Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

1982. FEBRUAR 16., KEDD 3 Elhunyt dr. Äjtai Miklós Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Ajtai Miklós elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetségének elnöke, az MTESZ társelnöke, nyugalmazott miniszterelnök-helyettes rövid ideig tartó, sú­lyos betegség után elhunyt. Dr. Ajtai Miklós clvíárs tmetése február 19-én (pénteken) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Ajtai Miklós Rákosligeten született 1914. május 19-én. A Budapesti Tudományegyete­men szerzett diplomát, majd vegyészmérnökként a Chinoin Gyógyszerárugyárban dolgo­zott 1938—1945 között. A fel- szabadulás évében került a Népjóléti Minisztériumba osz­tálytanácsosként. Ezután is az államapparátusban dolgozott, az Iparügyi Minisztériumban csoportfőnök, a Könnyűipari Minisztériumban pedig mi­niszterhelyettes, majd a mi­niszter első helyettese lett. 1956-tól az Országos Tervhiva­tal elnökhelyetteseként, majd 1961—1967. között az OT elnö­keként tevékenykedett. 1967. április 14-től 1974. március 21- ig. nyugállományba vonulá­sáig a Minisztertanács elnök- helyettese volt. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöki tisztjét is betöltötte 1970-től 1978 januárjáig. Több társadalmi és tudományos bi­zottságban tevékenykedett; 1974-től a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének elnökeként. 1980-tól pedig társelnökeként is munkálkodott. Ez év január­jában választották meg a Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnökévé. A munkásmozgalommal 1943- ban került kapcsolatba, részt vett a budapesti partizánhar­cokban, s egyik tagja volt an­nak a partizáncsoportnak, amelyik az egykori Városi Színházban tartott nyilas nagygyűlést „szétrobbantotta”. A Magyar Kommunista Párt­ba 1944-ben vették fel, 1961- ben lett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, s 1962-től 1970- ig a Politikai Bizottság póttag­ja volt. Eredményes munkásságáért számos magas hazai és külföl­di kitüntetésben részesült, tu­lajdonosa volt a többi között a Magyar Népköztársaság Ér­demrendjének és a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjének. Iráni küldöttség Budapesten Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Péter János, az országgyű­lés alelnöke és Púja Frigyes külügyminiszter fogadta az iráni küldöttséget, amely az iráni forradalom győzelmének harmadik évfordulója alkal­mából tartózkodik Budapes­ten, Abbas Duzduzani parla­menti' képviselő vezetésével. A magyar—iráni kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, valamint kölcsönös érdeklő­désre számot tartó nemzetközi kérdésekről folytattak megbe­széléseket. Az iráni küldött­ség vezetője tolmácsolta az iráni nép és az Iráni Iszlám Köztársaság vezetőinek jókí­vánságait. Abbas Duzduzani hétfő dél­után Budapesten — az iráni nagykövetség épületében — ta­lálkozott a magyar sajtó kép­viselőivel ; ismertette, milyen mélyreható társadalmi, politi­kai előzményei voltak az iráni forradalomnak, s győzelme után milyen erőfeszítéseket kell tennie az ország vezeté­sének az új társadalmi célok eléréséért, s hogy a tömegek­kel együtt miképpen veszik fel a küzdelmet a külső ellenség, az imperializmus erői ellen. Az MTI tudósítójának kérdésére a küldöttség vezetője a magyar- országi megbeszéléseket na­gyon' jó légkörű, tartalmas ta­lálkozóknak mondta, amelyek során köszönetét tolmácsoltak az iráni nép forradalmi ügyé­nek támogatásáért. Az OfP megyei igazgatóságának számvetése Nőtt a lakossági betétállomány Ha mindennapi kiadásaink mellett még arra is futotta, hogy takarékoskodjunk, akkor nincs igazán okunk panaszra. S hogy mennyire nincs, azt jelzi .az Országos Takarék,-i pénztár Pest megyei igazgató-1 sásának adata is: 1981-ben a lakossági betét­állomány 930 millió fo­rinttal nőtt, év végére el­érte a 8,8 milliárdot. Az OTP által nyújtható hitelekből is kértünk, kivettük a részünket, mégpedig sokszor és sokat. Erre talán a 60 ezer darab vásárlási hitel mellett a mezőgazdasági 2 ezer 193 darab kölcsöntétel éppúgy rá­világít, mint az, hogy a 8 ezer 874 engedélyezett építkezéshez 1 milliárd 193 millió forint hitelt adtak Pest megyében a takarék- pénztárak. Ugyanakkor a megyei igaz­gatóság — s természetesen fiókjai — maradéktalanul el­látták a tanácsok bankjának feladatait ’ is. Sokrétű feladat­kör, ezernyi tennivaló. Hagyo­mány mór, hogy minden év elején a me­gyei igazgatóság munkaér­tekezletre hívja össze a fiókok, s a szocialista bri­gádok vezetőit. Ennek adott otthont tegnap délután a megyei tanácsháza, ahol a számvetést, s a feladat- meghatározást hangsúlyozta, az írásban kiadott anyaghoz fű­zött szóbeli kiegészítőjében Kovács Gyula, az igazgatóság vezetője. Az idén január elsején va­lamennyi fióknál bevezetésre került az átutalási betétrend­szer. A terv szerint most a munka béres tételszámokat újabb ezerrel növelik.. Ugyan­akkor az átutalási betétre épülő takarékcsekk fogadására a szolgáltató vállalatokkal minél több szerződést kí­vánnak megkötni. Miközben tovább gyarapítják a lakossági és . az ifjúsági taka­rékbetétek számát — vala­mennyi lakásépítési formát tá­mogatnak. így az idén — el­képzeléseik szerint — 5 ezer 658 magánlakás fel­építéséhez, s mintegy 1 ezer 590 lakás értékesítéséhez 1,7 milliárd forint összegű hitelt folyósítanak. A takarékpénztár beruházá­sában társas formában 1 ezer 128 lakás építésének befejezé­sét, s újabb 720 építésének megkezdését tartják számon feladataik között. Lényegében az idén 4 ezer 500 családi ház és 250 társasházban lévő lakás: felépítését tervezik. Az átutalási betétszámlát 120 községben szándékoznak beve­zetni április elsejétől: a váci, a ceglédi, a nagykőrösi, a Cse­pel autógyári, a dunakeszi, a gödöllői, a nagykőrösi, a pilis- vörösvári, a szentendrei, a szi- getszentmiklósi s a vecsési fiókhoz tartozó településeken. A hálózatfejlesztés is szere­pel a tervek között, így az idén adják majd át rendeltetésének az új nagykőrösi fiókot, míg a meglevő helyére a totózó kerül. A munkaverseny-bizottság javaslata alapján döntöttek ar­ról, hogy az 1981. évi komplex versenyben elért eredmények alapján az első csoportban az első helyet, s az ezzel járó ser­leget a ceglédi, míg a második csoportban a dunaharaszti fiók nyerte el, vehette át. A ki- rendeltségek munkaversenyé­ben a gödöllőiek lettek az el­sők. V. E. kapcsolataik rugalmas alakítá­sát. A szerződéseknek igen nagy a szerepe a gazdálkodó szerve­zetek közötti horizontális kap­csolatok szervezésében. Ma ez a szervező szerep nem érvé­nyesül maradéktalanul. A be­ruházási célú szerződéseket a gazdálkodó szervezetek általá­ban megkötik. A termelés cél­jait szolgáló áruforgalom je-' lentős hányada azonban szer­ződésen kívül — például idő­szakos keretmegállapodások alapján — vagy az áru azon­nali átadásával (adásvétel út­ján) történik. Ennek oka: a szállítók sokszor nem kötik le termelésükét szerződésben, mert nincsenek értékesítési gondjaik, joggal számíthatnak arra, hogy termékeiket előze­tesen megkötött szerződés nél­kül is azonnal értékesíthetik. Ez gyengíti a megrendelők biz­tonságérzetét. A legtöbb gaz­dálkodó szervezet egyidejűleg szállító is és megrendelő is. Van olyan közgazdasági véle­mény, hogy a gazdálkodó szer­vezetek inkább elviselik meg­rendelői minősegükben a bi­zonytalanságot. minthogy szál­lítói minőségükben határozott és szar.7'"''"'álható kötelezett­ségek? A gazdálkodó szervezetek közötti viták eldöntésénél sem téveszthető szem elől, hogy a szerződés mikénti teljesítése végső soron az egyes emberen, a fogyasztón csattan. A bírósá­gok ezért szigorú gyakorlatot folytatnak a termelőkkel, a vállalatokkal szemben az áru, a szolgáltatás minőségét csor­bító hibás teljesítés következ­ményei tekintetében. Kimond­ta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a vásárlói kifogások elbírálá­sakor nem a szállítási szerző­dés általános szabályai, hanem az arra vonatkozó speciális jogszabály rendelkezései sze­rint kell eljárni. (A Néhány szót talán az elő­relépésről is. — A forgalom biztonsága ér­dekében jogszabályaink szoros elévülési és jogvesztő határ­időket állapítanak meg a sza­vatossági jogok érvényesítésé­re. Ez helyes, mert nem lehet a bizonytalansági helyzetet so­káig fenntartani, s a kifogások alapossága sem bírálható el megbízható módon viszonylag hosszabb idő elteltével. Mégis sűrűn előfordul, különösen az új lakások építésénél az úgy­nevezett lakásszavatossági ügyekben, hogy a megrendelő azért nem érvényesíti igényét az előírt határidőben, mert bízik abban, hogy a vállalkozó elvégzi a szükséges javításo­kat, esetleg hatósági intézke­désre vár. Mire az igényt ér­vényesítenék, a vállalkozó a jogszabályban foglalt elévülési idők elteltére hivatkozik, és megtagadja a szavatossági igé­nyek kielégítését. A bíróságok ilyen esetben általában arra az álláspontra helyezkednek, hogy mindaddig, amíg a megrende­lő számíthatott a kivitelező, esetleg a hatóság megfelelő in­tézkedésére, az elévülés nyug­szik, és kötelezi a vállalkozót a megrendelő szavatossági igé­nyének a kielégítésére, a szük­séges javítások elvégzésére. 9 Milyen bírói tapasztalatok vannak a gazdasági bírság al­kalmazásáról? — A gazdasági bírság jog­rendszerünk egyik sajátos, an­nak jellegzetességeihez jól iga­zodó, mondhatni, szellemes in­tézménye. Alapgondolata: ke­rüljön többe a gazdálkodó szervezeteknek a jogszabályok, a szocialista gazdálkodás elvei­nek megsértésével történő gaz­dálkodás, mint amennyivel így nyereségüket növelni tudták. Bár mai formájában a gazda­sági bírság nem általános fele­Vasárnapi őrjárat négy járásban Nem mindenütt kapható újság v Hónapról hónapra visszatérő kérdés: miért nem lehet egyes ^ elárusítóhelyeken újságot kapni? Miért oly nehézkes a lapter- ^ jesztés? A téma nem újkeletű. Különös súlyt azonban most, az ötnapos munkahét bevezetése után kapott. Szombat-vasárnap S csökkent a lapok példányszáma — a Pest megyei Hírlapé is —, S noha a szerkesztőségek arra törekednek, hogy növeljék az el- ^ adott lapok számát. Az olvasók is reklamálják: nehezen — S olykor egyáltalán nem jutnak újsághoz. Hogy a valódi helyzetről hű képet kapjunk, vasárnap reggel négy munkatársunk kelt útra, és tájékozódásukhoz régi szak- S emberek nyújtottak segítséget; a Hírlapkiadó Vállalat terjesn- N tési osztályáról: Ugró László csoportvezető, Barta István, Boór N András és Lakatos József. Mól zárva tartanak A hét végén általában reg­gel 7 órától 11—12 óráig kel­lene nyitva lenniük az újság- árusító pavilonoknak. Legtöbb­jük azonban jóval korábban, tíz óra tájt bezár. így a nem hajnalban kelők (márpedig munkaszüneti napon miért kel­lene korán kelni?!) aligha jut­hatnak lapokhoz. Még bosz- szantóbb az, ha az árusok ki sem nyitnak. így a többi között zárva ta­láltuk a kerepestarcsai kórház pavilonját, noha itt igazán nagy keletje lenne a lapoknak, a betegek éheznek a nyomta­tott szóra: ez kötné ősszé őket a külvilággal. Ugyancsak zárj va volt a vecsési, az érdi vas­útállomás Utasellátójának árudája, az érdligeti Volán­végállomás hazára, ahol ko­rábban pedig lehetett újságot vásárolni. Százhalombattán, a postahivatallal szemben (If­júság u. 3.) zárva a pavilon. Szomszédjában a maszek zöld­ségesnél sorban állnak. Ügy látszik, neki érdemes vasár­nap is dolgozni. A vevők kö­zül többen megjegyzik: jólen­ne, ha a vasárnapi ebédhez újságot is vihetnének. Nincs vagy kevés Nem nyitott ki a szigetszent- miklósi főtéren lévő és a Cse­pel Autógyár előtti pavilon sem. Ráckevén, a járási szék­helyen, a HÉV-végállomáson álló pavilon ugyancsak zár­va 'találtatott! Tehát amiről olvasóink panaszkodtak, ma­gunk is meggyőződhettünk. Az okok között szerepelhet betegség, szabadságolás, s az, hogy a terjesztés gazdája, a Posta nem talál vállalkozót; ám az semmiképpen — mint későbbi példáink bizonyítják —•, hogy nem lenne vevő az olvasnivaló­ra. Az emberek kíváncsiak arra, mi történik a nagyvilág­ban, és szűkebb hazájukban: tájékozódnának, politizálná­nak. Vecsésen, a lakótelepi új­ságosnál, Kozma Józsefnénél sorbaálltak az emberek: a 13 Pest megyei Hírlap és a 25 Népszabadság hamar gazdára talál. A Kinizsi utca sarkán hasonló a helyzet. Hegede Já­nos panaszkodik: hiába ren­del több példányt, nem kap. Ezért, hogy kedvében járjon vásárlóinak, bement a reptéri pavilonhoz, hogy kiegészítse készletét. Üllőn csak a' Nap­sugár eszpresszóban lehet la­pot vásárolni; Monoron fél 11­lősségi forma a gazdasági te­vékenységgel kapcsolatban, mégis gazdasági életünk szá­mos negatívuma ellen fokozot­tan alkalmazható lenne. A bíróság gazdasági bírságot csak az erre feljogosított gaz- daságirányító és ellenőrző szer­vek indítványára — eljárás le­folytatása során — szabhat ki. Az indítványra jogosultak kö­re elég széles. Ennek ellenére a reálisan várhatónál kevesebb az indítvány. Azt is tapasztal­juk, hogy ezek az indítványok általában kisebb gazdálkodó szervezetek viszonylag jelen­téktelen magatartására vonat­koznak. Ennek következtében a gazdasági bírság nem fejt­heti ki azt a kedvező hatást, amelyet jogpolitikai megfonto­lásokból történt bevezetésekor — 14 évvel ezelőtt — elvártak ettől a szankciótól. Bár a bír­ságügyek száma kisebb annát, rr,int amennyi gazdasági rea­litásaink között várható lenne, az ítélkelzési gyakorlat az in­dítványok elbírálásakor ügyel arra, hogy ne tartson vissza olyan mozgékony magatartás­tól, amely a fogyasztói igé­nyek jobb kielégítését, p. haté­konyabb gazdálkodást, az im­portanyagokkal való takaré­kosságot szolgálja. kor még akadt néhány pél­dány, Gyomron 11 órakor már egy sem. Dunakeszi egyetlen újságos­pavilonjába 60 darab Pest me­gyei Hírlap és 100 Népszabad­ság érkezett. Sorban álltak ér­te. Gödöllőn, a HÉV-megálló melletti Utasellátóban és a kö­zeli pavilonban is arról pa­naszkodnak az árusok, hogy időnként kevés lapot kapnak. Sajnos, Vácott 10 óra után csak az Utasellátót találtuk nyitva; de itt legalább — ek­kor — mindenféle lapot lehe­tett még kapni. Halásztelken nincs hírlap­bolt, de a postán szombaton és vasárnap is árusítanak új­ságokat — délelőtt 10 óráig. A választék szegényes; Pest me­gyei Hírlapból egy sem akadt. Szigatszentmiklóson a lakóte­lepi pavilon gazdája, S^erem- lei István azt fájlalja: keve­sebb példányt kap, mint kel­lene. Tökölön 11 óráig tart az árus munkaideje, de a fél 10- kor érkezők már semmilyen napilaphoz nem juthatnak, morgolódnak is miatta. Rácke­ve központjában is ritka a vá­laszték, s a 15 Népszabadság, a 10 Pest megyei Hírlap per­cek alatt gazdára talál. Budaörsön a Szabadság úti pavilonban 30 Népszabadság, 10 Pest megyei Hírlap volt — nyitáskor. A lakótelepi ABC- nél 45—10 az arány. Tíz óra­kor egyiket sem lehet kapni. Az érd-parkvárosi posta előtt a pavilon szinte üres. Százha­lombattán a felső ABC-nél (Jókai-köz) szombaton tart zárva az árus, Szabó Kár oly - né, vasárnap délelőtt árusít. Reggel 10 órára a 64 Népsza­badságból 25 még kapható volt, a 16 Pest megyei Hírlap elkelt. A százhalombattai vas­útállomás Utasellátó pavilon­jában a két (!) darab Pest me­gyei Hírlapot Szűcs László hat órakor, nyitáskor nyomban eladta. Jó példák is vannak Van, ahol változatosabb, kedvderítőbb kép fogad ben­nünket. Örömmel láttuk pél­dául. hogy Foton a buszpá­lyaudvar melletti pavilon ja­nuártól kezdve vasárnap dél­előtt is nyitva tart. Flock Jó­zsef elárusító szerint hétköz­ben csúcsforgalom van, de kelendő a szombat-vasár­napi újság- is. A terjesztés egyik feltűnő, szép példáját V presegyházon láthattuk. Az ottani árus. Helambai Lászió­né becsületkasszát szerelte­tett fel a tolóablakra, ezért egész nap lehet újságot venni. Eddig nem fizetett rá, az em­berek többsége' becsületes, ak­kor is bedobják a pénzt, ha ő nincs ott. Szígethalmon, a HÉV-állo- más melletti pavilonban 7 és 11 óra között most már hétvé­gén is lehet újságot venni. Du- naharasztiban a HÉV-állomás Utasellátója délután 3-ig tart nyitva, s újság is van bőven. Jó dolognak számítana, hogy az érdi Pelikán-pavilonban rakásban áll a sok napilap. Dunaharasztiban, az UtaúllátSnál, sortra Itt van árusítás vasárnap!? — meglepődött e tényen a két fiú a szigethalmi állomáson Ciffra Istvánná számolgatja: a Népszabadságból 50 van;a Pest megyei Hírlapból 70 da­rab. A múlt vasárnap is sok megmaradt. Az a baj, hogy a zárva tartó árusok példányait is idezúdítják. Ide kellene t«j- hát jönnie valamennyi olvas­ni akaró érdi lakosnak. Ezt pedig ki kívánhatja?! Ha pe­dig megmarad néhány újság, legközelebb ennyivel keve­sebbet szállítanak, s a megma­radt példányok után jutalék­elvonás is jár.'.. Miért koc­káztasson az eladó? Nem lehet hiánycikk A Posta vezetői is figyelem­mel kísérik az új helyzet adta tapasztalatokat. Tudják ők is: ahol hiba van, ki kell igazíta­ni, több módosító intézkedést kell tenni. Anyagi ösztönzést is alkalmaznak, csakhogy a vá­sárlói igényeket kielégíthes­sék. A szabad két nap áldá­sát úgy kell élveznie a lakos­ságnak, hogy semmiféle szol­gáltatásból ki ne maradjon. Szombaton-vasárnap sem szü­netel a politikai élet. Annak olvasmányos, népszerű tük­rözője: a politikai napilap. Nem hiányozhat a tájékozó­dásra éhes lakosság kezéből. De túl a politikai célon, keres­kedelmileg is káros a bezárt pavilon, az újság nélküli új­F.ágosbódé. Alapvető elgondo­lást sértenek azok, akik űrt, hiányt teremtenek hétvége­ken, s hogy ez mennyire nem törvényszerű: a felemlegetett jó néhány elismerésre érde­mes példa bizonyítja. A terjesztés gondjai sür­gős megoldásra várnak! Az összeállítást írta: Balázs Gusztáv, Csitári János, Kovács AíülaEmőés Palátli József ha beérkezik egy HÉV-szcrclvény, is keil : Uni Balázs Gusztáv felvételei v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom