető, hogy mi mindennel gya­rapodott a monori járás. La­kásállománya 1975-höz ké­pest 14 százalékkal gyarapo­dott. Megkezdődött Monoron a Pozsonyi úti lakótelep épí­tésének előkészítése. Igaz, be­építhető állami és magántel­kek száma a járásban mind­össze 1 ezer 218. Ecseren, Mendén, Üllőn, Vasadon nincs is, Gyömrőn, Sülysápon, Ve- csésen elenyészően kevés álla­mi telek áll rendelkezésre. Pedig építkező lenne, s a ti­lalom alatt álló területek egy részét sem ártana feloldani. Szilárd burkolatú út és járda hossza növekedett. A vezetékes ivóvízellátásban is előrelépés történt: 1975-ben 28 ezer, ma 70 ezer lakos kap vezetékről A közvetítőpultnál Az életünket behálózó technika alkalmazásának újabb te­rületét fedezték fel a termelőszövetkezetek. A zárszámadó köz­gyűlések alkalmával nem elvetendő ötletként az ipari televízió nyújtotta előnyöket igyekeztek kihasználni. A gyáli Szabadság Tsz-ben Burik István a „közvetítőpultnál” figyeli, rendben mennek-c a dolgok. Barcza Zsolt (elvétele ivóvizet. A szennyvízcsatorna­hálózat kiépítése éppen a ma­gas költségek miatt lassú — bár ennek hossza is megdup­lázódott öt év alatt. A járás kilenc településén a szemét- szállítás intézményesen törté­nik. Már csak az a kérdés, hogy a többi nyolcban miért nem, vagy rájuk mikor kerül sor? A megoldással tovább várni itt sem lehet. * Nem véletlenül illeti elisme­rés a monori járást a kereske­delem fejlesztéséért. Szinte minden településen felépült — vagy épül, mint majd Gyöm­rőn — az új ABC-áruház. Üj gázcseretelepek sora jelzi a tudatos fejlesztéseket. Korsze­rű üzletek, jó áruválaszték, s kétmilliárd feletti áruforgalom jellemzi a járást. S az óvodai helyek száma is gyarapodott: az V. ötéves tervben 420 he­lyett 1 ezer 175 helyet adtak át, míg tavaly újabb 200-at létesítettek. Ma már az óvo­dás korúak 73,8 százaléka be­jut a gyermekintézményekbe. Ezzel szemben az általános is­kolai napközis ellátás renge­teg kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért a hatodik ötéves tervben a járás az anyagi eszközöket a napközis problémák megoldására össz­pontosítja. A maglód! vízgon­dok is megoldódnak, igaz me­gyei segítséggel. A települé­sek tisztaságában, az útviszo­nyok javításában a lakosság segítségére is számítanak. Bár a társadalmi munka értéke a monori járásban alacsony, ügy tűnik, az ingázás ma meg felmentés a település fejlesz­tésében vállalható, a közös érdeket szolgáló kötelezettsé­gek alól. Ennek ellenpéldáját a ráckevei járás adja, ahon­nan sokan eljárnak dolgozni — de ha településfejlesztésről van szó, csatasorba állnak. Ezernyi jele a gyarapodás­nak, a tervszerű, átgondolt munkának — ugyanakkor egy sor feladat a még * mindig megoldásra várók listáján. Semmit sem von ez le az ered­ményekből, a fejlődés, a ro­hamos urbanizálódás újabb előrelépést sürget. Tanterme­ket, szakképzett pedagógusok letelepítését — mert a képesí­tés nélküliek magas arányá­nak tartós fennmaradása ve­szélyezteti a megfelelő oktató­nevelő munkát —, művelődési otthonok berendezéseinek cse­réjét. S a hatósági munka so­rán az engedély nélküli épít­kezők — 633 volt, s kirótt bír­ság összege 705 ezer forint — kedvét kell szegni szigorúbb bírságolással. Gyors, pontos ügyintézés, ezzel nem marad­nak adósak. A járási hivatal­nál tavaly mindössze 0,4 szá­zalékot jelentett a 30 napon túl intézett ügyek aránya, s a helyi tanácsoknál pedig 0,3 százalékot tett ki, ami az ál­lamigazgatási munka eredmé­nyességét is igazolja. A betöltetlen állások pedagógusra várnak - szaktanár sints elég A tegnapi ülésen ugyancsak napirenden szerepelt Pest me­gye művelődési szakember-el­látottságának helyzete és a fej­lesztés feladatai. Egy jelen­tés, mely arra ad választ: az oktatási, a közművelődési in­tézményekben van-e elég szakember, s milyen a pedagó­gusok, a népművelők felké­szültsége feladataikhoz. Ami­kor 1972/73-as tanév óta az ál­talános iskolások száma 27 ezerrel, a napköziseké — az ötödik ötéves tervben — 12 ezerrel, az óvodásoké 15 ezer­rel nőtt. Pest megyében más­fél évtizede az intézkedések, erőfeszítések ellenére is tartó­san kevés a pedagógus. A tan­testületek tagjainak 50—60 szá­zaléka képesítés nélküli neve­lőként kerül a pályára. Az utóbbi két tanévben a képesí­tés nélküliek aránya a tanulói létszámnövekedés mellett is javult, de számuk még így is 751 és 954 között változott. Az üres, tehát betöltésre váró ál­lások figyelembevételével 900 —1200 szakember folyamato­san hiányzik. Az iskolák tan­testületéből jelenleg is 379- en tanulnak. Az óvodákban a képesítés nélküliek száma és aránya — a gyerekek számának növeke­dése mellett is — főként a kö­zépfokú óvónőképzés meg­szerzésével mérséklődött. Az 1975. évi 32,7 százalékról 15,8- ra csökkent. Kevés a szakta­nár is: testnevelő, ének, rajz, technika tantárgyakból. Ez a megyei összkép, viszont ki­emelkedően javultak Érd mu­tatói. ahol átfogóan igyekez­nek gondoskodni a szakembe­rek fogadási feltételeiről. Az okok ? összetettek, sokfélék. Például a megyébe - kerülő, nappali tagozaton végzettek száma nem éri el a tanulócso­port növekedési igényét. Éven­te 280—320 gyesen lévő peda­gógus helyettesítésére csak ké­pesítés nélkülit sikerül alkal­mazni. A főváros pedagógus munkaerő-hátterét is rész­ben a megye biztosítja. S az átlagbér, az átlagjövedelem a legtöbb kulcsszámban az or­szágos átlag alatt marad. A közművelődési intézmé­nyekben? A művelődési ott­honokban 40,3, a könyvtárak­ban dolgozók 29,9 százaléka képesítés nélküli. Ebbe a kép­zés lehetőségei, az elégtelen felvételi vizsgaeredmények, s nem utolsósorban a kellő fel- készültség hiánya — pedig a megyei tanács művelődési osz­tálya szervezett, s szervez ne­kik előkészítőket! — is bele­játszik. így aztán a Pest me­gyében dolgozó népműve­lők, könyvtárosok közül alig jut be valaki a felsőoktatási intézmények levelező tagoza­tára. Nyilván a jobb felkészü­lésre ösztönöz, ha majd egy­szer azzal kell szembenézni: a második sikertelen felvételi az állás feladására kényszerít. önkéntelenül felvetődik a kérdés, a helyzet elemzését milyen megyei intézkedések követik? Itt első helyen fogal­mazódik meg a vonzó mun­kahelyi körülmények biztosí­tása, hogy a más megyéből származók is vállaljanak itt munkát. S több pedagógus szolgálati lakás .építésével, vagy szolgálati szobák kiala­kításával, a telepszerű lakás­építésnél a bérlő, vásárlókije­lölésnél előnyben részesíteni a népművelőket, a pedagóguso­kat. Ingyenes telek biztosítá­sa az önerőből építkezni aka­róknak, átgondoltabb bérgaz­dálkodással, s társadalmi ösz­töndíjban részesülő hallgatók körének bővítésével lehet me­gyén belül előbbre lépni. S a pedagógusképzőkbe jelentkező középiskolai tanulóknak elő­készítő tanfolyamokat szer­vezni — ezek a lehetőségek adottak, s a körülmények ar­ra szorítkoznak, hogy éljünk is velük. Egy sor központi se­gítséggel is kell ezeknek pá­rosulnia — például a speciális képzési formák bevezetésével Zsámbékon. — Nem keveseb­bért, minthogy a felkészült pedagógusok, népművelők tár­sadalmi, politikai céljainkhoz hivatástudattal, elkötelezett­séggel is hozzájáruljanak. Hi­szen a jövő generációját ne­velik, formálják. Varga Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom