Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
Jegyzet Aláírt kilépők Bár tudom, hogy főnököm ferde szemmel fog rám nézni, de halaszthatatlan dolgom elintézésmiatt mégis kénytelen vagyok tőle kilévőt kérni. I Válasza elutasító: — Az ügyeit intézze munkaidő után. Különben is unom már, hogy maga a legkülönfélébb indokokkal elkéredzkedik. Nem hagyom magam, ömlenek belőlem az érvek. Monoron lakom, bejáró dolgozó vagyok. Reggel ötkor kelek és csak délután ötre érek haza. A járási hivatalban, a községi tanácsnál és a járásbíróságon kizárólag, munkaidőben van félfogadás. A Gelka kirendeltség 16 órakor, az OTP és az Állami Biztosító fiókja 16.30-kor, a posta pedig 17 órakor bezár. Tizennyolc óra után az élelmiszerboltokon kívül más üzlet már nincs nyitva. Szombaton még a Patyolat is zárva tart. Ráadásul még megjegyzem, hogy a tanácstagi beszámoló is 17 órakor kezdődik. Főnököm egyre fáradtabban figyel rám: — Most még az egyszer utoljára — mondja, és aláírja a kilépőcédulát. Vadász Iván IS A munkahelyeken Embert és egészségét szolgálja A KÖJÁL monori kirendeltségének egyik fontos ellenőrzési területe a munka- egészségügy. A 177 nyilvántartott egység — ipari és mezőgazdasági üzemek — közül hetet rendszeresen és kiemelten vizsgálnak, lévén veszélyeztetettebbek a többinél. Fokozott ellenőrzés Ezek egyike a PEVDI gyöm- rői vegyiüzeme. A legutóbbi ellenőrzés -nem talált mindent rendben: határozati intézkedésre volt szükség, mivel a kémiai felületelőkészítő műhelyben nyitott rendszerben zajlott a munka. Ez a technológiai fázis igen nagy páraképződéssel jár, peremelszívást nem alkalmaztak — ez pedig a dolgozók egészségkáSzekérsfoppaS Alsóegreskátára Megérkezett a sulifogat! Zöldre mázd!, mókás bódé került a kacsára rosodásához vezetett volna, ha nem avatkoznak közbe időben. A Monori-erdőn működő Minőség Vegyipari Szövetkezetben az elmúlt esztendőben többször is helyszíni vizsgálatra került sor. A gyártásra kerülő termékek veszélyességéből adódóan fokozott figyelemmel kísérte a KÖJÁL a technológia folyamatakor a munkakörülményeket. Műszeres és biológiai vizsgálatok alapján határozatilag kötelezték a szövetkezetei a munka- feltételek, a szociális viszonyok javítására, s elrendelték az egyéni védőeszközök munka közbeni kötelező használatát is. Jellemző a tavalyi ellenőrzésekre, hogy egy-egy egységben merőben új profilt találtak. A népgazdasági érdeknek megfelelő profilváltások módosították az üzemek életét. A vecsési Ferroelektrika szövetkezet maglódi üzemében a termékszerkezet-váltás hatására például a telephelyet fokozatosan fejlesztik, bővítik — kedvezőbben alakul ezáltal a szociális létesítmények helyzete is. Van is tennivaló, hiszen a krómos fürdő közömbösítő berendezésének megépítését még nem fejezték be, a maglódi patakot szennyezi az innen kikerülő víz. A Danúvia vasadi gyáregységében elvégeztetett műszeres zajszintmérés — a koptató- és csomagolóműhelyben —, szükségessé tette, hogy a zajártalom megszüntetésére határozatot adjon ki a KÖJÁL. Készült is műszaki intézkedési terv, a zajos gépi berendezéseket burkolták, a dolgozók halláskárosodásának megelőzésére pedig egyéni védelemmel intézkedtek. Változatos kép A Finommechanikai Vállalat monori telepén a szociális ellátottság javítására kellett rendelkező határozatot kiadni, a szociális helyiségék rendkívüli elhanyagoltsága, s a dolgozók közétkeztetésének biztosítása tette indokolttá az intézkedéseket. Tovább folytatódott a rekonstrukció az Unitechnika sülysápi gyáregységében. Az átépítés során figyelembe vették a megyei KÖJÁL szakvéleményét, lényegesen tágabbá, szellőztethetővé vált az: üzemcsarnok. Az ipari szennyvíz tisztítására háromlépcsős szikkasztó rendszer építését kezdték meg, ezzel lehetővé válik az is, hogy a tisztított szennyvizet ipari vízként i£- mét hasznosítani tudják. A zömében nőket foglalkoztató ipari üzemekben a papíriparban — az üllői és abüly- sápi papírfeldolgozóban —, nem találtak kirívó hiányosságot. A faipari ágazaton belül a monori kefegyárra figyelnek kiemelten: a gyár munkavédelmi felelősével, s az üzemorvossal szoros kapcsolatot tart a KÖJÁL, hiszen a kefegyár régi, elavult munkaegészségügyi körülmények között működő üzem, ahol műszaki bővítésre, védőberendezések felszerelésére alig- alig van lehetőség. A mezőgazdasági üzemek a legnagyobb létszámot foglalkoztató egységek, a munkahelyi körülmények pedig rendkívül változó képet mutatnak. Jó példa a Tápióvölgye Tsz sülysápi és mendei ipari ágazata, ahol a szociális ellátás egyre javul. Negatív példát pedig a vecsési Ferihegy Tsz ipari ágazatai szolgáltatnak, amelyekre az új, nagyobb beruházások mellett nem jut kellő figyelem. A legfontosabb A KÖJÁL munkaegészségügyi tevékenysége a legapróbb jelensége is kiterjed. Vizsgálatai, határozatai azt szolgálják, ami a termelésben a legfontosabb, s amely a gazdaságosságra való törekvés mellett egyetlen kis- vagy nagyüzemben sem elhanyagolható — az embert és egészségét. K. Zs. A keresőszolgálat mérlege Egymásra találtak Szinte nem múlik el munkanap anélkül, hogy a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálata ne könyvelhetné el; egymásra találtak azok a hozzátartozók, akik segítségét kérték. A szolgálathoz tavaly 4783 segítségkérő levél érkezett, közülük 2388 volt új ügy. A többi — mintegy 20 évre vissza- merlőleg — ismétlődő kérést tartalmazott. A keresőszolgálat válaszként, valamint a munkáját segítő országos lakcímnyilvántartónak, a tanácsoknak, a Honvédelmi Minisztériumnak, s a Vöröskereszt külföldön működő tag- szervezeteinek mintegy 7 ezer levelet küldött.' Az elmúlt esztendőben 331 ügyet zártak le eredményesen. Ez nem jelenti azt, hogy csak ennyi keresett személyt, hozzátartozót találtak meg. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a keresett ember nem járul hozzá címének közléséhez, vagyis ahhoz, hogy hivatalosan is megtalálják. Ilyen esetben a keresés nem tekinthető befejezettnek. A szolgálat tevékenységét nehezíti, hogy gyakran pontatlanok, hiányosak a rendelkezésére bocsátott adatok, illetve, -ha a keresett személy megváltoztatja nevét. Gondot okoz az is, hogy a legtöbb tengerentúli országban nincs bejelentkezési kötelezettség. Gyakran fordulnak a szolgálathoz azzal is, hogy barátokat, ismerősöket keresnek, vagy éppen lakás-, illetve gyámügyekben kérik segítségét. A szolgálatot évtizedekkel ezelőtt azért hozták létre, hogy a hadifoglyokról, a katonák sorsáról tájékoztatást adjon a hozzátartozóknak. Mivel ma már egyre kevesebb az ilyen kérés, elsősorban rokonok felkutatását vállalja. Nem túl gyakran, de az is előfordul, hogy a szolgálat' szólítja fel a hozzátartozókat, írjanak idős. magukra maradt szüleiknek. ii£> - Muki és Pajkos lassacskán ballagnak ..; • ; ■ Ügy nyargalászik itt a szél, a nagykátal tanyavilágban, mintha különös örömét lelné abban, hogy aszott eperfák ágait ráncigálhatja, kötögködhet a göcsörtös törzsű körtefákkal, topolyák kopasz gallyaival. Még a hatalmas juhhodály is csak egy pillanatra töri meg erejét. Kórbevirgonckodja, aztán rögvest tovafut a szunyókáló földeken. ) Fázunk. No, mi még csak hagyján, megvagyunk valahogy ebben a különös, stráfkocsi- ra épített kis házikóban, de akik a bakon ülnek, azoknak istencsapása ez a csalafinta, februári szél. A harmincegyes műúton zörgünk, a szekér Alsóegreskáta déli fertályából az imént döcögött elő. A kocsis néha megsuhintja ostorával a lovakat, gyí, tel , dünnyögi, persze, inkább csak a bajsza • alatt, mert a két megbízható barna, akár magától is eltalálna a tanyai iskolába. Ugyanis Muki és Pajkos arrafelé poroszkál- nak. Náluk jobban csak a bakon ülő Nagy József ismeri az utat, naponta négyszer teszi meg. Nyolc'éve kezdte, a helyi tsz vezetői akkor döntöttek: tovább az nem mehet, hogy a távoli tanyákból naponta kilométereket baktassanak a kisiskolások. Először busszal próbálkoztak. Akkortájt sokan lekésték az első órákat, télvíz idején a monstrum beleragadt a dűlőutak kátyúiba. Aztán jött a szekér. Zöldre mázolt, mókás kis bódé került a stráfkocsira, menedék eső és szél elől. Kezdetben harminc állandó utasa volt, délelőtt és délután tizenöt-tizenöt gyerek szorongta benne végig az egyórás utat. Most hatan vagyunk. Elől Nagy József és egy idősebb asszony, az alsóegreskátai tanyavilág szekérstopposainak egyike. Hátul is ül egy boltba tartó: Muzsik Erzsébet. Tavaly ilyenkor még mint diák kucorgott itt naponta. Rajtunk kívül csak a hetedikes Horváth Tünde és az eggyel fölötte járó Nagy József rázkódik a szekéren. Mire mindezeket megtudom, megérkezünk a két tantermes iskolához. A szél most az öreg házat szaladja körbe, majd idáig hozza a nagy- kátai templom harangjának hangját. Dél van. A fogat rövidesen visszaindul a messzi tanyákra, ahol már ebéd várja a délelőttösöket. Kottán Éva Nagy József jól tudja, errefelé csak a szekér ér valamit! Itt az iskola, tessék kiszállni! Erdős! Ágnes felvételei Haroiiac év tapasztalata: Sóba n@m kell félni az árutól... A reggeli és a déli hullám között nyugalmas időpont a déli tizenegy óra a dömsödi ABC-ben. Alig néhány vásárló válogat, a gondolákat, a hűtőpultokat feltöltő . eladók most többen vannak. Az árukínálat első pillantásra is gazdagnak tűnik, legfeljebb felvágottból szerényebb kicsit. Talán még nem érkezett meg a kocsi a friss szállítmánnyal. Az árubőség. fél győzelem a kereskedelemben, hiszen nincsen lehangolóbb látvány az üresen tátongó polcoknál, pultoknál. Ennél már csak a zsúfoltság lehet rosszabb, amikor a legnagyobb forgalom idején egymásba akadnak a kosarak, potyognak a polcokról a kon- zervek, mosóporok és üvegek. Vízválasztó bolt és bolt között A dömsödi ABC-ben ettől nem kell félni. Az igazán tágas, háromszáz négyzetméteres eladótérben széles utcák húzódnak a gondolák között, ha szükséges, egyszerre négy pénztárgép dolgozhat. A Ráckeve és Vidéke Áfésznek ez a boltja alig néhány hónapja nyílt meg, tavaly októberben készült el. S hogy a község lakói már megkedvelték a réginél háromszor nagyobb üzletet, azt a forgalom adatai fényesen bizonyítják. Már januárban 400 ezer forinttal magasabb volt a bevétel, mint a régi helyen. Pedig itt már nem tartanak üveget, porcelánt, fonott árut és játékot. A január egyébként is holtidő. Áprilisban kezdődik a szezon, júniustól augusztusig tart a csúcs. Ilyenkor a helybeliek ellátásán kívül fölkeli készülni az üdülők kiszolgálására is. A feltételek a legtöbb üzletben azonosak: ugyanazt az árut szerezhetik be, ugyanonnan. Mégis óriási különbség lehet bolt és bolt között. Hogyan csinálják, hogy valahol mindig, mindent lehet kapni, másutt pedig alapvető cikkek is rendszeresen hiányoznak? Ambruska Rétemé üzletvezető egy mondatban, summázza a dolog lényegét. Egy tsbercutóval rendelnek — Nem kell félni az árutól. Ami olyan, abból bőven kell rendelni, attól sem szabad visszariadni, ha néha túllépjük a megengedett raktár- készletet. A sok árunak persze megvan a kockázata is, különösen a tej, a kenyér esetében.' Például, ha egy nyári hétvégére a víkendezők várható számához igazítom a rendelést, előfordulhat, hogy beüt egy esős szombat-vasárnap, és a nyakamon marad az egész. Ennek ellenére ragaszkodom ahhoz, hogy zárás előtt is tudjunk adni ezekből az árukból. Itt nyugodtan bevásárolhatnak a pesti munkahelyről hazatérők is. Az új, szabad szombati nyitvatartás ezt még inkább lehetővé teszi: igaz, szombaton és hétfőn csak kettőig, de pénteken és kedden este hétig itt vagyunk. Ez a dolgozóknak is jobb, mert mindkét műszaknak három teljes szabadnap jut a hét végén. — A jó áruellátáshoz — gondolom —, nem elég tudni, mit kíván a vevő. A beszerzéshez jó kapcsolatok is kellenek? ■— Ez természetes. De harminc év alatt volt időm kialakítani a munkámat meg* könnyítő kapcsolatokat. Persze, ami országosan hiánycikk, abból én sem tudok szerezni... — Például papírzsebkendőt... — Igen, azt sem. A napokban várok egy szállítmányt. Amint lesz, rendelek egy teherautóval, hogy hosszabb ideig kitartson. A tálaláson is sck múlik Harminc év a kereskedelemben — és mind a harminc Dömsödön. ’ Érthető, hogy Ambruska Péternq szívén viseli a község ellátását, s a bolt húsz dolgozójával együtt, mindent megtesz ezért. A vevők többségét személyeden ismeri, bíznak benne. Sokan csak neki hiszik el, hogy ez vagy az az áru valóban nincsen, hogy azt a konzervet, felvágottat nyugodtan megvehetik, mert biztosan jó. S az már a szakma finomabb fogásaihoz tartozik, hogy a dömsödi ABC-ben tudják, nem elég az árut fölhalmozni: a bolt ragyog a tisztaságtól, a dobozok, üvegek, csomagok,1 ízlésesen elrendezve, az eladótérben kellemes zene szól. — Roppant fontos, hogy az áru kínálja magát. A szép környezet, a rend, a sok áru, vonzza az embereket. Ebben a korszerű, tágas üzletben, ezt a lehetőséget bűn lenne nem kihasználni... Kopognak. Megjött a FŰSZERT kocsija. — ... Na, ma megint elmarad az ebéd.. Átveszem ezt a szállítmányt, addigra megjön a felvágott is — fejezi be az üzletvezető, s már a raktárban mutatja a szállítóknak, hová pakoljanak. M. N. P.
