Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

1982. FE3RUÄR 11., CSÜTÖRTÖK 3 “ n W xMmmn Ötféle tipuscsafád Az Egyesült Izzó legújabb üzemcsarnokában öi típuscsa­lád termékeit gyártják, s az itt kialakított koncepciók eredmé­nyeképpen a piaci igényeknek és megrendeléseknek igen rö­vid idő alatt lesznek képesek eleget tenni. Teljes felfutás után az új üzemrészben hárommillió különféle lámpát gyártanak majd. Tudományos ülésszak Emlékezés Batthyány™ Gróf Batthyány Lajos, a re­formkorszak és az 1848-as forradalom jelentős államfér­fija, az első magyar minisz­terelnök születésének 175. év­fordulója alkalmából életét és politikai munkásságát bemuta­tó kiállítás nyílt szerdán a Magyar Országos Levéltár­ban. Tizenöt tárlóban számos korabeli okirat, feljegyzés, metszet idézi emlékét. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettudo­mányi kara és a Hazafias Népfront országos honisme­reti bizottsága a Batthyány- évforduló alkalmából kétnapos tudományos ülésszakot szerve­zett. A megemlékezések sora ma Batthyány síremlékének, il­letve a Batthyány-örökmécses megkoszorúzásával folytatódik, az ELTE aulájában pedig be­fejeződik a tudományos ülés­szak. Polgári védelem • • Összehangoltan, magas abb szinten kz elmúlf év mérlege, az áj feladatok Pest megyében Tegnap a Csepel Autógyár művelődési házában értekezle­tet tartott a Pest megyei pol­gári védelmi parancsnokság az ipari és építőipari tárca fel- ügyeléte alá tartozó üzemek és vállalatok valamint a járások és városok polgári védelmi törzsparancsnokai számára. A téma az elmúlt évi munka ér­tékelése és az idei feladatok meghatározása volt. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Kőhalmi Vilmos, az Ipari Mi­nisztérium képviselője. Első napirendként Binder György alezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ta­nára tartott katonapolitikai tá­jékoztatót. Elemezte többi kö­zött a nemzeközi imperializ­mus militarista erőinek fő tö­rekvéseit, az Egyesült Álla­mok és a NATO háborús stra­tégiájának történelmi változá­sait, a jelenlegi doktrínában rejlő nyílt és burkolt fenyege­téseket, melyek a szocialista világrendszer és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak ellen irányulnak. Az elmondottak nyomán különös hangsúlyt ka­pott a jelenlegi viszonyoik kö­zött a honvédelem, a polgári védelmi felkészülés fontossága. Takács Ferenc ezredes. Pest megye polgári védelmi törzs­parancsnoka beszámolójában szólt arról, hogy a megye ta­valyi polgári védelmi tevé­kenységét az országos parancs­nokság eredményesnek érté­kelte, s elismeréssel nyugtázta a tervszerű, kezdeményező készségről tanúskodó munkát. Számos olyan terv készült el többi között, mely feltétele an­nak, hogy adott esetben, rend­kívüli viszonyok között a pol­gári védelem szervezete haté­konyan működjön. A parancs­nokok és a beosztottak kikép­zésénél a gyakorlati készségek kialakítását helyezték előtérbe. A gyakorlatok során a polgári védelmi tennivalók elsajátítá­sát népgazdaságilag közvetle­nül is hasznos tevékenységgel kapcsolták össze. Az idei feladatok között sze­repel az együttműködés javí­tása — nemcsak szakszolgála­tokon belül, hanem az üzemek és az államigazgatás területén tevékenykedők között is. Az előadó külön is hangsúlyozta, hogy a védelmi feladatok ma­gasabb szinten csak összehan­goltan, közös erővel oldhatók megi A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy a polgári vé­delem megnyugtató fejlődésé­hez a szervezési és kiképzési eredményeken kívül az is hoz­zájárult. hogy az elmúlt évek­ben, az ország teherbíró képes­ségével összhangban, fokozato­san korszerű felszerelésekkel látták el a szervezeteket. Az új gázálarcok, védőfelszerelé­sek, mentesítő állomások rend­szeresítése minőségi változást hozott. Az idei tennivalók között említette a megyei törzspa­rancsnok több bemutató és gyakorlat rendezését is. A beszámolót követően el­múlt évi kiemelkedő munkájuk elismeréseként megyei pa­rancsnoki oklevelet vehetett át a Csepel Autógyár, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Telefongyár bugyi gyáregy­ségének polgári védelmi törzs­parancsnoka. Megyei törzs­parancsnoki elismerést kapott az ikladi Ipari Műszergyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, az ÉVIG ceglédi gyára, a SZ1MF1. az LSZV budaka­lászi gyárának polgári védel­mi szervezete. M. J. Exportforekvések Százhalombattán Növekvő szellemi kapacitás Hazánk a nyílt gazdaságú, tehát az exportra és az im­portra, a nemzetközi gazdasági együttműködésre egyaránt ráutalt országok közé tartozik. Csak ily módon vagyunk képesek termékeinket jövedelmező nagyságrendben elő­állítani; ugyanakkor beszerezni mindazon beruházási ja­vakat és fogyasztási cikkeket, melyek gyártása, ter­melése nálunk nem lehetséges, vagy legalábbis gaz­daságtalan lenne. A százhalombattai gazdasági egységek is arra törekednek, hogy a lehető legjobban kihasználják a KGST-egyiittműködésben rejlő lehetőségeket, ugyan­akkor mind több terméket értékesítsenek a kemény va­lutával fizető piacokon is. j ából. Az intézet jellege miatt a kiisimennyiségű, de értékes anyagokat gyártó technológiák fejlesztése, licenciaként törté­nő értékesítése, valamint kü­lönböző műszaki szolgáltatá­sok nyújtása lehet a tartós ex­port alapja. Az utóbbi terüle­ten több országban tjégeztek önállóan és fővállalkozásokhoz kapcsolódva munkát, de ennél lényegesn többre is képesek lennének. Hatékonyabb feltá­ró munkával — elsősorban a fejlődő országokban — lehet­ne piacot találni. A Temperáltvjzű Halsza­porító Gazdaság ivadéknevelő kapacitásának teljes lekötésé­re 1977., óta nevel és expor­tál díszhalaikat és haltáplálé­kot. Az export 1980-ra megöt­szöröződött és igen gazdasá­gos. A keresletre érzékeny ha­tást gyakorolnak a tőkés or­szágok inflációs folyamatai. A díszhalak tartása hobbi, lu­xus, ezért piaca az elsők kö­zött érzi meg a gazdasági re­cessziót. Arotttásüzem E tekintetben a Dunai Kő­olajipari Vállalat, a Magyar Szénaidrogénipari Kutató Fej­lesztő Intézet és a Temperált vizű Halszaporító Gazdaság ért el az elmúlt esztendőkben jelentős fejlődést. Mindhárom vállalatra jellemző, hogy lét­rehozásuk elsődleges célja a belföldi igények kielégítése volt. A nem rubel elszámolá­sú export az V. ötéves terv­időszak során azonban jelen­tősen fejlődött. A DKV kivi­tele népgazdasági méretekben is jelentős, a TEHAG töltés ex­portja pedig megközelíti az árbevételének 20 százalékát. A városi párt-végrehajtóbi­zottság amikor legutóbb érté­kelte a népi rubel elszámolá­sú export alakulását, nem egy­mással hasonlította a termelő- egységeket, hanem azt vizs­gálta, hogyan használták ki lehetőségeiket. Az elmúlt terv­időszakban a DKV az elő­irányzott exportérték több mint háromszorosát érte el. Ebben szerepet játszott az energetikai termékek kivitele is, de lényegesen fontosabb, hogy piaci sikereiket elsősor­ban a feldolgozott, nagyértékű benzol, toluol, xilolok, vala­mint a kenőolajok és paraffi­nok gyártásával érték el. Ezt export árualap fejlesztő hitel­ből fedezett fejlesztések is se­gítették. Kockázatvállalás A dinamikus exportnövelés egyik legfontosabb tényezője a tudatos fejlesztő munka és a kockázatvállalás volt. A kőolajipari kutatásokkal és fejlesztésekkel foglalkozó SZKFI-val és jogelődeinek termékei alig jutottak el a tő­kés piacokra. A tervidőszak végén üzembe helyezett inter­medier kísérleti félüzem ter­melésének egy részét értéke­sítették a Közel-Keleten. El­adtak kőolajkutatásnál. -feltá­rásnál használt' iszapjavító anyagokat és részesedték az intézet által kifejlesztett, más­hol gyártott műszerek export­PiackutEtás Igen értékes, közvetett szel­lemi exportot bonyolítanak le haltermelési és ivadékelőállí­tási komplex rendszerelmek az Agrober — Agroinvast fővál­lalkozásában történő tervezői közreműködésükkel. Az export a fejlődő országokba irányul elsősorban Irakiba. Egyiptom­ba. A VI. ötéves terv exportjá­nak tervezése tehát a kiala­kult termelési technológiákra, a sokrétű piaci kapcsolatra tá­maszkodhatott a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál. A tervbe vett árualap-növelő beruházá­sok és a várható világpiaci ár­emelkedések eredményeképpen a vállalat 1981 és 1985 között ismét előirányozza a nem ru­bel elszámolású exportjának mecíhároenszorozását. A felté­telek összehasonlíthatatlanul nehezebbek a megelőző évek­nél. Az V. ötéves terv során gaz­daságos bérfeldolgozást is vég­zett a DKV. Jelenleg, bár ka­MlC SENKI FÖLDJE A lakótelep még javában épült Dunakeszin, de a jövhndö boldog tu­lajdonosok már ott bukdácsoltak az építők között, mit sem törődve azzal, hogy cipőjükön vastagon megül a por, megbotlanak egy ott felejtett drótban. Másztak fel a hetedik, a nyolcadik emeletre gyalog — hol volt még akkor a lift?! Velük együtt szuszogott az az asszony, akit a vál­lalat megbízott: vigyázzon a vagyon­ra, illetéktelen be ne lépjen valame­lyik leendő otthonba, ahol még a vízvezeték-szerelők, a tapétázók, az üvegezők birtokolták a terepet. Megjegyeztem: az az ismeretlen asszony, aki az ideiglenes gondnök szerepét töltötte be, titokban a kije­lölt tulajdonossal együtt könnye­zett. Mindannyiszor átárezte mit je­lent egy családnak először megpil­lantani a világos, szép nagy szobát. Talán még azt is érezte, milyen illa­tok töltik be a parányi konyhát, ha majd egyszer itt rántott húst sütnek, vagy a sütőben épp elkészül a kép­viselőfánk ... Azt is megfigyeltem, hogy Kati — csak a keresztnevét árulták el az építők, imigyen: Tessék csak a Katit keresni, majd az megmutatja a la­kást, s Kati, aki készségesen kalau­zolta az egyedül és a családdal együtt érkező lakókat, a fejkendős Kati le-fel járkált türelmesen a fé­lig sem kész lépcsőkön, hátrahúzód­va, nehogy zavarja a látogatókat, szemérmesen fogadta el a jószándé­kért kijáró 20, 30 forintokat —. meg­mutatta volna ő anélkül. Ám a bol­dogságot így is ki akarták fejezni a majdani tulajdonosok. És jöttek, ahogy mind jobban kö­zeledett az átadás napja, egyre több­ször érkeztek: kész van-e a tapéta, folyik-e már a csapból a víz,- jé, már a villany is ég... ki tudnál mi min­den nem szerez ilyenkor boldogsá­got? Voltak, akik már azt is leraj­zolták egy papírra, hol áll majd a kisasztal és a járókának merre lesz a legjobb helye. Dicsérték a padló­szőnyeget és azt, hogy nylonnal bo­rították le, nehogy az ott dolgozó munkások lépte nyomot hagyjon ... A jövendő lakók betértek az ABC áruházba is, amely már régen ké­szen várta új vásárlóit. Benyitottak a másik boltba, s meggyőződtek, nem kell mindenért a fővárosba szaladni, helyben is majd’ minden kapható. ' Riportot sugaroztaka televízióban ezekben a napokban, sok telepi la­kost meginterjúvolva, lehet-e élni a betonrengetegben? Akik a riportban megszólaltak, már túl voltak a la­káshoz jutás örömén, elfeledték, mi­lyen volt a mosókonyhában élni, vagy egy szobán osztozni a szülőkkel —, kifogásolták a szűk léptékű ott­hont, a zajt —, s ki tudja mi min­dent még ... Akkor megkérdeztem egy jövendő dunakeszi lakost, aztán még ■ kettőt-hármat, valamennyien legyintettek a riportra: sok az okos­kodó — vélték. Hozzátették: csak már mi itt élhetnénk. Bármilyen nehéz Is kivárni a köl­tözködés^ napját, egyszer eljön. Ter­mészetesen igy történt Dunakeszin is. Már volt lift, de a költözködés idejére lezárták, nehogy a rekamiék, szekrények túlsúlyától idő előtt tönk­remenjenek. Ha valaki még nem lá­tott népvándorlást ilyen lakótelep birtokbavételekor, fogalma sincs mi az igazi, megható öröm. Milyen is az, amikor átadják a saját lakás kulcsát, ahová azontúl azzal csak ő, csak a család tagjai léphetnek be. Az átadás óta eltelt néhány hónap. Látogatóba indultam, hogy most már belakva láthassam a korszerű ott­hont, ahol már a virág is a helyén van, ahol az ízléses saját bútor emeli az amúgy üresen is szép szoba üde- ségét. Nem csalódtam, olyan, ami­lyennek képzeltem. Minden apró tár- gyacska árulkodik tulajdonosa ott­hont teremtő megelégedettségéről. Bekukkantottam még néhány ajtón — a kép mindenütt ugyanaz. Van persze kijavítani való hiba, össze is írta a vállalat, csak épp ki kell vár­ni, amíg sorra veszik a javítani va­lókat. i Tehát a bútorokkal együtt meg­hittség is költözött az ajtók mögé. Jól írom: az ajtók mögé. Mert az ajtón kívül egészen más világ fogad. A telep környékén nyakig jár az ember a szemétben, piszokban. A ku­kák szinültig, csordultig teltek, mel­lé szórják, ami nem fér. A szél pe­dig hordja, hordja, vidám játékszert talált, kedvére forgatja, táncoltatja a papírhulladékot; a rothadt gyümölcs, kimustrált doboz, elhasznált rongy pedig megpróbálkozva ellenállni a szélnek, nehézkesen ide-oda sodró­dik, beterítve a kapuk környékét, a járdát, beakadva az autók kerekei közé, hogy azok, amikor indulnak összeroppantsák a tejfölös, a joghur- tos műanyag dobozkákat. Az iskolá­ból érkező gyerekek focilabda he­lyett a szemetet rugdalják, s ha egy értékesebb leletre bukkannak, felve­szik, kézről-kézre adják. Az anyu­kák pedig találgathatják, mitől bete­gedett meg már megint ez a gye­rek ... Szidni kellene a vállalatot, amely­nek dolga lenne naponta elszállítani a szemetet — elvégre szerződés van erre. Szidni kellene a lakókat, akik gondatlanul szanaszét szórják ház­tartási hulladékaikat, feledve néhány hónap előtti fogadalmukat: úgy, de úgy vigyáznak új otthonukra, mint szemük világára ... IVIegkopcti volna néhány hónap alatt az öröm, ily feledékeny lenne az ember, ily múlandó a korábban kicsorduló érzelem? Vagy csak az ajtók mögötti zárt világ az igazi ott­hon, ami kívülre reked, az a senki földje lenne? Ezt a senki földjét március elején elplaníroztatja a városi tanács, ren­det teremt. Az eddiginél jobban megszervezik a szemételhordást, ösz- szehívják a lakókat és társadalmi munkára invitálják valamennyiöket, hogy együtt, hogy közösen teremtsék meg az otthonok körüli rendet. Hogy az ablakokból ne csak a messzi tá­voli szép tájat élvezhessék, hanem közelben is gyönyörködhessenek há­zuk környékében. Mert az valóban szép. Az valóban emberhez méltó, de épp úgy gondozásra szorul, mint a kapuk mögötti rész. S ahhoz, hogy riasztó helyett vonzó legyen, egyen­ként és együtt, tulajdonosként felel­jenek. S. A. pacitásfeleslege miatt kedvező lenne, nincs elfogadható aján­lat. Az 1985-re tervezett 342 millió dolláros export elérésé­hez tehát igen alapos piaci munkára lesz szükség, amihez hozzátartozik a termékek mi­nőségének nyugat-európai szabvány szerinti változtatása, a szállítási formák korszerűsí­tése is. Az SZKFI középtávú terve számol az intézet által kifej­lesztett, más vállalatokkal együttműködve felépülő, kis mennyiségű, de nagy szellemi értéktartalmú termékek gyár­tásával. Ezek előállításának célja elsősorban importkivál- tás. Szeretnék bővíteni, műsza­ki szolgáltatásaik zömét is. A TEHAG-ra ettől eltérő feladatok megoldása vár. Ex­portjának mérsékelt növelését tervezd, mert piacaik telített­nek látszanak. Bonyolult ügyintézés A bonyolult világpiaci fel­tételek mellett különös figye­lemmel elemezte a végrehajtó bizottság a termelő és külke­reskedelmi vállalatok kapcso­latát. Külkereskedelmi joggal nem rendelkeznek — sőt a DKV és az SZKFI estében — jogilag az irányító tröszt köt szerződést a külkereskedelem­mel. A piactól való távolságot a DKV esetében csökkenti mű­szaki szakembereinek viszony­lag gyakori utazása üzletkö­tőkkel. A felesleges ügyinté­zési lépcsők mérséklése érde­kében a testület támogatta azon elképzeléseket, hogy azoknál a termékeknél, ame­lyek esetében a DKV az egye­düli exportőr a külkereskedő és a termelő vállalat kapcso­lata legyen közvetlen. Az eredményesség egyik út­ja lehet a külkereskedők ver­senyeztetése is. Korábban a TEHAG a MAVAD-dal dolgo­zott együtt, de mert ez a kül­kereskedelmi vállalat túlságo­san kényelmesnek bizonyult, 1981-től a TERIMPEX is fog­lalkozik áruik exü'Ortálásával. Zimányi László, az MSZMP Százhalombattai Bizottságának gazdaság­politikai reszortvezetője A népfront keretében Balesetvédelmi ntunkabizoffság Szerdán megalakult a Haza­fias Népfront Országos Elnök­ségének balesetvédelmi tár­sadalmi munkabizottsága. Ar­ra hivatott ez a testület, hogy az otthon előfordulható bal­esetek megelőzése, illetve szá­mának csökkentése érdekében széles körű figyelemfelkeltő propagandát fejtsen ki és koor­dinálja a balesetek megelőzé­sében érdekelt szervek, szer­vezetek akcióit. Az alakuló ülésen S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára körvona­lazta a balesetek megelőzésé­nek társadalmi jelentőségét. Az új munkabizottság elnökévé dr. Székely Lajost, az Orvos­továbbképző Intézet egészség­ügyi főiskolai karának tan­székvezető tanárát választot­ták meg. A balesetvédelmi társadalmi munkabizottság — miként a népfrontszékházban tartott tanácskozásán szóba került — ellátja a lakosság otthoni bal­eset-megelőzésével kapcsolatos érdekképviseletét is. Prog­ramja szerint ugyanis fonto­sabb kérdésekben javaslatokat tesz az illetékes állami szer­veknek, Feladatának tekinti továbbá, hogy szélesebb kör­ben ismertesse a kormánynak és szerveinek intézkedéseit az otthoni balesetek megelőzése céljából. Ez irányú tevékeny­ségében a bizottság támaszko­dik a szakszervezetek baleset­megelőzési munkájának ta­pasztalataira. a tudományos kutatások eredményeire. A bizottság elő kívánja se­gíteni. hogy a háztartásban és a háztáji gazdaságokban hasz­nálatos gépekhez, szerszámok­hoz. és egvéb munkaeszközök­höz jobb. közérthetőbb haszná­lati utasítások készüljenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom