Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

mrorrt 43 i

vr i

4 *Ksi

.1

n

a,

l

| 1982. FEBRUÄR 10., SZERDA

A szakma kiváló tanulói

A pontos munka jegyében

Autószerelők és karosszérialakatosok versenye

Melyik az alumínium önthe- tőségét javító fő ötvöző? Hogyan történik az acélnemesí- tés? Melyek a bolygómű fő részei? Mekkora a kormány- áttétel, ha egy konmánykerék- fordulattal az irányító kar tizennyolc fokot fordul el? Melyik mérgező anyag okoz látási zavarokat?

Időre, pontosan

! Ugye nem könnyű kérdések? Aminthogy nem könnyű pontos szakrajzot készíteni, lemezből biztosító alátétet fabrikálni, műszerrel beállítani a motor előgyújtását vagy felújítani egy Skoda iker hengerfejét.

S mindezt — időre. Mert ez Volt a feladat a Szakma kiváló tanulója verseny idei Pest megyei döntőjén, ahol ezúttal a megye kilenc szakmunkásképző intézetének tizenkilenc legjobbja mérte ösz- sze tudását.

Az autószerelők és karosz- szérialakatosofe — utóbbiak csupán nyolcán — a sziget- szentimiklósi 208-as számú szakmunkásképző intézetben hétfőn oldották meg a 43 oldalas kérdőív feladatait, tegnap pedig a gyakorlati próbatételre került sor.

Simán illeszkedjen

1 Dóczi Tibor Ceglédről jött, s miközben a szelepet csiszolja, így magyaráz: — Nem lehet benne hiba, a szelep fejének simán kell a fészekbe illeszkednie, mert ha nem, a motor a sűrítésikor kifúj, robbanáskor pedig elégeti a szeleptányért, az ülést is, s tönkremegy a hengerfej..:

Bárczi István Szentendréről érkezett, s már túl van a munka felén. Az alátétet nem tudta befejezni, kevés volt rá ötven perc, de jobban tart a hengerfejtől. Teherautóhoz való, s ő eddig személyautó-szervizben dolgozott. Bizakodik: — Remélem, azért sikerül, s legalább a középmezőnybe kerülök.

Horvaí Ferenc a sziget- szentmiklósi iskola színeiben a tizenhárma« számmal versenyez: ■— Én választottam ezt, talán szerencsét hoz. Szükség lesz rá, mert anyaghibás munkadarab jutott nekem.,.

Míg ő csiszol, a ceglédi Illing György kalapáccsal, hidegvágóval alátétet hasít ki a vaslemezből. Legalább 120 precíz ütés. S ha egyszer nem pontos, oda a siker vagy a hüvelykujj.

Akik tovább küzdenek

Ä zsűri elnöke Vadász Károly, a szentendrei 206-os számú intézet tanára. Lapoz, számol, összesít;

— A legjobbak sem kész szakemberek még, az elméleti kérdések közül átlagosan minden másodikra adtak helyes feleletet. Annak viszont örülök, hegy tavaly óta rengeteget javult a versenyzők munkavédelmi tudása.

Vége a munkának. Szakemberek, meósok, tanárok mérik az alátéteket, próbálják petróleummal, vajon pontosan zár-e a csiszolt szelep.

Azután az eredményhirdetés. Gazdára találnak a serlegek, a szakkönyvek. Akik nyertek, az országos döntőben képviselik majd Pest megye 350 autószerelő és 90 karosszérialakatos szakmunkásjelöltjét.

★

A harmadéves autószerelő szakmunkástanulók megyei versenyében első lett Bárczi István Szentendréről, második Illing György Ceglédről, a harmadik holtversenyben Ádámka Zsolt és Horvaí Ferenc a szigetszentmiklósi intézet két tanulója. Jobb gyakorlati eredménye alapján Adámka Zsolt jutott az országos döntőbe.

A karosszérialakatosok versenyében Acs László gödöllői tanuló győzött, s küzd tovább, a második Kovács Antal, a harmadik pedig Szikora Ferenc, mindketten Szigetszentmiklósról.

Az Agrártörténeti emlékek védelme címmel kedden délelőtt megnyílt fotókiállítás azt a nemes feladatot tűzte maga elé, hogy tettekre buzdítson. Hasson azokra, akik felelősséget éreznek pusztuló értékeink megmentéséért. A tárlatot, amelyet az egyetem aulájában tekinthetnek meg az érdeklődők, dr. Bíró Ferenc rektor nyitotta meg. Ezt követően dr. Szabó Loránd, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója rövid előadásában utalt arra, hogy írásos és tárgyi agrártörténeti emlékeink fontos részét képezik történelmi múltunknak, népi kultúránknak. Nélkülük nem érthető meg a jelen, és nem tudjuk formálni a jövő nemzedék tudatát sem megfelelően. Hangsúlyozta a három évvel ezelőtt született, három minisztérium együttes rendelete óta történt pozitív változásokat, az előrehaladást kallódó emlékeink felkutatásában.

Az elmúlt esztendőkben 672 eddig feledésbe ment építményről érkezett bejelentés, s ezek közül hatvanötöt Pest megyében fedeztek fel a lelkes múzeumbarátok. Az ócsai pincesor felmérését például a gödöllői egyetem építészeti tanszékének kollektívája társadalmi munkában végezte el, munkájuk nyomán válhat védetté 1982-ben.

Mit is láthatunk a kiállított tablókon? Egy-egy ismert épületen, nevezetességen kívül sok-sok újdonságot. A ráckevei hajómalmot még eredeti állapotában, a parádi cifra istállót, a nádfedeles. vakító fehérre meszelt falú ménescsárdát, pompázatosán helyreállított formájában, a bólyi komlószárítót, az Európában egyedülálló mezőhegyes! elevátormagtárat. Gyönyörködhetünk a tibolddaróci kőho- dály faragott oszlopaiban, megcsodálhatjuk a sümegi váristállót. Ahogy körbejárjuk az aulát, szemrevételezzük a szebbnél szebb fotókat, már tudjuk, nem mehetünk keresztül ezentúl Tésen sem úgy, hogy ne nézzzük meg szélmalmukat.

A kultúra és a munkásélet

Kultúra és munkásélet címmel a napokban kötet jelenik meg a Népművelési Propaganda Iroda kiadásában. Magyar, belga, francia, jugoszláv, norvég és svéd szociológusok az UNESCO támogatásával tanulmányozták a munkásélet és a kultúra összefüggéseit. A különböző társadalmi rendszerekben élő és más történelmi múlttal rendelkező országokban összegyűjtött tapasztalatokat adja közre a tanulmánykötet. A mű egyidejűleg külföldön is megjelenik angol, francia és svéd nyelven.

Ä kiállítás rendezői előrelá- tóak voltak, hogy a fotókat éppen a gödöllői egyetemen tették a nagyközönség számára hozzáférhetővé. Évente sok száz agrárértelmiségi indul Gödöllőről a megye, az ország különböző településeire. Nem mindegy, milyen szemlélettel — agráremlékeink, népi örökségünk iránt.

Reméjük, sikerül az egyetemről kikerült szakemberek figyelmét felhívni arra, hogy ne csak szűkén értelmezett termelői tevékenységüket végezzék odaadással, hanem törődjelek mezőgazdasági múltunk értékeivel is. Tőlük is reméljük, hogy e nevezetességeket, kincseket unokáink is láthatják egykor. A tárlat március 1-ig tart nyitva.

Valkó Béla

ÖRÖKSÉG. Bevallom, eleve bizonyos fokú gyanakvás él bennem azokkal a mostanság népszerű, sokszor művészinek álcázott dokumentumjátékokkal szemben, melyek feltűnnek filmvásznon, a televízió képernyőjén, a színpadon, vagy éppen elhangzanak a rádióban. Az élet valóban számos olyan helyzetet teremt, mely a maga nemében döbbenetesen mellbevágó. Ám ezek hűséges lefényképezése csupán halvány lenyomat,

mely nem érzékelteti a szereplőkben háborgó indulatokat, a tettek, a magatartások bonyolultan ellentmondó eredőit és így képtelen — a művészi ábrázolás ereje híján — az eseményeket gondolkodásunkat formáló drámai élménnyé

avatni. Mint ahogy József Attila irta Thomas Mann üdvözlése című versében: Az igazat mondd,. ne csak a valódit. Kifejezve ezzel azt is, hogy a művészetek háttere minden korban az átélt, megszenvedett valóság. Erre csak egy példát említek, Stendhal remekművét, a Vörös és feketét, mely újsághír nyomán született. Az eset emlékezete régen elporladt a múló időben, de Julien Soréi megrázó tragédiája örök tanulság hordozója emberről, világról.

Mindezt azért bocsátottam előre, mert fönntartásaimat sok tekintetben megkérdőjelezte a legutóbb a rádióban elhangzott dokumentum-összeFEBRUAR 11-TÖL 17-IG

ABONY

11—12: Az élet szép*

13—14: Requiem»

14: Hüvelyk Matyi (du.) 15—16: A macska rejtélyes halála*

BUDAÖRS

11—12: Muppet show 13—14: A túlélés ára»

15—16: Szeleburdj család

CEGLÉD, Szabadság 11—14: A pogány Madonna (du.)

A nagy balhé (este) 15—17: Cirkusz a vadnyugaton (du.)

Requiem» (este)

CEGLÉD, Kamara

11—17: A kis hableány (du.)

A vágtató huszárosztag I—II. (este)

DABAS

11—12: Fehérlőfia 13—14: A biztosan SIS sárkány Lady*»

14: Csalogány (du.)

15: Emberek és farkasok*

DUNAHARASZTI

11—14: A macska rejtélyes halála*

15—16: Moszkva nem hisz

a könnyeknek I—II.*

DUNAKESZI, Vörös Csillag

11—14: A koncert

13— 14: A dzsungel könyve

(du.)

15—16: A vízesés fia

DUNAKESZI József Attila

11: Csárdáskirálynő 14: Hölgyem, Isten áldja 15: Kicsi a kocsi, de erős 17: A fej nélküli lovas

ÉRD

11—12: Szeleburdi család 14: Muppet show 15—16: Vük

FÓT

11—12; Transzport*

13: Kicsi a kocsi, de erős

14— 16: ... és megint dühbe

jövünk

GÖDÖLLŐ

11—17: A Birodalom visszavág

GÖDÖLLŐ,

Agrártudományi Egyetem

11: A királyi biztos szeretője**

14: Akiket forró szenvedély hevít**

15: Zugügyvéd zavarban*

GYAL

11— 12: Emberek és farkasok* 13—14: Piedone Egyiptomban

15— 16: Transzport

MONOR

12— 14: A kék laguna»

13— 14: Cirkusz a vadnyugaton

(du.)

15—17: A zsarnok szíve»»

NAGYKÁTA

11—14: A nyolcadik utast a Halál***

14: Elektromos eszkimó (du.)

15—16: A félhold árnyékában I—II.

NAGYKŐRÖS, Arany János

11—12: Requiem*

13—14: Piros pulóver*

15—17: A pogány Madonna

NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi

11—14: A szegények kapitánya (du.)

Árnyak Dubrovnik felett*»*

15—17: Hüvelyk Matyi (du.)

Kramer kontra Kramer» (este)

PILISVOROSVAR

11—12: Ideiglenes paradicsom* 13—14: Országúton*

15: Az élet szép*

POMÁZ

11—12: Hurrikán*

13—14: Szeleburdi család 15: A túlélés ára*

RÁCKEVE

11—12: I, mint Ikarusz*

13—14: Egymillió

zöldhagymával 15—16: Hurrikán*

SZENTENDRE

11—14: Fel a fejjel! (du.)

A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** (este)

15—17: Mackó Misi

és a csodabőrönd (du.) Pukk !• (este)

SZIGETSZENTMIKLÓS

11—12: Egymillió

zöldhagymával 13—14: Hurrikán*

15—16: A macska rejtélyes halála*

TÁPIÓSZELE

11—12: A hét különleges megbízott 13—14: Vadember*

15: A nyolcadik utas: a Halál***

VÁC, Madách Imre

12: Minden eladó 13: Feltámadás I—II.*

VÁC, Kultúr

11— 14: A vízesés fia (du.)

Ellopták Jupiter fenekét* (este)

15—17: Egy pikoló világos (du.)

Félelem a város felett (este)

VECSÉS

12— 14: Pukk!

13— 14: A hét mesterlövész

(du.)

15—17: A koncert

• 14 éven aluliaknak nem ajánlott.

•• Csak 16 éven felülieknek. ••* Csak 18 éven felülieknek.

V. G. P.

Agrártörténeti kiállítás Gödöllőn

*

Értékeink megbecsülése

Részlet a kiállításról

Barcza Zsolt felvétele

Darvas József emlékezete

A léleknek kenyere

Most lenne hetvenéves Darvas József.

A Viharsarok indította, a Nyugat 1934. február I-i számában az „Ismeretlen magyar költők” című összeállításban jelent meg először egy verse, és alatta egy kis életrajz. Így lépett be a magyar irodalomba, amelynek sok-sok kitérővel haláláig odaadó munkása volt. Idestova ötven . éve lesz, hogy megjelent az az első verse, hogy az orosházi szegénypa- rasztgyerek elindult az értelmiséggé válás útján. A gyermekkori élmények olyannyira meghatározták az életét, 'hogy mindig annak a világnak volt és maradt tagja, amely az irodalomba küldte. Apját kétéves korában elvesztette, tanítói pártfogásával került a polgáriba, majd a tanítóképzőbe, és ezek a hatások, amelyek az első generációs értelmiségit érintik a szegénységből, a semmiből kiválni akarás során, ezek határozták meg tehetségét.

Az 1934-ben megjelenő két ; első regény írásakor az állástalan fiatal tanító, szellemi ínségmunkás jobbadán börtönben és rendőri felügyelet alatt tanulja Horthyék törvényeit, és a hűség viszi el a népi írók táborába, a világ megérteni vágyása teszi marxistává. Darvas Józsefnek természetesen vezet az útja a népi írók táborába, hiszen alkotó korszaka első részét a szegényparaszti világ témái határozzák meg, és a népi írók mozgalmának oly kedves műfaját, a tényleíró, valóság- fel'táró írói szociográfiát is rangos eredménnyel műveli. Az Egy parasztcsalád története a Puszták népe mellett sok magyar fiatalnak volt a bibliája. De a fiatal Darvas nem állt meg a népi írók mozgalmánál. Kezdettől vallotta, hogy a parasztság felszabadítása is csak a munkásosztály harcának győzelmével következhet be. Valahogy úgy alakult az élete, hogy a népiek táborában mindig marxista volt, s a kommunisták közt ezekben az években ő fogalmazza meg legértöbben a népi-nemzeti hagyomány történelmi fontosságát. Ennek az összefonódó kettősségnek köszönhette, hogy az 1938-han írt Hunyadi-regénye, A törökverő, Móricz Erdélye mellett a kor legnagyobb hatású írása.

A felszabadulás utáni új értelmiségnek, az első generációsoknak a legnagyobb regényélménye biztosan az Elindult szeptemberben. Elsősorban hőse miatt. Darvas egy képzős diák alakjában a

népből jött fiatal értelmiségi öntudatra ébredésének művészi rangját adja. A magányos, elszigeteltségbe kerülő kamaszember akkor találja meg helyét a világban, amikor kialakul benne az örök kötődés tudata, kötődés azokhoz, akik küldték, falujához, anyjához, gyermeki világához.

A háború alatt politikus* ként a népi baloldal álláspontját képviseli író- és politikus barátaival együtt. _ A Márciusi Front egyik alapítója, a népfrontos politika szervezője, a balatonszárszói konferencia egyik előadója. Nem csoda hát, hogy a felszabadulás előtti heteket bujkálással kell töltenie, és ekkor egy Baross utcai ház pincéjében született — 1945 februárjában — a Város az ingoványon című történelmi számvetés.

A felszabadulás után egy időre megszűnik az író és politikus kettőssége. Volt építésügyi, közoktatási és népművelési miniszter. Megpróbálja a gyakorlatban megvalósítani mindazt, amit addig íróként szolgált. 1945—65 között nem jelenik meg könyve. A Város az ingoványon után publicisztikákat, riportokat, vezércikkeket ír. A koalíciós idők harcai a politikai cselekvést teszik fontosabbá, az írói gondolkodás másfajta normái félreszorulnak életében. Közben három évig az írószövetség elnöke, majd 1959-től haláláig az marad.

Ez az időszak — 1959-től — írói életének második korszaka. A Kormos ég című színdarabbal indul a hallgatás utáni korszak, amely kegyetlen drámai szembenézés önmagával, az alkotó értelmiség felelősségével. Ezt követi a Hajnali tűz című dráma a termelőszövetkezeti átalakulás belső konfliktusairól. Majd megírja a Részeg eső című regényét, amely egy nagy vállalkozás első része, és a fel- szabadulás óta életünket megfogalmazni kívánó szépprózai munkák közül a legjellemzőbben mai.

E

leven szenvedélyességét, társadalmi érdeklődését jelzi a Térképen nem tálalható című riportdrámája, amely a penészleki vita kapcsán vizsgálja érzékeny, fegyelmezett indulattal a valósághoz, a múlt örökségéből itt maradt jelenségekhez a viszonyunkat. A teljes igazság abban a társadalmi cselekvésben fejeződik ki, amit az újért, életünk építéséért, a múlt maradványainak felszámolásáért teszünk. Nem az írás a végső cél, az írás a nép szolgálata.

Sz. M.

■ “Rádiófigyelőm

állítás, az örökség. Le merem írni, alkotója olyan műsorral lépett a nyilvánosság elé, amely — nemcsak eléri, hanem — sok tekintetben — fölül is emelkedik a hangjátékok még költőileg is igényes színvonalán. A szereplők, akiket Kóso Judit megidézett mikrofonja elé, nem kitalált, hanem valóságos, élő személyek. Mindegyikük éli a maga életét és a saját hanghordozásában mondja a vélt igazát. Az anyós,» aki menyére szór szitkot-ótkot, amiért súlyosan mozgássérült, nemrég elhunyt fiát cserben hagyta, nem törődött vele, az özvegy viszont a férje emlékét pocskondiázza anyósával szemben. Kettejük árnyékában pedig ott vergődik az alkalmi élettárs, aki a beteg ember utolsó éveit jó szóval, alázatos szeretettel megszínesítette, sőt — amit hites felesége megtagadott tőle — egy gyerekkel is megajándékozta.

Gondolom. Kosa Judit periratok halmazából bányászta ki ezt a megrázó históriát. Nem zúdította ránk a történtek áttekinthetetlen tényanyagát. Nagy önfegyelemmel összpontosít a lényegre: a hátramaradó családtagok azért kaptak hajba, hogy k> vigye el a zsákmányt, vagyis az örökséget. Mert ezért van a méltatlan csatározás. S közben halálában is védőkarját nyújtja az apa a gyereke felé, aki végül is győz, minden szájba- rágó tanulság nélkül.

ZSÖKA NÉNI. Lengyel

Nagy Anna Embermesék című e havi műsorából egy látványosnak nem nevezhető, ám a maga nemében szép fényű embersors bemutatása ragadott meg leginkább. Zsóka nénié, aki évtizedek óta emberpalánták fölé hajolva óvja, istápolja féltő gonddal a fiatal nemzedékek zsenge hajtásait. Nemcsak a betűvetésre, az elemi olvasás örömére oktatja jó szóval, szelíd szigorral növendékeit, hanem kellő tapintattal alakítja magatartásukat, igyekszik még időben lenyesegetni a kiütköző vadhajtásokat.

Szavai, ahogy hivatásáról beszélt, mentesek voltak minden póztól, önmutogatástól. Talán már az is sok, ha azt mondom, hogy az emberbe vetett hitet és szeretetet sugározták. Mindenesetre jó volt hallgatni, mert egy sok tapasztalatot gyűjtött, bölcs ember képe rajzolódott ki előttünk, aki — ezt mór túlzás nélkül hozzáfűzhetem — példa lehet minden korok tanító nénije számára.

Sz. E.

*