Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

1982. FEBRUÁR 24., SZERDA hut UKcra Búcsú Ortutay Zsuzsától A magyar nőmozgalom, a társadalmi és a tudományos élet képviselői, barátok és csa­ládtagok mély részvéttel bú­csúztak a 69 éves korában el­hunyt Ortutay Gyulánétól (Ortutay Zsuzsától), a Magyar Nők Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkárától, a Magyar Vöröskereszt alelnö- kétől, Budapest Főváros Ta­nácsának tagjától kedden, a Mező Imre úti temetőben. A koszorúkkal övezett ravatal­nál lerótták kegyeletüket az elhunyt egykori harcostársai, munkatársai, barátai. A gyász- szertartáson Makoldi Mihály- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Vöröskereszt orszá gos vezetősége és Budapest Főváros Tanácsa nevében méltatta emberségét, mozgal mi és elméleti munkásságát. Baráti Dezső professzor a család és a barátok nevében búcsúzott. Ortutay Zsuzsa ál­dozatos, sikeres életének állo­másait felidézve, emlékeztetett arra, hogy nagy felelősségtu­dattal szolgálta a közösségeket. A gyászolók sokasága kí­sérte utolsó útjára Ortutay Zsuzsát, akit az Internacioná- lé hangjai mellett helyezték végső nyugvóhelyre, ’ férje mellé. KGST-tanácskozás A vasút fejlesztéséről A KGST-országok vasúti közlekedése fejlesztésének időszerű kérdéseiről kezdődött konferencia kedden Győrött, a Közlekedési és Távközlési . Műszaki Főiskolán. Résztve­vői kutatók, oktatók és vezető gyakorlati szakemberek. Há­rom, napon át a térmi legjobb magyar és szovjet szakértői tartanak előadásokat. A kon­ferencián találkoznak egykori professzoraikkal a moszkvai vasútépítő egyetemen ösztön­díjasként végzett magyar mér­nökök, akik ma fontos irányí­tó beosztásban dolgoznak a vasúti közlekedés területén. A tanácskozás pénteken Buda­pesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, valamin/ a Műszaki Egyetem közleke­désmérnöki karán fejeződik be. Rugalmasság, kezdeményezőkészség A ma§uk taposta ösvényen járva Magyobb választékot, olcsóbb árukat . A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek feladata ma sem kevesebb — ahogy a megyei MÉSZÖV elnöksége ezt a múlt évi eredményeket értékelő és az idei feladatokat meghatáro­zó ülésén megfogalmazta —, minthogy tevékenységüket minden területen a rugalmas­ság jellemezze, a kezdeménye­zőkészség, s az úgynevezett tagsági kapcsolatok további erősítése. Jelenleg tizenhét áfész, ti­zenhét takarékszövetkezet és ötvenhárom lakásszövetkezet van Pest megyében. (Tavaly a monori és az ecseri takarék- szövetkezet tagsága úgy dön­tött, hogy — Monori Járási Ta­karékszövetkezet néven — együtt haladnak tovább, s így csökkent 18-ról 17-re a szövet­kezeti pénzintézetek száma.) Területi versenyek Az idén az áfészek és a ta­karékszövetkezetek struktúrá­jában nem, a lakásszövetkeze­tekében viszont lesz változás. Vácott a Deákvár Lakásszövet­kezetből kilép körülbelül 300— 350 lakás tulajdonosa, s hoz­zájuk csatlakozik a BUM, a Földvári téri B2, C5 és az Al­sóváros lakásszövetkezet. Ezzel két — a Deákvári és a Föld­Elszökött a napenergia? Lehetőség, melyből nincs hasznunk Az idei zord télben régóta szenvedünk a napsütés hiányá­tól — ezért talán kicsit me­lengető, ha a napenergiával foglalkozunk. Igaz, ami a hasz­nosítást illeti, hát attól nem lesz melegünk. A szakembe­rek szerint ugyanis Magyaror­szág területi adottságai ked­vezőbbek, mint néhány kör­nyező országé — évente mint­egy száz napon át hétágra süt a nap — napelem pedig már a kereskedelemben is kapható. (Bár az igazi, a mi zsebünk­höz mérhető hasznosítás még igencsak gyerekcipőben jár.) Lehetőség tehát van, a felté­telek adottak, igény is van — hasznunk még sincs belőle. Hogy kinek, mely hivatalnak kellene felkarolnia a témát, azt ma még senki nem tudja. Ezért most meg kell eléged­nünk egy olyan újabb lehető­ség megismerésével, amely ta­lán az alkalmazást is meggyor­sítja. Versenytárs nélkül Mi is az a napelem? Nem kell hosszadalmas, tudomá­nyos magyarázat. Ki gondolná, hogy olykor még az autónk is napelemként viselkedik? Forró nyári napokon kimon­dottan kellemetlen dolog a na­pon hagyott autóban ülni. En­nek oka, hogy az ablaküvegek átengedik a látható fény tar­tományába eső, annak megfe­lelő hullámhosszúságú fény­sugarakat. Ezt azonban az ülések fekete borítása elnyeli, majd hosszabb hullámú hősu­garak formájában adja vissza, amit viszont az ablaküvegek már nem engednek ki. Az autóba szorult levegő ezért melegszik fel 50—60 fokra, ami • elvileg elvezethető lenne, fű­teni lehetne vele, az autó tehát úgynevezett napkollektorként működött. Hogy miért kellene az amúgy is hétágra sütő nap idején fűteni? Csak néhány — már ma is nyilvánvaló — al­kalmazási terület: üdülőkörze­tek — akár szállodák — me­legvíz-ellátása, a mezőgazda­ságban kazlak, bálák szárítá­sa, sőt, hideg, de napsütéses napokon épületek fűtése. Bo­rult időben természetesen nem használható a berendezés — a hőtárolás ugyanis ma még gond —, ezért a szakemberek szerint legjobb az elektromosságot és t napenergiát kombináltan ki­használó berendezések építé­se, így ugyanis megoldható a biztonságos szolgáltatás és az energiatakarékosság is ... Magyarországon kereskedel­mi forgalomra egyetlen gyártó akad, üveg—fekete alumínium kombinációjú termékét azon­ban túlságosan drágán kínálja, így nincs is nagy érdeklődés. A barcsi napelem darabja 4— 8 ezer forintba kerül, s akkor még hátravan a csővezeték, a bojler, a teljes berendezés be­szerzése, beszerelése. Ráadásul egy 100—200 literes bojlerhez 3—4 barcsi napelem kellene. Más gyártó nincs, így verseny sincs, ami a gyártókat árcsök­kentésre kényszerítené. Vajon valóban nem lehet ol­csóbb napelemet gyártani? Előnyt kínál A hagyományos napelemes berendezésekkel a MÉM gödöl­lői Műszaki Intézetében is kí­sérleteznek. Az egyetem tan­gazdaságában szép eredménye­ket produkált egy 12 négyzet- méter felületű berendezés, en­nek továbbfejlesztése most a kutatók legfőbb feladata. Emiatt azonban félbe kellett szakítaniok egy másik kísér­letsorozatot, amely pedig még szebb eredményekkel kecseg­tet. L aczik Antal és Fenyvesi László mezőgazdasági gépész- mérnök, Csonka Ernő egyetemi hallgató és Mihályi János vil­lamosmérnök műanyagfóliás napelemmel kezdett kísérletez­ni. A síkkollektor lényege: há­rom réteg műanyag fóliát he­gesztettek öSsze, az alsó ismét átlátszó szigetelő. A szabadal­maztatás reményét az ötletes kifeszítési, felállítási mód ad­ja, így erről nem is írhatunk többet. Az előnyök azonban már jól láthatók; egy-egy mű­anyagfóliás napelem körülbe­lül 4—500 forintból kihozható, könnyen összecsomagolható és hordozható — nem kíván te­hát stabil tartószerkezetet, nincs tehát kitéve a zord idő­járás viszontagságainak. Igaz, élettartama nem vetekedhet a stabil berendezésekével, de ha megoldódna az úgynevezett UV-stabil fóliák gyártása — a nap ultraviola sugarai elbont­ják a normál műanyag fóliát, az UV-stabil ezt állja —, akkor jócskán lehetne csökkenteni a költségeket. Hátravan még an­nak megoldása, hogy a felme­legedett levegőt elvezessék, cirkuláltassák, de erre kis mó­dosítással a hagyományos esz­közök is alkalmasak. Rögös út vár rá? Mit tud egy ilyen berende­zés? A környezeti hőmérsék­lettől meglehetősen függetlenül képes 80 fokra felmelegíteni a levegőt vagy a vizet. Így gaz­daságosan lehet fűteni, meleg vizet nyerni. A nyolcvan fok 15 fokos külső hőmérsékletnél állítható elő, ha odakint 35 fok van, a napelem belsejében akár 100 fok fölé is emelked­het a hőmérséklet! , Ezzel elemenként napi 4—5 kilowattóra energia állítható elő, hatásosan és gazdaságosan alkalmazható tehát kazlak szá­rításánál vagy érdemes össze­adni, mennyi villamos energia takaríható meg egy üdülőkör­zetben. Jó lenne tehát, ha ez a találmány nem járná végig a sok más társához hasonló, rö­gös utat... Kolossá Tamás vári téri — nagy, erős lakás- szövetkezet alakulhat ki. A MÉSZÖV elnöksége hasz­nos és követendő' új kezdemé­nyezésnek ítélte a szövetkezet- politikai munkában a helyi intéző bizottságok közötti te­rületi versenyedet. A verse­nyek hatékonyságának javítá­sara szükséges azonban a he­lyi szervek hatáskörének és érdekeltségének a növelése. A közmúvelóaés és a tömegsport területén pedig kiemelt fel­adatnak tekintik a lakótelepi tevékenység és a közösségi élet fejlesztését; s a népi zeneka­rokkal való foglalkozást. Kistelepüléseken A fogyasztási szövetkezetek közül az áfészek elsődleges feladata természetesen a ke­reskedelem, s ezen belül a Körzetükben élők, dolgozók el­látása. Több gondot keli fordí­taniuk ezután a kistelepülések áruellátására, s a napi köz­szükségleti cikkek kielégítő kí­nálatára — mondta ki a me­gyei elnökség. A vendéglátó egységek a gazdaságosság szem előtt tartásával (vagyis a kíná­lat, a szolgáltatások és az árak összhangjának megteremtése melett) tartsanak folyamato­san olcsóbb árukat és az ed­digieknél nagyobb választékot. Az úgynevezett kistermelők, a háztáji gazdaságok köztu­dottan ez áfészek legjobb és legfontosabb partnerei közé tartoznak. Az áfészek közvetí­tésével sok-sok tonna és szebbnél szebb gyümölcs, zöld­ség, termény, s természetesen hús, tojás, méz — s még hosz- szan sorolhatnánk a listát — került a fogyasztók asztalára. A kistermelőknek is gyümöl­csöző ez a kapcsolat. Az áfészek viszont szeretné­nek továbblépni, s ezért az idén tovább javítják a kister­melés anyagi-műszaki feltéte­leit és a kapcsolódó szolgálta­tásokat. Cél, hogy az áfészek korszerű termelési bázisai a szakcsoportok és a kisgazdasá­gok legyenek. Szolgáltatás és ipar A kereskedelem, a termelés- szervezés és felvásárlás mellett nagyobb hangsúlyt kap az idén a szolgáltatás és az ipari ter­melés. Fejleszteni fogják a be­dolgozói rendszert, s ahol cél­szerűnek látszik, ott újabb ipari és szolgáltató szakcsopor­tokat, például házhoz szállí­tásra, fuvarozásra szakosodot- takat szerveznek. A hitelezésnél előnyben része­sül a háztáji és a kisegítő gaz­daságok, a lakásfelújítási és a korszerűsítési, valamint az áruvásárlási kölcsönigény. Továbblépnek a lakásszö­vetkezetek is; 232 építőszövet­kezeti és 103 tanácsi értékesí- tésű lakás átadását — átvéte­lét tervezik, s ezekkel a szö­vetkezeti lakások száma az év végére 6918-ra emelkedik. Sz. P. Koszonto Tegnap délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában köszöntötték a 70. születésnapját ünneplő Oszkó Gyulát, a megyei pártbizottság tagját, nyugdíjas gyárigazga­tót. Oszkó Gyulát, a munkás- mozgalom régi harcosát Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Barinkai Oszkár- né, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke köszön­tötte a pártbizottság tagjainak nevében. Az Ipari Minisztérium kép­viseletében dr. Kapolyi László államtitkár vett részt a ben­sőséges ünnepségen. Két szakma ifjúsági parlamentje Vélemények sokszemközt Tegnap két ifjúsági parlamentet rendeztek megyénk­ben. A kereskedelmi vállalatoknál dolgozókét és a me­gyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának felügyelete alá tartozókét. A fiatalok e fórumain a szak­ma sajátos kérdései éppúgy terítékre kerültek, mint a társadalmi méretű gondok. A takarékszövetkezetek idei szervező munkájában az át­utalási és az ifjúsági takarék­betét-gyűjtés került előtérbe.. Nem dőlnek az útra Nem falra hányt borsó Sokak magánügye: közügy. E rövidke megállapítás tegnap hangzott el Budapesten, a me­gyei tanács székházában, az építőipari dolgozók rendkívül jól szervezett parlamentjén. A véleményt Doszpod Béla, a megyei tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztály ve­zetője mondta ki, méghozzá annak a résztvevőnek a meg­állapítása kapcsán, aki a vitá­ban felszólalók közül azokat respektálta jobban, akik köz­ügyekkel, nem pedig magán­ügyekkel (lakás) hozakodtak elő. Talán sokak számára már unalmasnak tűnik, hogy a fia­talok e fórumainak középpont­jában a lakás áll. Ám kétség­telen, hogy mindazok, akik a bőrükön érzik a lakásínséget, azaz az albérletezés, a szülők­kel vagy anyóssal, apóssal, esetleg testvérrel való kény­szerű együttélés egészségtelen következményeit, azok öröm­mel nyugtázhatták; ez való­ban nem magánügy, hanem közügy. A megyei tanács fent emlí­tett osztályának felügyelete alá tartozó munkahelyekről v két­ezer harminc éven aluli fia­talt foglalkoztatnak — dele­gáltak parlamentjét éppen azt tette különösen fontossá, hogy a fiatalok érezhették, amit el­mondtak, fölvetettek — nem falra hányt borsó. Az otthon­teremtésre készülődök talán mostanában érezhetik először igazán a változás reményét. Most reménykedhetnek ab­ban, hogy nem elvi és soha meg nem valósuló frázisokkal csillapítgatják jogos türelmet­lenségüket, hanem gyakorlati intézkedések, konkrét tet­tek követik kéréseiket. Vág- völgyi József, a megyei tanács általános elnökhelyettese pél­dául azt közölté a jelenlévők­kel, hogy a tanács illetékesei még ebben az évben áttekin­tik, milyenek a lakáslehetősé­gek, s hol milyen telkekhez juthatnak a fiatalok. Segíteni fognak abban is, hogy az ál­lami telkeket olcsóbban kap­ják meg a harminc éven alu­liak, hiszen most a tanácsok egyik legfontosabb feladata ép­pen az, hogy elfogadható áron juttassák házhelyhez a fiatalo­kat. Jó hírt közölt Buda Dénes, a KISZ'Pest megyei Bizottsá­gának munkatársa is: rövide­sen tanácsadó irodákat nyit­nak a megyében. E kis egysé­gek arra lesznek hivatottak, hogy jogi és szervezési kérdé- , sekben segítsenek a hozzájuk fordulóknak, akik ezáltal ol­csóbban és gyorsabban juthat­nak otthonhoz. Hogy a mozgolódás megkez­dődött, az az „építők” tegnap délelőtti parlamentjén is vilá­gosan kitűnt. A vezetésre nehezen vállalkoznak Szentendrén a művelődési központban tartották a megyei kereskedelmi vállalatoknál dolgozó több mint 3 ezer fia­tal ifjúsági parlamentjét. A tanácskozáson részt vett Cson­ka Tibor, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettese, Molnár István, a megyei pártbizottság osztályyezető-helyettese, vala­mint az NSZK Szövetségi If­júsági Család- és Egészség- ügyi Minisztérium delegációja, mely az Állami Ifjúsági Bi­zottság vendégeként tartóz­kodik hazánkban. A korábban megtartott vál­lalati ifjúsági parlamenteken is bebizonyosodott, hogy min­denütt kiemelt feladatként ke­zelik a fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek javítását, a fiatalok képzését és tovább­képzését, valamint a szabad idő ésszerű és kulturált eltöl­tése feltételeinek megterem­tését. A hozzászólásokból is ki­derült, hogy a vállalatok sok gondot fordítanak a pályakez­dők beilleszkedésének segíté­sére. Sok sző esett a jelenleg egyik legaktuálisabb kérdés­ről, a kereskedelemben is be­vezetésre került ötnapos mun­kahétről, mely az élelmiszer­kiskereskedelemben és a ven­déglátóiparban számottevő többletmunkával jár. Abból vi­szont, jottányit sem engedhet­nek, hogy az ellátás rovására menjen. Indokolt — az eddig gyűjtött tapasztalatok alapján —, hogy felülvizsgálják a nyit­vatartási rendet. Egy másik sokat vitatott té­ma itt is a fiatalok lakáshely­zete volt. A vállalatok ugyan képeznek lakásépítési alapot, de ebből kevés fiatal házast tudnak segíteni. Takács Esz­ter, a Budapest-környéki TÜ- ZÉP küldötte viszont egy igen dicséretes ajánlattal állt elő felszólalásában. Javasolta: a tanácsok és a KlSZ-bizotteá- gok szervezzék meg, hogy az egyes településeken a fiatalok egy csoportban fogjanak ma­gánerős családiház-építkezés- be, s akkor a TÜZÉP határ­időre gondoskodik az építő­anyagról és szükség szerint még munkagépeket is kölcsö­nöz. Milyen perspektíva vár az ifjú kereskedőkre? — Ez a kérdés is a közép­pontban szerepelt. A káderfej­lesztési tervekben első helyen szerepelnek, viszonylag sok az ifjú .üzletvezető. Sajnos, elő­fordul azonban, hogy nem me­rik a vezető beosztást vállalni. A megyei tanácsi kereske­delmi ágazat középfokú ifjú­sági parlamentje az intézke­dési terv elfogadása után vé­gezetül megválasztotta a bel­kereskedelem országos parla­mentjének küldötteit. Ezen Pest megyét Somogyi József (PIK), Nyíri Gabriella (Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat), Borzovai Gá­bor (Nyugat-Pest megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat), Kalász József (Vác és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat), Ungvári Pálné (Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat). Radó Károlyné (Bu­dapest-környéki TÜZÉP) és Ferenczl Erzsébet (Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat) kép­viseli. Koffán—Szente Felvételünk az 51. számú főúton, Kiskunlacháza és Taksony között készült. A felületes szemlélő — néhány emlékezetesen szomorú példa alapján — azt gondolná: felszámolják a szép nyárfasort. Szerencsére téved, a KPM Közúti Igazgatóságának brigádja csupán a baleseteket kívánja megelőzni. Kivágják és elszállítják az elszáradt vagy a súlyosan beteg fákat, amelyek veszélyt jelenthetnek a járművekre és utasaikra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom