Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
%Mdav 1982. FEBRUAR 16., KEDD Nemzeti Múzeum Új szerzemények Ezekben a hetekben leltározzák a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei azt az 1500 darabból álló szabadkőműves gyűjteményt, amelyet az intézmény tavaly hagyatékból vásárolt meg. A készletekben elsősorban a magyar és az európai szabadkőművesség történetére vonatkozó tárgyi emlékek, jelvények, iratok és könyvek találhatók. A múzeum — e gyűjteménynyel együtt —, a múlt évben 2026 tárgyat vásárolt 1 millió 200 ezer forint értékben. A történelmi kordokumentumok között található egy magyar zászló 1792-ből. Kulturális történeti jelentőségű a XVIII. századból származó, cseresznyefából készült furnéros írószekrény,- az újonnan vásárolt bútordarabok egyike. Alsó három fiókját szalagdntarzia díszíti, középső, lehajtható oldalán pajzsba berakott magyar címer, valamint Dávidot és Szent Cecíliát ábrázoló' olajképek láthatók. Az egyetemeken Technika — új szak Űj tanárképző szak Indul szeptemberben az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nappali tagozatán. Ez évben először lehet jelentkezni Budapesten a matematika-technika, Debrecenben a fizika-technika szakpárra. Az új szak — a technika — világviszonylatban is újdonságnak számít; szintetizáló, rendszerszemléletű, a technika humán vonatkozásait is tárgyaló tananyaga máris nemzetközi érdeklődést keltett. Az ötéves képzés során a hallgatók a másik szak anyagán kívül — olyan általános technikai ismeretek és szemlélet birtokába jutnak, amely- lyel képesek a jelen és a jövő technikai környezetét, annak legfontosabb törvényeit, rendszereit megérteni és a technika tantárgy keretében tanítani. A végzős tanároknak jelentős szerepük lesz a technikai műveltség terjesztésében és fejlesztésében, nemcsak a gimnáziumokban már kötelező technika tantárgy tanításában, hanem a társadalmi élet egyéb területein is. A technika oktatását e tanévben kezdték meg a gimnáziumok első és második osztályaiban; az általános iskolákban már néhány éve azonos címmel szerepel a tantervben e tárgy. Korábban már megkezdődött azoknak a pedagógusoknak a képzése az ELTE-n kiegészítő szakon, levelező formában — akik oktatják a gyermekeket. Szűcs Ervin, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tech- nikacsoporíjának vezetője elmondotta: napjainkban az általános műveltség ismeretköre már nem korlátozódhat a társadalmi és a természeti környezetre; az életünk minden területét át- meg átszövő technikai kultúra használatára, a műszaki haladás új meg új vívmányaival való együttélésre is fel kell készíteni a felnövekvő generációkat. • • Ötnapos a munkahét Az óvoda a családra figyel Az oktatásügy sem kivétel: ez év januárjától fokozatosan átáll az ötnapos munkahétre Pest megye kétszázötven tanácsi és húsz üzemi óvodája is. Most, februárban már az óvodák kétharmadában érvényes az új időbeosztás, a nyár közepéig pedig megyeszerte mindenütt ötnapos lesz az óvodai hét. Gyűlnek a vélemények, tapasztalatok, kiváltképp Vácott, hiszen a város 18 óvodájában —- kísérleti jelleggel — már az elmúlt esztendő őszén bevezették az ötnapos hetet. Nem véletlen ezért, hogy a minap a váci Sirály úti óvodában gyülekezett eszmecserére a megye 21 óvodai felügyelője. Szombati ügyelet — Alapos előkészítést kívánt a munkarend megváltoztatása, s ehhez a Pest megyei Tanács művelődési osztályának írásos útmutatóján kívül szükség volt a város óvónőinek részletes tájékoztatására is. Ami legalább ennyire fontos: megtörtént a váci csaknem másfél ezer óvodás szüleinek felvilágosítása is. Erre az óvodai csoportonkénti szülői értekezleteket találták a legalkalmasabbnak, mert így az óvodavezetők közvetlenül és konkrétan válaszolhattak az édesanyák, édesapák kérdéseire — erről számolt be Cseh Sándor né, a város óvodai felügyelője. A módosításnál szem előtt tartották, hogy a megnövekedett hétköznapi nyitvatartási időt is tartalommal töltsék ki. Nem csökkent a nevelés színvonala, az óvodai dolgozók lépcsőz,etesen kezdik a munkát. A szülők érdekeinek figyelembe vételével állapították meg a nyitvatartási időt, van óvoda, amely tizenkét óránál tovább tölti be a második otthon szerepét. Az üzemek kérésére Vácott négy óvoda már ötkor nyitja kapuit, a többi fél hatkor. A harmadik lényeges válto- tás a szombati ügyeletek kialakítása volt. A várost három részre osztották, s kijelöltek mindegyik körzetben egy- egy könnyen elérhető és jól fűthető óvodát. Ezekben szombatonként óvónő és dajka várta játékkal, bábozással, filmvetítéssel a gyerekeket, akik helyben mindent megkaphattak, csupán aj váltócipőt kellett magukkal hozniuk. Több időt töltenek most hét közben az óvodában a gyerekek, s a hét végén otthon, mint korábban. Ezért nem mellékes: milyen az óvoda kapcsolata a családokkal, a közművelődési intézményekkel. A hétköznapokon játékdélutánokat, gyurmázást, bábkészítő programokat szerveztek a nebulóknak, s velük együtt szüleiknek, akik értük Jöttek. A művelődési központban pedig szombaton és vasárnap várják a családokat. Csak egy példát erre: tárlat nyílt a folyosó falán. Az óvodák sorra teszik közszemlére a gyermekek legsikerültebb rajzait, kézimunkáit, s ezeket együtt nézheti meg a család. Hajnali ébresztő Mint az iméntiekből is kiderült, úgyszólván zökkenő- mentes volt az átállás, de azért korántsem mentes a gondoktól. Még akkor sem, ha máris látható, hogy haszonnal jár a megnövekedett hétvégi szabadidő. Melyek a gondok? A pedagógusok érdeklődése, a gyerekek hétfői beszámolói, s a szülők beszámolói egyaránt arra utalnak: a két pihenőnap közül többnyire csak az egyik — a vasárnapi — telik közös programokkal. Szombaton sok família a hét közben elmaradt háztartási munkát pótolja, az apróságok zöme pedig unatkozik, egyedül játszik vagy televíziót néz. Igaz, van kivétel, néhol o szülők összefogtak, s felváltva viszik mások gyermekeit is sétálni, a játszótérre. Nem mindenütt vették figyelembe a munkahelyi vezetők az óvodás gyermeket nevelő szülők munkaidő módosítási kéréseit, s ha az édesapának és az édesanyának korán kell munkába indulnia, az apróságokat már hajnali fél ötkor ébresztik. Nem csoda, ha ezek az óvodások fáradtak, nyűgösek, kialvatlanok. Ennek egészségük, nevelésük egyaránt kárát látja. Érdekes a jelenség: a szombati óvodai nyitva tartást eleinte százhuszonnyolcán kérték, de már az első alkalommal csak nyolcvankilenc csemete vette igénybe. Decemberben huszonkilencen, januárban pedig összesen nyolcán jelentkeztek szombaton az óvodában. Februárra egy gyermek sem maradt. Gyakorlatilag tehát megszűnt a szombati ügyelet, csupán egyetlen óvodát tartanak készenlétben, ha kérné valaki, hogy fogadják gyermekét. A jelek mégis arra mutatnak, hogy szükség lesz az ügyeletre, mert van a városban szép számmal veszélyeztetett és hátrányos hely. zetű kisgyermek, aki szombatonként talán több segítséget kaphat fejlődéséhez az óvodában, mint a családi környezetben. .. Gyermekek hasznára Hogyan tovább? Bár az óvodai felügyelők többsége úgy véli: a szülők és az óvoda kapcsolatának erősítésére nem az óvodai foglalkozások ideje a legalkalmasabb, a váci játékdélutánok, a szülőkkel közös rendezvények máris látványos eredményt hoztak. A korábbinál kétszerte több apuka, anyuka vett részt a nyílt napokon. Az is biztos: a családok több segítséget, tanácsot kaphatnak a pedagógusoktól a hétvége közös, s a gyermek hasznára fordítható eltöltéséhez. Elhangzott: az átállással javultak az óvoda nevelési lehetőségei, hiszen most több időt — napi hét és egynegyed órát — töltenek ott a gyerekek. Jelenleg heti 36 óra a kötelező óraszámuk, így előfordul, hogy egy csoporttal egyszerre ketten is vannak. Ugyanakkor kevesebb idejük jut az önképzésre, a foglalkozások előkészítésére. Ezen segíthet az ősztől várható négyórás kötelezőóraszám-csökkentés. Több panaszra ad okot viszont az óvodák fizikai dolgozóinak a dajkáknak a munkaideje. A heti negyvennégy órás munkaidőből két óra ebédidő illetné meg őket, de ez a munkabeosztásuk miatt nem biztosítható. Ugyanis ők érkeznek elsőként az óvodába, s ők távoznak utolsóként. A gyerekekkel együtt esznek — kapkodva, közben a kicsikre figyelve, ügyelve — s a többi időben sem hagyhatják magára a csoportot, nem mehetnek nyugodtan ebédelni. V. G. P. Kiállítótermekből Képekké véglegesített világ a Nemes Endre életműve a S Nemzeti Galériában látható ej március 14-igt Gy. Vad Erzsé- íj bet képei Sátoraljaújhelyen, a ^ művelődési házban tekinthetők meg március 31-ig. Fajka Já- S nos tűzzománcait Szegeden, a N Gulácsy-terembcn mutatja be S március 4-ig. Szerkezetté lett látomások Nemes Endre 1909-ben született Pécsváradon, Ma nemzetközi ember, interkontinentális festő. Megtett életútja dióhéjban: Bécsöen tanul filozófiát 1927-ben, Prágában karikaturista 1928. és. 30. között, 1933-ban párizsi ösztöndíjas. Stockholmi és malmöi tárlata, 1941-ben nyílik meg. Svédországban telepedik le. Híre, neve, művei bejárják az egész világot, Japántól Kanadáig. Világpolgár és magyar. Hűséges Prágához, Bmához, Kassához, Ostravához, Budapesthez, New Yorkhoz, Firenzéhez, Belgrádhoz is. A felsorolt városok múzeumaiban megtalálhatók művei. Olyan szürrealista, aki nem egyszerűen a tudatalatti rétegek vizuális feltárására vállalkozik csupán, hanem elsősorban a karunkban gyarapodó tudatjegyeket topografi- zálja. Salvador Dali azért nagyobb nála, mert dúsabb, merészebb az elhitető ereje, de Nemes Endre intellektuáli- sabb. Munkássága laboratóriumi festészet, merő analízis, a gondolat újabb tartományainak képi kottája. Zavar vagy nem zavar, erény vagy probléma; gépfestészet ez a javából, melyet komputerképzelet működtet. Korszerű, még ha idegen is olykor. Gépi szerkezetté válik látomásaiban az emberi világ. Még ha vitázunk e színes mechanizmussal, ami kétségtelenül érdekes, és különös, letagad- hatatilanul ez is hozzátartozik a mai világ önarcképéhez. Korunk Archimboldója Nemes Endre, de az emberi anatómia nála nem növényi és állati jegyekből épül, hanem a gépek hideg arányaiból. Változatos az összkép és bő ke- resztmetszetet tár fel, mégis éppen a monokron képzelet működtetése miatt rendkívül hasonló a művek eszközrendszere. Még akkor is az, ha egy-egy műn;él Chiricó, Rouault, Picasso szellemi kö- zellétére gondolhatunk. Fontos teljesítmény ez a kísérleti festészet még akkor is, ha olykor másodlagosnak tűnik. Éppen ezért emelem ki legjobb alkotásait. A madár és Nemes Endre: Madár és lány lány, A prágai menyasszony és a Baba szögvassal című képeit. A valóság köznapi részletei Gy. Vad Erzsébet Szőnyi Istvántól és Berény Róberttól kapta a festői kibontakozáshoz szükséges instrukciókat, különben is erős egyéniség, aki csak alapvető tanácsokra hallgat. Szőnyire és Berényre gondolt akkor, amikor megfestette a zöldben tartott Zebegényi tálját és az intimitásban különleges budaörsi kerteket. Figyeli az évszakok virágözönét, s ezt a pompát tovább sűríti képein. Nem feledkezik meg a nagykunsági motívumokról sem, hiszen Túrkeve az ő falnövelő tája, igazi környezete. A faragott parasztszéken felejtett kalap hajdanvolt . sorsok irányába lendül, máskor hagymát helyez rá, így érzékelteti a föld, a fény erejét. Megkeresi és felfedi a hétköznapok költészetét ködmönnel, nagymosással, még a Kotlós is az élet szolgálatának részese lesz a festészetében, ahogy a valóság csöndes alapossággal diktálja számára. Dús és egészséges képzelet jellemzi, erős élményanyaggal rendelkezik, melyet hévvel alakít át a kép szükségletei szerint. Tv-figyelő' Szombat. Legutóbbi kettős pihenőnapunk televíziós műsora megint úgy alakult, hogy igazán valami emlékezetest nem markolhattunk ki belőle afféle továbbvivésre érdemes szellemi poggyászként. Inkább csak szemezgethetett az előfizető, s míg ezt tette, el-el- tűnődött egy s más dolgán a programszerkesztésnek. Ott volt például a Feleki Kamill és vendégei című sorozat újabb adása. Ez a múltidézés igazán kedves valami! Kerete egyszerű, gazdája — aki az Operaházon még a Nemzeti Színházon kívül valamennyi fővárosi teátrumban produkálta magát — nem tesz egyebet, minthogy hajdani élményeit a mikrofonba mondja, és mégis, ezekből az ötven percekből annyi, de annyi edes-bús nosztalgia árad, hogy (mozi) néző legyen a talpán, aki ne úgy minősítené ezen vállalkozást, miszerint e színészmúzeum igazi telitalálat. Egyrészt szordínós hangvétele megnyerő, tehát az, hogy nem csaponganak benne égzengéses érzelmek, másrészt meg az, hogy olyan pódiumjárókat idéz meg, akikről különben csak röpke értesülései lehetnek a mai közönségnek. Fedők Sári — a Zsazsa — működéséről még csak-csak tovább öröklődött egy-két jellegzetes mese, valamint Beöthy László híres Király Színházát is megismerhették mindazok, akik Kellér Andor remek regényét, A bal négyes páholyt olvasták, ám a most felvonultatott Dénes Oszkár vagy a huszártisztből bonvivánná nemesedett Halmay Tibor tapsarató tálentumát föltehetőleg még a legtájékozottabb bérletesek sem tudták, úgymond, a helyére tenni. Most viszont megtörténik a csoda: Feleki Kamill és néhány segítőtársa jóvoltából a rég elfoszlott jelmezekre kerülnek az utólagosan odaítélt érdemrendek, amelyek kihordási ideje iín- már végtelen. Vagyis addig tart, amíg még lesznek vendéghölgyek és vendégurak, akik el tudják képzelni, mily fontos közönségszórakoztató harcálláspont lehetett a fön- tebbvaló időkben az a bizonyos bal négyes páholy ... Néhány szó erejéig még a szombati napnál maradva: soha rosszabb filmkoktélunk ne legyen! Kedvünkre me- resztgethettük a szemünket a Bohócok, akrobaták és társaik igyekvését látva; tudomásul vehettük, hogy az utóbbi hónapok messze legjobb rajzfilmsorozata az olasz—angol Menő Manó; s hogy Humor Harold (Harold Lloyd) bur- leszkjei a maguk vásári egy- ügyűségében is jobbnál jobb ötletpatronokat rejtenek. (Csak a hozzájuk illesztett kíngörcsös rímfaragványokat, csak azokat lehetne feledni...) Világsztárjai miatt is elsza- laszthatatlan felüdülésként lehetett — kellett! — végigdúdolnunk a Nemzetközi diszkó nótáit, és aki az Edgar Allen Poe novellája nyomán készült lengyel filmet, a Szívdobogást is átszorongta, hát az tényleg nem mondhatott mást, minthogy amily változatos volt e tévés étlap, olyannyira kívánatos, miszerint máskor is így legyen. Vasárnap. Nyugovásaink második napja már kissé szegényebb traktával kedveskedett. Igazában csak a Mun- •kásőrök kérték... című kívánságműsor — igaz, örvendetesen terjedelmes — összeállítása szolgálhatott jó okul az érzelmek bátrabb fölszabadítására, egyébként pergett minden a maga megszokott útján. Még a Hét sem remekelt úgy, mint e korszakának elismerten fölszálló ágában vártuk; talán csak az a néhány minu- tája érdemel külön említést, amelyben régebbi szemrevételezéseinek visszhangját és visszhangtalanságát tudatta Hajdú János főszerkesztő. Csak találgatni lehet viszont, hogy az Űj idők új dalai című sorozat nyitó adását, a Szabolcskától Adyig című irodalomtörténeti elemzést a nézők mily csekély része láthatta akkor, amikor az 1-es csatornán az Oklahoma olaja elnevezésű film harsányko- dott. Nem lehetne egy kissé körültekintőbben egyeztetni? Akácz László Fajka János tűzzománca Gy. Vad Erzsébet: Keresztapám, kalapja Megbízható, jó festő Gy. Vad Erzsébet. Munkássága azt igazolja, hogy a művészet egyik kritériuma a tényleges tehetség mellett az őszinteség, mely maradandóvá alakítja, alakíthatja a valóság köznapi részleteit is. ö ezt a belső álmok meredélyein nagyon tudatosan képekké véglegesíti finom és érzékeny erőteljességgel. Költői szépségű mesetémák A nagykőrösi születésű Fajka János Rácz József tanítványa volt, 1982-ben végezte el az Iparművészeti Főiskolát. Tűzzománccal több mint egy évtizede foglalkozik. Ma á műfaj országos élvonalába tartozik határozott és állandó fejlődése következményeként. Mivel technológiai ismeretei egyre tökéletesebbek, ezért növekszik felületeinek dús rajzolata, színeinek árnyalt visszafogottsága, mely végső soron mesetémáinak ^költői szépségét biztosítja. Szülővárosában eddig három önálló kiállítása nyíit, de művei szerepeltek Moszkvában, Varsóban, a Limoges-i Nemzetközi Zománc Biennálén és most Szeged n is annak bizonyságául. hogy művészetének alapjai erősek, haladási iránya folyamatos. Losonci Miklós
